Népszava, 1932. szeptember (60. évfolyam, 192–217. sz.)

1932-09-01 / 192. szám

8 meghajol a német militarizmus visszaállítására törekvő porosz bá­rók követelései előtt. Amikor Schleicher azt írja, hogy Német­ország hajlandó a­­jövőben együtt­működni a valódi leszerelésen, de nem szabad tovább visszaélni a német nép türelmével, akkor az ár­tatlankodást hideg megfontolással egészen a szemtelenségig fokozza. A népek csak akkor adhatná­k meg Németországnak a kért egyenjogú­ságot­, ha olyan bizonyítékát adná jóindulatának és jószándékú­nak, aminőre eddig nem volt hajlandó — fe­jezi be cikkét a lap. A védőrség újjászervezésén kívü­l a Papen-kormány a Saar-vidék kérdését is fölveti. Papen szerdán kijelentette, hogy a Saar-vidéket sürgősen vissza kell csatolni Né­metországhoz. Egészen fölösleges büntetés lenne, ha továbbra is fön­tartanák a versa­ill­esi szerződésnek azt a rendelkezését, hogy a Saar vidék tizenöt évig nem, csatlakoz­hatik az anyaországhoz. e a ElMéS£üif­a­gáncsh­egyi vízvezeték A budai hegyvidék turistái és ki­..11 duló közönsége érde­kében elvtársaink évek óta sürgették a főváros önkor­mányzatában a vízvezetéki h­álózat ki­terjesztését a Jánoshegyre. Ez a vidék, tudvalevően, vízben fölötte szegény, a Disznótó kivételével forrása nincs és így a legszebb helyekről voltak kény­telenek elmaradni azok a kiránduló­tömegek, amelyeknek vendéglője nem telt. A Vízművek igazgatósága tavasz­szal megkezdte a­­jánoshegyi VÍZCSŐ ki­építését és megf­elelő átemelőállomás létesítését, hogy a vizet megfelelő nyo­mással a svábhegyi medencéből föl le­hessen emelni a Jánoshegyre. Ez az átemelőállomás a csillagvizsgáló köze­lében létesült, stílusos lejárattal a föld alá, amelyben elhelyezték. Az egész be­rendezés a múlt héten készült el és most már a Jánoshegy is bekapcsoló­dott a rendszeres vízszolgáltatásba. Az új csővezeték mintegy két kilométer hosszú és a hivatalos közlés szerint gondoskodtak elegendő számú nyilvános vízcsapról is a kirándulók számára. Csökk­entik a fővárosi közkórházak ápolási díját A főváros közegészségügyi osztálya elkészítette a kórházak jövő évi költ­ségvetését. A tervezet az idei kiadások­kal szemben 1OO.OOO pengős megtakarí­tást ígér és pedig a kórházaknál végre­hajtott racionalizálási intézkedések nyo­mán. A költségvetés végösszege ennek megfelelően 12­/5 millió pengőn alul marad. A megtakarítás következtében lehetővé válik a kórházi ápolási díj le­szállítása, aminek következtében az ápolási díj január 1-től kezdve valószí­nűen 6 pengő­­ fillér lesz az eddigi 6 pengő 20 fillérrel szemben. a HuniHamm A városszéli telepítés tervpályázatának­ ­bírálóbizottsága szerda óta vizsgálja fölül a beérkezett 185 pályamunkát. A bizottság a lehető legsürgősebben végez munkájával, amelynek eredményét ki­tűzték a keddi tanácsülés napirendjére. A főváros, hír szerint, az épülő 300 kie­kertes lakás hetibérét 5 pengőben kí­vánja megállapítani és az a terv, hogy ha egyesek ezt, sem tudnák megfizetni, akkor a főváros az érdekelteket szü­k­ségmunkára rendeli be és ledolgoztatja velük a lakbért. Japán @$z$sH!f katasztrófája Az 03sze01hSzes követk­eztében elmerült az egyik csaló és 17 ember a vízbe Sull Hokkaido-sziget közelében össze­ütközött két gőzös. Az egyik, a „Kiírnia Mara" néhány perc alatt elsüllyedt. Személyzetéből tizen­heten a tengerbe vesztek és csak hetet sikerült kimenteni. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET ­SÉPSZAVA 1932 szeptember 2. leniül pénzügyi és pen­tai kérdésekről tárgyalt az angol belügyminiszterrel A Daily Herald közli, hogy Her­riot francia miniszterelnök és Sa­muel angol belügyminiszter Jer­seyben rendkívül fontos­­pénzügyi és politikai előkészületekről tár­gyaltak. Samuel közvetlen megbí­zottja volt MacDonaldnak. Anglia és Franciaország között „úri meg­állapodás" létesítését kívánja a világgazdasági értekezleten. Pénz­ügyi­ körökben aggódnak a titkos diplomáciának ilyen megnyilatko­zása miatt és attól tartanak, hogy a világgazdasági értekezletre ké­szülő többi állam is követi majd ezt a példát. Londoni politikai körökben utal­nak arra, hogy az angol belügy­miniszter hosszasabban foglalkozott a leszerelés kérdéseivel és ezért mostani megbeszéléseit a flotta­„ leszereléssel hozzák­­ kapcsolatba. Angliának most nagy érdeke, hogy megegyezésre jusson Franciaor­szággal az amerikai javaslatok és Franciaországnak a londoni flotta­egyezményhez való csatlakozása kérdésében.­­Mialatt az angol kormány a leszerelés kérdésében tárgyal, három új cirkáló építésére adott megrendelést. Az új cirkálók közül kettő 7500 tonna, egy pedig 4500 tonna vizskiszorítású lesz.. Az Havas­ ügynökség cherbourgi jelentése szerint Herriot szerda este odaérkezett, hogy Chamberlainnel találkozzék. A találkozás után Herriot és Chautemps az éjszaka folyamán különvonattal Párisba tér vissza. Keresztény­szociálisoknak szabad gyű­lésezni A szociáldemokratáknak előadást sem szabad tartani Tobier János őszinte vallomása Úgy látszik, Magyarországon a bolsevizmus elleni harcot kizáróan a rendőrség feladatának tartják, mert ha a szociáldemokrácia a munkásság fölvilágosításával akar szembeszállni a bolsevisták dema­gógiájával, akkor a rendőrhatósá­gok ezt megakadályozzák. Pedig annyit tanulhattak volna már Ma­gyarországon is a hatalom urai, hogy rendőri intézkedésekkel egy­magukban, börtönnel, statárium­mal nem lehet valamely politikai áramlatot vagy törekvést — ha még oly téves is elgondolásában — meg­akasztani. A hatalom azonban ná­lunk mégis bízik a rendőrkard mert a börtön és erőszak mindenható­ságában. A munkásság felvilágosí­tására nincs szükség — ezt most kőszegi elvtársainknak is tudomá­sul kellett venni. Ők ugyanis szep­tember 4-ére ismeretterjesztő elő­adást jelentettek be az ottani rendőrkapitányságnak. Az előadást dr. Kis­­Jenő elvtársunk tartotta volna a .,A bolsevizmus elleni harc" címen. De csak tartotta volna, ha a rendőrség az előadást be nem tiltja azzal a megokolással, hogy ,,pártpolitikai agitációt célzó gyüle­kezések a­ gyűléstilalmi rendeletbe ütköznek". Hogy ez a „megokolás" mondva­csinált és csak a szociáldemokrácia ellen irányul, világosan bizonyítja, hogy viszont keresztény-szociálisok az utóbbi napokban nyakra-főre rendezték a gyűléseket és ezek ter­mészetesen nem ütköztek a gyűlés­tilalmi rendeletbe. Miért?... Amikor a szociáldemo­krácia szidalmazásáról van szó, akkor szabad a vásár, akkor nincs gyűléstilalmi rendelet. De ha a szo­ciáldemokrácia védekezni akar az ellene szórt és akár jobbról vagy balról jövő rágalmakkal és hazug­ságokkal szemben, akkor rögtön alkalmazzák a tilalmi rendeletet és a szociáldemokrata munkásságnak hallgatnia kell. Ezt persze pártat­lan eljárásnak