Népszava, 1934. március (62. évfolyam, 48–72. sz.)

1934-03-25 / 68. szám

II. oldal Jó Cipőt ha fáj a lába, Iványinát vegyen rája, 8 pengőtől minden árba Csak Iványi cipőáruház VII. Rákóczi út 12. Síp­u. sarok SÜKET FÜLEKNEK, PETYHÜDT HÚRON — VALDEMAR RORDAM­­ Süket füleknek, petyhüdt húron — szerszámomat hiába gyúrom­.Az űrben még 'egy őrült kényúr szava is dermedt csenddé némul. 'A Göncöl-raj testvéri búját legalább hét szövegre fújják: De minden kar zúg. Ó, csak zúgjon, köztük dalolgat drága húgom.­­S az ég ura akármily pangott szívből kihall, egyj tiszta hangot. — Mit akarsz, szúnyog? Hisz maholnap zenédre friss szellők csaholnak! Mit akarsz, csillag? Zengő fáklyád tüzét a végtelenbe vágják!­­Alattatok sötét és tátog — Valaki bizton hallgat rátok. Süket füleknek, petyhüdt húron szerszámomat lihegve gyúrom. Dánból: Hajdú Henrik Színházak,mozik és hangversenyek hírei A húsvét szenzációja lesz a „Játek a tűzzel" című operett a Royal Orfeumban. A premier március 31-én lesz, Andor Zsigmond kitűnő vezetése alatt. Az operettet Szlatinay Sándor é­s I­raj­ Be­,so írták, a főszerepet Kosáry Emmy játssza. A „Masquerader" című filmet mu­tatva be az Omnia, kitűnő sikerrel és nagyszerű hangulatban. Még nem volt ilyen sikerült képe az Omnianak s bizonyára a város minden részéről föl fog­ják keresni az Omniát. A főszerep­lők: Elm Landi és Ronald Colman. Mind a kettő kitűnően alakít. Nagyon jó még Miki, a pilóta és a Spanyol szimfónia. Húsvéti filmcsemege az Urániában, Amerikában, Japánban és nálunk is, úgy mint az egész világon, mozgás és örvendezés támad a nézőtéren, ha­­ falr Disney, a szerenc­­éskezts amerikai rajzoló ötlete, a Micky­ Maus megjele­nik a vásznon. Azt a rengeteg kedves és groteszk­­ötletet, amelyet egy-egy­­ilyen kis filmbe halmoznak, mindenütt hálával fogadja a­ publikum. A trükk­filmek rajongóinak tart húsvét vasár­nap és húsvét hétfőn speciális kacagó Miki-matinét félhelyárakkal az Uránia, ahol összegyűjtve élvezhetik a bohókás Miki és társainak vidám kalandjait. Bécsben operett, Budapesten film. Bécsben nagyban készülnek most a „Szerencsés utat!" című rendkívüli népszerű zenés éi burleszk-operett bemu­tatójára. A­ főszerepre, mint ismeretes, Verebes Ernő­ szerződtették le Buda­­pestről. Míg Bécsben operett formájában színpadon lesz látható a fordulatos hu­morban és ötletekben gazdag mese, a­d­dig Budapesten a közönség egyelőre film formájában­ fog szórakozni a nagyszerű librettó kacagtató jelenetein. A film női főszerepeit Lchneider Magda, a férfi fő­szerepet pedig Max Hansen játssza, akik annak idején Berlinben egy­huzam­ban több mint kétszázszor játszották színpadon a pompás zenéjű operettet. Az egészséges ten­tnek sokat árthat a rendetlen székletét. Szabályozza emész-t­ését „Darmol"-lal, amely enyhén és biz­tosan hajt. (X) ­ NÉPSZAVA 1934 mÁrCIus 25. Dr Raitsits Emil öngyilkossága A szombatra forduló éjszaka a Bethlen tér 3. szám alatt levő la­kásában a legerősebb mérgek egyi­kével, sztrichninnel megmérgezte magát dr Raitsits Emil, az Állat­orvosi Főiskola európai hírű ta­nával. Ainsre rátaláltak, már halott volt. Raitsits a magyar állatorvosi tu­domány egyik legkiválóbb­­mun­kása volt, aki könyvtári tanul­mányt írt az állatok kór- és gyógy­tanáról, különösen az ebtenyésztés­ről és az eborvoslásról. Az állat­sebészet is sokat köszönhet mun­kásságának. Az Állatorvosi Fő­iskolán a belorvosi és a klinikai szakon­ volt­­előadó­ ,de ő­ volt az Állatorvosi Főiskola kórházának vezető főorvosa is és ő gyógy­kezelte a­ fővárosi Állatkert beteg állatait is. Ugyanakkor vezette az Állatorvosi Főiskolán a beteg álla­tok számára létesített ambulanciát. Elképesztő mennyiségű munká­val vette körül magát, napi 15—16 órás elfoglaltsága volt. Ennek a túlhajtott munkatempónak követ­­keztében idegei fölmondták a szol­gálatot. Az elmúlt év augusztus 2-án morfiummal mérgezte meg magát és búcsúlevelében is ideg­zetének