Népszava, 1934. március (62. évfolyam, 48–72. sz.)

1934-03-25 / 68. szám

1934 március 25. NÉPSZAVA 5. oldal Internacionalizmus és internácizmus Irta: Vámbéry Rusztem .ni. Szinte közhellyé vált, hogy e vi­gasztalan gazdasági és politikai nyomorúságnak looka a nemzeti elszigeteltség, amelyet a háború s még dnkább a háborút, állandósító „béke" őrjöngéssó fokozott. Nem kevésbé közhely, hogy e válság csak nemzetközi megegyezéssel oldható meg, sőt már a kapitalizmus is el­jutott a szociáldemokráciának ehhez az igazságához, amely szembeszö­kően következik gazdasági vér­keringésnek az államhatárokat nem tisztelő körforgásából. Ennek a föl­ismerése elől természetesen a fa­siszta államok sem zárkóznak el s szinte megható, hogy Goring, aki még alig egy éve franciákat regge­lizett én vacsorált, a könyörtelenül ' romló német kereskedelmi mérleg hatása alatt újabban mily kitartóan lobogtatja az olajágat Franciaor­szág felé. Majdnem azt lehetne hinni, hogy Hitlerék szerényen be­érik a zsidók, a pacifisták és a szo­cialistád legyőzésével, ellenben a franciák, a lengyelek, angolok és egyéb alsóbbrendű fajtáknak be­ígért kiirtását bizonytalan időre ha­lasztják. Szóval nemcsak Mussolini, de még Hitler is erősen hajlamos a nemzetközi megállapodásra, sőt mindkettő meg van győződve, hogy a világ békéjét csak az internáciz­mus biztosíthatja. Eközben nem csoda, ha elfelejtik, liogy minden komolyan vehető nemzetközi meg­egyezés attól a megértéstől függ, amelyet a szerződök egymás iránt tanúsítanak s ép Ifeirt a fasiszta, nacionalista kormányok puszta lé­tükkel akadályai a nemzetközi együttműködésnek. Éppen abban áll ugyanis a nacionalizmus lényege, liogy bornírt önhittségében az ide­gen nemzeti érzést sohasem tudja fölfogni. Minden fasizmus, náciz­mus vagy nemzeti öncélúság azt szokta magáról hirdhetni, hogy „nem exportcikk", ellenben a nacio­nalista önzés védelmére szolgáló gépfegyvereit, bombavetőit és tank­jait akaratlanul is az export cél­jaira tartja raktáron. Nyilvánvaló tehát, hogy oly kor­mányzatok, amelyek a gondolkodás •nemzetköziségét, a paci/izmust, a szellemi szabadságot mint gonosz­leltet üldözik, fogalmilag alkalmat­lanok a békél biztosító nemzetközi megállapodásra. Igazán csak az okot fojtogató sajtód iktatóra kezes szolgálóivá senyvedt újságok merik a nyomdafesték elpirulását kockáz­tatva „fett" fejlécekkel közölni, hogy Európa békéje egyelőre bizto­sítottnak tekinthető, mert a négy­hatalmi egyezményt megkötötték vagy mert Mussolini és Hitler nem kíván háborút, sőt Sztálinnal együtt forrón óhajtja a leszerelést. Mintha diplomáciai nyilatkozatok vagy akár aláírt egyezmények valaha is akadályai lettek volna a tömeg­gyilkosság kirobbanásának. Amióta ugyanis a világ áll, még soha had­viselő állam nem „akarta" a hábo­rút, csupán kénytelenségből, a nem­zeti becsület védelmében, engedett a gonosz ellenség provokációjának. Azokkal a szerződésekkel, amelye­ket a locarnói és stresai paktumtól kezdve a legutóbbi római szerző­désig megkötöttek, már Dunát le­hetne rekeszteni, csak éppen annak a vérpataknak elrekesztésére alkal­matlanok, amelynek a nacionalista diktatúrák soha ki nem apadó for­rásai. Noha a nacionalizmusnak haj­bókoló „sajtónk" csak a „túlzó" so­vinizmusban talál kivetnivalót, mégis kétségtelen, hogy a célzat­nélküli fogalomineghatározás sze­rint a sovinizmus önmagában ép­úgy túlzása a nacionalizmusnak, mint a nacionalizmus a nemzet gondolatnak, amelyet a legújabb korban az állami szuverenitás ki fejez. Megengedem, hogy a határo­kat nem mindig könnyű ugyan­annak az eszmének alap-, közép- és felsőfoka közt megvonni. Amint­hogy önkényes a határ, amely a folyót a folyamtól, a dombot a hegytől elválasztja. Vannak azon­ban tünetek, amelyekből a nemzeti gondolatnak lúlhajtása rendszerint fel ismerhető. Kétségtelen például, hogy Anglia is nemzeti állam, amelynek akad­nak soviniszta