Népszava, 1934. december (62. évfolyam, 270–293. sz.)

1934-12-07 / 275. szám

I i IVAN «OLL: AZ ARÄMy I 4 B*ABIZQL€BÁ8 Franciából fordította: Dr BRAUN SOMA Tricet soha nem látta többé, de a férfi ra­gyogó emelkedése mégis vetett néhány hal­vány sugarat szívére, amely a tizenötéves korától őrzött ibolyákból táplálkozott és hogy ezek érintetlenül maradjanak, gondo­san elkerült minden találkozást unokafivéré­vel. Szerelmének egyetlen jótéteménye volt, hogy ilyen bölcsen vigyázott emlékére. Miért ment el Tricnének, utólagos vetély­társának temetésével? Kétségtelenül csak szokásból! Igazi érzelmeit megdermedt for­mák helyettesítették, szavak, amelyek kí­sérték őket. Elvira nem élt, nem érzett, nem sírt már, csak gépiesen. Amikor azonban a temetési szertartás után az ottani szokás szerint elhaladt a gyászbabok­út férj előtt, Tine egy pillanattal hosszabb ideig szorította meg Elvira kezét, mint kellett volna. Ötvenkét év után a két ráncos kéz parányi időre újra egymásba fonódott elpusztíthatatlan egyesüléssel, mint­ha ebben a két kehelyben nem csörgedezett volna más, mint egy folyadék, egy vér. Elvira ötvenkét év után ugyanazt a­­sib­badtságot érezte térdében, mint Arethusa forrásánál a ligetben, amikor egymásba font árnyékuk imbolygott a holdfényben. Tiie kérte, hogy látogassa meg legköze­lebb. Ekkor a vénleány szíve úgy kinyílt, mint a gesztenyefa ága, amelyet szeptemberben rá­szed a meleg szél és újra meggyújtja fehér gyertyáit kiszáradt ágain. Megesküdött magában, hogy nem megy el többé semmi temetésre és a következő napo­kat arra használta föl, hogy kikémlelte Trie kastélyát és körüljárta, mintha éjjeli zenét akarna adni és szemügyre vette az összes ajtó- és kapubejáratokat és ablakokat, ame­lyek mögött kalapos hölgyek árnyéka moz­gott és néha feltűnt Tine katonás alakja is. Elvira azonban egyedül akart vele talál­kozni. A gyermekek, akik unatkoztak, ami­kor meglátogatták, odanyomták orrukat és szájukat a hideg ablaküveghez. A vén kis­asszony azt hitte, hogy őt gúnyolják, de senki sem foglalkozott vele. Elvira elkésve érkezett meg a menhelybe és gyakran egé­szen átázva, alig evett és mégis vidámabb volt. Végre csütörtökön belépett és Tricet egye­dül találta. Tric nagyon kedves volt hozzá, keveset beszélt a múltról és sokat a jövőről. Végre azt ajánlotta neki, hogy éljenek együtt. Ez az öreg Don Juan nyilatkozata volt, de egyben a jó kereskedőé is, aki soha­sem hanyagolja el befektetett tőkéje kama­tait. „Ne engedj semmit se elveszni", volt mindig a jeligéje, amellyel milliókat szer­zett és hasznot akart húzni még ifjúsága leg­szebb kalandjából is. Tine félt a magánytól. Félt a gyengeségtől, amely egyre bátortala­nabbá­ tette. Felesége meghalt és házát köny­nyen kifoszthatták azok, akiktől mindennél jobban kellett félnie, a gyermekei, az örö­kösei. Van-e félelmetesebb ellenség, mint az éhes örökös? Fel kellett magát vérteznie