nevezik szép ho­nunkban, noha nyilvánvaló, hogy jogállamban ilyen fölháborítóan sértő igazságtalanság elképzelhe­tetlen. Van azonban a dolognak humo­ros oldala is. Amint mondottuk, a keresztény-szociálisok tömeges gyű­léseket tartottak legutóbb Kőszegen „katolikus nap" cégére alatt. Eze­ken a gyűléseken azonban nem annyira a katolicizmussal, mint in­kább a szocializmussal, helyeseb­ben a szociáldemokráciával foglal­koztak. Vitába szállni itt a gyűlé­seken elhangzott hazudozásokkal nem­ érdemes, százszor megcáfolt ostobaságok. Ellenben érdemes le­szögezni Tobier János keresztény­párti képviselő önkéntelen vallo­mását, amellyel végre hitelesen igazolta azt az egyébként köztudott dolgot, hogy a keresztény-szociális úgynevezett munkásmozgalmat Ma­gyarországon komolyan venni nem szabad, mert ennek a mozgalomnak nincsenek katonái, c­sak „vezérei", akik mindannyiszor, amikor töme­geikről beszélnek, csupán vágyako­zásuknak adnak kifejezést, szeret­nék tudniillik, ha tömegeik vol­nának. Ez a Tobier most őszinte volt és az egyik gyűlésen egy közbeszó­lásra reflektálva, kijelentette, hogy a keresztény-szociális politika med­dőségét annak tulajdonítja, hogy ,,a hátuk mögött nem állanak meg­felelő tömegek". Ez köztudott do­log volt eddig is. Ennek ellenére, persze, Toblerék mindig tagadták ezt és úgy beszéltek és beszélnek majd ezentúl is, mintha ők valóban számottevő mozgalom képviselői lennének, holott néhány elbolondí­tot­t emberen kívü­l senkijük sincs, aki hallgatna rájuk. A munkásság általában tisztában van azzal, hogy a keresztény-szociális vezér urak­nak kisebb gondjuk is nagyobb an­nál, semhogy a dolgozó emberek bajain segíteni akarnának. Ezért nincs a hátuk mögött senki. A magyar munkásság ön­tudatos tábora túl van azon a naivitáson, hogy különbséget te­gyen zsidó és keresztény tőke vagy kizsákmányolás között és ellensé­geinek tekinti azokat is, akik a kapitalizmus szolgálatában nacio­nalista vagy vallásos jelszavakkal félre akarják vezetni.­­ é E€©z3 a fe­szési sztrájk Londonban Londonból táviratozzák. Az an­gol fővárosban ma, csütörtökön nagy közlekedési sztrájk kezdődik. A londoni autóbuszsoffőrök és egyéb autóbuszalkalmazottak szak­szervezetei elhatározták, hogy bér­differenciák miatt csütörtökön abbahagyják a munkát. Ha az utolsó percben nem jön létre meg­egyezés az autóbuszvállalatok és a munkások között, úgy csütörtökön megállnak a londoni autóbuszok és könnyen lehetséges, hogy ugyan­akkor szolidaritásból a közúti villamosvasutak és a földalatti vasút munkásai is csatlakoznak a sztrájkhoz, amely esetben az egész főváros közlekedése megbénul, ami belátha­tatlan következményekkel fenyeget. Pályázati felhívás. A Villamos-és HÉV-alkalmazottak Szövetsége pályázatot hirdet egy énekkara és kisebb fúvószenekarra egyaránt al­kalmas induló szövegére. A pálya­díjat nyert szöveget 30 pengővel díjazza a szövetség. A pályadíj el­nyerésével minden jog a Villamos-és HÉV-alkalmazottak Országos Szövetségét illeti. A jeligés pályá­zat szeptember 15-ig a szövetség irodájába, VII. Vilma királynő-út 45. szám alá küldendő be. A rendszertelen kereskedelmi politika növeli a munkanélküliséget A Népszövetség gazdasági bizott­sága érdekes tanulmányt adott ki korunk nemzetközi kereskedelmi viszonyairól. A tanulmány élesen rávilágít arra, hogy hova vezetett az az önellátásra