Népszava, 1934. július (62. évfolyam, 145–170. sz.)

1934-07-01 / 145. szám

II. oldal — Gandhi ellen újból és újból me­rényleteket követnek el. Mégpedig nem is az angol imperializmus ügy­nökei, hanem maguk a hinduk? Miért? Nem is olyan érthetetlen a dolog. A hindu szabadságtörekvé­sek túljutottak a kapitalista-impe­rialista szakaszon. Most már nem arról van szó, hogy az angol textil­gyáros termékét bojkottálni kell, mert minden igaz hindu hazafinak az az érdeke, hogy a hindu textil­munkást­­ a hindu kapitalista zsákmányolja ki. Most már magá­ról a­ kizsákmányolásról van szó és Gandhi a hindu nacionalizmus éb­resztője, aki a társadalmi harcoktól való féltében az angolokkal való kibékülést kereste, útban van, túl­haladott, idejét múlt. Az azután kü­lön tragikomikum, hogy Gandhi éle­tére­­ az angolok vigyáznak. Így kell tenn­ök, ezt kívánja az okos­ság, mert Gandhi, aki kijátszott kártya addig, amíg él, még egy forradalmi szolgálatot tehet népé­nek: azt, ha mártírhalált hal. Akkor aztán nem keresik, mit tett és hová jutott az utolsó években, hanem zászló lesz a névből és az emléke­zetéből: az angol imperializmus ellen. Hogyan árvereznek Gamáson? Drózdy Győző a „Magyar Falu" című­ hetilap egyik tavalyi májusi számában „A hiénák zsákmánya lett a magyar falvak szorgalmas népe" címen cikket írt, amelyben hevesen megtámadta a somogymegyei Gamás község Szakács Béla nevű helyettes jegyzőjét. Szakács ugyanis a cikk szerint szabálytalanul tartott meg több árverést és az ingó­ságokat potom áron juttatta a barátai­nak. Sajtó útján elkövetett rágalmazás címén indult eljárás Drózdy Győző, továbbá Lázár István tejüzemtulajdonos ellen, aki Drózdynak Szakács árverezési módszerét elpanaszolta. A tárgyaláson mindketten azzal véde­keztek, hogy a cikk a valóságot tartal­mazza és kérték a bizonyítás elrendelé­sét, amelynek a törvényszék helyt is adott. Egy csomó gamási lakos jegyző­könyvi vallomását olvasták föl. A vallo­mások kivétel nélkül arról szólnak, hogy Szakács nem tartotta meg az első árverést, hanem a lefoglalt ingóságokat egész egyszerűen a községházára szállít­tatta, később pedig kihirdette, hogy az árverést az adós lakásán tartják meg. Az árverést azonban minden ilyen al­kalommal a községházán tartották, ami­ről azonban az árverezők nem értesül­tek és így Szakács baráti társasága vásárolta meg néhány fillérért a község­házán az értékes tárgyakat. A vallomások ismertetése után ki­derült, hogy Sza­kács fölöttes hatósága ennek a­ rágalmazási pernek a kimene­telétől tette függővé, hogy indít-e el­járást a helyettes jegyző ellen. Erre az ügyész a vádat elejtette, a törvényszék pedig megszüntette az eljárást. ­ Elégették Pallenberg holttestét. Pénteken a késő esti órákban érkezett Pallenberg holtteste Karlsbadból Bécs­be és szombaton délben a holttestet a bécsi halotthamvasztóban elégették. A gyászszertartás időpontját a család titokban tartotta és így mindössze Pallenberg néhány barátja, továbbá a bécsi színházak és az osztrák kultusz­minisztérium képviselői voltak jelen. Évszázadok óta használják az orvosi gyakorlatban gyógyszer gyanánt az al­koholt, a mentholt aethylacetatot. Ezek a főbb hatóanyagai a valódi Dinana­sosborszeeznek is! (X) Molf&Il££tff&II kedvezményes árú belépőjegyek