Népszava, 1932. július (60. évfolyam, 137–165. sz.)
1932-07-26 / 159. szám
1932 július 26. NÉPSZAVA A belügyminiszter megakadályozza az Erzsébet-sugárút kiépítését! Hogy milyen konok rosszindulattal és fölényes hozzánemértéssel intézik a hivatalos körök a közmunkák ügyét, arról Keresztes-Fischer belügyminiszter újabb bizonyítékot szolgáltatott. A belügyminiszter ugyanis hétfőn — az egyik városházi kőnyomatos jelentése szerint — rövid leiratot intézett Sipőcz polgármesterhez, amelyben közli, hogy az Erzsébet-sugárút megnyitását a jelenlegi gazdasági viszonyok között időszerűtlennek tartja, a főváros tehát a sugárút megnyitását, illetően a sugárút torkolatában álló fővárosi bérháznak a Közmunkatanács birtokában lévő tabáni telkekkel való elcserélését halassza jobb időkre. A kormány egyszerűen nem adja beleegyezését eme nagyszabású munkaalkalom teremtéséhez. Tudvalévően az Erzsébet-sugárút megnyitása esetén a magántőke részéről is nagyobb arányú munkák megkezdése volna várható. Ezeket a munkákat is egyetlen tollvonással lehetetlenné tette a belügyminiszter, aki, úgy látszik, nem akar oly közmunkát látni, amely ezer és ezer munkanélkülit juttathatna munkához és megélhetéshez. A szénkartell föloszlatdsfti és a tűrhetetlen szérarazsesfa lelörését Követelik a szociál-neuokrata szén- és f@kiskeresk@i3&k Az idők jele volt az az impozáns gyűlés, amelyet a szociáldemokrata fa- és szénkiskereskedők tartottak vasárnap, hogy tiltakozzanak a szénkartell és a tűrhetetlen szénárak ellen. Több mint 100 fa- és szénkiskereskedő gyűlt egybe szociáldemokrata felhívásra és tett tanúságot amellett, hogy a maga érdekeit össze akarja kapcsolni a fogyasztók érdekeivel és a maga gazdasági, törekvéseiért a szervezett munkásság oldalán kíván harcolni. Az izzó hangulatban lefolyt gyűlés kimondotta, hogy ha követeléseit szép szóval nem tudja megvalósítani, vállalja a harcot is és ha kell, kimegy az utcára és vállalja a felelősséget, a fogyasztók és a kiskereskedők egyező érdekében a sztrájkért is. A gyűlés előadói: Farkas István országgyűlési képviselő, Bresztovszky Ede és Szilágyi Antal törvényhatósági bizottsági tagok, Halász József, Burger Jenő, Radó Gyula, Berkó Antal, Vasas Ferenc és Tajvári Sándor elvtársak fölszólították a jelen voltakat, hogy a szervezett nagytőke támadására szervezetük kiépítésével válaszoljanak. A jelenlevők kimondták, hogy létrehozzák a szociáldemokrata fa-és szénkiskereskedők szervezetét, mert régi szakmai egyesületük nem képviseli érdekeiket. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely követeli a szénkartell feloszlatását, a szénuzsora letörését, a nagykereskedők számára a zsákolás és csomagolás eltiltását, a szén igazságos elosztását és a gázgyári koksznak közvetlenül a kiskereskedelemhez való juttatását. A memorandumban foglalt követeléseket nagy küldöttség nyújtja majd át a kereskedelmi miniszternek, a szénellátás miniszteri biztosának, a polgármesternek és a gázgyár igazgatóságának. A jelenlevő fa- és szénkiskereskedők elhatározták, hogy a megindított mozgalom érdekében minden csütörtökön este 8 órakor összejövetelt tartanak a Dob utca 90. I. 7. számú egyesületi helyiségben. A fa- és szénkiskereskedők memorandumával a Népszava mai számának más helyén foglalkozunk. ©«•©a V agy mondjuk, ahogy elmondotta nekünk Grünwald Sándor budapesti szabómester, aki az izgalmaktól betegen futott föl hozzánk. Rosszul ment az üzlet, drága a lakbér, Grünwald Sándor arra az elhatározásra jutott, hogy vesz valahol a környéken egy kis telket, kölcsönpénzen építtet, rá egy kis házat, vet eléje egy kis konyhakertet és amit Pesten lakbérért fizet, azzal letörleszti a ház vtízel-Végy telket Gyálligeten! — olvasta mindenütt és mert Gyálliget csak 21 kilométerre fekszik a fővárostól, elment a parcellázóiroda vezetőjéhez, méltóságos dr. Dobránszky Béla kormányfőtanácsos, ügyvéd úrhoz, hogy telket vegyen tőle. A telkek nagyméltóságú gróf Károlyi László tulajdonában vannak. A méltóságos úr barátságos ember. Hamar meg lehet vele egyezni. Grünwald úr fizessen ennyi meg ennyi előleget, a többit igy meg ugy, mi majd fölépítünk önnek egy