irányuló protek­cionizmus, amely csaknem az ösz­szes országok kereskedelmi rendsza­bályait jellemzi. A világgazdaság kaotikus viszonyait semmi sem jel­lemzi jobban, mintha fölsoroljuk azokat az intézkedéseket, amelyek­től az egyes országok azt remélték, hogy segítségükkel saját országu­kat megmenthetik a világgazdasági válság pusztító hatásaitól. A ke­reskedelmi elzárkózás politikája a védővámokon kívü­l számtalan más eszközt is szolgálatába állított. A devizaellenőrzést alkalmazták a külkereskedelem szabályozására: Németország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Norvé­gia, Románia, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia és Törökország. A beviteli kontingentálást vezette be: Német­ország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Gö­rögország és Magyarország, továbbá Itália, Norvégia, Lengyelország, Ro­mánia, Svájc és Csehszlovákia. Lett­ország és Törökország megvalósí­tották a külkereskedelmi monopó­liumot. Árucsere-egyezményeket kö­töttek egymással: Németország és Magyarország, Ausztria és Romá­nia, Bulgária és Görögország, Bul­gária és Svájc, Franciaország­­ és Lettország, Norvégia és Szovjet­oroszország, Lengyelország és Ausz­tria, Magyarország, Észtország, Bulgária és Jugoszlávia. Klíring­fizetésben állapodott meg: Ausztria Németországgal, Franciaországgal, Magyarországgal és Olaszországgal, Hollandiával, Svájccal és Jugoszlá­viával. Magyarország Németország­gal, Ausztriával, Belgiummal, Fran­ciaországgal, Olaszországgal és Svájccal. Franciaország hasonló egyezséget kötött Észtországgal, Lettországgal, Sájccal és Jugoszlá­viával. E kereskedelempolitikai akadályok és nehézségek — ame­lyeknek oka túlnyomórészt a lehe­tetlen hitel- és valutaviszonyokban rejlik —, érthetővé teszik, hogy a világkereskedelem hónapról hónapra csökken. Erre vonatkozóan elég megemlí­teni, hogy 1931 első negyedében az ipari gyártmányoknál a világ­export 34%-kal csökkent. A Népszövetség választmánya bizonyára tudatában volt annak, hogy az egyes országok a fent em­lített rendszabályokat a munka­nélküliség enyhítése céljából alkal­mazták, különben érthetetlen volna az a nagy fáradság, amellyel éppen az ellenkezőjét akarja bebizonyí­tani, nevezetesen, hogy a csökkenő külkereskedelem és a növekvő munkanélküliség között törvényszerű összefüggés van. De ezzel a régen ismert megállapí­tással még semmit sem tettünk a válság legyőzésére. A rendezetlen kereskedelempolitikai rendszabá­lyok által fokozott válság okozza, hogy 1932 januárjában az 1930. év januárjához viszonyítva némely ország kivitele 70%-os csökkenést mutat, mint Magyarországban és Spanyolországban. Jugoszláviában a visszafejlődés 65%­, az Egyesült Államokban 63%­ 50% a csökkenés Németországban, Ausztriában, Francia-, Angol- és Lengyelország­ban és Svájcban, továbbá Cseh­szlovákiában, Kanadában, Japán­ban és a Délafrikai Unióban. Ha­­­­sonló mértékben csökkent ezekben az országokban a kivitel is. Német­országban 60%-kal, Spanyol-, Ma­gyar- és Lengyelországban, továbbá Romániában, Jugoszláviában, Ka­nadában és az Egyesült Államok­ban 60%-kal. Hogy a világ munkanélküliei­nek száma 15 millióról 30 mil­lióra emelkedett, az ezekben a tényekben leli magyarázatát. Dr. Várkonyi Jenő, az Újságírók Sza­natórium Egyesületének igazgatófőor­vosa, szabadságáról megérkezett és delését megkezdi­.

Next