Népszava, 1933. február (61. évfolyam, 26–48. sz.)

1933-02-01 / 26. szám

10 országi birodalmi biztosi minőségé­ben, most a helyettes birodalmi kancel­lárra, Papén volt birodalmi kancellárra ruházzák át. Marad Luther és marad Hammerstein Az új kormány sajtófőnöksége ismét nyomatékkal cáfolja azt, mintha a kormány valamilyen gazdasági vagy pénzügy­politikai reformot tervezne. Ezt azért ismé­telték meg, mert a tőzsdén a német kölcsönök ár­­folyama nagy mértékben ha­nyatlott; ugyanekkor kijelentették azt is, hogy nincs szó egyelőre Luther föl­mentéséről és nem akarják Schach­tot a német birodalmi bank elnöki teendőjével megbízni. Cáfolják azt az angol forrásból eredő hírt is, hogy a kormányválság azért rob­bant ki olyan gyorsan, mert a birodalmi véderő Schleicher, Ham­merstein és Blomberg vezetésével államcsínyre készült volt. Ugyan­így nem­ igaz, mondják, hogy Hammerstein, a hadsereg vezérkari főnöke, távozik helyéről. Hitlerék hivatalos lapja, a „Völ­kischer Beobachter" interjút közöl dr. Frick miniszterrel. Frick ki­jelentette, h­ogy nem sokat törődik azzal a hírrel, hogy Berlin bizonyos negyedeiből tö­megesen menekülnek külföldre, nem hiszi, folytatta ezek után, de különben is csak örülni lehetne an­nak, ha „ezek az emberek" meg­szöknének; a kormány nem küld­i, de nem is tartja vissza őket. A kormány egyébként kerülni akar minden konfliktust a parlamenttel és ezért nem az elnöktől, hanem a­ birodalmi gyűléstől kér­ rendkívüli fölhatalmazást. A birodalmi tanács szerdán dél­után ülést tartott, amelyen Frick kijelentette, hogy súlyt vet, az or­szágok képviselőivel való bizalom­teljes együttműködésre. Közölte, h­ogy a messzemenő egység­­híve, de kultúrpolitikai tekintetben meg akarja hagyni a birodalom egyes tagjainak szabadságát. Bejelentette,­­hogy Hitler csütörtökön mutatko­zik be a tanácsban. A munkásság kész a harcra A szociáldemokrata párt választ­mánya és pártvezetősége kedden reggel együttes ülést tartott. Az ülésen részt vettek a vasfront kép­viselői és a parlamenti frakció tag­jai is. Az előadó Breitscheid elv­társ volt, aki kifejtette, hogy a párt készen áll a védekezésre min­den alkotmányellenes törekvéssel szemben. A szociáldemokrácia éles ellen­zéke lesz Hitleréknek, de nem tűri, hogy haditervét az ellenség írja elő; maga szabja meg, hogy mikor és mennyiben mu­tassa meg erejét. Szeretné a szociáldemokrácia, ha ebben az ügyben jó viszonyt lehetne föntartani a kommunista érzelmű munkássággal is. A kommunistái­ keddre virradó éjszaka összehívták az üzemi bi­zalmi férfiakat és kimondották, hogy a legmesszebbmenő ellenállás előkészítésére teszik meg a meg­­felelő lépéseket. Szükségesnek tartják az üzemi munkásság egységfrontjának meg­alakítását és elhatározták, hogy ki­küldeni egy tizenötös bizottságot, amelyben 8 szociáldemokrata és 7 kommunista bizalmi férfi van. A berlini rendőrfőnök utasítására elkobozták a kommunista „Rote Fahne" január 31-iki számát. Hitler a világsajtóban Az angol sajtó nagy aggodalommal nézi a Hitler-kormány uralomra jutá­sát. Majdnem mindegyik lap arra szá­ruit, h­ogy a centrum nem támogatja Hitlert, aki erre az esetre kikiáltja a diktatúrát. Testvérlapunk, a Daily Herald, Hitler államférfiúi képességei­vel