a teknősbéka szarujával, búvárruhát kellett ölteni, hogy védekezni tudjon a panaszos támadások, a kiáramló érzelmek és a köny­nyek tengere ellen, amelyeknek gyermekei szabad folyást engedtek. Elvira volt az egyetlen és az utolsó ember a földön, akiben megbízhatott. A vénleány még mindig rajongott érte és élete minden erejével kész volt arra, hogy mellé álljon. Mi jobbat remélhetett? Tine megszabadítja az örökös fogságtól, a legborzasztóbb ma­gánytól a sok magával tehetetlen és eszelős öregember közül. Bevezeti az aranyházba: ennek a fémnek néha a megpillantása is olyan erős hatású, mintha birtokolná. A család nyugodt lehet. Bizonyos, hogy soha nem károsítja majd meg az örököseit. Soha nem veszi el feleségül Elvirát. Soha nem hagyja neki örökségbe a családi vagyon egy részét. De Elvira nem is kívánt ennyit. Elfogadta az ajánlatot és sietett berendezkedni Trie házában. Azonnal rohant értesíteni a men­hely igazgatónőjét és azután még délelőtt visszatért. Kiment a konyhába, felkötött maga elé egy kötényt és elkészítette az ebédet. Az élet annyira megverte, hogy félt elveszíteni ezt az utolsó alkalmat. Oly sokáig volt szegény unokanővér, hogy nem tudta többé megtagadni magát. A nyomor elkoptatja a büszkeséget. Az Irgalmas Nővérek elküldték neki dél­után minden vagyonát egy nagy fonott ko­sárban: néhány lyukas fehérneműt, két szoknyát és három felsőruhát, köztük azt a nagy kékpettyes fehéret, amelyet akkor viselt, amikor utoljára találkozott Tric-kel, ötvenkét évvel azelőtt, továbbá egy nagyon elnyűtt, nagyon megkopott rézcsattos nyúl­szőr átülvetőt, egy füksziával díszített ka­lapot, egy csomag zsineggel összekötött leve­let és két fényképet díszített bőrkeretben. Trie fölajánlotta neki a vendégszobát, amely a konyha mellett volt,­ „hogy ne kell­jen minden pillanatban ezt az egész labirin­tust bejárnia". Ez a viselkedése több okból bizonyult előnyösnek és különböző nézőpont­ból jónak látszott: volt benne jótékonyság a szegény unokanővérrel szemben, úri vonás az elhagyott kedves, finomság a közös emlék iránt, ügyesség gyermekeivel és végül h­asz­­nosság önmagával szemben, mert Elvira, akiben vakon megbízhatott, megtakarította­ számára a cseléddel járó kiadásokat és szol­gálatai annál is értékesebbek voltak, m­ert keveset evett és egy fillér zsebpénzt sem kért. Mesterfogás, vallotta be Trie új­agának. (Folytatása következik.) II 17.35: Lemezek. 18.1«: Lemezek. 18.25: Citera­szfóló. 18.1«: Brno. 18.51: l'rnba. 20.10: Brno. 30.25: Zene. 21.05: Bratislava. 22.00: Praha. MÜNCHEN. 12.0«: Lemezek. 13.15: Hírek. 13.25: Zene. 14.09: Hírek. Sportszemle. 14.2«: $ítanácsok. 16.0«: Zene. 17.5«: Hegedűtrió. 18.10: Karácsonyi leányzene. 18.30: Fölolva­só«. 18.5«: Dürer: Krisztus születése, kép­magyarázat. 19.««: Hangjáték. 29.00: Hírek. '».JO: Nagy tarka est. 22.0«: Hírek. 12.2«: Közzene. 23.00: Tánczene. OSLO. 17.00: Tánczene. 