Tagjaink kaphatják: Kultúr­propaganda jegypénztárunknál VII. Erzsébet körút 35. szám (Népszava-könyvkereskedés) A jegyek igénybevételéhez jegy­­pénztárunk által kibocsátott fény­képes igazolványok szükségesek i NÉPSZAVA Augusztus hó 12-én, vasárnap az újpesti Népszigeten Szerszámot lopott A Teleki tér forgatagában látjuk a mindenükből kikopott, sárga, foszlott ingű, beesett arcú munkáso­kat, amint végső szükségükben, ke­serű szájjal, szerszámaikat kínál­ják eladásra, hogy falhassanak egyet. Szikár kezükben a magasba lendül a fűrész meg a gyalu, a vakolókanál és a kalapács, a ha­rapófogó és a bőrvágókés. Irgal­matlan nyomorúságukban szerszá­mukat szorították magukhoz, amíg csak lehetett. És amikor a szörnyű szükség az utolsó vagyontárgyuk­tól való elválásra kényszerítette őket, tudták, hogy ezután már semmi sem jöhet. Ez az utolsó. Ami következik, az a legiszonyúbb reménytelenség. Álláshoz jutni majdnem képtelenség, de szerszám nélkül volt biztos, hogy nem tud­nak dolgozni. Szentgyörgyi János 22 éves sop­roni kőművesmunkás kétségbeeset­ten könyörgő tekintettel jelent meg Badics János építési vállalkozónál és munkát kért. Alkalmazták. A fiatal kőműves, aki már túl volt mindenen és szerszámját régen el­adta, éjszaka feltörte azt a fa­bódét, amelyben az építkező mun­kások szerszámjukat, munkaruháju­kat tartják és ellopta azokat az esz­közöket, amelyek nélkül reggel nem jelenhetett volna meg, hogy fölvegye a munkát. Néhány ruha­darabot is magához vett. Amikor fölfedezték a „betöréses lopást", a nyomozás nagyon könnyű volt, hamar megtalálták a lopott szerszámok révén a tolvajt, akit letartóztattak. Vallomásában el­mondotta, hogy a néhány darab szerszám jelentette volna számára az életet. A szerszámtalan munkanélküli, a m­inden hitüket vesztett nyomorgók első sorában áll égő fájdalommal, a legkínzóbb gyötrelemmel, mert ha a szerencsés véletlen úgy hozza, hogy dolgozhatna , lopnia kell. Tejfürdő a vasúti kocsiban A szolnoki személyvonattal, főleg Nagykátáról és környékéről minden reggel mintegy 150—200 tejes érke­zik a fővárosba. Pénteken a rákosi állomáson 30 rendőr és 20 tejellenőr várta rajvonalba fejlődve a vona­tot, de a tejesek még megállás előtt észrevették őket, amire magukra zárták a fülkék ajtaját és a maguk­kal hozott tejet kiöntötték a kocsik padlójára. Természetesen a fülkék­ben nemcsak tejesek tartózkodtak és a többi utasnak semmi kedve sem volt arra, hogy fürdőtt­ vegyen a hamarosan bokáig érő tejben. A tejtermelők azonban ezeket sem engedték ki, hogy ne tudjanak a rendőrök és a tejellenőrök a kocsik­ba hatolni és így a többi utas kénytelen volt a padok tetejére ugrálni, ha nem akart a tejben fürödni. Időközben a vonat megindult és a Keleti pályaudvaron aztán való­ságos harc fejlődött ki a tejesek és a tejellenőrök és rendőrök között. A kannákban még maradt néhány liter tej és az elkeseredett termelők a tejjel leöntötték a rendőröket és ellenőröket, hozzájuk vágták a kan­nákat, úgyhogy csak a pályaudvari kirendeltség vetett véget a tejelő­nek. Mintegy 6000 liter tej csurgott szét a vagonok piszkos padlóján és a pályaudvar perronjának a köve­zetén. Hatezer liter, 24.000 reggeli. Egyelőre azonban csak annyi kö­vetkezménye volt ennek a kárba­veszett 24.000 reggelinek, hogy tizenkét tejest előállítottak a kerü­leti kapitányságra és eljárást indí­tottak ellenük. Társashajóutazások — új hajójárat Bécsbe A MFTR „Erzsébet királyné" nevű hajója július 12—15-ig Pozsonyba és Bécsbe in­dul filléres társasutazásra. Egységes menet­díj oda-vissza 12.80 pengő. — Július 16—23-ig az Alduna legszebb részének és az érdeke­sebb városoknak a megtekintésére indul a hajó, összköltség menetdíjjal, hálóhely­lyel, ellátással, vízumdíjjal együtt 119 pengő. — Július 16-tól augusztus 11-ig társasutazás az , Aldunáról Húsosokig, 20 napi fürdés a feketetengeri Várnában, kirándulás Kon­stantinápolyig, költség a hajón a hálóhely szerint 70­—144 pengő, a várnai tartózkodás vasúti költséggel együtt 16.5) pengő, a kon­stantinápolyi kirándulás 9.1.40 pengő. A konstantinápolyi kirándulók várnai költ­sége 20 pengővel kevesebb. Jelentkezni a MFTR utazási irodájában és igazgatóságá­nál lehet. Az Első Dunagőzh­ajózási Társaság a budapest—bécsi eddigi három járatot ne­gyedikkel bővíti ki. A negyedik járat július 2-től kezdve minden hétfőn indul Bécsből Budapestre és július 3-tól kezdve minden kedden Budapestről Bécsbe. A hajó Bécsből menetrendszerűen folytatja útját Linzen keresztül Passauba. Az új keddi hajójárat eltérően a másik három járattól, nem reggel 7 órakor, hanem délután 6 óra­kor indul Bécsbe. Jubileum: Polgár László, a ftarta és Társa villanyszerelési és rádiócikk­nagykereskedés társfőnöke, ma ünne­pelte szakmai működésének 25 éves évfordulóját. Ez alkalomból a margit­szigeti Márkus-vendéglőben ünnepelték a jubilánst. A banketten megjelentek a gyárak képviselői, akik ékes szavakkal köszönötték föl az ünnepeltet, aki meg­hatott szavakkal mondott köszönetet. — Meghalt Zoro Aga, a világ leg­öregebb embere. Pénteken, mindössze egyheti betegeskedés után, egy istambuli kórházban meghalt Zoro Aga. Zoro Aga állítólag a világ legöregebb­ embere volt. Saját állítása szerint betöltötte a 165. évét. A hivatalos megállapítások szerint azonban „mindössze" 120 eszten­dős múlt valamivel. Ennek ellenére is Zoro Aga meglehetősen friss és erő­teljes volt és csak néhány esztendővel ezelőtt tett nagyobb utazást az Ameri­kai Egyesült Államokban, ahol alkohol­ellenes propagandát tartott. Két évvel ezelőtt autószerencsétlenség érte, de ebből is fölgyógyult. Az utóbbi időben több ízben keltették halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy Zoro Aga még a legjobb egészségnek örvend, míg azután most néhánynapos betegség után" „hite­lesen" meghalt.­­ Megmaradtak a klinikai osztályok a főváros kórházaiban. Ismeretes, hogy a fővárosi kórházakban működő klini­kai osztályok ügyének rendezése régóta vajúdik. Az osztályok működése a fő­városnak jelentékeny kiadást okozott, azonban a közoktatásügyi miniszter ezeket a költségeket a legritkább eset­ben térítette meg. Többek között ezért is a főváros állandóan sürgette a klini­kai osztályok kitelepítését. A miniszter kérelmére most a főváros arra az állás­pontra helyezkedett, hogy bizonyos fel­tételek mellett hajlandó további három évre megtűrni a kórházakban a klini­kai osztályokat. Félmilliós pengőköve­teléséről azonban nem mond le. 1934 július 1. — Az öreg Astor — a legöregebb, a dinasztiaalapító, prémvadász volt. De