Népszava, 1932. május (60. évfolyam, 88–110. sz.)

1932-05-26 / 107. szám

1932 májra 296. NEPSZAVA 5 ü közigazgatási biróság elé viszik a kormány legújabb támadását a főváros ellen Egy miniszteri tanácsos kinos altért rendezett Endresz temetésén A főváros törvényhatósági bi­zottsága szerdán délután megtar­tott közgyűlését Ripka főpolgár­mester kegyeletes megemlékezéssel vezette be a magyar óceánröpülő tragikus sorsáról. Ugyancsak ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Bíró Dezső elvtárs, Bozóky Adám és Faludi Gábor törvényhatósági bizottsági tagok haláláról. Bejelentette az elnök, hogy az el­hunyt Biró elvtársunk helyébe a közgyűlésbe Pintér János elvtársat hivta be. A Kormány fölrúgja a fővárossal hötott megállapodását Salamon Géza tanácsnok bemu­tatta a népjóléti minisztérium le­iratát, amelynek rendelkezései al­kalmasak arra, hogy a főváros kórházi ügyét, de a főváros háztar­tását is fölborítsák. Javasolta, hogy a minisztérium követelései­vel szemben forduljon panasszal a főváros a közigazgatási bírósághoz. Büchler József elvtárs tiltako­zott a kormány sorozatos támadá­sai eilen, amelyekkel szemben a főváros mindsürübben kénytelen jogorvoslatot keresni a közigazga­tási biróságnál. (Pajor Rudolf: „Állandó törvénytiprás!") Az nj fővárosi törvény óta a főváros a kormánytól sorra kapja a pofonokat. („Ugy van!" — minden oldalon.) A főváros és a kormány között a közkórházi ápolási költségek ügyé­ben megállapodás jött létre. A megállapodást, amelyet a kormány két tagja aláirt és amely 7 millió­pengős évi átalányt biztosit a fő­városnak betegápolási célokra, a főváros elfogadta és elengedte a kormány 16 milliós tartozását. Most utólag ezt a megállapodást „terve­zetnek" minősitik és azt mondják, hogy nem került minisztertanács elé ... (óriási zaj.) Ugy látszik, a főváros érdekei nincsenek kellően képviselve fölfelé és a főpolgár­mestert, akinek ezeket az érdeke­ket gerincesen kellene képviselnie a kormánynál, odafönt nem veszik figyelembe: Elfogadja a polgár­mesteri előterjesztést, tiltakozik a kormány eljárása ellen, amely föl­borítja a főváros háztartásának egyensúlyát, és kijelenti, hogy ha a főpolgármester nem tudja kép­viselni a kormánynál a fővárost, hagyja el a helyét! (Zajos helyes­lés.) Csilléry András ugyancsak éle­sen támadta a minisztérium leira­tát és kérdezte, hogy milyen alapon tárgyaljon a jö­vőben a főváros a kormány tag­jaival, ha a megállapodásokat egyoldalúan fölboríthatják? (Bánóczi László: „A kormány tagjai ezek után nem tárgyaló­képesek!") Dr. Berkes Jenő elvtárs részlete­sen kimutatta, hogy a minisztérium rendelete a törvénytelenségek so­rozata. Szelleme antiszociális és jórészt kivihetetlen. Ami a rende­letnek a nemi betegségeknek és a trachomának ápolására vonatkozó részét illeti, az egyenesen provo­kálni fogja ezeknek a súlyos beteg­ségeknek a terjedését. A rendeletet hozzánemértés és hatalmi túltengés szülte. Friedrich István megállapította, hogy a közgyűlést megelőző tanács­ülésen pártkülönbség nélkül sűrí­tett bizalmatlanság nyilvánult meg a kormánnyal szemben, — elérke­zettnek látná a pillanatot, hogy a közgyűlés formálisan bizalmat­lanságot szavazzon a kormánynak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A népjóléti minisztériumnak egyéb­ként sincs meg az a presztízse, hogy ide effajta leiratokat intézzen. Meg­állapítja Kozmának és Wolffnak a felelősségét, kérdezte, miért nem iitnek ők az asztalra? (Zajos közbe­kiáltás a baloldalon: „Neon lehet! A kormány kegyéből vezérkednek! Elárulták a fővárost!") Ezután a polgármester előterjesz­tését a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta. „Clvileh távozzanak!" Különböző kisebb ügyeket tár­gyaltak ezután, majd az ügyrend­hez szólva, Diószeghy János bizott­sági tag arról a kinos afférról szá­molt be, amely Endresz és társá­nak a temetése során lejátszódott. A törvényhatóság tagjai meghívás alapján résztvettek a temetési me­netben, Ripka főpolgármester kö­rül csoportosulva. A Lánchidnál Barsi miniszterelnökségi miniszteri tanácsos odament hozzájuk és nyersen rájuk rivallt: „Civilek tá­vozzanak!" (Óriási zaj minden ol­dalon: „Durván megsértették a fő­várost! Elégtételt követelünk!") Amikor ennek az urnák magyaráz­ták, hogy ők meghívás alapján vannak jelen, Barsi megint rájuk rivallt és megfenyegette őket, hogy rendőrrrel vezetteti ki őket a me­netből. Diószeghy további szavai bele­vesztek a fölháborodás zajába. Minden oldalon kérdezték: Hol van Ripka főpolgármester? — aki tudniillik közben átadta az elnök­lést Liber helyettes polgármester­nek. Szendy tanácsnok, akinek referálnia kellett volna, közel negyedórán át nem jutott szóhoz. — Közbekiáltások: Miért nem szer­zett nyomban elégtételt a bizott­sági tagoknak a főpolgármester?! — Bánóczi TAszló: Egy szemtelen ember megsértette a