Népszava, 1932. november (60. évfolyam, 237–260. sz.)

1932-11-03 / 237. szám

IK. évfolyam 237. szám. Budapest, 1932 november 3. csütörtök Ára 8 miter AZ ELŐFIZETÉS ÁRA. Negyedévre 6 pengő — külföldre 12'— peng® Egy bóra . 2 pengő — külföldre 4-SO pengő Ausztriában egy hóra ....... 200 pengő SZERKESZTŐSÉG: Vm. CONTI-UTCA 1. SZ. Telefonszám .... József SO-3-30 és J. SO-S-31 ' A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTTŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN­NAP Egyed szám­ára 8, vasárnap IS fillér. Ausztriában 16, vas. 24 grocchen. Franciaországban 1'80 k­, Csehszlovákiában hétköznap 1 ék. vas. 1­50 ék Romániában hétköznap 4 lej. vasárnap 8 lel. KIADÓHIVATAL Vm. CONTI-UTCA L SZ Telefonszám­­ . . J. Sd-3-30. J. SCUUil—I tart^« London... A szénnek, az aranynak, a gép­nek és a gyapjúnak metropolisa, a ködös és füstös gigászi London véres drámának, a világtörténe­lem egyik legnagyobb színjátéká­nak monumentális színpadává változott. Mintha Shakespeare sötét királydrámáinak éjszakai levegője csapna ki a ködből. Tíz­ezer, húszezer, harmincezer, negy­venezer és még több és még sokkalta több munkanélküli höm­pölyög végig Anglián. Végtelen sorok északról, délről, nyugatról és keletről és mögöttük a sötét gondolatnak hosszas sorai, mind­azoké, akik otthonmaradtak, de egy sorsuak azokkal, akik elindul­tak ... Micsoda földindulás ez? Mi­csoda népvándorlás, amelyet a boldog Anglia útnak indít? Mi történt a világban, hogy az aranycölöpökre épített brit szi­getek népe éhségmarsba kezd, megtelik velük a Trafalgar­ Square, mozgósítani kell ellenük egész rendőrhadsereget, tanko­kat és páncélautókat — a hideg és nyugodt Nagybritanniában? A világlapok tele vannak en­nek a londoni drámának részle­teivel. Pedig nem valami szokat­lan esemény manapság a munka­nélküliek tüntetése. Hiszen Európában húszmillió a munka­nélküliek száma és ez a létbiz­tonságától megfosztott éhező tö­meg nyugtalan morajlásával be­tölti az egész földet. Munkanélkülitüntetés? Nem szenzáció manapság. És mégis a nagybritanniai éh­ségmarsra fölfigyel az egész világ, mert ami Londonban történik, annak külön jelentősége van. A londoni munkanélkülitüntetés ha­talmas reflektorfény, amely meg­világítja a világtörténelem szín­padát, amelyen a legnagyobb dráma játszódik le. Anglia volt az első, amely véghez vitte a gé­pek forradalmát. Az első volt, amely megvetette a kapitalizmus alapjait. Az első modern imperia­lista állam, amely hatalma alá hajtotta világrészek népeit és százmilliónyi tömegeket hajtott a kapitalizmus igája alá. Mérhe­tetlen volt a hatalma és a lon­doni City páncélszekrényeibe folyt a brit impérium alatt szenvedő színes és fehér népek verejtéke és aranya. Az aranynak ebből a hal­mazából Nagybritannia prole­táriátusának csak annyi jutott, hogy kontinensi testvéreinél job­ban táplálkozhatott és jobban ruházkodhatott. Ma már a múlté kezd válni... A világháború után a brit vi­ Angliában 180.000 fonógyári munkás sztrájkol A munkások küzdelme a bércsökkentés ellen Manchesterből jelentik. A lan­cashirei textilkerületben hétfőn reggel ismét kitört az általános sztrájk. Több mint 180.000 fonó­gyári munkás hagyta ott a munkát. A munkáltatók ugyanis le akarták