irtózatos összeroppanására hivatkozott. Akkor a gondos orvosi ápolás megmentette az életnek. Föl­gyógyulása után sem tudott meg­nyugodni, magába zárkózott lett, életkedve megtört, búskomorrá vált. Az idegbeteg emberre nagy hatással volt, hogy kanonok fivére két évvel ezelőtt, március 23-án hir­telen meghalt. Barátainak többször Tisztelt Ház! A Magyar Színház húsvéti bemutatója Március 31-én, szombaton kerül először színre a színház újdonsága, a „Tisztelt Ház!", Vadnai László­­komédiája. A rendkívül mulatságos darabot pompás zeneszámok tar­kítják, amelyeket Székeffi István verseire Márkus Alfréd, a kitűnő zeneszerző komponált. A meglepően új, vidám szituációkban gazdag újdonság­ok­ főszerepében többéves távollét után BILLER IRÉN jött vissza a magyar színpadra. Partnerei: Ráday Imre, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Székely Lujza, Kováts Terni, Horváthy Elvira, Csapó Mária, Iliász, Sugár, Z. Mol­nár, Keleti, Vándory, Szigeti, Gön­c­­a, Nyerges. Rendező: Bródy Pál. Karnagy: Márkus Alfréd. Díszlet­tervező: Góth Máté. Táncok: Utassy Gizi. A jókedvű játék, a gyors nép­szerűséggel bíztató kitűnő zene a szezon egyik legkellemesebb esté­jét jelenti a Magyar Színház közön­ségének. — Az újdonságból nem tart a színház főpróbát. A szombati bemutatóig minden este és ma, vasárnap délután mér­sékelt hetyárral a nagysikerű „Bar­lang vasút" kerül színre. (Jegyren­delés: 33-8-33.) (X) Hatezer cipészmunkás kapott eddig bérjavítást Csak három kisüzemben sztrájkolnak még a munkások A cipész- és cipőfelsőrészkészítő munkások bérmozgalma befejezett­nek tekinthető. Az utóbbi napokban ismét , három üzemben­­jött létre megegyezés, amelynek értelmében 150 munkás jutott béremeléshez. A munka már csak három kisebb üzemben szünetel. Ezekben 60 mun­kás sztrájkol még. Mivel a munkál­tatók sztrájkbontókat nem kapnak, valószínű, hogy rövidesen ezekben az üzemekben is helyreáll a béke és ezzel a cipőipari sztrájk, amelyet a munkások olyan dicséretreméltó egységgel és testvéries összetartás­sal folytattak, győzelmesen befeje­ződik. A sztrájk mozgalom körülbelül 1(MIO emberre terjedt ki. Ennyi cipész- és cipőfelsőrészkészítő munkás kapott 10—20—30%-os bér­emelést, de voltak olyan munkahelyek is, ahol 40%-kal emelkedett a mun­kások keresete. A mozgalom elérte a kitűzött célt. A bérek kiegyenlítődtek, megszűn­tek a hihetetlen különbségek az ugyanazon munkáért fizetett bérek között és ez az egész iparra üdvös hatással lesz. Útját állja az ipar­pusztító szennykonkurrenciának és biztosítja a termelés zavartalan­ságát. A szervezett cipész- és cipőfelső­részkészítő munkások tavaszi moz­galma nemcsak a szakma munká­sainak érdeklődését kötötte le tel­jes mértékben, hanem a munkál­tatók is élénk figyelemmel kísérték a harc kimenetelét. Tény, hogy a munkáltatók 90%%-a helyeselte a munkásoknak azt a törek­vését, hogy rendet teremtsenek az iparban. Ez teljes mértékben sikerült is és az eredmény mutatja, hogy egy­séges összetartással és lankadatlan küzdelemmel még a legnehezebb viszonyok között is megjavíthatja sorsát a munkás. MffIIIHIIIIIIHIIMIIIIIIIIIIIM MŰVÉSZET IRODALOM (*) A Budapesti Hangversenyzenekar szombat esti műsorát Várady László kar­nagy vezényelte, aki egyelőre még rutinosabbnak szeretne látszani, mint­ amilyen. A tapasztaltat mímeli, ami kár, mert ezáltal túl sok külsőség lopódzik bele vezénylőmozdulataiba. A külsőségek viszont nem tévesztik meg a hallgatót, aki egy-egy hatásos beinté­sen és a zenekar aránytalanul kevésbé hatásos belépésén fönnakad, mert a kü­lönbség gyanúját kelti föl. S indokol­tan... Bartók Béla zongorára írt köz- A «FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ» ÚJ SZENZÁCIÓJA SZERESSEN KEDVES KO­MJÁTHY-ANDRY-HARMATH OPERETTJE 3 FELVONÁSBAN Főszereplők: I | HONTHY HANNA | CSORTOS GYULA | LATABAR K.ULMAN | I SOMOGYI XL­II | SZAKACS ZOLTÁN | SZOKOLAY OLLY I | SARKADI ALAP AR | FELEK­Y KAMILL | PARTOS