Népszava, 1932. augusztus (60. évfolyam, 166–191. sz.)
1932-08-14 / 179. szám
1932 augusztus 14. NÉPSZAVA A kigyósi kastély körül Falusi följegyzések A grófi kastély teteje ezüstösen csillog a délutáni napsütésben. Mintha csak most pucolták volna ki olajos kefével. Tehát határozottan nem ódon kastély, mint a romantikus regények grófi kastélyai. Nyilván mert a tulajdonosa sem viszi föl a családfáját egészen az Árpádokig, csak Mária Teréziáig, akinek egyik tábornoka volt Wencksteim József, a mai grófok őse. A 18. század második felében kapott a család magyar honosságot is, miután már magyar földesúrrá lett egy „szerencsés" házasság révén. Ugyanis ipamuram, Harruckern bécsi vállalkozó, igen ügyes hadseregszállító lehetett, mert a hadsereg élelmezése körül szerzett érdemeinek elismeréséül nemcsak bárói rangot kapott, hanem egész Békés megyét is megkapta potom 40.000 forintért. Az újkigyósi tízezerholdas uradalom ugyanis egyik kis darabkája az egykori, több százezer holdra terjedő Harruckernbirodalomnak. Azt azonban meg kell hagyni, hogy elsőrendű termőföld, amilyenről azt szokták mondani, hogy az isten is jókedvében teremtette. A kalászosokon kívül gyümölcs, szőlő, kukorica, dohány és mindenféle kapásvetemény diszlik benne. Ami kevés szikes területe volt a grófnak, azt a forradalom után leadta vagyonváltság fejében. Bajlódjanak vele a parasztok! Maradt még elég, hiszen a szép kastély is egy 100 holdnyi luxuskert közepén áll, amelyben díszfák, halastavak és vadaskert emelik a táj szépségét. A jobbágy-utódok A község mintegy hat kilométer távolságra van a kastélytól. A régi község széles utcájának alacsony házsorai mögött 5 holdas telkek sorakoznak. Az újtelepen azonban már csak 600 négyszögöles telkeket adtak a „keresztény-nemzeti" kurzus alatt. A község lakosai valamikor híres dohánykertészek voltak. Ma már alig hat család foglalkozik vele. Azt mondják, nem érdemes, nem fizetődik ki, amióta az állam csökkentette a dohánybeváltási árat. Hogy így van, ezt a következő kimutatással igazolják: Egy kat. hold jól bemunkált föld dohánylevél-hozadéka — ha közepes a termés — 3—4 métermázsa és csak jó termés esetén lehet 5 métermázsára számítani. De azért vegyünk a számításunkba 5 mázsát, a 30 pengős beváltási ár mellett, ezért kapnak 150 pengőt. Ez volna a bevétel. Ezzel szemben jelentős készkiadásuk ugyan nincsen, mert ha nagy a család, nincs szükség fogadott munkaerőre még csomózáskor sem, de ha fölszámítja az ember a belefektetett munkát, az elég silányul van megfizetve, amint ez az alábbi részletes kimutatásból kitűnik: A dohány munkája tulajdonképpen már januárban megkezdődik, amikor a tavalyi termést szállítják a dohánybeváltóba. Azután nyomban lehet készíteni a melegágyat és a palántákat gondozni kell május elejéig. Ez összevissza —60 napszám Ezután következnek: kiültetés 12 napszám kapálás — 18 napszám intézés, kacceozás 6 napszám leszedés 18 napszám berakás — — —• 6 napszám csomózás • 04 napszám bálázás — 6 napszám összesen 1 hat hold bemunkálásához szükséges: 19* napszám Ha most elosztjuk a bevételt a 190 munkanappal, az eredmény 78 fillér napszám. Hát ezzel csakugyan nem lehet vastagon megzsírozni a dohánykertészek kenyerét. Kik arattak a nyáron? Mintegy 200 pár helybeli arató kapott részes aratást a kigyósi uradalomban. 