Népszava, 1933. december (61. évfolyam, 275–298. sz.)
1933-12-31 / 298. szám
I 18. oldal Elárverezték a bécsi Sacherszállót. A régi Bécsnek egyik nevezetessége szűnik meg február első napjaiban. A bécsi Sacher-szálló hitelezői elárvereztetik ezt a nagyhírű palotát, amely már olyan nagyon hozzátartozott a régi Bécsnek lényegéhez. A törvényszéki szakértők a nagy szállodaépületet 510.000 schillingre becsülték, a legmagasabb kínált ár azonban csak 270.000 schilling. A szállodának békében 32.000 aranykorona volt az évi jövedelme. Nincs mit sajnálkoznunk rajta. Nem csatlakozunk a könnyes meghatódók táborához. Csak megállapítjuk, hogy a régi monarchiának, a Habsburg-birodalomnak egyik legjellegzetesebb emléke omlik össze, úgy látszik, véglegesen, Bécsbe utazgató magyar miniszterek és miniszterelnökök sokszor szálltak meg ebben a nagyhírű szállodában. Éttermében gyakran fordult a monarchia népeinek sorsa. Híres és nevezetes dorbézolások, mulatságok színhelye volt a Sacher-szálloda, amelyet a Habsburg-főhercegek is szívesen fölkerestek. A Habsburg-birodalom bukását tizenöt évvel élte túl ez a szálloda. De azóta csak vergődött. Most elviszi a gazdasági válság. Nem érezünk részvétet, de annál mélyebben sajnáljuk az óriás szálloda-üzem seregnyi alkalmazottját, akik nehezen juthatnak az utcáról vissza a munka mellé. — Hogy ne menjen ki a meleg. Tynkos János naszvadi gazda lefekvés előtt elzárta a kályha füstkijáratát, hogy ne menjen ki a meleg. A régi sövényfal azonban átüszkösödött és a lappangó tűz lángba borította a gerendapadlást. Mivel a lakásban minden szellőzőnyílást elzártak, a füst a szobában rekedt és a gazda édesanyjával együtt megfulladt. — Előadás a Feministák Egyesületében. Január 5-én, pénteken este 7 órakor előadást tartanak a Feministák Egyesületében dr Kunvári Bella és Hirn Irence „Az egyenjogúság problémájáról a köz- és magánalkalmazottaknál" címmel. — Roosevelt postája, Roosevelt, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke hivatalba lépése óta, tehát 1933 márciusától ez év végéig 1.620.000 levelet és csomagot, valamint 220.000 táviratot kapott. Napi postája átlag 18.000 levél volt. Hogy mennyi volt ebből kérő és mennyi a tanácsadó, arról nem szól a híradás. — Gombostűt evett. K. M. 15 éves Örkényi háztartási alkalmazott karácsony másodnapján fél liter hipermangánoldatba nyolc gramm aszpirint kevert és megitta. Tettét idejében észrevették és a kihívott orvos gyomormosást alkalmazott. Szombaton a leány megismételte öngyilkossági kísérletét és 15 gramm aszpirint vett be, továbbá 20 gombostűt nyelt. Eszméletlen állapotban szállították kórházba. Állapota válságos. Színházak,mozik és hangversenyek hírei „Az ellopott szerda." (Ufa, Uránia, City és Corso.) Magyar film, vígjáték és minden különösebb beharangozás nélkül is kedves, ötletes, jól sikerült alkotás. Főszereplője Szőke Szakáll, aki már annyiszor megnevettette a film közönségét sajátos, szívből jövő humorával, kedves, póztalan játékával. Ezúttal egy ügyefogyott fotoriportert alakít, akinek sorsa a véletlenek sorozatán keresztül őszinte, harsogó kacagást vált ki és bukdácsolásaiból, tanácstalan helyzeteiből az életnek mégis kimenti és elhozza neki a sikert. Nagyon tud nevettetni, minden erőszakoltság nélkül és tökéletesen testéhez szabott szerep ez. De a többi szereplők is remekül játszanak. Ilajda Eta széphangú és kellemes játékú színésznő. Hajmássy Miklós ezúttal is helyénvaló bonviván és Gyergyai István megérdemelten szaporítja eddigi sikereit. Külön érdekessége a filmnek Rubinstein Ernának, az ismert hegedűművésznőnek szereplése- aki beigazolja, hogy nemcsak a hegedűnek mestere, hanem meglepően otthonos a színjátszásban is. Gertler Viktor, a film rendezője művészi ösztönnel sorakoztatja föl hátterül a szebbnél szebb magyar motívumokat, anélkül, hogy giccses lenne. Ama kevés magyar filmek közül való ez, amely nem okoz csalódást annak, aki végignézte. NÉPSZAVA 1933 december 31. Abesszínia, a lehetőségek országa . A létszám betelt. A mérnök úr már nem vesz föl senkit. A mérnök úr, dr Benda László az első magyar etiópiai tudományos expedíció kiszemelt vezetője. Geológus. Expedíció-láz Magyarországon és kivált Budapesten ma minden kalandos természetű kisdiák és minden új életre vágyó bukott egzisztencia őt irigyli. Ezért nehéz is bejutni hozzá. Amióta a napilapok útján nyilvánosságra jutott, hogy a Magyar Földrajzi Intézet tudományos etiópiai expedíciót tervez, amelynek dr Benda László lesz a vezetője, azóta csörszuccai lakásán egymásnak adják a kilincset a szerencsevadászok. A legkülönbözőbb társadalmi rétegből jönnek emberek, akik mind részt szeretnének venni az expedícióban. Katonatisztek, gimnazisták, fűszerkereskedők, pincérek, vendéglősök és tanárok, fiatalok és öregek jönnek jelentkezni. De hiába. A válasz mindig egyforma és elutasító, ugyanaz, amit én kaptam, amikor az expedíció vezetője után érdeklődtem.• A létszám már betelt. A mérnök úr már nem vesz föl senkit. Vannak, akik nem hagyják magukat elküldeni. A vendéglős letérdelt az ajtó előtt és úgy könyörgött, hogy vigye magával. Még pénzt is ígért.l.100 pengő hozzájárulást az expedíció költségéhez — természetesen utólagos havi 100 pengős részletekben. A pincér azzal érvelt, hogy őrá szükség lesz a filmen, amit majd az expedícióról készítenek. Az expedíciófilm nem valódi, ha nincs rajta egy igazi pincér és mindentől eltekintve, neki jó filmarca van. A vegyeskereskedő szalámit ígért, ha elviszi, de mindegyik között legmeghatóbb volt az a kis, 14 éves gimnazista, aki azt mondta: — Bácsi kérem, tessék engem elvinni az expedícióra, én már egyben részt vettem. Engem kicsi koromban már gyermeknyaraltatási expedícióval kivittek Belgiumba... Miért éppen Abesszínia? — Tizenketten, esetleg tizennégyen indulunk az expedícióval Budapestről. Csupa olyan ember, aki valamilyen tudományos részét vállalja a munkának — mondja dr Benda László, miután meggyőződött, hogy nem az expedícióban való jelentkezés végett jöttem. — Majd lent, Abessziniában csatlakozik hozzánk 120 bennszülött. — Folytatni akarjuk azt a munkát, amellyel Körösi Csoma Sándor, Magyar László, Vámbéry, Xanthus, id. Lóczy Lajos, Stein Aurél szereztek megbecsülést a magyar névnek. Ezek azonban mind csak egyéni utazások voltak. Arai útunk lesz az első magyar tudományos expedíció. — A magyar kutatók eddig mind Ázsiát járták, mi Afrikába megyünk, Abesszínia magasföldjének tanulmányozására. Miért? Ennek sok minden oka van. Közrejátszik természetesen az is, hogy ez közelebb van és így a költség kisebb, de nem hagyhattuk ügyelmen kívül azt a szempontot sem, hogy Afrika Európa gazdasági életében mind nagyobb és nagyobb szerepet játszik. Abesszínia pedig valóságos kincseskamra és teljesen ismeretlen az európaiak előtt. — Abesszínia tízszer akkora, mint a mai Magyarország és tízszer gyérebben lakott. Valósággal a kihasználatlan lehetőségek hazája. A kávé itt rengeteg mennyiségben vadon terem és minőségben jobb a legjobb brazíliai kávénál. Nagyon alkalmas vidék ez gyapottermesztésre. Néhány európai telepes ott ezzel már vagyont is szerzett. A gabonát évente háromszor lehet aratni. Nagyon sok tér nyílik az állattenyésztésre, föl lehetne lendíteni a gyapjútermelést is és a borkereskedelmet. Szeretném, ha ez a terület expedíciónk nyomán megnyílna a magyar munkások és vállalkozók számára. Ennek a gazdag országnak egyharmadrésze, mintegy 300.000 négyzetkilométer teljesen ismeretlen az európaiak előtt. Ezt az ismeretlen területet akarjuk mi bejárni. Az expedíció négy útszakasza — Expedíciónk útja négy különböző vidéken vezet keresztül. Az első rész 1500 méter magasságig süppedékes, mocsaras, őserdős terület. „Kola"-nak hívják. Itt sok az oroszlán, leopárd, párduc, kafferbivaly, a mérgeskígyó és a moszkitó. Ez egészségtelen terület, sok a