Népszava, 1932. október (60. évfolyam, 218–236. sz.)
1932-10-02 / 219. szám
14 g resszus a nemi élet megjavításáról írta: dr Tofis Béla*) A tudatlanság a legtöbb esetben szoros összefüggésben van a szegénységgel: a szegénység nyomorát a tudatlanságból, babonás tévhitekből és a népies hagyományokból táplálkozó hibás fölfogások egész sora súlyosbítja. A tudatlanság és tájékozatlanság rengeteg bajt és szenvedést okozott éppen a dolgozók testi és lelki életében, ezért fokozott aggodalommal kell a nemi élet területén a tudatlanságot megítélnünk. A nemi élet jelenségeiről, jelentőségéről, egészséges és beteg megnyilvánulásairól uralkodó fölfogások nemcsak a szegénységgel együttjáró tudatlanság sötétségében tévelyegnek, de ezt a tudatlanságot a jelenlegi társadalmi berendezkedések egész apparátusa a csilládtól kezdve az iskolán keresztül egészen az egyházig és a törvényhozásig minden hatalmával és erejével még jobban elmélyíteni igyekszik. Boldogtalan emberek A családi nevelés iránya a magját ülteti el annak a fölfogásnak, hogy a nemi életnek minden, de legfőképen korai megnyilvánulása piszkos, bűnös és szégyelnivaló, sőt egészségtelen. Majd az iskolai rendszeren keresztül, amely a nemi felvilágosítás rendkívül jelentős munkáját szintén elhanyagolja és azoknak a törvényeknek segítségével, amelyek a nemi életet „rendezni" kívánják — ez a fölfogás az embert a nemi élet nyomorékjává teszi. A legfontosabb életjelenségekről, előítéletekről, hagyományoktól és téves eszméktől eltorzított "képet kapott és nem ismerve az emberi test és lélek tapasztalati úton, tudományosan nyert igazságait, boldogtalan, rossz idegzetű ember lesz belőle. Az egyház, amely a természettudomány és orvostudomány kutatásainak eredményeit teljesen elhanyagolta, a tudatlanságnak és az ebből eredő téves fölfogásnak készséges ápolójául kínálkozott, ugyanakkor, amikor a kenyérgondok mellett nemi gondok között is sínylődő emberiség kiáltása mind hangosabb kezdett lenni. Azonban a tudományos kutatók éppen természettudományos alapon, tapasztalataik segítségével belevilágítottak abba a ködbe és zűrzavarba, ami a nemi élet területén uralkodott és a tudomány világosságában semmivé foszlott álszemérem mellőzésével arra jöttek rá, hogy a mai ember nem a természettudományos alapon mertismert élettani tényeknek megfelelő nemi életet él. Az uíserők Ennek a megismerésnek egyenes következménye az volt, hogy a nemi élet kutatóinak, az orvosoknak az emberiség jóléte érdekében a nemi élet megváltoztatására, tudományos alapon történő megreformálására kell törekedniök. August Forel szocialista természettudes volt az első, aki a nemi kérdést a hozzá tapadt előítéletektől, álszeméremtől megfosztotta és az egész kérdést a hazugságok és téves fölfogások ködéből kiboncolta. Az ő munkásságából egy, az egész művelt világon nagy tudományosfölkészültséggel rendelkezi iskola indult ki, amelyül céljául a nemi élet tudományos alapon történő megújítását tűzte ki. Jelenleg Magnus Hirschfeld nevéhez fűződik ennek az iskolának a működése, amelyik valóságos új tudományágként megjelenő ismerettömeget közöl a nemi étet területéről. A ssemlélet,modern kutatói olyan ismereteket közölnek, amelyek a legszigorúbb tudományos kutatások és kísérletezések eredményei. Mégis: az új tudományág és művelői is állandó üldözéssel, megnemértéssel és a hagyományos előítéletek túlzott ellenállásával találkoznak. Haennek a heves és folytonosan nagyobb erővel lobogó harcnak !) A Népszava megírta, hogy