Népszava, 1933. szeptember (61. évfolyam, 199–223. sz.)

1933-09-29 / 222. szám

Bf!&m­T evletyom 222* Budapest, 1933 szeptember 29. ptetek An 8 »Mr 1­­J 1 AZ ELŐFIZETte AHA. Negz*d«m­m pengő — kd­MMn Egy hóra . 2 pengő — külföldi* 410 peng« Ausztriában egy hóra ....... 2­ 50 pengő SZERKESZTŐSÉG: VTH, CONTI UCCA 4. 87. Telefonszám . . . . 30-3-30. 30-3-31 és 50-8-32 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA­­ KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIV­ÉTELÉVEL MINDEN NAF # ... V­­v. ^StX Egjf flzAm­án 8, vasárnap IS fillér. Ausztriába» lSTva«. 24 h­oeehen. Franciaországban —'80 fr,­­­ehszlovákiában hétköznap X ék. vas. 1­00 it­mániában hétköznap 4 lei, vasárnap S­zel. KIADÓHIVATAL Vm. CONTI UCCA 4. SZ. Telefonszám ...... 80-3-30, 30-3-31, 30-3-32 Az osztrák szociáldemokrata képviselők és szövetségi tanácso­sok csoportja a következő fel­hívást intézte Ausztria népéhez: Az Ausztria sorsáért legkomo­lyabban aggódó szociáldemokrata képviselők és szövetségi tanácso­sok csoportja az egész osztrák nép­hez fordul. Országunk a legsúlyosabb hely­zetbe jutott. A nyomasztó gazda­sági válság, a szörnyű munkanél­küliség, az ipar és a mezőgazda­ság bajai, a községek pénzügyi szorults­ága a nép minden erejé­nek az egybefoglalását követelné, hogy közös munkában vessen gá­tat a gazdasági nyomorúságnak. Ehelyett tovább tart a politikai válság. A népképviseletet kikap­csolták. Új szövetségi kormányt nevez­tek ki. A Heimwehr-vezérek a ma­guk győzelmeként ünneplik az új kormány kinevezését és program­ját Mit követelnek a Heimwehr-vezérek? Olasz mintára fasiszta álamot. Mi a helyzet Olaszországban? Minden szabadságjogot megszün­tettek, a községeknek és a tarto­mányoknak nincsen autonómiá­juk. Nincsen már egyesülési, gyü­lekezési és sajtószabadság! A sza­badon választott képviselők helyé­be kormánybiztosok, a választott tartománygyűlések és tartományr­ kormányok helyébe helytartók ültek, akik pusztán a központi bürokrácia szervei Az állam sza­badon választott képviselői he­lyett arisztokratái­ és bürokraták uralkodnak. Ez a Heimwehr-vezé­rek államideáljal Ausztriában még nem jutottunk ennyire. De itt is történt már sok­minden, ami aggodalmat okoz. Internálótáborok Az új kormány rendeletet adott ki, amely fölhatalmazza a közbiz­tonsági igazgatókat, hogy minden­kit kényszertartózkodásra utalja­nak, „akikre az az alapos gyanú esik, hogy államellenes, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cse­lekményeket készítenek elő". Az így internálásra utalt személyek ugyanolyan bánásmódban részesí­tendők, mint a törvény alapján le­tartóztatott személyek. Mit jelent ez a rendelet? Minden jogállam alapelve, hogy egyetlen polgárától sem lehet el­rabolni a szabadságát, ha csak az illetékes bíró törvény szerint bün­tetendő cselekmény elkövetésében bűnösnek nem mondja ki. De az új rendelet alapján állampolgáro­kat bizonytalan időre megfoszt­hatnak a szabadságuktól, nem azért, mert büntetendő cselek­ményért elítélték, hanem már akkor is, ha azzal gyanúsítják őket, hogy valamilyen cselek­ményt előkészítenek, még ha ez a cselekmény törvény szerint nem is büntetendő. Olyan cselekmény is lehet, amelyet a törvény egy­általán nem büntet. Ilyenformán a kormány egyszerű rendelettel megváltoztatja az egyéni szabad­ságra vonatkozó 1862. és az állam­polgárok általános jogait biztosító 1867-iki törvényeket, alkotmá­nyunk alkotó részeit. Aggodalommal látjuk, hogy itt olyan rendelkezés történt, amely eltávolodik a polgárok egyéni sza­badságát biztosító alapelvektől, amelyeken állami rendünk eddig nyugodott. Lelkiismereti kényszer Ugyanakkor azonban egyéb is történt. A szövetségi vasutak ve­zérigazgatója fölszólította a vas­utak­ alkalmazottait, hogy csatla­kozzanak a „hazafias front"-hoz és kijelentette, hogy azok az alkal­mazottak, akik vonakodnak a hozzájárulástól, „nem várhatják, hogy továbbra is élvezhessék az igazgatóságnak a hivatásuk