szállítani a munkások hetibérét. A fonógyári munkások megbízottai elutasították a bércsökkentést és hétfőn reggel valamenyi fonó­gyárban kitört a sztrájk. Rochdale, Leign és Bolton fonó­gyáraiban a szakszervezetekben tö­mörült munkásokon kívül a szer­vezetlen munkások is csatlakoztak a sztrájkhoz. Ha a fonógyári mun­kások sztrájkja két-három hétnél tovább tart, akkor a szövőgyárakat is le kell állítani, mert nem lesz földolgozható fonalanyaguk. Leg­gett munkaügyi államtitkár hétfőn este Manchesterbe érkezett és azon­nal megkezdte a közvetítést, eddig azonban nem sikerült rávennie a munkáltatók és munkások meg­bízottait, hogy leüljenek a zöld asztal mellé. A londoni tüntető munkanélküliek megostromolták a parlament épületét Rendőrhadsereg az alsóház körül A legutóbbi napokon a londoni munkanélküliek ismét nagy tünte­téseket rendeztek. Vasárnap dél­után a­ tüntetők egyik csoportja vörös zászlót akart kitűzni az Ismeretlen Katona emlékművére, a rendőrség azonban közbelépett és szétoszlatta a tüntetőket. Az esti órákban a Trafalgar-Square kör­nyékén kisebb csoportok bevettek néhány kirakatüveget. A rendőr­ség itt is „közbelépett". Néhány tüntető­­ megsebesült, többeket le­tartóztattak. A Trafalgar-Squareon lefolyt nagy munkanélkülitünteté­sen egyébként a zuhogó eső elle­nére mintegy 25.000 ember vett részt. A londoni úgynevezett éh­ségfelvonulás résztvevői hétfőn el­határozták, hogy nem veszik igény­be MacGovern független munkás­párti képviselő közvetítését, aki azt akarta javasolni az alsóházban, hogy fogadja a parlament a mun­kanélküliek küldöttségét. A tünte­tők úgy határoztak, hogy saját fe­lelősségükre menesztenek tizenöt­tagú küldöttséget az alsóházba, hogy átnyújtsák a memorandumot, amelyet másfélmillió munka­nélküli írt alá. A londoni rendőrséget kedden reggel riadókészültségbe helyezték, mert a munkanélküliek kedd dél­utánra jelentették be felvonulásu­kat a parlament elé. Az összes sza­badságon­ levő rendőröket szol­gálattételre rendelték be és a for­galmi rendőröket is közbiztonsági szolgálatra osztották be. Vagy 12.000 rendőr védte a parlament épületét és környékét. Enne­k ellenére kedden este a munkanélküliek mégis megkísérel­ték, hogy fölvonuljanak a parla­ment elé és tüntessenek a kormány ellen. Miután a parlament vala­mennyi kapuja zárva volt, azon­kívül minden kapu előtt erős rend­őrosztagok álltak őrséget, a tünte­tőknek nem sikerült behatolniuk az épületbe. De az erős rendőrkordont helyenként mégis áttörték a tünte­tők, amire a rendőrök visszaszorí­tották őke­t a parlament felé vezető utcákba. A munkanélküliek azonban új­ból és újból összeverődtek és megkísérelték, hogy bejussanak a parlamentbe. Eközben kisebb-nagyobb összeütkö­zések voltak, amelyek során számos sebesülés történt. Éjféltájban végre helyreállt a nyugalom és a tüntető munkanélküliek szétszéledtek. Az alsóház esti ülésén is tör­ lágbirodalom eresztékei is meg­lazultak. Kanada, Ausztrália, Dél­afrika, India kezdtek saját lábuk­ra állni és az aranynak öm­lése már nem volt olyan sza­pora, mint annakelőtte. A hatal­mas, a gazdag Nagybritannia vál­ságba jutott. A világpiacokon való egyeduralma megtört. Szét­téphetetlennek hitt kereskedelmi kapcsolatai meglazultak. Gazda­sági, pénzügyi