Totis Béla elvtársunk a nemi élet reformjáért küzdő ligának a múlt héten Brünnben tartott kongresszusán előadást tartott a fogamzás megelőzéséről és a népesedés kérdésének tárgyalásánál az elnöki tisztet töltötte be, az okát meg akarjuk érteni, úgy azokat az eredményeket és következtetéseket kell szemügyre venni, amelyek a nemi élet kutatóinak munkája nyomán jelentkeztek. A kutatások közvetlen eredménye az a cél volt, hogy a nemi életet ki kell szabadítani megkötöttségéből és a súlyos bilincsekből, amit a mai társadalom rakott rá. Felismerték, hogy a társadalom mai berendezkedésében a nemi élet természetességét természetellenes boldogtalansággá változtatja, holott a társadalmi berendezkedések célszerű megváltoztatása új örömöket és új boldogságot tudna az emberi élet legfontosabb területén biztosítani. Azonban éppen a társadalmi viszonyok megváltoztatása az, ami ellen a fönnálló társadalmi rend leghevesebben küzd és a kerítésnek egyetlen cölöpét sem engedi kimozdítani, attól félvén, hogy az egész kori*'* összedűl. Így a legmodernebb orvostudományi kutatások, amelyek bebizonyították, hogy a nemi élet és a gazdasági berendezkedés között szoros kapcsolat van, a fenti okok miatt nem mélyítették el ezt a belátást annyira, hogy az újonnan nyert természettudományos ismeretek a gyakorlati életben alkalmazhatók lennének. A születések szabályozása az érdeklődés központjában A nemi élet kutatóinak a napokban Brünnben tartott világkongresszusa közölte a nemi élet terén végzett kutatásoknak legújabb eredményeit. Hogy milyen súlyosan megrögzött és téves hitektől agyonhalmozott erőkkel kell az orvosoknak a nemi élet területén megküzdeniök, azt talán az bizonyítja legjobban, hogy a líbumi kongresszus egy egész napot szentelt a gyermek nemi élete kérdéseinek, újabb és újabb érvekkel bizonyítva, hogy az természetes életjelenségnek és semmiesetre sem beteges megnyilvánulásnak fogható föl. Hatalmas felkészültséggel és komoly érvekkel küzdött a kongresszus a homoszexualitás helyes megértéséért is. A legkitűnőbb szakemberek egységesen foglaltak állást azért, hogy a homoszexualitást ne bűncselekménynek, hanem gyógyítandó rendellenességnek fogja föl végre a társadalom. A nemi élet kutatóinak legnagyobb érdeklődése — a megváltozott gazdasági körülmények miatt — a születésszabályozás és a fogamzásmegelőzés kérdései irányában nyilvánult meg. A különböző nemzetek részéről megjelent orvosok egymásután mondották el a szülési kényszerre ítélt nők nyomorúságát, az abortusz-járvány pusztítását és e sorok írója hívta föl a figyelmet arra, hogy a modern népbetegség, az abortusz elsősorban a proletariátus asszonyai sorában pusztít és az abortusz mint betegség is egészen másképen folyik le az egyes társadalmi osztályok női között. Egyhangú követelés volt az, hogy az abortusz-törvényt a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelően alakítsák át. A fogamzásmegelőzés problémája azzal az érdeklődéssel került tárgyalásra, ami kijár ennek a tudománynak, amelyik gyermekcipőjét kinővén, máris hatalmas fejlődésnek indult. A fogamzásmegelőzés az összes műveit nyugati államokban hatóságilag is, társadalmilag is elintézett kérdés és már csak tudományos probléma. Állami tilalomról, a fogamzást megelőző szerek terjesztésének megakadályozásáról Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Észtországban, Dániában nem gondol többé senki. A fogamzásmegelőzést az élet irtózatos erejű követelése ezekben az államokban