törvényható­ságot, adjon elégtételt! — Az ál­landó óriási zajban végre Liber elnök kijelentette, hogy Diószeghy közlését tudomására adja majd a főpolgármesternek. A közgyűlés azonban továbbra is viharosan kö­vetelte, hogy jelenjék meg a fő­polgármester a közgyűlésen és nyi­latkozzék. — Liber elnök ekkor vizsgálatot igért, mondván, „nyil­vánvalóan félreértés forog fönn ..." Még sokáig tartott, amikor végre az izgalom lecsillapult annyira, Seabrook # , _ _ exofrikus ufázisaíttak ftösei LHwtwto 4tedmmo& tf Oanfo kiadás Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, VII, Erzsébet-körut 35 hogy a napirend tárgyalását foly­tathatták. A következőkben kihirdették az ülés során lefolytatott szavazás eredményét. Az elnöki szakbizottságba Biró elv­társ helyébe Halász Alfréd, a köz­egészségügyi bizottságba özv. Knur Pálné helyébe Bechtler Péter elv­társ került. Az adófölszólamlási bizottságokba bekerült elvtársaink nevét külön cikkben közöljük. Lamotte pénzügyi tanácsnok elő­terjesztette az 1981. évi fővárosi záröszámadást Dr. Párkány Frigyes kifogásolta, hogy nem csatolták a záró számadás-. hoz a részvénytársasági és a keres­kedelmi társasági formában mű­ködő fővárosi intézmények záró­számadását ós az azokhoz kapcso­lódó jelentéseket, amelyek nélkül a főváros zárószámadása nem tel­jes és nem helyes. A pótlást illetően határozati javaslatot terjesztett be. Ekkor a vitát félbeszakították és annak folytatását pénteken délután 5 órára tűzték ki. A kommunisták és a nemzeti szocialisták véres verekedést rendeztek a porosz országgyűlésen Megválasztották az elnökséget. — Az országgyűlést egy hétre elnapolták Az uj porosz országgyűlés elnök ségének a megválasztása a kedden létrejött megegyezés alapján min­den incidens nélkül ment végbe. Kend nemzeti szocialistát válasz­tották elnökké, Widtmack szociál­demokratát első alelnökké, Baum­hoff centrumpártit második alel­nökké. harmadik alelnökké pedig a német nemzeti párt jelöltjét vá­lasztották. Annál botrányosabb volt az or­szággyűlés esti ülése. Amint Ber­linből jelentik. Pick kommunista képviselő a nemzeti szocialistáknak a porosz igazságszolgáltatás ellen irányuló panaszaival foglalkozva, kijelentette, hogy a német bírák­nak 50%-a nemzeti szocialista. Csak meg kell nézni, milyen Ítéle­teket hoznak a kommunisták ós milyen ítéleteket a fascista vádlot­tak ügyében. A nemzeti szocialisták tették rendszerré a forradalmi ér­zelmű munkásság tömeges le­gyilkolását — mondta Pick. — A nemzeti szocialisták padso­raiban tömegével ülnek a gyil­kosok. Erre a kijelentésre a hitlerista képviselők megrohanták a szónoki emelvényt, amelyen Pick állt. A kommunisták körülvették az emel­vényt, hogy társukat megvédelmez­zék. Eleinte csak szóvita volt köz­tük, de hamarosan tettleges­ségre került a sor. A botrányos verekedés példátlan jelenetek közt folyt le. Baumhoff centrumpárti alelnök elhagyta az elnöki emelvényt, amivel az ülést fö.lfügesztette. A nemzeti szocialista képviselők ököllel támadtak a kommunis­tákra, tintásüvegeket, lámpaer­nyőket és egyéb tárgyakat do­báltak feléjük, majd letörték a padokról a fedőlapot és azzal ve­rekedtek. Végül már a miniszterek nehéz bár­sonyszékeit dobálták a kommunis­ták felé, akiket végre is kiszorítot­tak az ülésteremből. Több képviselő vérző sebbel hagyta el az üléstermet. A nemzeti szocialisták egészen nekivadultak és több szociál­demokrata képviselőt is meg­vertek. Würgensen képviselőt, a szociáldemokrata párt ügy­vezető elnökét eszméletlenül vitték ki a teremből. A botrányos verekedés után az ülésterem olyan volt, mint a csata­tér. A kommunista padsorok körül nem lehetett a padsorokhoz jutni, mert a fölborított padok és székek teljesen eltorlaszolták a kijáratot. Az izgalom a karzatokra is átter­jedt és csak a teremőrök közbe­lépése tudta megakadályozni a ve j rekedést. A parlament épületében az egyes csoportok vezetői összegyűjtötték a párttagokat és rögtönzött értekez­leteket tartottak. Közben egymás­után érkeztek a hirek a botrány ujabb részleteiről. Kiderült, hogy több kommu­nista és szociáldemokrata kép­viselő sokkal súlyosabb sérülé­seket szenvedett, mint eleinte hitték. A képviselőház orvosi szobájában valóságos mentőállomást kellett föl­állítani, ahol egymásután kötözték be a sebesült képviselőket. Több súlyosan sebesültet men­tők szállítottak a legközelebbi kórházba. A pártvezérek tanácsa a kés3 esti órákban összeült, de nem ho­zott határozatot. A nemzeti szocia­listák és a kommunisták kijelen­tették, hogy a maguk részéről el­intézettnek tekintik az ügyet és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy tisztázzák, ki okozta a botrányt. Rendőri beavatkozást sem kiván^ nak. A szociáldemokraták ezzel szemben kijelentették, hogy ilyen elintézésbe nem mehetnek

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék