Népszava, 1934. október (62. évfolyam, 221–245. sz.)
1934-10-02 / 221. szám
2. oldal tésére, lejáratására veset , tehát azzal, hogy erős kormánytöbbségre épít, a tiszta alkotmányos élet és kormányzás további lehetőségeit akarja biztosítani. Beszélt ezután Gömbös mr, hogy meg kell szüntetni a társadalmi szervezkedés túlméretezettségét. Hiszen Magyarországon 18.000 egyesület működik. Az érdekképviseleteknek — mondotta Gömbös — nem lehet feladatuk minden kormányintézkedéssel szembeszállni. Ha ezek a szervezeteik konkrét kormányintézkedésekkel találják szembe magukat, azoknak alá kell magukat vetniök. Erre — mondotta a miniszterelnök — jó példát mutatott a Frontharcos Szövetség amely —bár kissé túl hosszú tanácskozások után, de — alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. A tízéves Bethlen-uralom romjai A továbbiakban arról beszélt Gömbös, hogy milyen romokban hevert az ország gazdasági élete, amikor ő a rövidéletű Károlyikormány után az uralmat átvette. — Amikor átvettem a kormányöklöki széket — mondotta a miniszterelnök —, meglehetős súlyos gazdasági és szociális helyzetet és enneknyormán veszedelmes lelki lehangoltságot találtam. Az államháztartásban jelentkező hiány aggasztó t méreteket öltött, a gazdasági élet dermedt állapotban volt, a munka, vállalkozás, folrgalom meg volt bénulva, a tőkeellátás és a hitellehetőségek leromlottak. Az állami gépezet működésének folytonosságát akkoriban veszélyeztette a nép széles rétegeire nehezedő gazdasági válság, amely mindenfelé nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. A közhangulat leromlása már-már az adófizetésben is észlelhető passzivitásig fokozódott. A gazdasági élet teljes bizonytalanságában, iránytű nélkül, a véletlen szeszélyeinek kitéve, máról holnapra élve, kellett a létért való küzdelmet végigharcolni. A kemény és keserves harcban — mondotta Gömbös — felőrlődött a Károlyi-kormány erőfeszítése is. Ő (Gömbös) a lelkekbe reményt kívánt önteni, a csüggedt tömegekbe a bizalmat kívánta föléleszteni. A kormány akkoriban elsőnek a téli fenyegető ínség enyhítéséről akart gondoskodni. Az államháztartás rendjének helyreállítása is parancsoló szükségesség volt. Az osztályharc és a „testvéri" szociálpolitika Gömbös ezután azzal folytatta, hogy kormányának minden gazdaságpolitikai tevékenysége azon alapult, hogy az egyes gazdasági tényezők és ágazatok között igazságos kiegyensúlyozásra, méltányos harmóniára van szükség. Ezen az elvi alapon nyugszik — mondotta — a tőle követett szociálpolitika is, amelynek alapgondolata a magyar testvériség, nem pedig az a törekvés, amely a mindennapi megélhetés kérdéseit pártpolitikai célokra kihasználva, osztályharcot szít, de amely osztályharc csak egyesetenek és nem mindenkinek biztosít érvényesülést. A kormány szociálpolitikája — fejtegette a miniszterelnök — a kenyérkérdés megoldását tűzte ki céljául és olyan világ megteremtését kívánja, amelyben a munka és a munkás megkapja verejtékezésének jutalmát, oltalomban részesül minden kizsákmányolás ellenében és amelyben mindenki részesévé válik a nemzet jólétének. Ezért helyteleníti a munkanélkülisegélyt, amely szerinte — destruálja a munkát. De munkát adni, munkaalkalmat teremteni — természetesen mindig a célszerűség és a realitás határai között — csak maga a gazdasági élet tud és ezért csak az a szociális politika érheti el célját, amelyet a gazdaságpolitika a gazdasági helyzet megjavításával tud alátámasztani. NÉPSZAVA 1931 ofetSiBer 2. Ezután Gömbön hmKUJUvmi*y»- t kellett bizonyítani, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem volt ered-ménytelen. Ennek illusztrálására a többi közsött megemlítette, hogy a Behlen-korrmány költségvetéséhez képest, két év alatt, 87 millióval csökkent az államháztartás hiánya. Megemlítette, hogy milyen államokkal kötött Magyarország az elmúlt két év alatt kereskedelmi szerződést és foglalkozott a római hármas egyezménnyel, amelynek kedvező kihatását abban is látja, hogy a magyar belföldi gabonaárak meghaladják a világpiaci árakat. Hivatkozott Gömbös arra, hogy a külkereskedelmi mérleg a múlt évben nagy fölösleggel zárult A megnövekedett kivitel — mondotta — csak úgy vált lehetségessé, hogy a behozatalnak, főként a nyersanyagokban, nagyobb teret engedtünk, ami természetes következménye volt ipari termelésünk emelkedésének. Iparfejlesztés és a szűk korlátok közé szorított beruházások Gömbös ezután hangoztatta, hogy tisztában van az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, amelyet most fokoz az ország egyre szaporodó népsűrűsége. Ezért mellőzhetetlennek tartja az egészséges iparfejlesztést Érti ez alatt elsősorban azokat az iparágaikat, amelyeknek nyersanyaga idebent az országban terem, vagy amelyeknek a hazai földön megvannak a normális életfeltételei De az ipar fejlődése a mezőgazdaságnak is elsőrangú érdeke, mert az a belső fogyasztás emelkedését hozza magával. Az ipar körén belül különös figyelemmel kell lenni a kisipar támogatására és előmozdítására. Az ipartól azonban elvárja a kormány, hogy jó cikkeikkel és megfelelő olcsó áron lássa el a fogyasztást. Az ipari tőke ne legyen öncélú. Ez a gondolat lebegett a kormány előtt a fartellbizottság és az árelemzés működtetésénél. A beruházások keretében eddig 24 milliót használtak föl a 40 milliós beruházási felhatalmazás alapján. Az államháztartás pénzügyi helyzete korlátokat szab a beruházó tevékenységnek. Ezért a kormány kénytelen olyan beruházásokra szorítkozni, amelyek vagy az állami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy pedig amelyeknél a teljesített kiadások túlnyomó része munkabérre esik (útépítés, vízszabályozás). A telepítés, a hitbizományi reform és a sajtótörvény reformja Majd fölsorolta Gömbös, hogy milyen törvényjavaslatok készülnek az egyes minisztériumokban. A készülő reformok közül kiemelte a telepítés ügyét, amely — mondotta — kapcsolatban van a hitbizományi ügy korszerű reformjával és amelynek célja, hogy a földműves magyar nép széles rétegeit odakösse a magyar földhöz. A közeljövőben a kormány abban a helyzetben lesz, hogy erre vonatkozó terveiről tájékoztassa a közvéleményt. Szükségesnek tartja a kormány a közegészségügy,t különösen a vidék közegészségügyének rendezését, az országúthálózatának további szerves kiépítését. Készül az erdőtörvény, a szőlő- és borgazdasági törvény. Előkészület alatt áll — és ezt külön hangsúllyyal emelte ki a miniszterelnök — a sajtótörvény reformja is. Gömbös szerint az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajokból, megteremtette a közvéleményben a bizakodásnak és a megnyugvásnak légkörét. Ugyancsak a lelkek megnyugvásának tulajdonítja a miniszterelnök, hogy „a parlament alkotmányos tárgyalásaiban elültek a szenvedélyes pártharcok, elült a személyeskedő hang és a higgadt magas színvonalú tárgyilagos parlamenti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás házába". Gömbös változatlanul szilárdnak mondja az olasz-magyar barátságot és rokonszenvét fejezi ki a hitleri Németország iránt Majd a kormány külpolitikájáról nyilatkozott a miniszterelnök. Kijelentette, hogy minden, ami a magyar világot megerősítheti, helyet talál a magyar külpolitikában, viszont minden, ami e célokkal ellentétes, kirekesztődik belőle. Régi barátságokat fönntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. A kormány külpolitikájának vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen uralom alá jutott magyar kisebbség fennmaradásáért. Gömbös hansúlyozottan kiemelte, hogy e két cél egyaránt fontos. Majd az olasz-magyar barátságról nyilatkozott és kijelentette, hogy szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félremagyarázással, szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy Magyarország és Olaszország barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll és a magyar külpolitika erős pillérét alkotva szilárd bázisa aközépeurópai békének és nyugalomnak. Kijelentette a miniszterelnök, hogy „Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk". Majd erős reményének adott kifejezést, hogy megértő és engedékeny politika révén a németosztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba kerül majd. A továbbiakban Gömbös miniszterelnök élénk rokonszenvét juttatta kifejezésre a horogkeresztes Németország irányában. — Németországgal szemben — mondotta Gömbös — változatlan és erős rokonszenvvel viseltetünk és reméljük, hogy a Harmadik Birodalom az első berendezkedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban elfoglalja majd az őt joggal megillető helyet az európai államok közösségében és hatalmas erőforrása lesz az új, háború utáni modern európai békés alkotómunkának. dE mindenfelé nyilván nagy feltűnést keltő szavai után a miniszterelnök köszönetet mondott azoknak az angol politikusoknak, akik a jogos magyar igények iránt megértést tanúsítanak. Megemlékezett Gömbös a küszöbönálló varsói útjáról. Hangoztatta, hogy erre az útra rendkívül örömmel készülődik. Reméli, hogy varsói utazása amellett, hogy az európai béke ügyét mozdítja majd elő, továbbfejleszti majd Magyarország és Lengyelország barátságát , valamint szellemi és kulturális együttműködését. A népszövetségi ligák valója főtanácsának élése. Genfből jelentik A népszövetségi ligák úniója abból az alkalomból, hogy székhelyét Brüsszelből Genfbe helyezte át azévi főttanácsi ülését Genfben tartotta s egyúttal két bizottság is ülést tartott: a jogiés kisebbségi bizottság. A jogi bizottság a fősúlyt a francia küldöttségnek arra a javaslatára helyezte, amely a Népszövetség reformjai sürgeti. A bizottság határozatilag kimondta, hogy ezt a kérdést a legalaposabban tanulmányozzák. A kisebbségi vita főként ama új helyzet megtárgyalása körül forgott amely a lengyelek ismert szeptemberi nyilatkozata következtében állt elő. Elhatározták, hogy tanulmányi albizottságot küldenek ki. Ebben magyar részről mint tag Póka-Pivny Béla és helyettesként Lippay Imre vesznek részt. A kisebbségi vita során Szüllő Géza utalt arra, hogy statisztikai manőverekkel hogyan lehet megfosztani egy kisebbséget törvényes jogaitól, amint azt például a pozsonyi magyarság esete igazolja. A bizottság tárgyalása elfogadta Póka-Pivny Bélának azt a javaslatát hogy egyrészt vessenek véget a kisebbségek ellen irányított antirevíziós mozgalmaknak és hogy másrészt a lengyel fölfogás ne eredményezze azt, hogy más államok is szabadulni igyekezzenek a kisebbségi szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettségeik alól. — Lippay Imre javasolta, hogy a népszövetségi ligák legközelebbi ülésének napirendjére — ne csak a lengyel, hanem a magyar javaslatot is tűzzék ki. A bizottság ezt az inindítványt is elfogadta. Magyarország viszonya Franciaországhoz és a kisántánthoz Kijelentette Gömbös, hogy Franciaország barátságát és Magyarországnak a kisántáttal való viszonya megjavítását őszintén óhajtja. Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomor működési zavarok és különösen fájdalmas véghalbajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipos, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „Ferenc József-keserűvizet Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a „Ferenc József-víz műtétek előtti és utáni időszakokban is igen kedvelt, nagyértékű hashajtó. (X)" De — fűzte hozzá a miniszterelnök — franciabarát politika részünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. A francia barátságnak azonban előfeltétele — legalább még ebben az óráiban — a kisántanthoz való közeledés lenne a jogos nemzeti igényekről való lemondás árán. Én leszek az első — hangoztatta a miniszterelnök —, aki nem fog elzárkózni, ha a reálpolitikai lehetőségek, a tárgyi előfeltételek meg lesznek a közeledésre. De ha Magyarországtól ennek fejében csak áldozatot követelnek, úgy ez csak az ország megaláztatását jelentené. Nem adja föl a reményt, hogy a három kisántánt állam egyszer mégis fölemelkedik annak a tudatnak a magaslatára, hogy Magyarországgal 15 év előtt súlyos igazságtalanság történt és ha e tudat az európai együttműködés őszinte vágyával találkozik, meglesz a módja a megértésnek és az együttműködésnek Egyébként téves az a beállítás, mintha Magyarország előtt nem állna más választás, mint a jelenlegi francia - kisantant irányzatba való bekapcsolódás. A külpolitika rendkívül bonyolult és nagyon kényes téridőt annak szövevényes útjain eligazodni hangulatok és fölszínes benyomások alapján nem lehet és nem is szabad. Ma Magyarország a rend és nyugalom szigete az európai zűrzavarban. Ennek jelentős erkölcsi, politikai és gazdasági előnyeit máris élvezi «z Ország. — Folytatás a 6. oldalon. —