polgárai is. De sem a hivatalos Anglia, sem az angol közvélemény nem látja a nemzeti jelleget egy kasztnak történelmi hagyományaiban. Tisztelik a ha­gyományokat, de a regi hordókba mindig új bort töltenek s nem meg­fordítva. iJizonyos, hogy a legtöbb angol ember meg van győződve kultúrájának magas rangjáról ,de semilyen komoly lap nem vállal­kozna az angol erényeknek, vagy az angol tehetségnek hivalkodó dicsőítésére, nem neveznek ki min den egyetemi tanárt „világhírű" tudorunknak, nem állítják, hogy az angol nők a, legszebbek, az angol koszt a legjobb, az angol katona a legvitézebb, bárha a világháború­ban derekasan megállta a helyét. Angliának is vannak nemzeti cél­jai. de ezek elérésére nem síppal, dobbal és harsonával törekszik. Amikor nemrég, az oxfordi, diákok többsége szavazással kijelentette, hogy nem hajlandó a King and Country (Király és ország) védel­mére fegyvert ragadni, a tory „Morning Post", vagy Rotherniere fasiszta újságja ezt súlyosan ki­fogásolta ugyan, de még ezek sem A HA'ZBAN A DIANA SOSBORSZESZ AMMDIÖ megsegíti : ROSSZULLÉTNÉL, PEJ,- POGFA'JA'SAÍA'L', GYoMottRovrA'SNA'L, FA'JDALMA^NA'L! FEOTOUÉVITŐ szén Tavaszodik, újjáéled a természet és föli'rtsxiüést hoz. az embernek. Az eve­zőstáborokban serényen folynak a csónak lakkozások, nyaralók és week­ei idézők mármost beszerzik és össze­állítják azokat a cikkeket, amelyek hi­vatva lesznek otthonossá, kellemessé tenni a szabadban való tartózkodást. Ahol rádió van, ott sohasem unatkoz­nak. Mindenütt és mindenkinek szolgá­lataiba áll, helyébe viszi, kényelmessé teszi a szórakozást. A 3 + 1 lámpás <331-es Orion sávszürös rádió teljesen az eredeti hangszínezet ben szelektíven közvetíti minden számottevő európai adoállomás uiüsorát. (xj kiabáltak hazaárulásról. Ott is tisz­telik a nemzeti zászlót és a him­nuszt, de senkinek se jut eszébe, hogy azoknak tiszteletét büntetés­sel kényszerítse ki. Angolok, a vi­lág bármely részére kerülnek is, magukkal viszik nemzeti szokásai­kát, de éppen ezért tudják a leg­nagyobb megértést tanúsítani ide­gen népeknek legbizarrabb szoká­sai iránt. Nacionalista államokban mind­ezeknek éppen az ellenkezője ész­lelhető s ez az oka. hogy Anglia oly hathatós tényezője az internacio­nalizmusnak. viszont a nacionalista diktatúrák legföljebb az internáciz­mus képzetéig tudnak fölemelkedni. Mint Frank H. Simonds, amerikai publicista írja: „Üj háború küszö­bén vagyunk, mert a nacionalizmus és a béke egymást kizárja. Abban a hiú reményben, hogy elhalaszthatja az összeütközést, Európa skartba tette a Népszövetséget és visszatért a Hatalmak egyensúlyához, mert csak ez s nem a Népszövetség a na­cionalista világnak megfelelő esz­köze." Hogy a Népszövetség eny­nyire elvesztette gyakorlati jelen­tőségét. azt elsősorban a naciona­lista államfenség túlzott tiszteleté­nek köszönheti, amellyel az inter­nacionalizmus helyett az internáciz­mus megerősödését mozdította elő. Ha a Tyugati demokráciák kapi­talista hatalmasságai a fasiszta diktatúrákban, istenverte vakság­gal, nem a szovjetdiktatúra hat­hatós ellenmérgét tisztelnék, mái­rég pőrére kellett volna velköztet­i.iök a képmutatást, amellyel a nácik nemzetközi megegyezések bá­ránybőre mögé igyekszenek rejteni az embertelen erőszak tobzódását. Már rég meg kellett volna szakíta­niok az összeköttetést minden oly államalakulattal, amelynek belső berendezése. eleve meghazudtol minden nemzetközi ígéretet. Cso­dák a történelemben már jónéhány­száz esztendeje nem szoktak előfor dúlni, már pedig csodán kívül ne hezen képzelhető oly esemény, amely Európának megőrült felét hosszabb ideig visszatarthatná a világháború féligsikerült öngyil­kosságának befejezésétől. Öngyil­kosvédő irodák is csak akkor mű­ködhetnek eredménnyel, ha jó ta­nácson kívül egyebet is tudnak adni a jelölteknek. De a legcsiszol­tabb szólamok sem alkalmasak, hogy józan észre térítsék azokat, akik