72 párt Csabáról és Dorozsmáról szerződtettek. Ezenkívül 200 sommást, a cukorrépához szintén vidékről hoztak. Nem azért, mintha helybeli nemvállalkozott volna erre a munkára, hanem mert az uradalom érdekeinek mindig jobban megfelelnek a vidékiek. Az aratás V. részért történt, behordással és elcsépléssel, de a cséplésért másfél százalékot kaptak. Minden aratópárnak le kell vágni 1—1 kat. hold cirokot, ami 5 napi munka. Ezért kapnak majd 1 mázsa búzát, de csak az ősszel, addig ezt visszatartották. Az aratók 3 hétre kaptak kommenciót, mégpedig: 90 kg búzát, 9 kg szalonnát, 9 liter babot, 3 kg sót és 5 kéve ballangót tüzeléshez. Tóth János cséplővállalkozó bandagazda éppen számolja a nyári keresetet. Ő és társai nem az uradalom cséplőgépénél dolgoztak, hanem egy falubeli géptulajdonosnál. A listán 17 egészrészes — vagyis teljes murakabitású férfimunkás — és 9 félrészes (lány, fiú) szerepel. Mindegyik neve után be van jegyezve pontosan, melyik hány napszámot teljesített és mennyi rész jár neki. Így az egész részeseinél, aki 14 napot (ez a legtöbb) dolgozott, az összkereset 238 kg búza és 44 kg árpa. Akik 13 napot dolgoztak, azoknak jár 221 kg búza és 11 kg árpa. A 12 naposok 213 kg búzát és 40 kg árpát kerestek. Ehhez igazodik azután a félrészesek keresete, akik természetszerűen mindegyik csoportnál csak fele keresetet értek el. Tóth János azt mondja, nem ők kerestek a legrosszabbul azon a vidéken. S ebben igaza is van. Épp ezért az ő pontos kimutatását zsinórmértékül is vehetjük a mezőgazdasági munkásság nyári kereseténél. Nekik, a „jobban keresőknek" esik egy napra 17 kg búza és •saa*««! Az „egyenlő" közteherviselés Magyarországon Írta: Dr. Zentay Dezső III." Helyes elgondolás szerint csak azok az adók valósíthatják meg az egyenlő közteherviselés igazságos elvét, amelyek a személyi körülmények figyelembevételével a jövedelmet és a vagyont adóztatják meg. Bármerre vizsgálódunk, a külföldön csaknem mindenütt az egyenes adók — és ezek közül is — a progresszíve fokozható jövedelmi és vagyonadók az állami pénzügyeknek a legfontosabb pillérei. A tudományos irodalom már régen megcáfolta s érzelgősségnek és égbekiáltó képtelenségnek minősítette azokat a dajkameséket, hogy „a fokozatos adóztatás kiöli a munkakedvet és a szorgalmat bünteti". S mert az is bizonyos, hogy a nagyjövedelmeknek és nagyvagyonoknak a jórésze elrejtőzik és nem nyomozható ki olyan könnyen, mint a kisjövedelem és kisvagyon, annál inkább igazságosabb a mégis megfoghatóknak fokozatosabb megadóztatása. Ezzel egyrészt tehermentesíteni lehet a szegényebb néposztályokat a rájuk súlyosabban nehezedő fogyasztási és forgalmi adók, monopóliumok és vámok aránytalan terheitől. Másrészt a nagyobb jövedelem és nagyobb vagyon már önmagában véve is olyan jelentős polgári, társadalmi és gazdasági hatalmat biztosít a tulajdonosának, hogy már csupán ennek az ellensúlyozására is indokolt a progreszszíve fokozható adóterhek méltányos és igazságos elosztása. Ezek után mi sem természetesebb, hogy a magyar adórendszer csak a háború alatt léptette életbe a jövedelemadót. Ekkor is azonban — a dúsan jövedelmező konjunkturális • Az előző cikkek a Népszava július 31. és év augiMátus 7. szmmban jelentek meg, nyereségek idejében — csak a 20.000 aranykoronán fölüli évi jövedelem került megadóztatás alá. De még ma is ott tartunk, hogy a magyar jövedelem- és vagyonadó olyan százalékos kulccsal terheli az egyes adótételeket, amelyek az alsóbb kategóriákban aránytalanul súlyosabbak, mint a felsőbb határok felé. Nem is szólva arról, hogy az adókulcs egy elég alacsony határnál hamar állandósul, elveszíti rugalmasságát és ezenfelül megszűnik emelkedni. A vagyonadó kulcsa pedig anynyira enyhe és annyira minimális, hogy a tiszta vagyon egy ezrelékénél kezdődve — még a maximum Vagyis 3 év alatt a jövedelmi adót fizetők száma 31.684-gyel megfogyott. S amíg 1928-ban az ország népességének 4,02%-a volt jövedelemadóköteles, addig 1931-ben 3,6%-ra apadt ez az arány. Jellemző azonban, hogy a 10.000 pengőnél kisebb jövedelműek száma 28.593-mal és a 10.000-től 50.000 pengőig terjedő évi jövedelem után adózók száma is 3746-tal megfogyott. Tehát az alsó kategóriákban 32.339-en dőltek ki az idők viharában. Viszont úgy látszik, hogy a mai súlyos gazdasági válságnak is megvannak a vámszedői, akik akkor, amikor százezrek esetén, 19 