19.30: Zene. 32.45: Tánclemezek. POSTE PARISIEN. Sz.62: Lemezek. 20.30: Lemezek. 20.59: Lemezek. 21.15: Hangver­seny. 22.««­ .Tasz. 23.30: Lemezek. PRAHA. 11.00: Lemezek. 11.05: Szalonzene. 12.10: Lemezek. 13.45: Lemezek. 15.55: Tánc­zene. 17.05: Dalok. 17.35: Lemezek. 18.05: Né­met műsor. 19.10: Lemezek. 19.25: Fúvószene. 20.10: Brno. 20.25: Tarka est. 21.05: Brati­slava. 22.00: Hírek. 22.15: Lemezek. 22.30: Jazz. RIGA. 13-01: Lett zeneművek. 20.30: Csaj­kovszkij Vonósszerenád. 21.10: Zene. 21.90: Tánczene. ROMA. 12.30: Lemezek. 15.05: Zene. 17.10: Zene. 20.10: Lemezek. (Csak Bari: Görög műsor.­ 20.45: Mascagni: Fritz barátunk. SOTTENS. 16.00: Hangverseny. 19.30: Le­mezek. 19.40: Rádiókrónika. 20.««: Kamara­zene. 20.3«: Romantikus versek. 20.45: Ka­baré. 22.2«: Tánczene. STOCKHOLM. 17.05: Lemezek. 18.30: Régi tánczene. 20.45: Katonazene. 22.00: Tánczene. STRASBOURG. 16.00: Lemezek. 17.113: Le­mezek. 17.15: Zene. 18.00: Hangverseny. 20.15: Lemezek. 21.30: Operett. 22.30: A „Kék ördögök" társaságának estje. STUTTGART. 12.00: Zene. 13.00: Hírek. 13.15: Lemezek. 14.15: Tarka negyvenöt perc. 15.06: A mistraui leánytáborból. 15.4«: Kará­csonyi séta a természetben. 16.0«: Köln. 18.0«: Hetiszemle. 18.30: Dalok. 19.3«: Köln. 20.00: Hírek. 20.15: A karlsruh­ei állami színház estje. 22.00: Hírek. 22.33: Deutsch­landsender. 22.45: Breslau. 24.0«: Frankfurt. VARSÓ. 12.10: Zene. 15.45: Lemezek. 17.00: Zene. 18.15: Zene. 19.««: A varsói nagy zsinagóga kántora énekel. 19.30: Operett­részletek lemezeken. 20.00: Zene. 21.0«: Szimfonikus zene. 22.00: Zene. 22.15: Tánc­zene. 23.05: Színmű. 23.35: Zene. 24.00: Tánc­zene. WIEN. 1..«»: Hírek. 11.30: Nőknek. 12.0«: Zene. 13.00: Hírek. 13.10: Lemezek. 14.00: Hírek. 14.45: Arak. 15.00: Zene. 15.45: A ka­rácsony a művészettörténetben, olaszul. 16.15: Adventi legendák. 16.40: Zene. 17.25: A természet negyedórája. 17.40: Riport az idei osztrák népszámlálásról. 18.05: Nép­dalok. 18.30: Időszerű anyag. 18.55: Hírek­ 19.05: Hangverseny. 20.00: Gondolatok a hegyi beszédről. 2«.»: Dalok és áriák. 21.«­: Röptében a világ körül. Rádióegyveleg. 22.30: Hírek. 23.00: Kartonsok Lujzánál. 24.00: Vidám zene. ZAGREB. 17.15: Trió. 20.30: Ének. d­.St. Hege­düjáték. . . NÉPSZAVA-RÁDIÓ 1934 december 7. PÉNZ ÉS ÁRU Gyapjúszindikátust akarnak a gazdák A jövő évi gyapjúértékesítés ügyé­ben már most megindultak a tár­gyalások. Folynak a tanácskozások a kereskedelemügyi minisztérium­ban, a Külkereskedelmi Hivatal­ban, a Futurában, akié a gyapjú­árverések szabadalma. Csütörtök délelőtt az OMGE-ban a gazda­érdekeltségek foglalkoztak a gyap­júü­ggyel. A nagybirtokosok és a gyáripar egyelőre élesen szembe­kerültek egymással, de szembeke­rültek a Futurával is. Megállapítot­ták a gyűlésen, hogy sokallják a gyapjúárverések 8—10%-os kezelési költségét, habár elismerik, hogy az árveréseken magasabb árakat lehet elérni, mint a közönséges