megoldotta, úgy, hogy ma a tudósok egész sora csak azon fáradozik, hogy minél megbízhatóbb, minél olcsóbb és minél egészségesebb szereket találjon föl, amelyek e célt szolgálják. A szereket nagyszerűen kiépített, megszervezett tanácsadóhelyek juttatják el az arra szoruló nőkhöz. A nemi élet egészségét nemcsak az ember testi és lelki életét közvetlenül érintő szokások határozzák meg, hanem az orvosi tapasztalás igazságossága további követeléseket is támaszt. A nő teljes fölszabadítása, a válási törvények enyhítése, a házasságon kívül született gyermek társadalmi egyenjogúsítása azok a legsürgősebb feladatok, amelyeket a nemi élet reformjaiért tudományos alapon küzdő liga célul kitűzött E célok mellett a prostitúció ellen való állandó küzdelem a liga működési területe. A sexológusok kongresszusán elhangzott előadások, elméletek és kívánságok tudományosak, igazságosak és nagyvonalúak voltak. Bennünk csak egy kételyt hagytak: hogyan kerülnek „az élet zöldelő fájára"? ... IFFEF SZAVA A munkanélküliség megszüntetésére bölcs nemzetgazdászok sürgetik az állami munkakényszert. Fascista módra katonai szervezetekbe akarják tömöríteni a munkanélkülieket, akiket azután közmunkák elvégzésére vezényelnének ki. Persze, Csak a szűkös ellátást kapnák ezek a kivezényeltek az elvégzett munka fejében és egészen bizonyos, hogy az a „munkanélküli", aki a dolgozók által összehordott hatalmas munkanélkülijövedelmekből él, nem kényszerítődik be ezekbe a szervezetekbe. A nincstelenek munkakényszerének gondolatával találkoztunk már más alkalommal is a történelemben. Legutóbb Szeged szabad királyi város tanácsának 1800-ban kelt szigorú rendeletét ásták ki a levéltárból, amely szintén ezzel a kérdéssel foglalkozik: „Hirdettetik, hogy minden alacsonyabb sorsú lakosok otthon henyélő és házi gondoskodásukra szükségtelen leányaikat büntetés és királyi adó reájuk vetése terhe alatt szolgálatra adni tartozzanak." Április havában jelent meg az első rendelet, amelyet már május havában a következőképen egészítettek ki: „Az már megtett hirdetések következésében Felsővároson Vékes János, Alsóvároson Kerny Sándor, Palánkban Pálfy József tanácsbéli urak a végre kihirdetik, hogy minden ollyatén alacsonyabb sorsú, dologfogható fiúkat és leányokat kik szüleik házuknál és gazdaságuk mellett odahaza nem szükségesek, hanem henyélő életet élni, vagy dologtalanul szüleik kénye szerént haszontalankodni tapasztaltatnak, szorgalmatosan jegyzékbe vegyék, midőn valaki férfi vagy leány szolgára szükségét jelenti, az ollyanokat azonnal szolgálatra meghatározandó bérért átal adják, melynek következésében egyszersmind ki is hirdettetik, hogy az szolgát s szolgálót keresők az nevezett uraknál jelentsék magukat." Mind a két rendelet az „alacsonyabb sorsú" fiatalokra vonatkozik, akiket a saját, sőt szüleik akarata ellenére is „szolgálatra azonnal átal adják" a városi urak. Hogy erre a szolgálatra a maga jószántából nem szívesen jelentkezett senki, arról még ma is tudnak beszélni az öreg proletárasszonyok. Beszélnek arról, hogy a szolgálóleányoknak reggel 4-től este 11-ig egy pillanatra sem volt szabad megállni. Nagymosásnapokon még korábban kezdtek és még későbben végeztek. A meg nemállást szó szerint kell venni, mert még étkezés közben sem volt szabad leülni. Még a kevésbé szigorú helyen is, ahol legalább az ebédet 1932 október 2. ülve ehette meg a szolgálóleány, ott is azonnal föl kellett állnia helyéről, ha asszonya vagy valaki a háziak közül benyitott a