Népszava, 1933. március (61. évfolyam, 49–74. sz.)
1933-03-01 / 49. szám
10 anyagot foglaltak le, ezek között olyan utasításokat, hogy „miként kell végrehajtani kommunistaforradalom esetén a terrorisztikus intézkedéseket orosz módra". Ezekben az utasításokban — a hivatalos jelentés szerint— szó volt arról, hogy „haladéktalanul föl kell gyújtani valamennyi kormányépületet, kastélyt, múzeumot és fontos üzemeket". Csodálatos, hogy éppen azon a napon, amikor ezek a tervek lelepleződtek, beszüntették a parlament épületének ellenőrzését, úgy, hogy a földszintől a kupoláig 25—30 tűzcsóvát helyezhettek el észrevétlenül a fáklyákkal járkáló tettesek. Fölmerül a kérdés: hogyan juthattak be ezek a gonosztevők — a birodalmi gyűlési választások előtt öt nappal — a parlament, épületébe? Hogyan volt az lehetséges, hogy senki őket észre nem vette, hogy a földszinttől a kupoláig nyugodtan gyújtogathattak? Hogyan van az, hogy egy rendőrtisztviselő a sötét épületben több embert látott, akik égő fáklyákkal rohantak föl és alá és mégis csupán csak egyet, egyetlenegyet sikerült ezek közül elfogni? Ez az egy is éppen holland kommunista volt, aki nyomban készségesen átnyújtotta a holland kommunista párt igazolványát és a szabályszerűen kiállított útlevelet és nyomban hajlandó volt azt vallani, hogy ő bizony nemcsak a kommunista párttal, de a szociáldemokrata párttal is kapcsolatot tartott fönn. Különös, hogy a német kommunisták Hollandiából importáltak egy párttagot, öt nappal a birodalmi gyűlési választások előtt, hogy a birodalmi gyűlés épületét fölgyújtsa. Különös — ismételjük —" az is, hogy csupán ezt az egyetlenegy kommatinistát sikerült a rendőrségnek el-, fognia. Az is szerfölött különös, hogy a birodalmi kormány hivatalos jelentése milyen pontosan számot tud adni a német kommunista, párt terveiről, arról, hogy „kedd reggel 4 órára nagy foszgatásokat terveztek", arról, hogy „a parlament fölgyújtása volt a jel a polgárháború megkezdésére" stb., stb. És mégis — a parlament épületét elfelejtették őriztetni. Különös, nagyon különös az is, hogy amikor fölgyújtják a parlamentet, a demokráciának ezt a templomát, ugyanakkor irtóhadjáratot indítanak a szociáldemokrata lapok és választási röpiratok ellen, az egész szociáldemokrata párt ellen, amely az 1918-as forradalom óta emberfölötti áldozatokat hozott a német demokráciáért és hatalmas népszerűségét vetette oda gátnak a diktatórikus törekvések ellen. Nagyon-nagyon különös, hogy a horogkeresztes rohamosztagok, mint a rendnek fölesküdt védelmezői léphetnek föl a német dráma színpadán és véresszájú demagógok, akik hosszú esztendőkön keresztül veszedelmeztették a német köztársaság létét, most úgy szerepelhetnek, mint a tulajdon, a rend, a belbéke őrzői és bajnokai. Kik gyújtották föl a német birodalmi gyűlés palotáját, öt nappal a választások előtt? Kiknek állott ez érdekében?! Olyan kérdés ez, amelyre nemcsak a német nép, hanem az egész demokratikus világ feleletet vár. Öt nappal a választások előtt erre alig jöhet felelet. De ki fog derülni föltétlenül, hogy kik dobták a tűzcsóvát a német demokrácia épületére és kik akarták fölgyújtani egész Németországot, hogy ami benne kultúra, értelem, világosság és szabadság, az mind elpusztuljon.., dalom merült föl, hogy a porosz országgyűlés épülete lesz a hasonló gaztettek legközelebbi célpontja. Az országgyűlés épületeinek minden helyiségét átvizsgálták, de semmiféle gyanús jelenséget nem állapítottak meg. Nemcsak Poroszországban, hanem a nemzeti szocialista vezetés alatt álló többi német államban is kivétel nélkül elkobozták a szociáldemokrata párt választási nyomtatványait. Ma délre már teljesen valótlannak bizonyult a kormány részéről közzétett az a híradás, mintha a gyújtogató azt vallotta volna, hogy összeköttetésben áll a szociáldemokratákkal. Mivel ez a hazugság nem sikerült, most azzal vádolják a szociáldemokratákat, hogy olyan híreket terjesztenek, amelyek szerint a birodalmi gyűlés épületét a nemzeti szocialisták gyújtották föl. Szélsőjobboldali lapok a szociáldemokratákat teszik felelőssé azért, hogy a szocialista sajtó a külföldön, különösen Franciaországban nemzeti szocialista manővernek minősíti a birodalmi gyűlés épületének az égését. A jobboldali sajtó