Népszava, 1932. augusztus (60. évfolyam, 166–191. sz.)

1932-08-02 / 166. szám

1932 augusztus 4. NÉPSZAVA lát. Útiköltség? Hosszú kutyagolás és kilincselés után a miskolci rendőrség toloncútán hazaszállíttatta őket. Pénzt persze nem kaptak a megdolgozott munkájuk után sem. Miért? Mikor olyan könnyű az elintézés! Másnapra bizonyára ott lesznek a más vidékekről odaszállított, tájékozatlan munkások. És Ki Mait Perkupán? Elvittek Szegedről és környéké-1 Csak azt tudjuk, hogy a többieket fől 250 kubikosmunkást Borsod- szerte zavarták, menjenek, ki merre megyébe, Perkupára, a Bodva szabályozásának munkálataihoz. Nem tudjuk, hogy miért kellett ilyen messzire menni munkásokért, amikor tudvalevőleg Borsod-, Hajdú-, Szabolcs-, Bihar megyék szintén tele vannak munka- és kenyérnélküli emberekkel. Úgy érezzük azonban, hogy ennek a különös körülménynek a következőkben némiképen magyarázatát leljük. A munkásokkal megállapodott a hivatalos munkaközvetítő Szegeden a feltételekben: 38 fillér az első réteg, 44 fillér a második, 54 fillér a harmadik réteg egészen az úgynevezett fenekelésig. A kubikosmunka íratlan szabályai szerint az elvégzett munkáért járó összeget 10% levonással hetenként kifizetik, a maradék összeg pedig a munka teljes befejezése után kerül elszámolásra. A munkások egyik megbízottja elutazott a helyszínre, ahol megállapította, hogy a munkaközvetítő által mondott feltételek szerint napi 4-5 pengő keresetre van kilátás ezen elszámolási módszer alapján. A munkáscsoport tehát fölkerekedett és Perkupán megkezdték a munkát. Bátori Oszkár vállalkozó úr, illetve megbízottai azonban nem fizettek ki napi 1 50 pengőnél többet. Azt is csak akkor, ha a munkások teljes napot dolgoztak. Ha esett az eső és állt a munka, nem kaptak semmit. De ezenkívül, ha csütörtökig nem fejeztek be egy megkezdett munkarészt, azt sem fizették ki, csak a másik héten. A Bódva-meder fenekeléséig, tehát a teljes elszámolás alapjáig pedig nem juthattak el, mert a vállalkozó által munkába állított szivattyús motor annyira elégtelen teljesítőképességű volt, hogy a munkásokat nem tudta utólérni. A második réteg elvégzése után fölszakadt a víz, a munkát abba kellett hagyni és várni, amíg a szivattyú körülbelül 3—1 hét múlva utólérte őket. Addig egy másik szakasz munkáján dolgoztak és a félbenmaradt munkához, a szivattyúzás után, sok kilométerről vissza kellett menni. Ez alatt az idő alatt benne feküdt a munkaérték az elvégzett részben, de a visszatérés is sok időt rabolt el, ami ennek a nehéz akkordmunkának elvégzésénél természetesen hiányzott. Ki fizesse az elpocsékolt időt. Persze a munkás, mert a vállalkozó nem károsulhat, ha roszszul kalkulálja a talaj előre nem látható szeszélyességeit. A munkás azonban mégsem tudja szó nélkül eltűrni ezt a favágást, amit az ő hátán akarnak elvégezni. Tiltakozik és hivatkozik a kubikosmunka szabályaira. Talán egy kicsit hangosabban is beszél, mint ez mostanában ajánlatos. Nem is keresik, hogy ez a hangos szó a fönnálló társadalmi rend ellen beszél-e, a kormányzati rendszert akarja-e megváltoztatni, vagy más ehhez hasonló szörnyűséget tervez, csak hát éppen ne beszéljen hangosan. A vállalkozó úr veszedelembe jutott profitja sem tűri a hangos tiltakozást. Rögtön jön a megoldás: a munkások lázítanak, bolsevisták és közbe kell lépni az államhatalom teljes súlyával. Perkupán három ember beszélt hangosan. A három embert a csendőrök lefogták és bekísérték. Még nem tudjuk, hogy az ügyészségnek mi a véleménye: védelmezendő-e teljes tekintéllyel a vállalkozó, ha a maga ügyetlenségét vagy talán rosszhiszeműségét a munkásokkal — védtelen, messzi vidékekről odakerült, hátvéd nélkül álló munkásokkal — akarja megfizettetni? Még nem tudjuk, hogy mi van ezzel a három perkupás „lázítóval", a malom megkezdi az őrlést elölről. Talán megint a kerekek közé kerül kettő-három. Aki „lázító", az ott ragad, a többi elmegy haza. A vállalkozó úr pedig ezzel a „fölváltó" rendszerrel eljut majd a munka bevégzéséig. Amikor majd megkapja a munka teljes árát. De akkor már nem lesz senki, akinek a kifizetett néhány pengőnyi előlegen kívül követelése lenne. Mert a „lázitók"-nak