foglalkozik és megállapítja, hogy méltatlan inzultus érte a német népet Hitler uralomra kerülésével. Parisban általános az a vélemény, hogy Hitler kancellársága a köztársa­sági Németország arculcsapása és a jobboldali reakció uralomra jutását je­lenti. Az összes lapok kiemelik, hogy a német reakció ugyanolyan öröm­mámorban úszik, mint 1914-ben a világháború előestéjén. A francia helyzetre annyiban volt h­a­tása Hitler kancellárságának, hogy félő, hogy a kamara pénzügyi bizottsága most már megváltoztatja a fegyver­kezési kiadások csökkentésére vonatkozó határozatát. Elvtársaink azonban vál­tozatlanul követelik a hadügyi költség­vetés lefaragását. Nagyon ideges a lengyel sajtó hangja, amely közvetlen veszedelmet lát Len­gyelország felé és megállapítja, hogy Hitler minden pillanatban kész a jog területének elhagyására. A csehszlovák sajtóban éles a hangu­lat. Testvérlapunk, a Pravo Lidy, a nemzetközi reakció és nacionalista szel­lem megerősödését várja a Hitler-kor­mány uralomrajutása következtében. Főleg Franciaország és Lengyelország lesz az, amelynek soviniszta tényezői megerősödnek majd. Mozgolódnak a bécsi nácik (Bécs, január 31.) A bécsi nem­­zeti szocialisták nagy tüntető föl­vonulást akarnak tartani és kö­vetelik a parlament, föloszlatását. A keresztény-szociálisok, főleg a Kunschak - csoport aggodalommal nézi a horogkeresztesek üzelmeit és egyesülésre hívják föl Ausztria katolikusait a Hitler-veszedelem­mel szemben. A bécsi rendőrség szerdára fáklyásmenetet engedélye­zett a nemzeti szocialistáknak. A bécsi „Rothe Fahne"-t elkobozták. NÉPSZAVA MM SZÍ pia Írásban válaszol a firenbergi demarsra­ ­ Olaszország cáfol és tagad. A „Neue Freie Presse" jelentése szerint Dollfuss kancellár a leg­közelebbi napokban írásban válaszol arra a demarsra, amelyet Anglia és Franciaország nyújtottak át a hirtenbergi fegyverszállítás ügyében. Rómából közlik, hogy Suvich külügyminisztériumi államtitkár beszélgetést folytatott Anglia római nagykövetével a hittenbergi fegyverszállításról. Suvich azt jelentette ki, hogy az erről az ügyről megjelent külföldi közlemények célzatosak és hogy a fegyverek még az osztrák-magyar hadsereg háborús fegyverei voltak, amelyeket egy kereskedő küldött Ausztriába javításra. Savich ugyaszebben a kérdésben de Jouvenel francia nagykövetnek is ugyanezt a magyarázatot adta. Újabb tizenötmillió terhet nem bírunk el! A magántisz­tviselők viharos tiltaközfigyelése Az adóemelések ellen a magán­tisztviselők kedden este gyűlést tartottak szövetségük Andrássy­ úti székházában. A nagygyűlés elnöke, Fóllák Ferenc elvtárs vázolta azt a súlyos helyzetet, amely a dolgozó­kat úgyszólván az utolsó pillanat­ban összehozta, hogy fölemeljék tiltakozó szavukat egy tehetetlen kormányzat elviselhetetlen terhe­ket jelentő ,,szanálási terve" ellen. A kormány­elnöki híres egység va­lóban sikerült ezen az estén — mondta —, mert egységes a fölhá­borodás és a kínos megdöbbenés az új terhek nyomán. Az első előadó, Kertész Miklós m­eggdöbbentő szám­adatokkal mutatott rá arra az adó­szadizmusra, amellyel ezt a sokat szenvedett réteget újból agyonsúj­tani szándékoznak. Az eddigi adó­prés is a­ dolgozók ellen működött a legkíméletlenebbül, mert hiszen