Népszava, 1932. július (60. évfolyam, 137–165. sz.)

1932-07-01 / 137. szám

4 NÉPSZAVA Egj? fillérrel sem lenne oli a kenyér, ha a sütőmunkásokat elleli robotra fognák Purgly miniszter hozzá nem értő kijelentése csak arra alkalmas, hogy megtévessze a közvéleményt A képviselőház csütörtöki ü­lé­­­sén a napirend megállapításánál — a vita addigi lefolyásáról lapunk más helyén emlékezünk meg — Malasits Géza elvtárs tiltakozott Purgly földművelésügyi miniszter­nek a felsőházban és a­ 33-as bi­zottságban elhangzott ama kijelen­tése ellen, hogy meg kell szüntetni a sütőiparosok éjjeli munkájának tilalmát... A miniszter szerint az éjjeli munka tilalmának megszün­tetése esetén — olcsóbb lesz a ke­nyér. A miniszter kijelentése alap­ján a kapitalista lapok el akarták hitetni a közvéleménnyel, hogy a kenyér drágaságának az volna az oka, hogy a sütőmunkások éjjel nem dolgoznak. Utalt ezután Ma­lasits elvtárs a 33-as bizottság egyik legutóbbi határozatára, amely egy évvel meghosszabbította a munkásokra, alkalmazottakra nehezedő súlyos adópótlékok fizetésének tartamát- Ugyan­akkor látott napvilágot a be­létarendelet, amely a gyakorlat­ban kilónként körülbelül 18 fillérrel drágítja meg a lisztet. A munkások, az alkalmazottak érthetően megdöbbentek amiatt, hogy ismét egy évig kell fizetniök az adópótlékot és azonfölül még lisztdrágaság is a nyakukba sza­kad. Érthető volt ezeknek a réte­geknek elkeseredése annak láttán, hogy a nagy agráriusokon az ő rová­sukra segített a kormány. A mezőgazdaság megsegítésének egész más módjai volnának, mint a boléta, amely a dolgozó népréte­gek amúgy is szűkös falatját drá­gította meg még jobban. Hiszen ennek az értékes társadalmi réteg­nek már nem telik egyéb enni­valója, mint burgonyára és tész­tára. És ilyen körülmények között mondja még a miniszter huszáros snájdigsággal, hogy „azért drága a kenyér, mert a sütőmunkásoknak nem szabad éjjel dolgozniok". Ha a miniszter megfontoltabb lett volna, nem tett volna ilyen kije­lentést. Ha a sütőmunkás éjjel dolgo­zik, azzal nem lesz olcsóbb a kenyér. Csak az lesz a követ­kezmény, hogy a munkás töb­bet fog dolgozni, tönkremegy ismét egy csom­ó kisiparos és újra százakkal és százakkal emelkedik a munkanélküliek száma. Amióta a­z eddigi rendelet érvény­ben volt, Magyarországon nem alakult kenyérgyár, mert a kapita­lizmusnak csak akkor hasznol­hajtó a ken­yérgyártás, ha a gyár 24 órán át állandóan üzemben van. H­­ megszüntetik a sütőmunkások éjjeli munkatilalmát, ezzel a ke­nyér nem lesz jobb, nem lesz ol­csóbb, mert a kenyér sósága attól a liszttől fitersz, amelyet fölhasznál­nak. Most kell szüntetni a liszt fehérítését és a malmokban köve­tett vegyi eljárásokat, a­ búz­a vize­sítését és akkor majd lesz jó, egész­séges kenyér, akkor is, ha a mun­kások nem dolgoznak éjjel-nappal. Svájcban, Franciaországban, Ausztriában jobb, olcsóbb ke­nyeret lehet kapni, mint Magyarországon, holott ez államokban a sütőmunkások­nak nem szabad éjjel dolgoz­niuk. Érvényben kell tartani azt a ren­delkezést, hogy a sütőmunkás munkaerejét nem szabad 18 órán át igénybe venni. Tiltakozunk Purgly miniszter kijelentése ellen, amely alkalmas a közvélemény megtévesz­tésére oly értelemben, hogy ha a munkás éjjel