for­galomban. Az OMGE-ban elfogadott javas­lat szerint a magyar gyapjúfeldol­gozó iparnak évente 12,­0 millió kiló nyersanyagra van szüksége és ebből előreláthatóan 10 millió kilót fedez majd a jövő évi termés. Vi­szont a gazdák csak a világpiaci ár fölött hajlandók eladni, különben inkább külföldön kíván­ják értékesíteni a gyapjútermést. Valahogyan kilónként 2.40 pengőt akarnak kapni, míg a gyárak a világpiaci árak alakulása alapján 1.65­­pengőt akarnának csak fizetni. Nagy kérdés, hogy a gazdák kö­ve­tel­őd­ése nem jár-e majd komoly csalódással. Egyáltalán nem bizo­nyos, hogy egy félév múlva is olyan vásárlóképes lesz Németország, mint idén nyáron volt. Különben is a német gyapjúeladás nem is volt olyan kitűnő ü­z­let, hiszen zárolt márkakövetelések ellenében vásá­roltak, de a gazdaé­rde­keltségek valóban megtalálták így a számí­tásukat. Az OMGE-ban azzal érvel­nek, hogy nemes valutáért kell el­adni a magyar gyapjút. Csa­k,hogy el­fel­ej­tik ezek a­, „önzetlen" nagy­birtokosok, hogy a márka igazán nem tekinthető ma már nemes va­lutának, a többi piacom pedig már a világpiaci áraik érvényesülnek, viszont a magyar gyapjúfeldolgozó gyárak állandó gyapjú­ínséggel kénytelenek küzdeni a behozatali nehézségek miatt. A gazdák mindenesetre azt java­solják, h­ogy csináljanak gyapjúszindikátust, amely előre megállapítaná az árakat, átvenné az egész magyar termést és megfelelően elosztaná, hogy mi kerüljön kivitelre és mi maradjon bent az országban. Állítólag a ke­reskedelmi minisztérium is helyesli ezt a megoldást. Miért ne, az újabb szindikátus, az újabb kartell­megegyezés csak kedves lehet a kormánynak. SZÜNETELT A VALUTA JEG­YZÉS A bankok szünete miatt a valuták és devizák hivatalos jegyzése m­a szünetelt. TERMÉN­YARAK. (Budapesti árutőzsde, 1934 december 6-án). Búza, tiszai 77 kg-os 16.20—1­1.45, 78-as 16.31-16.60, 79-es 16.50—16.75, 80-as 16.611—16.95; felsőtiszai 77 kg-os 15.85— 16.25, 78-as 16.00—16.40, 79-es 16.15—16.55, 80-as 16.45—16.65; d­una—tiszai, fejérmegyei, dunántúli 77 kg-os 15.75—15.85, 78-as 15.90— 16.00, 7­1-es 16.05—16.15, 80-as 16.15—16.25; pestvidéki rozs 11.95—12.05, egyéb rozs 12.30—12.40; sörárpa, elsőrendű 17.50—18.75, másodrendű 16.25—17.00, harmadrendű 15.25— 15.75; takarmányárpa, elsőrendű 13.80—14.00, másodrendű 13.50—18.70; zab, elsőrendű 14.10—14.20, másodrendű 13.90—14.00; tengeri, tiszántúli 11.00—11.15, egyéb 10.50—10.60, kö­les. fel­. 13.00—14.00, vör. 13.50—14.1­1, vegyes 11.50—12.50; repce 23.00—24.00; napraforgó, fe­hér 17.0­1—18.50, vegyes 13.40—13.50; len­mag, nagy 23.25—24.00, kicsi 21.25—22.00; tökmag 21.00—21.50, kicsi 17.50—18.50; mák (kék) 46.00—47.00; borsó, Viktória 27.00— 29.00, expressz 18.00—20.00; lencse, nagy 38.00—42.00, lencse, közép 26.00—28.00; bab, fehér gyöngy 14.50—15.00, dunai szok­vány 13.75—14.25, dunántúli szokvány 13.50— 14.50, felsőm, szokvány 12.75—13.25, gömbölyű