és kereskedelmi válság sorvasztó láza tört rá és ebből annál kevésbé tud szaba­dulni, mert a válság nemcsak Nagybritannia válsága, hanem válsága az egész kapitalista világ­rendnek. Nagybritannia kapitalistái éle­sebben, mint valaha, kerültek szembe a szigetek proletariátusá­val és a válság terhének súlyo­sabb felét akarják rájuk hárítani. Ez ellen lázad Nagybritannia munkásosztálya. Ez a konfliktus oka. Ez áll a Trafalgar-Squaren tüntető és a rendőrökkel közel­harcot vivő tömegek mögött... Egész Európa lázban ég. Prole­tárok milliói a kétségbeesés ha­társzélein állanak. Nyugtalanság és forrongás mindenütt Mégis külön figyelmet érdemelnek a londoni események. Nagybritan­nia történelme fordulóponthoz ér­kezett. Fordulóponthoz érkezett a huszadik század emberiségének történelme. Éppen olyan forduló­hoz, mint az ókori Róma a har­madik század táján. És amiképen Diocletianus, a hanyatló Róma nagy császára nem volt képes megmenteni ezt a hatalmassá nö­vekedett, de belső ellentmondásai­­ban szükségképen felőrlődő óriási impériumot, azonképen nem lesz lehetséges útját állni a tőkés termelési rend pusztulásának. Amint akkor Róma kapuit a kereszténység döntötte be, úgy veti ki sarkaiból a kapitalista világrendet a szocializmus meg­váltó és fölszabadító ereje. tént egy incidens. A­­karzaton hirtelen fölállott egy fiatalember és hangosan kiáltozni kezdett, hogy engedjék be a parla­mentbe a munkanélküliek küldött­ségét és terjesszék be sürgősen a munkanélküliek állami segélyezé­séről szóló törvény reformját. A­ teremőrök lefogták a fiatalembert és eltávolították a parlamentből. A keddi nap eseményei egyéb­ként nagy hatást gyakoroltak az alsóház tagjaira. A képviselők kö­rében az a vélemény alakult ki, hogy a kormány „könyörtelen szi­­gorral" járjon el a „rendbon­tókkal" szemben. Akik munkát és kenyeret követel­nek, azok rendbontók a „nemzeti kormány" híveinek szemében. Ezek a jó urak nyilván úgy gon­dolják, hogy a munkásoknak haza­fias kötelességük zúgolódás nélkül éhenhalni az uralmon levők jólétét biztosító „rend" érdekében. Itt kö­zöljük, hogy Wal Hanningtont, a munkanél­küliek országos felvonulásának főszervezőjét a rendőrség letar­tóztatta. A londoni kerületi rendőrbírósé­gok szerdán tárgyalták a letartóz­tatott tüntetők ügyét. Huszonhét vádlott közül többet fejenként hat­havi kényszermunkára, néhányat pedig kisebb pénzbüntetésekre ítél­tek a rendőrség elleni erőszakosko­dások miatt. Az egyik elítélt az íté­let kihirdetése után kiabálni kez­dett: — Le az éheztetéssel! Végül öt rendőr vitte cellájába, t­ihhmi rabára,­a­nma—M . Berlini közúti alkalmazottak sztrájk előtt? (Berlin, november 2. — A Nép­szava tudósítójának jelentése.) A villamos földalatti vasúti és az om­nibusz alkalmazottak szakszerve­zete, amely kommunista vezetés alatt áll, sztrájkot tervez az óra­bér 2 pfenniggel való leszállítása ellen. Szerdán volt a sztrájk kér­désében a szavazás. A sztrájk mellett 14.771-en, a sztrájk ellen 3393-an szavaztak. Miután a sztrájk kimondásához szükséges minősített többséget nem érték el, a sztrájk­ból nem lenne semmi, azonban a város vezetősége el van készülve, hogy nagyon sok helyen mégis sztrájkba lépnek a­­közlekedési al­kalmazottak.

Next