Népszava, 1934. március (62. évfolyam, 48–72. sz.)

1934-03-01 / 48. szám

L­a Wal Őméltósága soff­ir­jel a legjobb előadás Őméltósága soffirjel 7. é ii s 1 .i IX '' v P kijelentette, hogy érdemben majd akkor ad választ, ha a konkrét adatokat ki­vizsgálják. Hegymegi Kiss Pál (független kis­gazda) a debreceni közúti gépjárművek igazságtalan megadóztatása miatt inter­pellálta a kereskedelmi minisztert. A túl magas adók miatt az autósok leállít­ják kocsijukat. A kereskedelmi miniszter megígérte, hogy igyekszik az automobilizmus útjá­ból elhárítani az akadályokat. Ez az ügy egyébként tárgyalás alatt van, döntés később lesz. "Csnszes János (független kisgazda) a vezsenyi föl­d­parcellázásnál szegény földművescsaládok kárára elkövetett sé­relmeket, sorolta föl, amelyek közül, az Altruista Bank Dimnauer nevű igazga­tója hibás. Kállay földművelésügyi miniszter hangoztatta, hogy hozzáérkezett jelen­tés szerint a Mojzes által fölhozott ada­tok nem mindenben felelnek meg a való­ságnak. Bár az illetékek és jutalékok fölszámítása túl magas, visszaélés még­sem történt, mert a bank körülbelül 20%-ot keresett a parcellázáson. Meg­vizsgáltatja az ügyet. — A Ház több­sége a választ tudomásul vette. Gallas Ágoston (független kisgazda) a búzaért­ékesítő intézet ügyében inter­pellált a földművelésügyi miniszterhez,­­akit arra kért, hogy a gazdák érdekeit védje meg a pénzügyminiszterrel szem­ben. A külföldiek a magyar búza átlag­minőségét kifogásolják, ezért külföldre csak minősített búzát volna szabad szál­lítani. Kállay földművelésügyi miniszter ki­jelentette, hogy minden lehetőt elkövet­nek, hogy az idei termést magasabb áron értékesíthessék. Azt még nem­ döntötték el, hogy a kormány honnan teremti majd elő a fedezetet az olcsó külföldi és a ma­gasabb belföldi árak közötti külön­bözet kiegyenlítésére. Innen figyelmeztetem a gazdaközönsé­get — hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter —, hogy a tavalyi búzakészle­tet aligha fogja tudni magasabb árakon értékesíteni. Ezzel azt akarom elérni, hogy elejét vegyem a spekulációnak, a búza fölhalmozásán­ak. A többség tudomásul vette a minisz­ter válaszát. Hegymegi-Kiss (független kisgazda) Nyíregyháza város pénzkezelése ügyé­ben elrendelt vizsgálatról kért fölvilá­gosítást a belügyminisztertől. Keresztes-Fisch­er belügyminiszter ki­jelentette, hogy mivel a vizsgálat sze­rint Nyíregyháza város túlzottan eladó­sodott, intézkedett, hogy a város nem vehet föl több kölcsönt. Bencs polgármester fegyelmit kért maga ellen, ez a fegyelmi vizsgálat most folyamatban van. Elrendelte a belügyminiszter a részvénytársas­ági formában működő városi üzem fölszá­molását. Irigyinep­i-Kiss egy további interpel­lációjában szóvátette, hogy a csenger­újfalusi­ kisgazdák, akik súlyos feltéte­lek mellett herceg Odescalchi Ilona birtokának parcellázásánál kis földhöz jutottak, tönkrementek. A földművelés­ügyi minisztérium a törvény ellenére hagyta jóvá ezeket a birtokvásárláso­kat. Ezekről a földvásárlásokról a leg­magasabb bírói fórumok lesújtó ítéletet mondottak. Felszólította a minisztert, hogy az ilyen „gaz" parcellázásokat ha­tálytalanítsa. Rátlay földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a