nem sokáig. Rájött, hogy a prémvadászatnál jobb üzlet — a prémvadászok kizsákmányolása. És megalakította első kis vállalatát, amelyből az esztendők és évtizedek folyamán a nagy Astor-vagyon lett. Nagy vagyon ez valójában, mert csak így lehetséges, hogy az ifjabb John Jacob Astor meny­asszonyának mindössze egy 250.000 dolláros kastélyt, egy hajdan Eugénia császárné kezét ékesítő 200.000 dolláros gyűrűt, egy 75.000 dolláros eljegyzési gyűrűt, egy 50.000 dolláros karkötőt, egy 15.000 dolláros autót és PA millió dollár ára értékpapírt adott ajándékba. Várjon­ azok között, akik az öreg Astorral vadásztak sarki állatra, hányan szereztek maguknak — 15 dollárra valót is? PÁRTMOZGALOM Népgyűlés Sárvárott Elég nem látott lelkes gyűlés szín­helye volt Péter és Pál napján Sárvár. Valóságos hitvallás volt e gyűlés a szociáldemokrata párt mellett. Felejt­hetetlenül szép nap volt. A Korona­szálloda hatalmas tánctermét, lépcső­házát és széles folyosóját zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A környék falvaiból is tömegesen jöttek el a földmunkások és a kisgazdák. Ami­kor Topits József elvtárs elnöki meg­nyitójában üdvözölte a megjelenteket a párt nevében, a tömeg hatalmas él­jenzéssel köszöntötte a szociáldemokrata pártot. A gyűlés előadója Esztergályos János elvtárs volt. Előadását mind­végig feszült figyelemmel hallgatta a közönség. Sokszor azonban valóságos viharként zúgott föl a tiltakozás a munka uzsoráját és a kartellek kímé­letlenségét eltűrő kormánypolitika él­nél. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul a hallgatóság, hogy a párt az általános, titkos választójogért a legélesebb harcra készül. A mindvégig lelkes­hangulatú gyűlés a szociáldemokrata párt éltetésével ért véget. Halálozás. Súlyos csapás érte Strasser Jenő elvtársunkat, fia, Strasser Imre, az Általános Fogyasztási Szövetkezet húsüzemének tanulója, június 29-én hosszas szenvedés után 21 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délelőtt­­A 12 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából. Gyűlések lesznek: Július 8-án, vasárnap: Sopronban a Munkásotthonban. Elő­adók: Buchinger Manó és Malasits Géza országgyűlési képviselők. Meghívók Az erzsébetvárosi pártszervezet IV. kerül­letkiszi bizottsága kedden este tI8 órakor alakuló ülést tart a szállítóknál (Damjanich ucca 5. szám). Oktatásügyek Július 3-án, kedden. A lipótvárosi pártszervezetben (V. Arany János ucca 19, a Sumi-vendéglőben), este Vnc órakor Wiesner Sándor: Távolkeleti problémák. SZAKSZERVEZETI MOZGALOM A Szakszervezeti Tanács foglalkozott az ezüstmű­vesmunkások sztrájkjával és a mozgalmat a szervezett munkások pártfogásába ajánlja és felkéri őket, hogy támogassák az ezüstművesek jogos küzdelmét. V­EGYES Pályázat. A Csepeli Munkásotthon­ Szövetkezet pályázatot hirdet söntésé­nek kezelésére. Javadalmazás: termé­szetbeni lakás, világítás és a söntés jövedelmének százaléka. A pályázónak 500 pengő bánatpénzt és a leltár bizto­sítását garantálnia kell. Pályázhat min­den szervezett munkás, aki szövetségé­nek ötéves tagja és feddhetetlen elő­életű szociáldemokrata. A pályázat határ­ideje 1934 július 15-én jár le. A pályá­zatot a szövetkezet igazgatóságához, Csepel, József utca 22. szám alá kell címezni.

Next