nem jár fizetés! Ki lázit Perkupán? Kéthly Anna? Néhány nap múlva átadják a képviselőház elnökeinek a Házat összehívó ellenzéki íveket Néhájy lap arról adott hírt, hogy a szünetelő képviselőház összehívását célzó ellenzéki akció — amelyet ezúttal a független kisgazdák kezdeményeztek — meghiúsult volna, mert Rassayék az ívet nem akarják aláírni és így az ellenzék nem tudja összehozni a szükséges 50 aláírást. A valóság az, hogy Ralsay és párthívei, valamint ennek folytán néhány pártonkívüli képviselő is megtagadta a Ház összehívását célzó ellenzéki akcióban való részvételét, de szó sincsen ezért az akció meghiúsulásáról. Sőt, ellenkezően: nem kétséges, hogy a szükséges 50 aláírás néhány napon belül együtt lesz az ellenzéki íveken és akkor átadják az íveket a képviselőház elnökének, hogy összehívja a szünetelő Házat Az íveket hétfőn írták alá a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának tagjai és hétfőn este már 44 aláírás volt együtt. Ugyanakkor azonban a független kisgazdapárt több tagja — akik eddig vidéken vagy külföldön tartózkodtak, de kedden a fővárosban lesznek — még nem is szerepel az aláírók között, így tehát az 50 aláírás összegyűjtése Balsayék magatartása ellenére nem ütközik nehézségbe. Eddig a képviselőházat összehívó ívet a független kisgazdapárt itthon időző képviselőin és a szociáldemokrata parlamenti frakció tagjain kívül aláírták többek közt: Friedrich István, Fábián Béla, Vázsonyi János, Gál Jenő és mások. nségmunkásoknak csökkenten lassú kaiblér Az osztó igazságnak ezzel a fölemelő példájával ezúttal Pécs város törvényhatósági bizottsága jeleskedett. város közgyűlésén a jobboldalról indítvány hangzott el, hogy öt főtisztviselőnek külön munkaátalányt szavazzanak meg. Dick György elvtárs ellenezte az indítványt, hangoztatván, hogy amikor az ínségmunkások nyomorúságos bérét takarékoskodás címén jelentősen csökkentik és a városnak egész sereg tisztviselője havi 70—80 pengő illetményért robotol, nem lehet 6—7000 pengős ajándékot juttatni néhány főtisztviselőnek, akik a fizetésükből amúgy is kényelmesen megélhetnek. Az egyik prelátuskanonok úr nagyon sürgősnek mondotta a javaslat megszavazását, ezt a közgyűlés többsége meg is tette. A közgyűlésen egyébként Dick elvtárs a polgármesteri jelentés kapcsán megmutatta a tetszetős kép árnyékoldalát: a vidéki város.«ÉS sok között Pécsett van a legtöbb munkanélküli és a nyomor soha nem látott arányokat öltött. Mit tett a város: az inségakciót beszüntette, csak itt-ott ad némi támogatást a munkanélkülieknek. Az inségmunkákban foglalkoztatott néhány ember alig keres valamit és most már csak csökkentett akkordban végezheti vagy csökkentett órabérrel. Tiltakozott az ellen, hogy a város elől járjon a munkabérek letörésében.i Eigész sorát a munkásoknak baleset érte az inségmunkákon és nem kapnak támogatást, mert kivonták őket a balesetbiztosítás alól. A pécsi inségmunkák is megmutatták, mit jelent az az elv a gyakorlatban, hogy „segélyt csak munka ellenében" adnak. Munkára rendelnek be 70 éves öregeket és egy teljesen vak asszonyt is fölhívtak, hogy havi segélye ellenében menjen dolgozni... | Ausztria Megírtuk már, hogy a bécsi osztrákmagyar kereskedelmi tárgyalások során sikerült egy időleges megállapodást kötni arra az időre, amíg létrejön a végleges kereskedelmi megegyezés Ausztria és Magyarország között. Hogy az időleges megállapodás mikor lép majd életbe, az kedden dől el, amikor az osztrák nemzeti tanács a Dolfuss-kormány sorsa fölött dönt. Az időleges megállapodás életbelépéséhez ugyanis szükséges az osztrák nemzeti tanács főbizottságának előzetes hozzájárulása. Egyebekben közben Bécsben tovább folynak a tárgyalások a végleges osztrák-magyar kereskedelmi szerződés érdekében. Csehszlovákia Prágában tárgyalások indultak meg Csehszlovákia és Magyarország megbízottjai között, amely tárgyalásokon — tekintettel a még mindig tartó csehszlovák-magyar vámháborúra — egyelőre a két állam közti kompenzációs, árucsereüzletek lebonyolítását akarják egyezmény útján szabályozni. Hogy mikor kerül majd sor arra, hogy Csehszlovákiával végül érdemlegesen szabályozhatjuk áruforgalmunkat, arról nincs hír. Németország A magyar-német gazdasági tárgyalások Berlinben befejeződtek. Hir szerint a tárgyalások során olyan megállapodás jött létre, amelynek értelmében Németország 200.090 méter mázsa buzzt vesz át Magyarországtól, viszont a magyar kormány egyes német iparcikkek behozatalára kedvezményes vámtételeket biztosít. Természetesen szükséges, hogy ezekhez a kedvezményes vámtételekhez utólag azok az érdekelt államok is hozzájáruljanak, amelyek Magyarországgal úgynevezett legtöbb kedvezményes viszonyban vannak. Olaszország és Ausztria között kereskedelmi megállapodás jött létre kompenzációs áruszállítások ügyében. Elsősorban olasz szállításokról van szó, amelyeknek révén Olaszország törleszteni akarja az osztrák-olasz klíringforgalomban mutatkozó olasz tartozásokat. Az olasz szállítások ellenértékét az osztrák nemzeti banknál a hivatalos érmeparitás alapján kell befizetni. Külkereskedelmi tárgyalásaink 5 Tilalomra a tanárok véleményszabadsága ellen Karafiáth közoktatásügyi miniszter az elmúlt napokban rendeletet adott ki, amellyel előzetes cenzúra alá helyezte a középiskolai tanárok és általában, a kultuszminisztéruim hatáskörébe tartozó köztisztviselők sajtó útján való véleménynyilvánítását. A rendelet szerint ugyanis állami középiskolai tanárnak ezentúl nem szabad politikai napi- vagy hetilapban cikket írni — akár politikai, társadalmi, gazdasági kérdésről — és nem szabad irodalmi tevékenységet kifejteni, hacsak ehhez fölöttes hatóságának előzetes jóváhagyását meg nem kapta. Egy középiskolai tanártól, aki a hozzánk beküldött írásával tulajdonképen m£r meg is szegte ezt a rendeletet, levelet kaptunk, amelyben Karafiáth miniszter rendeletéről a következőket írja: „Minthogy a közoktatásügyi miniszter rendelete minisztertanácsi határozaton alapul, valószínű, hogy a többi minisztérium is kiad majd hasonló tartalmú rendeletet. Ezek a jogfosztó rendeletek, amilyen sötét célzatúak, olyan szűklátókörűek is. Hiszen, amiképen én ezzel a levelemmel kijátszom ezt a rendeletet, kijátszhatja bármelyik tanártársam is azzal, hogy névtelenül jelenteti meg cikkét akár a Népszavában, akár más politikai napi- vagy hetilapban. De miért kell fölnőtt embereket, akiket eléggé rátermettnek tartanak arra, hogy a jövő generációt az életre neveljék, arra kényszeríteni, hogy bujkáljanak, a névtelenség leplével takaródzzanak, ha véleményük mer lenni? Mi jogon helyezik szellemi erkölcsrendészet alá a tanári kart? Nem elég, hogy fizetésredukciókkal sújtottak bennünket, még szellemi prostituáltakat is csinálnak belőlünk! Az állam példáját holnap követheti a többi munkáltató és akkor maholnap azt veszszük észre, hogy sötét börtönben élünk. A tanár, ha elhagyja a katedráját és általában a köztisztviselő, ha elhagyja a hivatalát , magánemberré lesz, akinek joga van arra, hogy véleménye, meggyőződése legyen. Ezért a véleményért, ha azt sajtó útján nyilvánosságra is hozza, nem tartozik másnak felelősséggel, mint a bíróságnak. Karafiáth miniszter úr rendelete a tanárok számára teljesen lehetetlenné teszi, hogy a lapokba írjanak és ezen mit sem változtat az, hogy esetleg ezt nekik fölöttes hatóságuk nagy kegyesen megengedheti. Hiszen aki ismeri a modern sajtótechnika gyorsaságát, másrészt a bürokrácia csigalassúságát, tudhatja, hogy amire a köztisztviselő megkapná az engedélyt fölöttes hatóságától, addigra az ilyen módon megcenzúrázott cikk elveszti időszerűségét. De egyebekben ebből a tanárok véleményét előzetes cenzúra alá helyező miniszteri rendeletből nagyon is kitetszik, hogy mi volt ezzel a rendelet szerzőjének igazi célja. Az elrendelt előzetes cenzúra természetesen nem ama tanárok ellen irányul, akiknek politikai meggyőződése egyezik a miniszter úréval és a rendszerével, hanem ama tanárok ellen, akik nem hajlandók szellemi szolgái lenni ennek a rendszernek, így akarják a szellemi szolgaságot teljessé tenni, ami egyben újabb súlyos sérelem a sajtószabadság számlájára." A vidéki főkapitányság, amely eddig a Haller utca 7—9. számú házban működött, a volt népjóléti minisztériumnak a Lánchíd utca 2. számú épülete harmadik és negyedik emeletére költözött.