fölhozott eset egyike azoknak, amelyeket revízió alá kell venni. Kétségtelen, hogy visszaéltek a magyar paraszt föld­éhségével és az a törekvése, hogy megvédje azo­kat a földműveseket, akik a konjunk­túrában magas áron vettek földet. Meg­oldást majd csak az új földbirtokpoli­tika megteremtésével lehet találni. A többség a miniszter válaszát tudo­másul vette. NÉPSZAVA 1934 március 1. Gondoskodjanak azokról a szegények­ről, akik a hadikölcsönökön véreztek el! Ezután Malasits Géza elvtárs in­tézett interpellációt a belügymi­niszterhez az 5000 koronánál kisebb összegű hadikölcsöncímlet tulajdo­nosokkal szemben gyakorolt mél­tánytalan és igazságtalan elbánás miatt. Malasits azzal kezdte, hogy a világháborúnak nemcsak hősi halottai,­­sebesültjei, rokkantjai vannak, de olyan áldozatai is, akik egész vagyonukat elvesztették a hadikülcsönjegyzések révén. .A hadi­károsultak kártalanításáról t­ör­vény készült, amelyben 6 milliót vettek fel a hadikölcsönjegy/jtik kárpótlására. Akkor kimondták, hogy akik­­5000 koronánál keveseb­bet jegyeztek, nem kaphatnak kár­pótlást. Időközben azonban a gaz­dasági helyzet lényegesen leromlott és ma már majdnem lO©,08­S-re szaporodott azoknak a hadikölcsöntulajdo­nosokrea­k a száma, akik a bel­ügyminisztertől segélyt kérnek. Ha nem tévedek — mondotta Mala­sits — a belügyminisztériumnak most 3.200.000 pengő áll rendídkezé­­sére h­adikölcsönjegyzők fölsegélye­zésére. A méltányosság azt köve­teli, hogy az 5000 koronánál kisebb összeget jegyzők is kapjanak támo­gatást Az utolsó tíz évben olyan elszegényedés mutatkozott a ma­gyar társadalomban, hogy ma min­denki visszaköveteli a hadikölcsön­be fektetett pénzét. A tisztviselők valóságos inzultusoknak vannak ki­téve, akik azonban nem tudnak se­gíteni a szegény embereken. A belügyminiszternek mégis gondoskodnia kellene arról, hogy a kérvényezők segélyt kapjanak, m­ert a bajba jutott embernek ma már 30 vagy 50 pengő is lényeges segítséget je­lent. Akkor­­kellett volna gondoskodni a kisebb összeget jegyzők kárpótlásá­ról, amikor bőség volt az ország­ban, akkor azonban ezt elmulasz­tották. Ma már csak fillérekre szá­míthatnak azok, akik valaha egész vagyonukat fektették hadikölcsön­be. Az a kérése tehát, hogy a mi­niszter legyen méltányos és azok­nak is adjon segélyt, akik 5000 ko­ronán alul jegyeztek hadikölcsönt. Igazságtalanság, hogy aki csak valamivel kevesebb hadikölcsönt jegyzett 500(! koronánál, az már nem kap támogatást. A kis hadikölcsönjegyzőknek jutta­tott a­lamizsna összegek nem méltók n­­­. államhoz. Felhívta a belügymi­nisztert, hogy a legközelebbi költ­ségvetésben igyekezzék nagyobb összegeket beállítani a kis hadiköl­csönjegyzők javára. Nagy a tülekedés a 10 pengős segélyekért is Keresztes- Fischer belügyminisz­ter azt válaszolta, hogy az időköz­ben beállott gazdasági romlás elke­rülhetetlenné tette, hogy az 5000 ko­ronánál kisebb hadikölcsönjegyzők is segélyben részesüljenek. Már 1000 koronás jegyzés után is adnak segélyeket. Hogy a segélyek után milyen nagy a tolongás, mutatja az, h­ogy az 1930—31. költségvetési évben Vasárnap, március 4-én délelőtt 11 órakor ismét gyermekelőadást rendez a Fővárosi Operettszínház. Színrekerül SARKADI