is dolgoznék, olcsóbb lenne a kenyér. A valóság az, hogy a kenyér árának kialakulásánál nem a munkabér a főtényező, ha­nem a munkáltató profitja és a bólét a­ állandó ármegállapító bizottság szabná meg. Ilyen módon Budapes­ten 370 sütőiparosnál olcsóbb lenne a kenyér és a péksütemény. Az éjszakai munkatilalom föl­függesztésével azonban — az ipar­testület memorandumai szerint — a kenyér olcsóbbá nem tehető. Az éjszakai munkatilalom megszünte­tésének egyenes következménye többszáz kisiparos pusztulása és még több sütőipari munkás munkanélkülivé válása volna. Az éjszakai munkatilalom megszüntetése következtében a Brgárszerű üzemek nagyobb techni­kai felkészültségükkel egyenesen lehengerelnék a kisiparosokat. Az ipartestület hangsúlyozza, hogy az éjszakai munkatilalom megszüntetését, elrendelő törvény megváltoztatását sem az érdekelt budapesti sütőiparosok, sem a sütő­ipari munkások nem kérték. „Így tehát már ennélfogva is meggon­dolandó, hogy időszerű-e a mai sú­lyos gazdasági viszonyok mellett egy olyan rendelet kibocsátása, amelynek olyan súlyos következ­ménye lesz, hogy sokszáz kis­egzisztencia megszűnik s ezzel az állam elveszti őket, mint adó­alanyokat is." A memorandum fölveti azt a gon­dolatot, hogy a malmokat rendelet­tel kötelezni kellene arra, hogy a liszt belső tartalmát, sikérhamu­tartalmát, a sikér minőségét és a liszt felvevőképességét kötelesek le­gyenek megjelölni. Ha ugyanis a sütői páros ismeri a liszt belső tar­talmát, helyesen alkalmazott, ková­szoló rendszerrel jó minőségű árut tud előállítani. „Súlyos tévedésnek és félrevezetésnek" minősíti az ipar­testület azt az állítást, mintha a sütőiparosok élesztőt használnának, ezért emelkednék a gyomorbetegek száma. A gyomorbetegek számát a túlfűszerezett, (paprikás) és zsíros étkezés növelte. Az éjszakai munkatilalom ügyé­ben az ipartestület székházában csü­törtökön délután nagy értekezletet tartottak a sütőiparosok. ­ A sü­tőipar éjszakai macskatilalmának megsziisitefiés® több száz kisiparost és még több munkást tenne kenyesztelenné A földművelésügyi miniszter tudvalevően a 33-as bizottságban is nyilatkozott a sütőipar éjszakai munkatilalmának kérdéséről. A bi­zottságban azzal indokolta a tör­vény felfü­ggesztésére vonatkozó álláspontját, hogy az éjszakai munkatilalom megszüntetése fölös­legessé teszi a lisztnek vegyiszerek­kel való kezelését. A miniszternek ezzel a kijelenté­sével szakszerű memorandumban foglalkozik a Budapesti Sütők Ipar­testülete. A memorandum meg­állapítja, hogy az éjszakai munka­tilalom megszüntetése és a lisztnek vegyiszerrel való kezelése között csak azok látnak összefüggést, akik a sütőipar technikai módszereit nem ismerik ,és azok, akik a szakmai ismeretekkel nem rendelkező urakat félre­vezetik s ezzel saját érdekeiket elérni igyekszenek". A lisztnek vegyi szerekkel való kezelése csak az 1930. évi katasztro­fálisan rossz minőségű búzatermés miatt merült föl s azt az ipartestü­let teljesen fölöslegesnek tartja. De nem helytálló az az érv sem, amely szerint a korábbi munkakezdésre azért van szükség, mert a jobb minő­ségű búza külföldre kerül és az itt­hon maradó silányabb minőségűből csak hosszabb kelesztő eljárással és többszöri dagasztással lehet ízletes