ezért jogosnak minősíti a szociáldemokraták ellen életbe léptetett rendszabályokat, mégpedig azon az alapon, hogy ha a szocialista sajtó elkobzására ürügyül fölhozott hamis beállítás nem is indokolja a lapok eltiltását és elkobzását, hát akkor azért kell betiltani azokat, mert a szociáldemokraták vádolhatók annak a híresztelésnek a terjesztésével, hogy a horogkeresztesek választási manőverből maguk gyújtották föl a birodalmi gyűlés épületét. (Berlin, február 28.) A hatalmi mámorban dühöngő jobboldali sajtó ujjongva üdvözli a szociáldemokratáikkal szemben elkövetett törvénytiprásokat. A „Börsenzeitung" szerint a kommunisták és a szociáldemokraták magukra vessenek, ha most bekövetkezik a nagy leszámolás. A kommunisták természetesen nem ijednek meg az első ökölcsapásra és alapos előkészületeiket egyelőre aligha döntik halomra. A „Vossische Zeitung" azt írja, kívánatos lenne, hogy a szociáldemokrata pártot ne hoznák kapcsolatba a birodalmi gyűlés palotája ellen elkövetett bűnös merénylettel. Ez a merénylet az egész német nép ellen irányult. A német nép, amelyet a világgazdasági válság úgy fölkavart, mint egyetlen más államot sem a most már egy éve tartó állandó választási harcban olyan rendet és fegyelmet tanúsított, hogy a világ sem tudta megtagadni tőle elismerését. Ez a nép nem érdemelte meg ezt a gyalázatos merényletet. Rosszabbat a német nép legelvakultabb ellensége sem tehetett volna. (Páris, február 28.) Az Emberi Jogok Ligájának francia csoportja fölhívást intéz minden demokratikus országhoz, hassanak oda, hogy kormányaik a rendelkezésükre álló módokon igyekezzenek elhárítani a faszizmust, az Európát fenyegető veszedelmet. A németországi helyzet — mondja a fölhívás — órárólórára komolyabbá válik. A diktatúra van uralmon, amely Hitler csoportjait egyesíti a nagyiparosokkal, a nagybirtokosokkal és a volt hadsereggel. A sajtót elnémították. Elismert államférfiakat, mint Brüninget és Stegerwaldot sértegetnek és tettleg bántalmaznak. A rendőrséget arra kényszerítik, hogy gyilkosokat támogasson és nemzeti szocialistáikat, acélsisakosokat vegyenek maguk közé. Az összeütközések és gyilkosságok száma napról-napra növekszik. Ez az a borzalmas látvány, amelyet ma a birodalom nyújt. A népjogok teljes elstiprása „alkothiányos" alapon (Berlin, február 28.) Kedden este kihirdették és azonnali hatállyal életbe lépett a Kormány legújabb szükségrendelete. A szükségrendeletet az alkotmány II. szakasza alapján bocsátották ki és a következő hat szakaszból áll: 1. Az alkotmánynak a személyes szabadságra, a szólásszabadságra, az egyesülési és sajtójogra, továbbá a posta, telefon és táviró használatára, a levéltitok szentségére és a házkutatások elrendelésére vonatkozó szakaszait hatályon kívül helyezik. 2. A szükségrendelet határozmányai érvénybe lépnek az egyes országokban is, még abban az esetben is, ha egyes kormányok azok életbeléptetése ellen a legfelsőbb törvényszékhez fordulnak. Ebben az esetben a szükségrendelet életbeléptetése átmenetinek tekintendő. 3. Az egyes országok kormányai és hatóságai hatáskörük keretében tartoznak végrehajtani az új szükségrendeletben foglalt intézkedéseket. 4. Az egyes országok kormányai és hatóságai tartoznak a 2. szakaszban foglalt intézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150—15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket. Az első szakasz ellen vétők legalább hathavi fegyházbüntetéssel, enyhítő körülmények fönforgása esetén börtönbüntetéssel sújtandók. Helye van a vagyonelkobzásnak is. Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbüntetéssel sújtandó. 5. Halálbüntetéssel sújtandó, aki hazaárulást követ el, vagy mérgezést, gyújtogatást, robbantást, árvízveszedelmet, vasúti szabotázst követ el. A halálbüntetést életfogytiglani vagy 15 évi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fönforgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen merényletet követ el, vagy merénylet elkövetésére bujtókat. A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén ennek a szakasznak az alapján ítélik el. (Berlin, február 28.) A birodalmi kormány minisztertanácsot tartott és elhatározta, hogy nem hirdeti ki a kivételes katonai állapotot. De a kormány ragaszkodik ahhoz a