betegség, kolera, lepra, malária, nagyon elterjedt a szifilisz. Ez a terület nagyrészt lakatlan. — Következő útszakaszunk 1500—2700 méter magasságban vezet. Ezt a vidéket a bennszülöttek „Vojna - Dega"-nak nevezik, ami magyarul annyi, mint „szőlő-gabona". Ez mezőgazdaságilag kulturáltabb vidék, sűrűbben is lakott. — A harmadik szakasz 2700—3000-ig már kopár vidék, a negyedik pedig 3000 méteren fölül egészen sivár. — Természetesen jól fölkészülünk mind a négy útszakaszra. Viszünk nyári vászonruhát és téli katonaszövetruhát, bundákat és meleg sapkákat, de viszünk parafasisakot is. A nagy forróság mellett számítunk 12 fokos hidegekre is. Duplafalú sátrakat viszünk és fegyvereket, számítunk arra is, hogy egyes vidékeken friss vaddal táplálkozunk, megkóstáljuk majd az antilop- és gazellahúst. Bár viszünk magunkkal jócskán hús- és főzelékkonzerveket, száraz tésztát, szárított gyümölcsöt, lekvárt, szalámit, sajtot, vajat. A pénz! — Az expedíció az előzetes számítások szerint 250.000 pengőbe kerül. Ezt a pénzt Mária Terézia-tallérokban visszük magunkkal. Ott lent sem a dollárnak, sem a fontnak, hanem csak a Mária Terézia tallérnak van becsülete. — A negyedmillió pengő egy részét a magyar tudományos intézetek adják, egy részét a filmvállalat adja, amelynek az expedíció filmezési jogát átadjuk. A fennmaradó százezer pengőt szeretnénk társadalmi úton összehozni. Az eddigi magyar kutatók mind magukra hagyatva, nélkülözések között végezték hősies munkájukat. Emlékezzünk csak Körösi Csoma Sándor hallatlan nélkülözéseire, de még legutóbb is Baktay Ervin úgy ment el indiai útjára, hogy mindenét eladta, csakhogy a költségeket előteremtse. Mi hisszük, hogy ez az expedíció fölkelti a társadalom érdeklődését és áldozatkészségét. — Jó befektetés lesz ez a pénz. Az expedíció sikere a magyar földrajzi tudomány nemzetközi sikerét jelenti és gazdag tudományos adatgyűjtésre számítunk. Abesszíniának, vagy másnéven Etiópiának gandarkörnyéki és az attól északra, a Rasz Dasan hegycsoportban, Semia hegyóriásai között elterülő vidékét akarjuk tudományosan földrajzi, földtani, néprajzi, embertani, állattani, növénytani vonatkozásaiban földolgozni és tanulmány tárgyává tenni mágneses és légköri viszonyait is. Elkészítjük majd a Tana-tó mélységtérképét is. Ez a tó ötször akkora, mint a Balaton. Az expedíció már kapott is egy csónakmotort, amelynek ennél a munkánál nagy hasznát vesszük. A nők is A rövidszárú angol fapipa kialszik dr Benda László szájában. A lelkes magyarázat közben egészen megfeledkezett róla. Pedig ez a fapipa az egyetlen, ami külsőre is megadja neki , az explorátor jelleget. — Hogy szánta rá magát erre az útra? — Világéletemben erre készültem. Folytatni nagy, magyar utazók: Körösi Csoma, Magyar László, Vámbéry, id. Lóczy munkáját. De nem akar magáról beszélni. Inkább elmondja, hogy nők is jönnek jelentkezni az útra. Eddig öt nő jelentkezett. A legfiatalabb 18 éves volt, a legidősebb 68. Ez a hatvannyolcéves festőnő, aki mindenáron be akart jutni az expedícióba. Volt egy újságírónő is, aki jelentkezett és egy tanárnő is. — Sokan jönnének. Sokan az itthoni rosszból akarnak menekülni, sokan új izgalmakat akarnak keresni, sokan szenzációkat akarnak hajhászni. — Ez az expedíció azonban a tudományt, a megismerést és az emberiség ügyét akarja szolgálni. Szélpál Árpád. i . .... •v / - •• pi — A Hungária újabb győzelme. A Hungária csapata szombaton mérkőzött a Kreuzlingen FC csapatával és azt 3:0 (0:0) arányban legyőzte. — Rumot kért, azután leütötte. Molnár László kaposvári fűszeres üzletébe betért egy fiatalember és egy pohár rumot kért. Amikor a kereskedő az üvegért nyúlt, a fiatalember hátulról kalapáccsal fejbevágta. Molnár azonban nem vesztette el azonnal eszméletét, hanem segítségért kiáltott, amire a támadó elmenekült. A kereskedő koponyája belszakadt, de sérülése nem életveszedellyes. A rendőrség nyomozást indított.