kenyeret előállítani. Ezzel szemben ugyanis az az igazság, hogy a silá­nyabb minőségű búzának kisebb a sikértartalma, ezért a hosszabb ke­lesztő és dagasztó eljárást el sem bírja, a szükséges kelesztő eljárásra pedig sokszorosan elegendő a jelen­leg rendelkezésre álló idő. „Azok a kevesek (három-négy gyárüzem — folytatja a memoran­dum —, amelyek a törvény megvál­toztatásával anyagi érdekeiket akar­ják biztosítani a kisiparosok holt­testén keresztül is, be akarják vinni a köztudatba azt a valótlanságot, hogy a törvény megváltoztatása ese­tén négy fillérrel olcsóbb lesz a ke­nyér." A memorandum szerint az ipartestület a viszontelárusítók és a kenyér­gyárosok üzleti érdekeinek védelmében kicsinyben való eladás­nál a kenyér árát 1—6 fillérrel és a sütemény árát 1—1,5 fillérrel maga­sabban akarja megállapítani. Az ipartestület a kereskedelmi minisztertől kérte — de ered­mény nélkül — az állandó ár­megállapító bizottság létesítését, amely megszabná a viszonteladói jutalékot és rendet teremtene a pékipari termékek árában. A gazdáknak ugyanaz az érde­kük, mint a pékeké: a kenyérfogyasztás növelése, „ami pedig a kenyér olcsóbbá­tételével érhető el a legközvet­lenebbül". Erre vonatkozóan az Ipartestület­nek az az elgondolása, hogy a sü­tő­iparos termelőhelyén ugyanolyan áron hozza forgalomba a kenyeret és egyéb termékeit, mint amilyen áron azokat a­ viszontelárusítónak adja. Ez, a mai kenyérárakhoz vi­szonyítva, 4—8 fillérig terjedő árcsökke­nést jelentene. Azt a minimális árat, amelyen a sütőiparos árusítana, az Az ülést délelőtt f­ill órakor nyitotta meg Almássy elnök. A napirend előtt báró Inkey (párton­kívüli) tiltakozott a tejárak emelése ellen és kifogásolta, hogy a kormány nem tett komoly intézkedéseket a takaré­kosság érdekében és az álláshalmozások megszüntetésére. Majd a kormánypártiak újra meg­választották a 33-as bizottság tagjait. Vita nélkül általánosságban és részle­teiben elfogadták a MFTR-rel kötött szerződésről, továbbá a találmányi sza­badalmak és védjegyek védelméről szóló törvény módosításáról szóló javaslato­kat. Végeztek még az összeférhetetlenségi törvényjavas­lat le nem tárgyalt rendelkezéseivel, az 59—63. szakaszokkal, majd a 10—16. sza­kaszokkal, amelyeket újból való szöve­gezés céljából a pénteki ülésen küldtek vissza az illetékes bizottságoknak. Ez­úttal a szakaszokhoz csupán a polgári baloldali pártok tagjai szóltak hozzá, többizben maga Zsitvay igazságügy­­miniszter­ is. Általában véve mindezeket a hátralevő szakaszokat eredeti síüve­gi kista, vagy a kormánypárti előadó részér­ől javasolt stiláris módosításokkal fogadták el. Ezzel a többség a javasla­tot részleteiben is megszavazta. Az elnök közölte, hogy Kállay Tamás egységespárti, akit, tudvalevően, össze­férhetetlennek minősítettek különleges­ségi trafikengedélye és kincstári va­dászbérlete miatt, kisvárdai nyik­sza­ 5C©®GEE A képviselőhöz letárgyalta az összeférhetetlenségi javaslatot Pécsel­s, a ház meghezati több nőnapra tervezett nyári szünetét A képviselőház csütörtökön rész­leteiben is letárgyalta az összefér­hetetlenségi javaslatot, amely csak késő ősszel kerül majd a felsőház elé, hogy azután törvényerőre emelkedjék. Egyebekben az össze­férhetetlenség