szükségrendelethez, amely nagyon messzemenő intézkedéseket tesz a kommunisták ellen. (Folytatás az 1. oldalról) NÉPSZAVA 1933 március 2. És amíg a híveket bebörtönzik... (Berlin, február 28.) Kedden délután a berlini rendőrség bezárta a kommunista párt összes berlini helyiségeit. A Bülow-téren a Liebknecht Károly házra, a kommunisták székházára, kitűzték a horogkeresztes zászlót. Este egy rohamosztag jelent meg az épület előtt. Az osztag vezetője beszédet tartott és kijelentette, hogy a horogkeresztes zászlónak a Liebknecht házra való kitűzésével beteljesül Horts-Wessel munkája. (Berlin, február 28.) A berlini szovjet nagykövetségen szerdán délelőtt nagy ünnepi reggeli lesz. Litvinov külügyi népbiztos Genfből jövet Berlinbe érkezik és ebből az alkalomból a nagykövetség reggelit ad a tiszteletére. Az orosz bolsevizmus képviselőjének a tiszteletére . Neurath birodalmi külügyminiszter és Bülow külügyi államtitkár is résztvesz a reggelin. Miskolc városi pzofiDíjhatósági bizottsága egsfbanggoiag gfüvsieSi a gyütéstirtalmi rendelet visszavonását (Miskolc, február 28. — A Népszava tudósítójának jelentése.) Miskolc törvényhatóságában levő elvtársak részéről Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő elvtárs indítványt nyújtott be, amelyben kérte, hogy a törvényhatósági bizottság írjon föl a kormányhoz és a feliratban kérje a gyűléstilalmi rendelet visszavonását. Indokolásában rámutat arra, hogy a tilalmi rendelet a legelemibb polgári jogától, a gyülekezési szabadságtól fosztja meg az ország népét, hoy a rendeletet végrehajtó rendőrhatóságok odáig mennek, hogy a szakszervezetekben még szociálpolitikáról sem lehet beszélni. A meggyőző érvek hatása alatt, a törvényhatósági közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt és fölírt a kormányhoz a gyűléstilalmi rendelet visszavonása érdekében. A polgármesteri jelentéshez Rónai Sándor elvtárs szólt hozzá és rámutatott arra, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében a város vezetősége részéről semmi intézkedés nem történt. Javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság a város képviselőit és felsőházi tagjait küldje a kormányhoz küldöttségileg, hogy a beruházásra szánt 15 millió pengőből Miskolcnak már korábban tervezett állami közmunkák végrehajtására szükséges összeget utalja ki. A törvényhatóság ilyen értelemben határozott. Dr. CsíkJózsef javasolta, hogy a diósgyőri vasgyárnál történt tisztviselői elbocsátások megszüntetése érdekében írjanak föl a kormányhoz. Ezzel kapcsolatosan Reisinger elvtárs rámutatott arra, hogy a diósgyőri vasgyárnál esztendőkön keresztül több mint 1000 munkást bocsátottak el, a tisztviselői létszámot pedig egyetlenegyszer sem apasztották. Ennek következtében ma az a helyzet, hogy kéthárom munkásra jut egy tisztviselő, miért is a gyár nem tud rentábilis vállalkozás lenni és így tehát a gyár föntartása érdekében nem lehet kifogásolni, bármennyire fájdalmas is, hogy tisztviselőket bocsátottak el. A törvényhatósági bizottság Reisiger elvtárs indokolását tette magáévá, azzal, hogy a diósgyőri vasgyár föntartását a kormánynál szorgalmazza, mert az igen fontos érdeke úgy Miskolcnak, mint az egész vármegyének. • ••Ki száltak között nem szabad erőszakos eszközöket alkalmazni (Genf, február 28.) A leszerelési értekezlet politikai bizottságának egyik albizottsága kidolgozta az új háborúellenes európai egyezménytervezetet. A tervezet a locarnói hatalmak kezdeményezésére készült és kimondja, hogy az európai kormányok attól az óhajtástól vezérelve, hogy a leszerelés ügyét elősegítsék és Európa népei között megerősítsék a kölcsönös bizalom szellemét, kinyilatkoztatják azt az elhatározásukat, hogy semmi körülmények között sem folyamodnak egymás között az erőszakhoz, mint a nemzeti politika eszközéhez. Ez a nyilatkozat messze túknegy a Kellogg-paktum határozatain, amely csak a háborút tiltotta meg. Az új paktum ellenében minden európai államot arra kötelez, hogy semmi körülmények között se alkalmazzon erőszakos eszközöket. Az erőszak alkalmazásának a megtiltása természetesen nem vonatkozik a belpolitikára, sem azokra a megtámadott államokra, amelyek védelmi háborút folytatnak. Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőket! át és ír 'heti !