a­ földbirtokos- és nagykapitalista­réteg visszakapta bolétában és kü­lönféle adóelengedésekben a rá ki­rótt terheket, úgy, hogy adósása csak látszatadózás volt, míg a tiszt­viselőréteg sohasem menekült meg az őt rendkívül súlyosan érintő közterhektől. Amikor ma az elviselhetetlen lakásnyomorúság, a drágaság az állandóan csökkent jövedelmű kistisztviselőt létalapjában tá­madja meg, nem lehet közömbösen nézni, hogy a kereseti különadót 25*/%-kal, a jö­vedelmi adót 100%-kal és a rokkant­adót ugyancsak 100%-kal akarják emelni és ezáltal újabb 15 milliót kipréselni abból a dolgozó rétegből, amely már most is leroskad súlyos terhei alatt. A szociáldemokrata párt szószólói már annak idején kétségbe vonták, hogy különféle zsonglőrködéssel lehessen 806 mil­lió bevételt az országból ki­bűvész­kedni és rámutattak a reális pénz­ügyi politika útjára, megmutatták a takarékosság igazi útját. A gyű­lés viharos közbeszólásokkal fo­gadta Kertész elvtársak azt a beje­lentését, hogy a pénzügyminiszter a házi ura­kat a fölemelt hátbéradóért a lakások fölszabadításával akarja kártalanítani. A gyűlés általános tetszéssel el­fogadta­ az alábbi határozati javas­latot és hozzájárult ahhoz, hogy a gyűlés a miniszterelnökhöz, a pénz­ügyminiszterhez és a 33-as bizott­ság elnökéhez tiltakozó táviratot intézzen. A határozati javaslat megállapítja, hogy a magántisztviselők eddigi hat­féle egyenes adója, amelyeknél min­denkor a levonás nélküli teljes kereset az adóalap és ahol az adóalap elta­gadásának semmiféle lehetősége nin­csen, túlhaladta ennek a rétegnek teherbírók­ép­ességét. Ennél a rétegnél nemhogy adóemelésnek nem lehet, he­lye, hanem elérkezett az ideje, hogy az egyenlő teherviselés elvének meg­felelően az egyenes adók igazságos csökkentése következzék be. Követelik ennélfogva, hogy 1. a tervbevett adó­emelések kizárólag a vagyont és a nagyjövedelmeket­ sújtsák; 2. az al­kalmazottakat sújtó hatféle egyenes adó sürgősen ,megreformáltassák oly­módon, hogy e reform a létminimu­mot az egész vonalon hathatós véde­lemben részesítse és igazságos pro­gressziót értesítsen; 3. különös véde­lemben részesítse az elbocsátott alkal­mazottak fölmondási és végkielégítési járandóságát. Ezután Ksai Béla elvtárs szólalt föl Szavait számtalanszor félbesza­kította a gyűlés hallgatóságának mélységes elkeseredése. Rámutatott arra, hogy ettől a kormányzattól semmi jót sem várhatunk. De még­sem szabad belenyugodnunk, hogy elkeseredésünk csak pusztában el­hangzó szó legyen, hanem szerve­zett erővel kell a rendszeresített tá­madás ellen fölkészülnünk. A tiszt­viselőtársa­dalomnak most, az utolsó órában teljes erővel össze kell fogni, hogy elemi fölháborodásának erejé­vel elsöpörje ezt a kormányzatot. Az ország népe kiábrándult és senki sem engedheti meg magának e kétségbeejtő időkben, hogy a fá­sultságnak engedje át magát. A gyűlést Pollák Ferenc elvtárs összefoglaló szavai zárták be. A Pénzintézeti Tisztviselők Egyesületének küldöttestülete rendkívüli ülést tartott, amelyen elkeseredett hangok hallatszot­tak az újabb adóemelések ellen. 