szerint igazi földi boldogság csak a harctéri halálból vagy a Hinterland mérges gázaiból fakad. Az internácizmus legfeljebb arra jó. hogy a fölkészülésre engedett kellő idő multán Európának minél több lakosa részesedhessen a reá váró boldogság örömeiben. Ez a kilátás talán érthetővé teszi, hogy nem mindenben vélem oszt­hatni azt a lelkesedést sem, amely­lyel, az ismert turáni átok ellenére, sőt telefonüzenet nélkül is e kér­désben egységes kapitalista sajtó az internácizmus legutóbbi megnyilat­kozásait kísérte. Mesterséges búzaárat követel az OMGE A gazdák még nem bizonyosak a római tárgyalások eredményességében Az OMGE igazgató választmánya szombaton ülést tartotl, amelyen az el­nöklő gróf Somssich László a magyar mezőgazdaság aktuális problémáival foglalkozott. Kijelentette, hogy a gazda­társadalomnak jogos kívánsága, hogy olyan búzaármegállapítást kérjen, amely redi a termelési költségeket. A leghelyesebb volna a búzának állandó árban való megállapítása a kiviteli ha­tárállomásokon. A termelési költségek kérdésével nem akart foglalkozni, de az OMGE már régebben a 19 pengős búza­ár mellett szögezte le magái. A vita során Purgly Emil a teuyész­Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Kt. a. Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamara vá 1 asztottbíróságánál 2716/1934. szám alatt a tisztességtelen versenyről szóló 1923. V. tc. alapján cselekmény abbanha­gyásá iránt pört tett folya­matba. A pör során alperes kö­telezettséget vállalt arra, hogy abbanhagyja oly lü wattos iz­zólámpák gyártását és forga­lom bahozata lá t, amelyeknek tényleges wattfogyasztása a rabéi yegzett wattértóket a szo­kásos tolerancia figyelembe­vételével meghaladja, továbbá azt, liogy az általa gyártott és forgalombahozott lámpákon olyan, a tényeknek meg neirn fel elő len y tel jesí tniénya da tok szerepeljenek, amelyekből arm lehet következtetni, hogy a lámpák 10 -watt fogyasztás mel­lett lő wattnak megfelelő fény­mennyiséget szolgáltatnak. Ezen kötelezettségvállalás megsze­gése esetére alperes esetenként tizetendő, bíróilag nem mérsé­kelhető 500—300 pengő kötbér megfizetésére kötelezte magát fölperessel szemben. Kötelezte magát az alperes továbbá arra, liogy a jelen megállapodást saját költségén a „Villanyszere­lők Lapjá"-ban közzéteteti, egy­ben fölhatalmazta fölperest, hogy a megállapodást saját költségén bármely napi- vagy szaklapban közzéteheti. Végül kötelezte magát alperes az ösz­szes perköltségek megfizetésére. (X) állatvásár örvendetes eredményeiről be­szélt, de egyúttal rámutatott arra is, hogy leginkább a gazdái; maguk vásá­rollak és nagyon.kevés idegen pénz for­gott. Fölvetette azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a római tár­syalások május 13-ig nem vezetné­nek eredményre. Szonlagh Jenő kifogásolta, liogy az ál­talános gazdaérdekeket a nagyrjazdálc egyéni érdekei háttérbe szorítják. A kü­lönböző'és ,.pártokon-fölül" álló agrár­blokkról — mondotta — nem is iíkar beszélni, mert a, szavazásnál nem a blokk tagjai, hanem a pártelnökök dön­tenek. Egyesítik a fővárosi kátrányozó tele­pet és az anyagvizsgáló intézetet. A belügyminiszternek a fővárosi üzemek felülvizsgálására közölt leirata alapján a polgármester elrendelte a kátrányozó és bitumenező telep egyesítését az anyagvizsgáló intézettel. Az új intéz­mény neve: Budapest Székesfővárosi Útügyi Intézet és hatásköre lényét/csen kisebb, mint az eddigi két önálló üzemé. Húsvétra legfőbb — legolcsóbb ajándékok Likőröskésziet kristály üvegből c.slsj talpas keheJy ós 1 p; Sitaényeskészlet poreellánból, n személyes, 1 tál. 0 tányér, összesen 7 drb .... P Siifteskészlet 2 60 2.90 5.10 22" NEWYORK-ÁRUHÁZ VII, Rákóczi út 42. szám poreellánból. 6 személyes, 1 ítil 38 ein nagy, 6tányér 24 cm nagy P Étkezőkészlet Ha minőségű poreellánból, fi személyes, 26 drb p

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék