Népszava, 1932. június (60. évfolyam, 111–136. sz.)
1932-06-01 / 111. szám
1932.június 1. NÉPSZAVA A diktetú Fáik elleni, — a népeikért — írta: Léon Blum — Piloudszki lengyel diktátor pénzügyi segítséget kér Franciaországtól. Nem tudjuk, milyen formában kívánja ezt megkapni. Kincstári előleg alakjában, amit Magyarország és Jugoszlávia kapott, vagy más módon. Annyi bizonyos, hogy éppen olyan erélyesen ellenezzük a lengyel kölcsönt, mint ahogyan tiltakoztunk a magyar, a jugoszláv és a román kölcsön ellen. Flandin pénzügyminiszter azt akarja bizonyítani, hogy ellentmondásba kerülünk önmagunkkal. Ma megtagadnának néhány milliót hűséges szövetségesünktől, — mondja. Pedig egy évvel ezelőtt nagyon hangosan korlátlan hitelt követeltek Németország számára. Hát németnek kell lenni ahhoz, hogy joga legyen az embernek a nagylelkűségükre, az európai szolidaritás érzésére? így beszélt Flandin. De bármit gondoljon, vagy mondjon, mindenkor következetesek voltunk és azok is maradunk. Tavaly azt követeltük, hogy Németországnak nemzetközi kölcsönt adjanak. Lausanneben megint azt követeljük, hogy a kevésbé elszegényedett országok, köztük Franciaország is Európa gazdasági újjáépítésére használják föl hitelüket, szükség esetén pénzbeli tartalékukat. Ezt éppúgy megköveteli az önérdek, mint a szolidáris kötelesség. Egy esztendővel ezelőtt az ilyen természetű áldozatok elhárították volna a gazdasági katasztrófát. Azt vetik ellenvetésül, hogy a kölcsönből esetleg egy hitlerista kormány húzna hasznot és nem román, jugoszláv és lengyel barátaink. Vagyis a francia hitel és a francia arany végeredményében a fascizmust és a diktatúrát támasztaná alá. Erre egyszerű a felelet. A Németországban kellő időben nyújtott támogatás megakadályozta volna a pénz válságát, amely azóta Európa legfőbb államát sújtotta, megkétszerezte a gazdasági válság hatásait, amit már magunk is érezünk. Már most az a mélységes meggyőződésünk, hogy a nemzetközi segítség az egyetlen hatékony eszköz Hitler diktatúrájának az elhárítására. Németországban enyhíteni kellett volna azt a borzalmas telet, amelyből alig hogy kilábolt. Meg kellett volna menteni a szükségrendeletek letipró súlyától. A reménység csíráját kellett volna kelteni benne. Ha ezt megteszik, a Hitler-mozgalom nem lenne olyan közel a hatalomhoz. A francia erőfeszítésnek Tiitlerék ellen kellett volna hatnia. Ezzel szemben a francia támogatás megerősítette a román, a jugoszláv és a magyar diktatúrát. Megerősítette mindazokat, akik a francia arany -és hitel nélkül már régen megbuktak volna. Határozottan kijelentem, hogy az elnyomott lengyel nép fölszabadulását kívánjuk éppúgy, mint a magyar, a román és a jugoszláv nép fölszabadulását. Egész Európában minden nemzet szabadságát, a szabad népek együttműködésén alapuló rendet és békét akarjuk megteremteni. Amennyiben tőlünk függ, ebben az értelemben igyekszünk irányítani Franciaország tevékenységét. Háborús veszedelmek fenyegetnek. A fascista és militarista diktatúrák összeütközéseket provokálnak. Aki a diktatúrákat támogatja, segíti és meghosszabbítja az uralmukat, akarva vagy akaratlanul háborút készít elő. Tehát amikor minden diktatúra ellen harcolunk, a békéért dolgozunk. Magyar Légiforgalmi Rt IV, Váci utca 1. Telefon: 80—8—98 NYÁRI MENETREND érvényes augusztus 31-17.00 8.35 14.10 Ind. 15.45 érk. BUDAPEST WIEN érk. ind. 13.20 12.00 18.40 17.15 Naponként vasárnap kivételével Az autók indulnak: Budapesten, IV, Váciutca 1. S2. alól 40 perccel. Wienben a Hotel Bristoltól 35 perccel a repülőgép indulása előtt Kombinált menettérti jegyek a Budapest-Wien vonalon autóbusz-repülőgép vagy hajó-repülő forgalomban 52 pengős árban (a gyv. III. o. jegy árának felel meg). Az egyik utat repülőgépen, a másikat hajón vagy autóbuszon kell megtenni 60 napon belül Levelét és csomagjait küldje légipostán! Díjszabásért forduljon szállítási osztályunkhoz. Telefon: Aat. 80-8-80 Miállapu alatt... a Verdunt ostromló német katonák azokban a tüskésdrótakadályokban rekedtek, amelyeket két hónappal azelőtt német hadseregszállítók adtak el a franciáknak; a Dardanelláknál a törököknek eladott angol ágyúnaszádok sülylyesztettek el angol hadihajókat; az angol Vickers-gyár milliárdokat fizetett a német Krupp-cégnek bizonyos szabadalmakért, amelyek német katonák tízezreire szúrtak halált; nickelt, olajat, ásványi zsiradékokat a skandináv államokon keresztül szállítottak a németeknek; Svájcon keresztül havonta 250.010 tonna német vasat szállítottak Olaszországnak és Franciaországnak; francia ágyukból lőtték a francia katonákat Törökországban és Marokkóban. Ebből is kitűnik, miért harcolnak az ágyú- és lőszergyárosok a szabad fegyverkereskedelemért, miért akarják elgáncsolni a népek általános és teljes leszerelésére irányuló törekvéseket, miért uszítanak egymásra népeket nacionalista jelszavakkal. De ugyanez világosan megmutatja azt is, miért életbevágóan fontos az, hogy a gyilkoló szerszámok ellen és a népek békéjéért harcoló szocialista sajtó minél hatalmasabbá legyen! A A képviselőház kedden folytatta a költségvetés tárcánkénti vitáját, illetve a soron levő kultusztárca általános tárgyalását. Amikor Almássy elnök 10 órakor megnyitotta az ülést, a kormány egyetlen tagja sem volt jelen. Esztergályos János elvtárs meg is jegyezte: " Legalább a kultuszminiszter lehetne jelen ilyenkor! Szégyenteljes dolog, hogy a kormány így viselkedik a parlamenttel szemben! Azután utóbb a vita során Karafáth miniszter mégis csak bejött az ülésterembe. Éppen Éber Antal (pártonkívüli) beszélt arról, hogy most már a közületi kiadások a nemzeti jövedelemnek 48%-át emésztik fel, holott a pénzügyi tudomány szerint legföljebb 15%-át volna szabad fölemészteni. Gróf Károlyi Imre számítása szerint a nemzeti jövedelemből tisztán 50 pengő marad fejenként egy-egy lakosra megélhetésre. Az alkotásokat az ország teherbíróképességével arányba kell hozni. Kifogásolta, hogy művészeti tanintézetekre ugyanannyit irányoztak elő, mint az 57 mezőgazdasági népiskolára. Sokhelyütt a tanyai tanítók nem kapták meg fizetésüket. Mi fontosabb — kérdezte —, a külföldi kollégiumok föntartása, vagy az, hogy a népiskolai tanítók ne éhezzenek? A közgazdasági oktatásra nagyobb súlyt kell fektetni és a közgazdasági tanítást a középiskolákba is be kell vezetni. A költségvetést nem fogadta el. Andreetti Károly (egységespárti) kifogásolta, hogy művészeti célokra a kormány keveset irányzott elő. Az e célra előirányzott tételeket 60%-kal csökkentették. Szóhoz kell engedni a művészetben a legmodernebb irányzatokat is, amelyeknek nálunk is már sok hívük van. A képzőművészet helyzete nálunk nagyon nyomorúságos. A kultusztárca költségvetését elfogadta. — Beck Lajos (pártonkivüli) az állami színházak ügyével foglalkozott. Fejtegette, hogy a színházak válsága nemcsak a gazdasági leromlásra, hanem arra a lelki válságra is visszavezethető, amely a háború utáni nemzedéket elfogta. A Nemzeti Színháznak kevésbé kell küzdenie a válság jelenségeivel, mert külön konzervatív közönsége van. Az Operával szemben a kormány hibát követett el, amikor a hétéves bőkezű beruházás alatt az Opera technikai berendezését nem újították föl. Kifogásolta, hogy az Operánál hiányzik az összefogó zenei vezetés. Kócsán Károly (prolffista) a tanítók nyomorúságos helyzetével foglalkozott és az elhelyezkedni nem tudó fiatalság problémáira hívta fel a miniszter figyelmét. A költségvetést elfogadta. Eckhardt Tibor (független kisgazda) beszédében úgyszólván kizáróan az állásnélküli diplomás ifjúság problémáival foglalkozott. A magyar fiatalság — mondotta —, ha nem történik segítés, a munkanélküliségnek, az erkölcsi züllésnek válik prédájává és akkor veszedelmes elem lehet. Itt a tizenkettedik órája annak, hogy az ifjúság segítségére siessenek. Szükség van a fiatalság motorikus erejére, az biztosít eredményes fejlődést. Amerikában 24 éves férfiak is vannak már vezető pozíciókban, így van ez mindenütt ma Európában is, csak Magyarországon fordul elő, ebben