Népszava, 1932. augusztus (60. évfolyam, 166–191. sz.)

1932-08-14 / 179. szám

1932 augusztus 14. NÉPSZAVA A kigyósi kastély körül Falusi följegyzések A grófi kastély teteje ezüstösen csillog a délutáni napsütésben. Mintha csak most pucolták volna ki olajos kefével. Tehát határozot­tan nem ódon kastély, mint a ro­mantikus regények grófi kastélyai. Nyilván mert a tulajdonosa sem viszi föl a családfáját egészen­ az Árpádokig, csak Mária Teréziáig, akinek egyik tábornoka volt Wencksteim József, a mai grófok őse. A 18. század második felében kapott a család magyar honossá­got is, miután már magyar földes­úrrá lett egy „szerencsés" házas­ság révén. Ugyanis ipamuram, Har­ruckern bécsi vállalkozó, igen ügyes hadseregszállító lehetett, mert a hadsereg élelmezése körül szerzett érdemeinek elismeréséül nemcsak bárói rangot kapott, hanem egész Békés megyét is megkapta potom 40.000 forintért. Az újkigyósi tíz­ezerholdas uradalom ugyanis egyik kis darabkája az egykori, több százezer holdra terjedő Harruckern­birodalomnak. Azt azonban meg kell hagyni, hogy elsőrendű termőföld, ami­lyenről azt szokták mondani, hogy az isten is jókedvében teremtette. A kalászosokon kívül gyümölcs, szőlő, kukorica, dohány és minden­féle kapásvetemény diszlik benne. Ami kevés szikes területe volt a grófnak, azt a forradalom után le­adta vagyonváltság fejében. Baj­lódjanak vele a parasztok! Maradt még elég, hiszen a szép kastély is egy 100 holdnyi luxuskert közepén áll, amelyben díszfák, halastavak és vadaskert emelik a táj szépsé­gét. A jobbágy-utódok A község mintegy hat kilométer távolságra van a kastélytól. A régi község széles utcájának alacsony házsorai mögött 5 holdas telkek sorakoznak. Az újtelepen azonban már csak 600 négyszögöles telkeket adtak a „keresztény-nemzeti" kur­zus alatt. A község lakosai valami­kor híres dohánykertészek voltak. Ma már alig hat család foglalkozik vele. Azt mondják, nem érdemes, nem fizetődik ki, amióta az állam csökkentette a dohánybeváltási árat. Hogy így van, ezt a következő kimutatással igazolják: Egy kat. hold jól bemunkált föld dohánylevél-hozadéka — ha köze­pes a termés — 3—4 métermázsa és csak jó termés esetén lehet 5 métermázsára számítani. De azért vegyünk a számításunkba 5 má­zsát, a 30 pengős beváltási ár mel­lett, ezért kapnak 150 pengőt. Ez volna a bevétel. Ezzel szemben je­lentős készkiadásuk ugyan nin­csen, mert ha nagy a család, nincs szükség fogadott munkaerőre még csomózáskor sem, de ha fölszámítja az ember a belefektetett munkát, az elég silányul van megfizetve, amint ez az alábbi részletes kimu­tatásból kitűnik: A dohány munkája tulajdonkép­pen már januárban megkezdődik, amikor a tavalyi termést szállítják a dohánybeváltóba. Azután nyom­ban lehet készíteni a melegágyat és a palántákat gondozni kell má­jus elejéig. Ez összevissza —­60 napszám Ezután következnek: ki­ültetés 12 napszám kapálás — 18 napszám intézés, kacceozás 6 napszám leszedés 18 napszám berakás — — —• 6 napszám csomózás • 04 napszám bálázás — 6 napszám összesen 1 hat hold be­munkálásáho­z szükséges: 19* napszám Ha most elosztjuk a bevételt a 190 munkanappal, az eredmény 78 fillér napszám. Hát ezzel csakugyan nem lehet vastagon megzsírozni a dohánykertészek kenyerét. Kik arattak a nyáron? Mintegy 200 pár helybeli arató kapott részes aratást a kigyósi ura­dalomban. 