konyhába. Szép dolog is az a munkakényszer, különösen akkor, ha a vagyon dologtalanjait nem éri vele semmi veszedelem! „Gyermekhalandóság" az állatvilágban Az emlősök és a madarak között „csecsemőkor"-ban igen nagy a halálozászás. A madaraknál például a fészekbe rakott tojásból alig 40 százalék fejlődik annyira, hogy szárnyrakelve, elhagyhatja a fészket. A ragadozók, baglyok, keselyűk és sok más ellenség© a madárvilágnak, elrabolja őket már a fészkükből. Ráhibázott... Vidéki gyermekcsoport járt a parlament épületében, hogy megtekintse az ország házát. Kinn ragyogó napsütés, benn, a pompázó márványboltozat árnyékában ünnepélyes félhomály. — Tanító néni — szólítja meg kísérőjét egy élénkszemű falusi fiúcska —, meddig maradunk még ebben a sötét,ben? — Hát nem tetszik neked ez a gyönyörű palotai — Hiszen szép-szép — mondja meg a győzödéssel a gyerek —, tudom, hogy itt hozzák a törvényeket az ország képviselői, jó. De mégis csak szebb a napfény, mint ez a sötétség itt... — és nevetett egyet. Ugyan, tudta-e ez a kis magyar prot letárfia, mennyire igazat mondott? A rend a legjobb védekezés a szerencsétlenségek ellen Régi holmi a pincében, a háztartás,ban, a padláson, megrongált kémények, tűzveszélyes dolgokkal, mint benzinnel, petróleummal, olajjal, vasalóval szbivel való könnyelmű és vigyázatlan bánás az okai legtöbbször a tűzeseteknek. A gáz és a villamosság a legkitűnőbb segítői a háziasszonynak a háztartásban, mert mindkettő úgyszólván veszély nélkül kezelhető, ha gondosan és elő- vigyázatosan bánunk az eszközökkel. Mégis mindig újból előfordul, hogy romlott gázcsövekhez égő gyufaszállal érnek hozzá, elszakadt gumicsövekért nem cserélnek ki idejében, hogy a gázcsapokat nem zárják el gondosan, a fürdőkályhákkal nem bánnak elővigyázatosan, a villamosvezetéket és biztosítékot hozzá nem értő módon javítják, a gázvasalót vagy villanyvasalót a használat után nem kapcsolják ki. Ilyen gondatlanságok következményei nemcsak az, hogy bútorok, vasalóruhin, vasalódeszka megrongálódnak, hanem efajta vigyázatlanságból nagyon sokszor tűz is támadhat. Ha a katonák vissztérnének.. • A következő a meséje egy új angol színdarabnak: A világháború után húsz évvel, a fegyverszünet évfordulójának valamelyik ünnepén kikelnek sírjukból a névtelen katonák. A verduni csatatér közös temetőjében életrekelnek a német és francia halottak, kiegyenesítik merev tagjaikat és a milliós sereg elindul az életbe. A halottak hazatérnek otthonukba. De hogy megváltozott minden! Az egyik feleségét más férj oldalán találja, a másiknak családja földönfutó lett. A hősök, akiknek valamikor dicsődséget ígértek, családjukat pusztultan, züllötten, nyomorogva lelik föl. Mindenütt csak bajt, panaszt, munkanélküliséget és éhezést találnak. Ekkor a halottaknak egy küldöttsége a Népszövetséget keresi föl, hogy számonkérja az ígéreteket. De amit ott tapasztalnak, az még kétségbeejtőbb. Megtudják, hogy az elhalt hősök hátramaradottjai az egész világon kolduskenyéren élnek. De ez nem elég. A francia és a német küldött szó harcából eléjük tárul a valóság. Épülő hadihajók, légi flották, készülő seregek, mindenütt lázas, titkos, rettenetes készülődés az új gyilkolásra. Micsoda kiábrándulás a szegény halottaknak, akiket az „utolsó háború" jelszavával küldtek a harctérre. Nem, ebből nem kérnek. Inkább a sír nyugalma, mint ilyen élet. És a halott hősök lassan, fáradtan, csüggedten visszabandulkolnak a közös sírba. Ezt a darabot adják Irondon egyik legjobb színházában.