fü­rj 14.00—15.0­1, hosszú 13.50—14.00; lucerna­mag 145.00—165.00; lóheremag 135.00—155.00; rouharmag 11.75—12.75; tavaszi bükköny 20.00—21.00; csillagfürt 10.00—10.25; búzakorpa 10.50—10.65; 8-as liszt 13.60—13.80; szárított répaszelet 8.00—9.00 pengő. ÁLLATVÁSÁR. (1934 december 6-án): A csütörtöki vneómarhavására fölhajtottak 296 darabot. Ökör, jó minőségű 46—48. köze­pe® 36—44; gyönge 30—34; birka, legjobb 44— 50; közepes 32—42; gyönyre 24—30; tehén, legjobb 46—53, kivételesen 54;­­közepes 36—44; gyön­yr 22—34; növendék :38—50; cson­tozni -való 10—20 fillér. — A ferencvárosi sertés­vásárra fölhallottak 4KW dartíte sertést. Príma uradalmi zsírsertés, páronkint 340 kilogrammon fölü­l 82—83, kivételesen 84—85, szedett közép 64—67, silány 54—58 fillér. ORSZÁGOS VÁSÁROK. December 8-tól 15-ig a következő helyeken tartana­k orszá­gos vásárt: December 8-án, szombaton: Földeák. December 9-én, vasárnap: Kisúj­szállás. December 10-én, hétfőn: Barcs, C­ece, Dunapataj, Füzesaboffy, Irsa, Kis­marja, Magyarke­szi, Nagymaros, Nagy­oroszi, Nagyszakácsi, Riege, Szabadhidvég, Szepetk, Szirák, Vajszló, Várpalota, Vásá­rosnamény. December 11-én, kedden: Duna­pataj, Gönc, Mád, Pápa, Szirá­k. December 12-én, szerdán: Abaújszántó, Csorna, Jász­berény, Pápa, Sárospataik, Székesfehérvár. December 13-án, csütörtökön: Devecser, Diósgyőr, Hajdúhadház, Jánk,­­ Keszthely, Körmend, Nyírábrány, Nyírbátor, Sarkad, Vásárosmiske, Villány. December­ 14-én, pénteken: Csongrád, Sarkad, Szarvas. De­cember 15-én, szombaton: Csongrád,­­Szarvas, Tápiógyörgye. ÉLELMISZERÁRAK A FŐVÁROS VASÁR­CSARNOKAIBAN ÉS NYÍLT PIACAIN (1934 december 6-án): Marhahús: rostélyos, felsál 100—220, leveshús 80—160; borjúhús: comb 220—280, borjúvesés 140—200; juhhús: hátulja 140—160; eleje 80—120; sertéshús: karaj 140—1811; tarja, comb, lapocka 110—128, oldalas 110—130; zsírnakvaló szalonna 116— 132, háj 128—140, zsír 130—140; élő baromfi: csirke, drója 80—200, liba és kacsa 35­1—800; tisztított baromfi: csirke 130—220, liba és kacsa 90—130; teatojás, darabja 9—11, főző és apró 7—8; halak: élő ponty 100—140, jegekt és nem élő 80—100; tej és tejtermé­kek: kannatej 32, tejföl 120—150, teavaj 240—280, tehéntúró 16—80; kenyér: fehér 36—42, félbarna 30—34, barna 18—22; száraz­főzelék: bab, fehér, aprószemű 20—40, borsó 36—04, lencse 36—80; zöldségfélék: fok­hagyma 70—120, vöröshagyma 8—12, tejes­káposzta 5—10, kolkáposzta 8—16, karfiol 40— 8­1; burgonya: rózsa 8—12, Ella 6—8, sósika 45—70, tisztított, paraj 16—24, savanyított ká­poszta 18—30, vegyes zöldség 12—22, fézfitök 12—24, kalarábé 10—20, sütő­tök 8—16; gyü­mölcsök: alma 40—64, körte 50—70, narancs 50—120, mandarin 88—120, gesztenye 40—80, mák 68—80, dió 80—140 fillér. áROSI SZÍJ TAUBER RICHARD fellépéseihez is kaphatók kedvezményes jegyek Kultúrpropaganda jegy­pénztárunkban Erzsébet körút 35 (Könyvkeres­kedés). Telefon: 30-3-27

Next