72 párt Csabáról és Do­rozsmáról szerződtettek. Ezenkívül 200 sommást, a cukorrépához szin­tén vidékről hoztak. Nem azért,­ mintha helybeli nem­­vállalkozott volna erre a munkára, hanem mert az uradalom érdekeinek mindig jobban megfelelnek a vidékiek. Az aratás V. részért történt, behor­dással és elcsépléssel, de a csép­lésért másfél százalékot kaptak. Minden aratópárnak le kell vágni 1—1 kat. hold cirokot, ami 5 napi munka. Ezért kapnak majd 1 mázsa búzát, de csak az ősszel, addig ezt visszatartották. Az aratók 3 hétre kaptak kommenciót, mégpedig: 90 kg búzát, 9 kg szalonnát, 9 liter ba­bot, 3 kg sót és 5 kéve ballangót tüzeléshez. Tóth János cséplővállalkozó banda­gazda éppen számolja a nyári ke­resetet. Ő és társai nem az urada­lom cséplőgépénél dolgoztak, ha­nem egy falubeli géptulajdonosnál. A listán 17 egészrészes — vagyis teljes murakabitású férfimunkás — és 9 félrészes (lány, fiú) szerepel. Mindegyik neve után be van je­gyezve pontosan, melyik hány nap­számot teljesített és mennyi rész jár neki. Így az egész részesei­nél, aki 14 napot (ez a legtöbb) dolgo­zott, az összkereset 238 kg búza és 44 kg árpa. Akik 13 napot dolgoz­tak, azoknak jár 221 kg búza és 11 kg árpa. A 12 naposok 213 kg bú­zát és 40 kg árpát kerestek. Ehhez igazodik azután a félrészesek kere­sete, akik természetszerűen mind­egyik csoportnál csak fele kerese­tet értek el. Tóth János azt mondja, nem ők kerestek a legrosszabbul azon a vidéken. S ebben igaza is van. Épp ezért az ő pontos kimutatását zsi­nórmértékül is vehetjük a mező­gazdasági munkásság nyári kere­seténél. Nekik, a „jobban keresők­nek" esik egy napra 17 kg búza és •saa*««! Az „egyenlő" közteherviselés Magyarországon Írta: Dr. Zent­a­y Dezső III." Helyes elgondolás szerint csak azok az adók valósíthatják meg az egyenlő közteherviselés igazságos elvét, amelyek a személyi körülmé­nyek figyelembevételével a jövedel­met és a vagyont adóztatják meg. Bármerre vizsgálódunk, a külföl­dön csaknem mindenütt az egyenes adók — és ezek közül is — a pro­gresszíve fokozható jövedelmi és vagyonadók az állami pénzügyek­nek a legfontosabb pillérei. A tudományos irodalom már ré­gen megcáfolta s érzelgősségnek és égbekiáltó képtelenségnek minősí­tette azokat a dajkameséket, hogy „a fokozatos adóztatás kiöli a munka­kedvet és a szorgalmat bünteti". S mert az is bizonyos, hogy a nagyjövedelmeknek és nagyvagyo­­noknak a jórésze elrejtőzik és nem nyomozható ki olyan könnyen, mint a kisjövedelem és kisvagyon, annál inkább igazságosabb a mégis meg­fogh­atóknak fokozatosabb megadóz­tatása. Ezzel egyrészt tehermentesí­teni lehet a szegényebb néposztá­lyokat a rájuk súlyosabban nehe­zedő fogyasztási és forgalmi adók, monopóliumok és vámok arányta­lan terheitől. Másrészt a nagyobb jövedelem és nagyobb vagyon már önmagában véve is olyan jelentős polgári, társadalmi és gazdasági hatalmat biztosít a tulajdonosának, hogy már csupán ennek az ellen­súlyozására is indokolt a progresz­szíve fokozható adóterhek méltá­nyos és igazságos elosztása. Ezek után mi sem természetesebb, hogy a magyar adórendszer csak a háború alatt léptette életbe a jöve­delemadót. Ekkor is azonban — a dúsan jövedelmező konjunkturális • Az előző cikkek a Népszava július 31. és év augiMátus 7. sz­mmban jelente­k meg, nyereségek idejében — csak a 20.000 aranykoronán fölüli évi jövedelem került megadóztatás alá. De még ma is ott tartunk, hogy a magyar jövedelem- és vagyonadó olyan százalékos kulccsal terheli az egyes adótételeket, amelyek az al­sóbb kategóriákban aránytalanul súlyosabbak, mint a felsőbb hatá­rok felé. Nem is szólva arról, hogy az adókulcs egy elég alacsony ha­tárnál hamar állandósul, elveszíti rugalmasságát és ezenfelül meg­szűnik emelkedni. A vagyonadó kulcsa pedig any­nyira enyhe és annyira minimális, hogy a tiszta vagyon egy ezreléké­nél kezdődve — még a maximum Vagyis 3 év alatt a jövedelmi adót fizetők száma 31.684-gyel meg­fogyott. S amíg 1928-ban az ország népességének 4,02%-a volt jövedelem­adóköteles, addig 1931-ben 3,6%-ra apadt ez az arány. Jellemző azon­ban, hogy a 10.000 pengőnél kisebb jövedelműek száma 28.593-mal és a 10.000-től 50.000 pengőig terjedő évi jövedelem után adózók száma is 3746-tal megfogyott. Tehát az alsó kategóriákban 32.339-en dőltek ki az idők viharában. Viszont úgy látszik, hogy a mai súlyos gazdasági válság­nak is megvannak a vámszedői, akik akkor, amikor százezrek esetén, 