gya­korlásához szükséges bizalmát". A „hazafias front" viszont ki­jelenti, hogy soraiban nincsen he­lyük szociáldemokratáknak és a szabad szakszervezet tagjainak. A vasutasok tízezrei szociál­demokraták és tagjai a szabad szakszervezetnek. Most nyomást gyakorolnak rájuk, hogy elveiket megtagadják, hátat fordítsanak a szakszervezetüknek és­­képmutató módon nekik idegen elveket vall­janak. Egyetlen szabad, öntudatos em­ber­­sem tagadja meg a­ fölfogását és színlel másikat. Egyetlen, sza­bad, öntudatos munkás, egyetlen becsületes ember sem lesz mun­kástársain­ak árulója. A terror­ellenes törvény 4. szakaszának vi­lágos és határozott szövege bün­tetéssel sújtja, valamely egyesü­lethez való csatlakozás kikény­szerítését. A szövetségi vasutak vezérigazgatója lelkiismereti kény­szerrel igyekszik leigázni a vasutasokat és ezzel súlyos viszá­lyokat okoz, amelyekben az egész munkásosztály hű szolidaritással áll a vasutasok mellé. Ezekre való tekintettel kijelent­jük: Hitler-Németország Ausztria függetlenségét fenyegeti. Ezért az osztrák munkásság a szociál­demokrácia és a szabad szakszer­vezetek vezetése alatt a legna­gyobb önuralmat és tartózkodást tanúsította, hogy elkerülhessenek mindent, ami a náciknak öröm­mel üdvözölt alkalmat nyújtott volna arra, hogy Ausztria füg­getlensége ellen irányuló tervei­ket megvalósítsák. De éppen ezért van jogunk azt követelni, hogy a másik oldalról se történ­jen semmi, amivel szükség­szerűen megteremtsék azt a hely­zetet, amely Ausztria barna ellen­ségeinek ezt az alkalmat meg­adná. A munkásság megvédi a szabad Ausztriát Az osztrák állampolgárok mil­liói, akik egy évvel ezelőtt még a Németországhoz való csatlako­zás hívei voltak, most Ausztria függetlenségét védelmezik Hitler-Németországgal szemben. Szabad­ságukért teszik. Nem, akarnak a német fegyházba jutni. Meg akar­ják óvni a független Ausztriát, mint a német szabadság ottho­nát. A határmenti tartományok szociáldemokrata munkásai ezért ajánlották föl a hatóságoknak minden erejüket, hogy támogas­sák Ausztria védelmét a barna bandákkal szemben. De éppen azért kérdezhetjük jogosan mind­azokat akik meg akarják védel­mezni . Ausztria függetlenségét, ha Ausztriában is letiporják a szabadságot, nem támad-e az a komoly veszedelem, hogy elcsün­ged azoknak a százezreknek a vé­dekezésre irányuló akarata, akik­ a szabadság kedvéért Ausztria függetlenségének megvédelmezé­sére szánták el magukat? Az osztrák munkásosztály maga előtt látja birodalmi németi testvéreinek borzalmas sorsát Ennek a tanulságai után nem­ hajlandó harc nélkül elbukni a fasizmussal szemben. Nem követelt egyebet, mint a demokrácia fenn­tartását, vagyis az egész nép ön­rendelkező jogát, valamennyi állampolgár szabadságát és egyen­­jogúságát. A munkásosztály elvi határozottan megvédelmezi al­kotmányos életünknek ezt az alapját. Döntő elhatározások A Heimwehr-fasiszták fenyeget­­téseire való tekintettel az auszt­riai szociáldemokrata párt veze­­tősége és a szabad szakszerveze­tek szövetségének vezetősége szeptember 17-én szükségesnek látta, hogy komoly döntéseket hozzon. Egyetlen méltányosan gondolkodó ember sem tételezhet föl könnyelmű elhatározásokat a­ szociáldemokrácia és a szabad szakszervezetek felelősségük tuda­tában élő férfi­airól és nőiről. Az országot kívülről fenyegető ve­szedelmekre való tekintettel félév óta a legnagyobb tartózkodást tanúsították. De azért senkinek sem szabad kételkednie abban, hogy a legelszántabban védelme­zik meg, ha erre kényszerülnek, az egész nép demokratikus sza­badságát, a munkások és alkal­­mazottak szervezeteit. Ezért fölszólítjuk a köztársaság minden szabadságszerető polgá­rát, bármely osztályhoz, bármely hivatáshoz, bármely párthoz tar­tozzanak is, hogy szavukat a mienkkel egyesítve követeljék, hogy államférfiaink ne lépjenek olyan útra, amely országunkat súlyos válságba vezeti akkor, amikor függetlenségét kívülről veszedelem fenyegeti, na ne párt

Next