egyszobás házat és oda beköltözhetik! Grünwald úr boldog, aláírja az előzetes szerződést, amelyben benne van az is, hogy a nagyméltóságú grófra a megállapodás nem kötelező. De hát ez csak forma — nyugtatja meg a méltóságos jogtanácsos a tisztelt című szabómestert, aki bízva a „formában", fölmondja budapesti lakását. Simán nelm megy a dolog (persze, vagy két hónapig húzódik, közben a kormányfőtanácsos úr kétszer cseréltet telket a szabómesterrel, végre a harmadik telken fölépül a kétszobás vályogház (mert közben rábeszélték, hogy építtessen inkább kétszobásat) és elérkezik a végleges szerződés aláírásának ideje és a birtokbavétel. Fölmegy a szabómester a méltóságos úrhoz, aláírja a szerződést. Kicsit szija a fogát, mert a szerződésben annyi mindenféle kikötés van, amivel a földet a lába alól ki lehet húzni. Választott biróság, amelybe csak a gróf ur nevez birót. Nemfizetés esetén az eddig fizetett összeg, mint bánatpénz, elvész stb., stb. De már jó tul lenni az egészen, hiszen a pesti lakásban már szétszedtek mindent: „Az ellenlevelem, méltóságos ur!" A méltóságos felel: „Majd holnap, kedves barátom, a gróf úr nincs idehaza." Eljön a holnap is. A megrakott bútoros kocsi reggel hattól kezdve poroszkál Gyálliget felé. Már látszik a pirostetős, takaros vályogházikó és a szabómester felesége, aki nagybetegen indult neki az útnak, örül, hogy egészséges falusi életet fog kezdeni. De csak a kapuig örül. A kapunál egy marcona bácsi állítja meg: „A gróf úr nem írja alá a szerződést, csak akkor, ha ön még 1000 pengő előleget lefizet." A férj Pesten, a bútor a kocsin, az asszony betegen, 1000 pengő nincs. Késő délután megérkezik a férj. Kis házhelyet, egy stráfkocsit és síró feleséget talál az országúton. Rohan a mérnökhöz. Mi baj, mi történt? „A nagyméltóságú gróf rossz információt kapott önről. Csak 8©ao»OGi Végy telket Gyálligeten ? A gróf, a kormányfőtanácsos és egy szegény szabócska akkor engedi beköltözni, ha 1000 pengőt fizet és ha ellenkezni próbál, csendőrökkel viteti el." Megérkezik a méltóságos ügyvéd. „Méltóságos Ur! Hát ezt lehet?" Méltóságos előveszi az előszerződést, amely szerint a grófnak joga van a vevőt visszautasítani. „Méltóságos Ur, most tetszett a rossz információt rólam kapni? Hiszen két hónapja tárgyalunk és két hónap alatt harmadik parcella ez, amelyre Méltóságod rábeszélt?" „Kedves Barátom! Hiába minden, a gróf csak igy nyugszik bele. Ha nem akarja, teszek egy másik ajánlatot. Visszaadom a Foglalóját. Adok még kétszáz pengő kártérítést, de írja alá, hogy semmi egyéb igénye nincs és akkor menjen Isten hírével." Országúton, bútoroskocsival, födél nélkül, beteg asszonnyal, aláírták a sztornírozó szerződést. A bútor egy sufniba kerül, az asszony a vonatra. A fáradalmakat egy pesti szállodában próbálta kipihenni. Nem sikerült, ma, két hét után, még mindig betege az esetnek. A bútorok közben visszakerültek. Drága pénzen lakás is akadt és a mi szabómesterünk, aki minden jogáról és minden igényéről írásban lemondott, elmélkedhetik most azon, hogy várjon minden, ami törvényes és szerződésen nyugvó, egyben megengedhető és rendes dolog-e? Ellenben egy bizonyos: a legközelebbi időben nem vesz parcellát Gyálligeten! Dunaharaszti közelében egy 30 év körüli, jól öltözött nő oszlásnak indult holttestét sodorta partra a Duna. Kilétének megállapítására a csendőrség nyomozást indított. Remilong József 29 éves magántisztviselő Rákospalotán, az Eötvös utca 8. számú ház előtt vasárnap délután szíven lőtte magát. A Rókus-kórházba szállították, ahol néhány óra múlva meghalt. A zsebében egy cédulát találtak, amelyre a következő sorok voltak írva: — Az ember mindennap meghal egy kicsit. — Az éset nem más, mint mindennap eltemetni magunkból valamit. Sz. Mária 19 éves háztartásbeli leány az újpesti rakpartnál a Dunába ugrott. Partra mentették. — O. János 20 éves munkanélküli asztalos, akinek nincs hozzátartozója, elkeseredésében ruháját a lágymányosi vasúti összekötő hídnál a Dunába dobta s azután ő is a hullámokba vetette magát. Amikor sikerült partramenteni, a mentők a Rókusba szállították. K. Istvánné 25 éves gyári munkásnő a Szentendrei