19 millió pengőn fölül sem több 1 százaléknál. Így megérthetjük, hogy akkor, amikor az alkalmazottak kereseti adója és különadója meghaladja az évi 40 millió pengőt, akkor a va­gyonadó 10 milliópengős összege ennek csak alig egynegyedrésze! De még a jövedelemadó végösszege is csak 36 millió pengő, noha ebből az összegből is pontosan 9.9 millió pengőt az alkalmazottak fizetnek és ezeket terheli 4.5 millió a szükség­adóból is. Úgyhogy végeredményben csupán az egyenes adókból pontosan 53.9 millió pengő adóteher nyomja az alkalmazottakat. Amikor a háború alatt először lépett életbe a magyar jövedelmiadó —, akkor még húsz­ezren fölül voltak azok, akik 20.000 aranykoronánál több évi jövedelmet vallottak be. Ezernél több volt azok­nak a száma is, akiknek — saját bevallás szerint — 120.000 koronánál több volt a jövedelmük. S amikor az emberek milliói életüket és vérü­ket áldozták a harctereken a haza oltárán —, akkor a front mögött 38-an évi egymillió aranykoronánál több jövedelmet ismertek el. Négy­nek évi 3 milliót is meghaladott a jövedelme —, hárman elérték a 4 milliót is. A rekordot pedig az tar­totta, aki saját jószántából ötödfél­millió aranykoronát is meghaladó évi jövedelmet vallott be... Ma már messze vagyunk ezektől a számoktól. Ma már nem is 20.000, hanem 1000 (magánalkalmazottak­nál 3600) pengőnél kezdődik az alsós határ. Jellemző azonban, hogy amíg 1928-ban 342.393 volt a jövedelmi adó fizetésére kötelezettek száma —, ad­dig 1931-ben ez a szám 310.709-re ol­vadt. Ezzel párhuzamosan 46.9 mil­lióról 42.7 millió pengőre apadt a kivetett jövedelmi adó is. Úgyhogy egy-egy adózóra 1928-ban 137.16, 1931-ben pedig 128.5 pengős fejkvóta esett a jövedelemadóból. Ha azonban a részleteket is meg­vizsgáljuk, olyan föltűnő adatokat, is látunk, amin érdemes egy kissé tovább is gondolkozni. A jövedelmi adót fizetők meg­oszlása: munkaalkalom nélkül éheznek, mégis úgy meg tudták sokszorozni a jövedelmüket, hogy az 50.000, sőt 100.000 pengő fölé emelkedett. Ezek­nek a száma ugyanis a 3 év előtti 999-ről most 1654-re szaporodott. Az is lehet azonban, hogy 3 év előtt még sikeresebben tudták ezt eltit­kolni s azóta talán szigorúbb lett az ellenőrzés is. Bár még ma is azt látjuk, hogy 310 olyan 100.000 pen­gőnél nagyobb jövedelmet hozó adóköteles van, akik közül 217 csak 50.000-től 100.000 pengőig terjedő évi jövedelem után adózik. 80-nak az adóalapja 50.000 pengő alatt van, 13 pedig, bár 100.000 pengőt is meg- Jövedelmi fokozatok Az adókötelesek száma 1928 1931 években 10.000 pengőig 322.683 294.090 10.000— 50.000 pengőig 18.711 14.965 50.000—100.000 pengőig 783 1.207 100.000 pengőn fölül — 21. 447 Több = + vagy kevesebb = — — 28.593 — 3.746 +. 424 .­+ 231 Összesen 342.393 310.709 — 31.684 17 FIY­TO biztos rovarirtó Mindenütt kapható 1­ 3 kg árpa. Ezért dolgoztak legalább napi 17 órát. Mert igaz ugyan, hogy szerződésük reggel 3 órától este 8 óráig szabja meg a munkaidőt, de benne van az is, hogy „esetleg 1—2 órai" munka megpótlásával azon a héten, ahol végezhető lenne, köte­lesek o­zt minden szó nélkül elvé­gezni, mert az a munkások javára is szolgál." Bizonyára igen sok helyen vol­tak kötelesek az 1—2 órai „munka­megpótlást" elvégezni. Újkígyóson is sokan mennek neki a télnek 2—3 mázsás nyári kereset­tel. A télnek? Hol lesz még a tél, amikor már hire-hamva sem lesz a 238 kiló keresetnek! És mi lesz azután itt és a száz meg száz ma­gyar faluban? Ezen a kérdésen tűnődöm, amikor a falu szélén, a grófi uradalom határmezsgyéjét szegélyező akácfasorból csendőrőr­járat tűnik elő. Este van. A grófi kastély teteje már elbújt a parki díszfák lomb­jainak sűrűjében. A kegyes grófnő által emelt kápolna kis harangja imára csendít. És egymásután álomba merülnek: a falu, a kas­tély, a park, a vadaskert, s az egész mindenség a tízezerből hús grófi földön. Vájjon miről álmodnak?... (t. j.) LIMM9

Next