GUSZTÁV | Díszletek*: Gara Zoltán Jelmezek: Várad! Tihamér RENDEZŐ: SZABOLCS ERNŐ PREMIER­ Karmester: Szántó Mihály Táncok: M. Utassy Gizi NAGYSZOMBATON kijelentette, hogy az élet nem je­lent számára többé érték­et és min­den leélt nap irtózatos erőfeszí­tésébe kerül. Pénteken még kint járt a tenyész­állatvásáron, majd az Állatkertbe ment, ahol kedvenc állatait végig­vizsgálta, anyjától és feleségétől könnyes szemmel vett búcsút és amikor kérdezték, hogy mi van vele, kijelentette, hogy nagyon hat rá fivére halálának évfordulója. Reggel mozdulatlanul találtak rá, hálószekrényén egy feltépett sztricli­ninesdoboz hevert. A háziorvos megállapította, hogy a hatalmas adag méreg már éjszaka végzett a szerencsétlen emberrel. Búcsúleve­let nem hagyott hátra. ismert parasztdalai ezúttal első ízben szólaltak meg szerzőjük saját hangsze­relésében. • Bartók Béla utólagos hang­szerelései rendkívül tanulságosak, mert úgyszólván zenekarra ültetik át a zon­goraművész­ Bartók Béla előadásmód­ját. Hangszerelései valóságass útmutatók zongoradarabjainak illetéke® értelmezé­séhez. Meg kell vallanunk, hogy ez az útmutatás teljesen elsikkadt; a mű úgy szólt, mintha Bartók Béla még sohasem véste volna a zongora mellől emlékeze­tünkbe, hogy ő azt miképpen képzeli el. Viszont a teljesen eltérő terepók és szó­lamviszonylatok nem hatottak az­ elfo­gadható különvélemény meggyőző ere­jével... Arthur Honegger nagyszerű tudással megcsinált hangfestménye, négytételes szvitje a „L'Impératricn aux rochers" című művéből, érdekes új­donsággal gyarapítja a zenekari művek irodalmát. A kétarcú svájci zeneszerző, aki hol Franciaország, hol Németország felé tekint, ebben a művében egészen a francia impresszionizmus karjaiba ve­e­tette magát... A hangverseny szólis­tája, Tessényi-Geszler György zongora­művész Liszt Ferenc III. zongoraverse­nyét adta elő magvas billentéssel. (J. S.) (*) „Vadvirág." (Zenés vígjáték 3 föl­vonásban. írta: Atulay Ernő. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály. Bemutatta a­ Andrássy­ úti Színház.) Ismét egész estét betöltő zenés vígjáték került mű­sorra az irodalomnak ebben a kicsiny hajlékában. A kis színház intézői jó pszichológusok: azt adják, ami a kö­zönségnek kell, annak a publikumnak, amely majdnem százszor megtöltötte az előző francia zenés vígjáték előadá­sán a nézőteret. Ezúttal eredeti magyar zenés vígjátékot mutattak be. A me­séje: nem fontos. A vadvirág Rökk Marika, ez a fiatal, kitűnő táncos primadonna, aki a naiv­­és szentimen­tális mesébe életet, tartalmat és derűt vitt bele. Most arról tett tanúságot, hogy nemcsak nagyszerű táncosnő, ha­nem arról is, hogy kiforrott művész. Partnerei: Törzs Jenő, Kertész Dezső, Jeli Sándor, Berky Lili és Raffay Erzsi a legjavából való színészek, h­a a többi szereplő is dicséretet érdemel. A rendezés kitűnő, a díszletek szépek. A „Vadvirágának, helyesebben K­ökk Marikának nagy közönségsikere lesz. (f. á.) (*) Jemnitz Sándor elvtárs szerzői estje. Jemnitz Sándor április 5-én, csü­törtökön­­­8 órai kezdettel tartja szer­zői estjét a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében. Műsora: Fuvolatrió, előadják Eitler Ferenc, Országit Tiva­dar és Salgó Sándor; dalok, először éneklik Basilides Mária és Rosier Endre ;­­( h­árfaszonáta, bemutatja :1­. Szarvas Klári; szonáta magánhegedűre, játssza Barabás Lydia; Partita két hegedűre, bemutatják Hannover György és Zathuretzky Ede; II. zongoraszonáta, előadja Kentner Lajos; dr Herz Ottó kísér. Kedvezményes jegyek kaphatók a Képszava könyvesboltjában (VII. ker., Erzsébet­ körút 35). (*) Füst Milán 23 éves író­ jubileu­mát március 27-én, kedden szerzői est­tel ünneplik meg a Zeneakadémia nagytermében. A költőt Kosztolányi Dezső méltatja, műveiből Gerő Erz­il, Szántó Magda, Tóth Márta, Ascher Oszkár, Beregi Osz­kár és Magyar Pál ad elő, Engel Iván zongorázik. ! Olvasd a Népszavát és é érezz új előfizetőket! 4

Next