út 74. számú lakásán lugköoldattal. — R. Márton 26 éves vasutas a Kén utcai teherpályaudvaron lugköoldattal. — L. Mártonná a Ceglédiút 5. számú házban levő lakásán lugköoldattal megmérgezte magát. — D. Alajosné 63 éves házfelügyelőnő az Arénaút 146. számú házban levő lakásán fölvágta az ereit. — Dr. E. Józsefné 31 éves asszony a Fadrusz utca 2. számú házban levő lakásán mellbelőtte magát. Az életuntakat a mentők a Rókuskórházba szállították. Hétfőn délután a Mátyáshegy déli oldalán mellbelőtte magát egy fiatalember, akinél egy MOVE - igazolványt találtak, L. Gyula 24 éves pápai születésű egyén nevére. Most jelent meg IX. kiadás. Szerkeszti: Schreiber József. Az uj közlekedési rendeletek, az uj utcajegyzék, az uj nemzetközi jelzések stb. kiegészítésével. A 600 oldalas könyv ára 4 P. Kapható a Népszavakönyvkereskedésben, Budapest, VII. Erzsébet körút 35. sz. alatt Vidéki előfizetőink figyelmébe A mai napon postai befizetőlapot mellékelünk azon előfizetőink lappéldányaihoz, akiknek az előfizetése július 30-án lejár. Kérjük. előfizetőinket, hogy miután a pénzküldemény csak 30 nap múlva érkezik hozzánk, a megújítást mielőbb küldjék be, nehogy kénytelenek legyünk a lap küldését beszüntetni. Ahol a Népszavát saját kézbesítőnk hordja szét, ott az előfizetést a lapkézbesítőnél kell megújítani. A Népszava kiadóhivatala. HÍREK Készülődés a legújabb gázháborúra Az angol vegyimunkások szövetségének főtitkára, Arthur I. Gillian röpiratban ismerteti a jövő háborújának, a vegyiháborúnak borzalmait. Rámutat arra, hogy a gáz már a legutóbbi háborúban is a tömeggyilkolás legrettenetesebb eszköze volt. Azóta a háborús technika hihetetlenül fejlődött. Már a háború végén az antantállamoknak annyi mustárgázuk volt, hogy egész Németországot megfojthatták volna. A röpiratból a következő megdöbbentő statisztika mered elénk: A világháborúban összesen 380 tonna bombát dobtak Londonra, ezt a mennyiséget ma 12 óra alatt lehetne előállítani. A repülőgépek akciórádiósa ma meghaladja az 1000 mérföldet, sebességük óránként a 200 mérföldet, teherbírásuk a 4,5 tonnát, nem is szólva a rádiótól irányított pilótanélküli gépekről. Nagy-London egész lakosságát 42 tonna mustárgázzal meg lehetne fojtani és ezt ma egyetlen légi támadással lehetne ledobni. A jövő háborújában döntő szerepet játszik majd a légi- és gázfegyver, amelyről egyetlen kormány sem hajlandó lemondani és amelynek korlátozása vagy kiküszöbölése eddig lehetetlennek bizonyult. Minden állam a legnagyobb gonddal készül a jövő gázháborújára. A világ legnagyobb mérgesgázgyárát az Egyesült Államok építették Edgewoodban 45 millió dollár költséggel. Falain belül áll 218 gyárépület, 79 egyéb épület, 21 mérföld rendes nyomtávú, 7,5 mérföld keskeny nyomtávú vasúti vágány, 15 mérföld makadámút, 11 mérföld magasfeszültségű villamosvezeték, naponként 800 tonna mérgesgázt termelhet és 66.000 tonna lövedéket tölthet. 1400 tonna mérgesgázt tart állandóan raktáron és a világháború utolsó hónapjában 925 munkása halt meg gázmérgezésben. Angliában működik a világ legnagyobb vegyi trösztje, a 75 millió font alaptőkéjű angol birodalmi vegyipari vállalat (Imperial Chemical Industries), amelynek körébe száz gyár tartozik. Ez kontrollálja Anglia robbanóanyag termelésének 90%-át, alkáli termelésének 100%-át s gyárai bármely pillanatban hadiüzemre kapcsolhatók át. Nitrogénnek a levegőből való kivonására a tröszt Billingham-on-Tessben óriási telepet épített. Az alkohol, chlorin, bromin és egyéb hadiszempontból fontos termékek gyártását ugyancsak ez a tröszt kontrollálja, amely a Németországtól átvett vegyi titkokat is kezeli. A kormány a répacukor termelését is szubvencionálja, tekintettel a fontos melléktermékekre, mint amilyen a glicerin, alkohol, aceton stb. Portonban, Salisbury mellett, a hadvezetőség nagy mérgesgázfarmot létesített, ahol állatokon és önként jelentkező embereken próbálják ki a gázok hatását. Ilyen célokra 1918 óta 188 katona jelentkezett önként. Erre a gázfarmra és a suttonpaksi mérgesgázgyárra a kormány eddig másfélmillió fontot költött. A röpirat végső következtetés« Fisher tengernagy, hires mondás»*