szempontjából mit sem jelent majd, ha ebből a javaslatból törvény lesz, mert hiszen ellenzéki oldalról is több izben megállapítot­ták a javaslat vitája során, hogy ez az új összeférhetetlenségi tör­vény nem hogy megnehezíti, h­anem megkönnyíti és törvényesíti majd a kormánypártiak sorában egyre­­ jobban elharapódzott összeférhetet­lenséget. Egyebekben pedig a képviselő­ház végzett is azzal a munkával, amelyet a kormány a Ház nyári szünete előtt kívánt letárgyaltatni. Pénteken még ülést tart a parla­ment, hogy egy sereg mentelmi ügyet letárgyaljon és azután jövő­hét elején már csak egy formális ülése lesz, hogy átvegye a felsőház üzenetét az ott szombaton letár­gyalt javaslatokról. A képviselőház tulajdonképeni nyári szünete azon­ban már ma, pénteken meg is kez­dődik. A kormány — hír szerint — többhónapos, előreláhatóan októ­ber közepén túlmenő vakációra akarja küldeni az ország törvény­hozó testületét. Harásos mandátumáról lemondott. Majd javasolta, hogy a képviselőház legköze­lebbi ülését pénteken tartsa, napirend­jén a csütörtöki ülésen letárgyalt ja­vaslatok harmadszori olvasásával és mentelmi ügyekkel. Gaál Gaszton (független kisgazda) utalva arra a hírre, hogy a kormány a mezőgazdaság helyzetén részleges moratóriummal kíván segíteni, han­goztatta, hogy a gazdák nem kívánnak egyoldalú intézkedéseket, csupán a maguk ja­vára, más foglalkozású rétegek kárára. Fábián Béla (független demokrata) az iparosok és kereskedők tűrhetetlen nyomorára hívta föl a figyelmet, ame­lyet csütörtökön délután nagygyűlésen tesznek szóvá. Malasits elvtárs az elnök napirendi indítványával kapcsolatos felszólalását lapunk más helyén közöljük. A kormánytöbbség az elnök napirendi indítványát fogadta el, ami után Zsilinszky (nemzeti radikális) sürgős interpellációt intézett a kereskedelmi miniszterhez, amelyben a vásárjog ren­dezését követelte. Az ülét­ délután V­ 4 órakor ért véget. 1932 július 1. 283 millió utast szállított 1931-ben a BESZKAR, vagyis 21 millióval kevesebbet, mint 1930-ban. A vállalat bevétele — most közzétett jelentése szerint — az elmúlt évben 5.344.000 pengővel csökkent. A legfor­galmasabb órákban 1401 kocsija volt üzemben, míg 1930-ban 1367. A kocsik menetsebességét este­­/jó órától kezdve 10%-kal fokozták. A jelentés szerint 1930-ban, az előző évhez képest, 11%-kal, 1931-ben 8,5%-kal kevesebb baleset tör­tént a villamosvonalakon, ami a for­galmi személyzet éberségének é­s lelki­ismeretességének bizonysága. A válla­lat alkalmazottainak száma egy év alatt 308-cal csökkent és a múlt év de­cember 31-én 9895 volt. Vonatott összeü­tk­özése Az Ohio­ állambeli Trenton köze­lében összeütközött egy személy­vonat a tehervonattal. A személy­vonat több kocsija pozdorjává tört. A romok alól eddig nyolc halottat és számos sebesültet húztak ki. Amerikában zár alá vették az osztrák állampolgárok értékeit. A Népszava bécsi tudósítója jelenti. Az amerikai bankegyesü­let csütör­tökön az összes osztrák polgárokat, akiknek Amerikában bankban le­tétjük van, vagy pedig követelni­valójuk van, értesítette, hogy az amerikai bankok az osztrák deviza­zárlatra való tekintettel az osztrá­kok tulajdonát képező értékeket zár alá vették és nem teljesítenek rá utalványozást.

Next