ALADÁR, a gyermekvilág kedvencével a cím­szerepben ,,Dörmögő Dömötör", a legpompásabb gyermekoperett. A főszerepeket a legnépszerűbb gyer­mekprimadonnák játsszák. Mulat­ságos szöveg, gyönyörű zene, pom­pás táncok, teljes zenekar, pazar kiállítás. A Népszava olvasói rend­kívül kedvezményes filléres jegye­ket válthatnak könyvkereskedé­sünkben (VII. Erzsébet körút 35) egész­ napon át. Vegyek 50 000 fillérig. (X) 5000 koronán aluli hadikölcsön­jegyzés címén 832-en jelentkeztek segélyért és az ilyen jelentkezők száma ez évben viszont a 8000-et is meghaladja. A segélyezésnél kénytelen a költ­ségvetésben rendelkezésre álló ösz­szeghez alkalmazkodni. Az a sza­bály, hogy aki 1000—1250 koronát jegyzett, az 10 pengő segélyt kap, aki 1250—1500 koronát jegyzett, 12'pengő 50 fillér segélyt­ kap és az­után ehhez arányosan emelkedik a segélyezés mérve. Elismerte, hogy csak eltekél­y összegekkel tudják segíteni a kis hadi kölcsön jegy­ző­ket, de ezek a szerény összegek is jól esnek a szegény embereknek. A segélyezésnek nincsenek túl­szigorú feltételei. Őszintén ki­jelenti, hogy az államháztartás mai helyzetében nem sok remény van arra, hogy a segélyezés céljára Óriási sikerünket prolongáljuk! Rolf-Salaisa-Stein• • Komédia szolgáló összeget a következő költ­ségvetésben emelni lehessen, min­denesetre arra törekszik, hogy az 1000 ko­ronán aluli hadikölcsönjegyzők is segélyhez jussanak. Malasits elvtárs kérte a belügy­minisztert, hogy legalább 6 millió pengőt eszközöljön ki a pénzügy­minisztertől a kis h­adikölcsön jegy­zők támogatása javára. Helytelen, ha az alsó hatóságok túlságos szi­gort­ tanúsítanak a segélyért folya­modókkal szemben, akik kevés ki­vétellel koldusszegény emberek. Tudomásul vette a miniszter vála­szát. Az ülés ezzel éjjel­­12 óra után ért véget. Felkapnl­ a mentőautó B&D? halott, két sebesült Megrendítő szerencsétlenség érte szerdán délután ember- és egész­ségimen­tő hivatásuk teljesítése köz­ben a derék kispesti mentők egyik betegszállító autóját. A balesetnek egy halottja, egy súlyos és egy könnyebb sebesültje van. A Városok és Vármegyék Mentő­egyesületének megbízásából a kör­nyékbeli betegszállításokat rendsze­rint a jól fölszerelt kispesti mentők szokták végezni. Szerdán délben ilyen megbízás alapján a kispesti mentők egyik autója a gyöngyösi­úti szülészeti kórházból J. Gy. nagymarosi asszonyt Nagymarosra szállította. Mint kísérő­orvos a gép­kocsiban helyet foglalt dr Bauer Ferenc budapesti mentőorvos. A betegszállítás lebonyolítása után a mentőautó Nagymarosról visszafelé indult. A Dunakeszi és Alag között, Dunakeszi felső hatá­rában a mentőautó egy paraszt­sze­keret akart, kikerülni. Ezen az út­szakaszon az aszfalt már­­meglehe­tősen kopott, lyukas és kitérés köz­ben a gidres-gödrös talajon a mentőautó első kereke m­egcsúszott, és az autó hirtelen irányt változ­tatott. A sofőr észrevette a farolást, gyorsan átcsapta a volánt, amire a gépkocsi saját tengelye körül meg­fordult és az úttest jobboldalán lévő árok­ba zuhant. A gépkocsi hátsó része az ajtóval együtt kiszakadt és a mentőkocsi­ban a hordágyon ülő Bunda Ká­roly 25 év­es ápoló nagy ívben ki­röpült az úttestre és ott elterült. A gépkocsi vezetője. Kovács Ala­dár 35 éves sofőr, aki a háború­ban pilótafőhadnagy volt, beszorult a vezetői ülésbe, mellét a kormánykerék beh­or­­pasztotta, úgyhogy bordái összetörtek. A kocsiban az ülésen ülő dr Bauer Ferenc mentőorvos kisebb zúzódá­sokat szenvedett és a betört üveg­ablakon keresztül mászott ki a ko­csiból. A parasztszekeret hajtó gazda, akit a mentőautó kikerülni akart, ahelyett, hogy a szerencsétlenség áldozatainak segítségére lett vol­na, továbbhajtott. A csendőrök ke­resik. Dr Bauer föllármázta a közelben lévő házak lakóit, majd telefonált Dunakeszire és egy p­arasztszeke­ret kerített, amelyre föltette Ko­vács Aladárt és Bunda Károlyt. A szerencsétlen Kovács Aladár út­közben meghalt. Bunda Károlyt Dunakeszin dr Zsoldos Sándor köz­ségi orvos részesítette első­segély­ben és bekötözte dr Bauer sebeit is. Bundát ezután dr Cseresznyés dunakeszi orvos magánautóján Bauerrel együtt beszállította az újpesti Károlyi-kórházba. Meg­állapították, hogy Bunda, agyráz­kódást, és koponyat­örést szenvedett. Állapota súlyos. Dr Bauer a kór­házat elhagyta, mert nem szorul kórházi ápolásra. Kovács Aladár holttestét a dunakeszi halottasház­ban helyezték el. S4» MŰVÉSZET IRODALOM (*) Reinhardték vendégjátéka. Rein­hardt bécsi színházának, a Josefstädter Theaternek Budapesten, a Vígszínház­ban való háromnapos vendégjátéka során elsőnek Paul Géraldy-nak és Robert Spitzer-neik ,-Si Je Vonlais" című vígjátékát adta. A darab több évvel ezelőtt „Ha akarnám" cím alatt az egykori Renaissance-szính­ázban ke­rült, bemutatásra. Nem a java munkája Géraldyéknak, nem közelíti meg Géral­dynak, a modern francia vígjáték ki­váló képviselőjének egyéb munkáit. Cselekménye sekély, bonyodalma át­látszó, ötletei és komikuma leginkább a­ szereplők játékából bontakozik ki. A Josefstädter Theater vendégszereplő művészei azonban a lehető legtökélete­sebben és a legteljesebb hatással oldják meg a rájuk háramló feladatot. Első­sorban Attila Hörbigerrel kell beszél­nünk, aki a színjátszás valóságos bra­vúrját műveli a lehető legtermészete­sebb eszközükkel. Mondásai, mozdulatai, kifakadásai úgyszólván olyanok, mint­ha legsajátabb énjétől következnének és éppen ezért érnek el nagy hatást. Méltó partnere Darvas Lili, akit a budapesti közönség mint régi meg­becsült ,ismerőst hosszan és lelkesen, ünnepelt. Darvas Lili szerepe nem valami hátós, de a magyar művésznő a rendelkezésére álló lehetőségeket töké­letesen kiakn­ászta; játéka ugyancsak n­ag­y tetszést aratott. Nagy sikere volt Friedl Czepanak és Fritz Deliusnak is. Otto Ludwig Preminger rendezése rain­­hardti iskola kiváló teljesítménye. A vendégszereplő társaságnak őszinte nagy sikere volt. (Ggy.) (*) A „Timosat" négyszázadik előadását március 7-én rendkívüli külsőségek kö­zött ünnepli meg a Bethlen téri Színpa­d. Ezzel le is zárul a „Timosa" sorozatos előadása, mert a következő napon Kel­ler Dezső ,,T­r Jazz" című­­zenés vígjá­téka kerül bemutatásra Vajda Pál ren­dezésében. (*) Bartók Béla, Svájcba utazott, ahol Zürichben és Wintertowban hangver­senyeszik. Mindkét városban eljátssza­ II. zongoraversenyét. Zürichi bankver­senyét a svájci rádió is közvetíti. Winterthuri estjén Hermann Schercholl karmester dirigál.

Next