a dekadens társadalomban, hogy 40—50 éves kopaszodó emberek még mint éretlen fiatalok szerepelnek. A legelső követelés a fiatalság érdekében az álláshalmozás megszüntetése. A fővárosnál az álláshalmozók száma legalább 1500. Az állami bürokráciában is meg kellene szüntetni az álláshalmozásokat. Az ifjúságnak pedig azt üzeni, hogy vissza a faluba. Meg kell szüntetni azt, hogy minden magyar ifjú a fővárosba törekedjék. A magyar nőknek A szünet után Kéthly Anna elvtárs volt az első fölszólaló, aki megállapította, hogy a közoktatási tárca áldozatául esett a nagy takarékossági láznak. Ha pedig az állam ilyennyire szegényesen kívánja ellátni kultúrfeladatait, akkor a műveltség teljesen osztálykiváltsággá fog degradálódni. Ez a takarékoskodás nem mér egyenlő mértékkel, mert ugyanakkor, amikor a népnevelésnél 21%-os a csökkentés, a vallási kiadásoknál csak 3,5%-os. Amikor a szegedi egyetem költségeit 33%-kal, a pécsi egyetemét25%-kal csökkentik, az úgynevezett testnevelésnél a csökkentés mindössze 1.5%. Mi, szociáldemokraták a szociális és kulturális feladatok terén nem ismerjük ezt a szót: pazarlás. Bármely oktató intézmény sokkal fontosabb a leggyönyönyörűbb kaszárnyánál is! (Helyeslés a szociáldemokratáknál.) Különösen sok a kifogásolni valónk az alsófokú népoktatás terén. A népoktatás épületét nem fejezték be és amikor évtizedes mulasztásokat kellett volna pótolni, a pedig azt mondja: vissza a családhoz. Előbb kell a kenyér és csak azután lehet magasabb kulturális törekvésekre gondolni. Minden iskolatípusba az agrároktatásnak kell bevonulnia. A klasszikus szellemű oktatás helyett a szomszéd népek nyelvét kell tanítani az iskolákban, és meg kell ismertetni az ifjakat a szomszéd népek kultúrájával. A közpályán sokalja a nőket. A nők elhelyezkedésénél sokszor illetéktelen protekcionizmus érvényesül és gyakran döntő szerepe van a csinos arcnak és a jó bokának. A költségvetést nem fogadta el. Söpkéz Sándor (egységespárti) a közgazdasági egyetemnek a műegyetembe való beosztását helyesnek tartaná. A költségvetést elfogadta. — Sándor Pál (szabadelvűpárti) az állami színházak ügyével foglalkozott. Dicsérte az Opera vezetését. A közgazdasági egyetem megszüntetését nem helyesli. A költségvetést nem fogadta el. Fitz Artúr (wolffista) a rostavizsga ellen beszélt. Hangoztatta, hogy serdülő korban nem lehet az ifjakról megállapítani, hogy az életben hogyan válnak majd be és ilyen szempontból is kifogásolható a rostavizsga. Ennek ellenére is a költségvetést elfogadta. Ekkor az elnök szünetet rendelt el, kezdet után megtorpantak, öt-hatezer lakosú községek egész sorában nincsen óvoda. Számos óvodában 150—180 kisgyermekkel egy óvónő és egy dajka vesződik. Az analfabétizmus hívei sokalják az utóbbi években épített 5000 új népiskolát, mi viszont keveseljük ezt a számot. Addisz nem lehet komoly beiskoláztatásról beszélni, amíg számos faluban egy tanító 100—150 tanulót kénytelen egyidejűen, egy helyiségben „tanítani". Rongyos, lyukascipőjű, kiéhezett gyerekek 3—4 kilométerre kénytelenek gyalogolni az iskoláig a tanyai világban, és ha nem tudnak iskolába menni, érzékeny pénzbírságokkal sújtják azokat a szülőket, akiknek egyetlen fillérjük sincs. Ez természetesen iskolaellenes hangulatot támaszt. De hasonló következményekkel jár az a tény is, hogy a reakció a tanítóságot mindjobban politikai agitációra kényszeríti, különösen amióta a szociáldemokrata párt nagyarányú agrárszervezkedése folyik. Fölolvasott Kéthly elvtárs Szőregről érkezett levelet, amelynek írója elpanaszolja, hogy egy szülői értekezlet főtárgya a • •• A leventeintézményt már teljesen elárasztja 16 Zupás őrmesteren kezére adják az Urakat, akik őket agytea-főbe verik és így tanitják „fegyelemre". — A kultusztárca költségvetése Kétszinűség, hogy a leventézést testnevelésnek mintsák 3 Még kaphatóSS Az öszszes dohánytőzsdékben és sorsjegyárusítóknál ÁLLAMSORSJEGY Egész P 3., fél 1.50 Felemelt főnyeremény Húzás 6 nap múlva, június 7-én, aranypenge