millió pengőn fölül sem több 1 százaléknál. Így megérthetjük, hogy akkor, amikor az alkalmazottak kereseti adója és különadója meghaladja az évi 40 millió pengőt, akkor a vagyonadó 10 milliópengős összege ennek csak alig egynegyedrésze! De még a jövedelemadó végösszege is csak 36 millió pengő, noha ebből az összegből is pontosan 9.9 millió pengőt az alkalmazottak fizetnek és ezeket terheli 4.5 millió a szükségadóból is. Úgyhogy végeredményben csupán az egyenes adókból pontosan 53.9 millió pengő adóteher nyomja az alkalmazottakat. Amikor a háború alatt először lépett életbe a magyar jövedelmiadó —, akkor még húszezren fölül voltak azok, akik 20.000 aranykoronánál több évi jövedelmet vallottak be. Ezernél több volt azoknak a száma is, akiknek — saját bevallás szerint — 120.000 koronánál több volt a jövedelmük. S amikor az emberek milliói életüket és vérüket áldozták a harctereken a haza oltárán —, akkor a front mögött 38-an évi egymillió aranykoronánál több jövedelmet ismertek el. Négynek évi 3 milliót is meghaladott a jövedelme —, hárman elérték a 4 milliót is. A rekordot pedig az tartotta, aki saját jószántából ötödfélmillió aranykoronát is meghaladó évi jövedelmet vallott be... Ma már messze vagyunk ezektől a számoktól. Ma már nem is 20.000, hanem 1000 (magánalkalmazottaknál 3600) pengőnél kezdődik az alsós határ. Jellemző azonban, hogy amíg 1928-ban 342.393 volt a jövedelmi adó fizetésére kötelezettek száma —, addig 1931-ben ez a szám 310.709-re olvadt. Ezzel párhuzamosan 46.9 millióról 42.7 millió pengőre apadt a kivetett jövedelmi adó is. Úgyhogy egy-egy adózóra 1928-ban 137.16, 1931-ben pedig 128.5 pengős fejkvóta esett a jövedelemadóból. Ha azonban a részleteket is megvizsgáljuk, olyan föltűnő adatokat, is látunk, amin érdemes egy kissé tovább is gondolkozni. A jövedelmi adót fizetők megoszlása: munkaalkalom nélkül éheznek, mégis úgy meg tudták sokszorozni a jövedelmüket, hogy az 50.000, sőt 100.000 pengő fölé emelkedett. Ezeknek a száma ugyanis a 3 év előtti 999-ről most 1654-re szaporodott. Az is lehet azonban, hogy 3 év előtt még sikeresebben tudták ezt eltitkolni s azóta talán szigorúbb lett az ellenőrzés is. Bár még ma is azt látjuk, hogy 310 olyan 100.000 pengőnél nagyobb jövedelmet hozó adóköteles van, akik közül 217 csak 50.000-től 100.000 pengőig terjedő évi jövedelem után adózik. 80-nak az adóalapja 50.000 pengő alatt van, 13 pedig, bár 100.000 pengőt is meg- Jövedelmi fokozatok Az adókötelesek száma 1928 1931 években 10.000 pengőig 322.683 294.090 10.000— 50.000 pengőig 18.711 14.965 50.000—100.000 pengőig 783 1.207 100.000 pengőn fölül — 21. 447 Több = + vagy kevesebb = — — 28.593 — 3.746 +. 424 .+ 231 Összesen 342.393 310.709 — 31.684 17 FIYTO biztos rovarirtó Mindenütt kapható 1 3 kg árpa. Ezért dolgoztak legalább napi 17 órát. Mert igaz ugyan, hogy szerződésük reggel 3 órától este 8 óráig szabja meg a munkaidőt, de benne van az is, hogy „esetleg 1—2 órai" munka megpótlásával azon a héten, ahol végezhető lenne, kötelesek ozt minden szó nélkül elvégezni, mert az a munkások javára is szolgál." Bizonyára igen sok helyen voltak kötelesek az 1—2 órai „munkamegpótlást" elvégezni. Újkígyóson is sokan mennek neki a télnek 2—3 mázsás nyári keresettel. A télnek? Hol lesz még a tél, amikor már hire-hamva sem lesz a 238 kiló keresetnek! És mi lesz azután itt és a száz meg száz magyar faluban? Ezen a kérdésen tűnődöm, amikor a falu szélén, a grófi uradalom határmezsgyéjét szegélyező akácfasorból csendőrőrjárat tűnik elő. Este van. A grófi kastély teteje már elbújt a parki díszfák lombjainak sűrűjében. A kegyes grófnő által emelt kápolna kis harangja imára csendít. És egymásután álomba merülnek: a falu, a kastély, a park, a vadaskert, s az egész mindenség a tízezerből hús grófi földön. Vájjon miről álmodnak?... (t. j.) LIMM9