1933 február 2. Aranyérnél és az ezzel járó bél­dugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mell­szorulás, szívdobogás és szédü­lési rohamoknál a természetes „Ferenc József "-keserűvíz haszná­lata kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású kitűnő „Ferenc József-vizet sokszor min­dennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A „Ferenc József"­keserű­­víz gyógyszertárakban, drogériák­ban és fűszerüzletekben kap­ható. (X) A gyűlés egyhangú határozata ér­*­telmében a testület táviratilag til­takozott a 33-as bizottságnál az al­kalmazotti adó újabb emelése ellen- A délutáni ülések miatt A képviselőház gazdasági bizott­sága ülést tartott, amelyen a többi között a délutáni üléssel kapcsola­ban várható többletkiadások kérdé­sét beszélték meg. Az előzetes szá­mítások szerint a költségvetési év hátralevő részére 39.340 pengő több­letkiadás várható. Az egész évre —­ tekintettel arra, h­ogy a fűtési és világítási költségek nem arányo­san oszlanak meg a két félév kö­zött — 60.000 pengő túlkiadásra le­het számítani. Ez történt kedden délelőtt. Dél­után pedig, belenyúlva a késő esti órákba, a pénzügyminiszter halom­számra terjesztette elő azokat az előirányzatokat, amelyek február elsejére már mint rendeletek jelen­nek meg — és egytől-egyig emelik az adókat. Rendbe akarják hozni az államháztartás egyensúlyát az egyik oldalon és ugyanakkor, csak úgy könnyedén, odavetnek 1s—60.000 pengőt egy miniszterelnöki sze­szélyért, hogy a képviselőház ez­után ne délelőtt, hanem délután tartsa üléseit, így azután majd rendbejön az államháztartás... Az ír vasutasok sztrájkja (Belfast, január 31.) Az ulsteri vasutassztrájk teljesen megbénít­­otta a forgalmat. A sztrájkolók, amikor éjfélkor elhagyták a bel­fasti pályaudvart, a rendezőpálya­udvarról az összes szerelvényeket betolatták a belfasti főpálya­udvarra, úgy, hogy a főpályaudva­ron minden forgalom­ megszűnt és csak a távolsági forgalomban in­dult el a főbb irányokban egy-egy vonat. Hivatalosan terjesztik an­nak a hírét, hogy a délelőtt folyamán ismeretlen tettesek több vonalon a jelző­berendezést is szétrombolták, ami még jobban megbénította a szükségforgalmat. A megrongált jelzőberendezések­ helyett a vasúti vonalak mentén zászlós­­ jelzőszolgálatot­ kellett be­rendezni, ami természetesen rend­kívül nehézkessé teszi a vonat­közlekedés lebonyolítását.. Az ulsteri vasutassztrájk lassanként az ír szabadállamra is átterjed. A Great Northern Railway Co. 3000 alkalmazottja kedden délelőtt szim­pátiasztrájkot kezdett, úgy, hogy Dubl­in és Belfast között is meg­szakadt az összeköttetés. Az Ulster tartomány fővárosát ezidőszerint csak tengeri útón lehet megközelí­teni. •M‡»«·»·M»M‹­‹MMM»»­»M»»MIM› Tilos a munkások kizárása Dá­niában. Kopenhágai­ jelentés sze­rint az országgyűlés mindkét háza elfogadta, a munkabeszüntetés és munkáskizárás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek hatá­lya 1934 február elsejéig terjed. A szerd­ára tervezett munkáskizárást, amely körülbelül százezer emberre terjedt volna ki, ennek következté­ben nem hirdették ki. Részleges tisztújítás Pesterzsébeten. Pesterzsébet képviselőtestülete kedden délután részleges tisztújító közgyűlést tartott. Adóügyi tanácsnokká dr. Kar­szelly Gusztáv aljegyzőt választották meg. Ezenkívül még három kerületi or­vost és városi mérnököt választottak.

Next