Népszava, 1935. január (63. évfolyam, 1–26. sz.)
1935-01-06 / 5. szám
1935 január 6. NÉPSZAVA Új társadalmi rend? Roosevelt pénteken a washingtoni Kapitóliumban — amint azt a Népszava szombati számában közöltük — fölolvasta kongresszust megnyitó elnöki üzenetét, amely méltán tarthat számot a világ népeinek érdeklődésére és fokozott figyelmére. Az elnöki üzenet az amerikai kormány gazdasági és szociális javaslatait ismertette és megállapítja, hogy ezeknek a javaslatoknak fő célja: új társadalmi rend megvalósítása. Három központi problémát érint az elnöki üzenet. Elsőnek a munkanélküliség kérdését, másodszor a jövedelem megoszlását, harmadiknak a szociálpolitika kérdéseit. Meglepő világossággal szól az elnöki üzenet a munkanélküliség problémájáról. Megállapítja, hogy a munkanélküliek száma még igen nagy és eltartásuk nemcsak gazdasági, hanem emberi szempontokat is fölvetett- A munkanélkülisegélyezés — mondotta Roosevelt elnöki üzenetében — erkölcsi kábítószer, az emberi jellem alattomos megrontója, ami szellemi és erkölcsi züllésre vezet és kiszívja a nemzet velejét. Ezt a kétségtelen igazságot azonban Roosevelt mégsem fordítja a munkanélküliek segélyezése ellen és nem használja föl arra, hogy az állam és társadalom fölmentve érezze magát a munkanélküliek segélyezésének kötelezettsége alól, hanem üzenetében hatalmas, új munkaalkalmakat teremtő közmunkaprogram körvonalait vázolja föl, egy olyan közmunkaprogramét, amely az ő megítélése szerint a munkanélküliek tekintélyes részét visszavezeti a termelés egészséges folyamatába. Akik pedig mégsem kaphatnak munkát, azok számára parancsoló szükségként fönntartja a munkanélkülisegély fizetését. Nyilván, mert — ellentétben némely európai államférfiúval — tisztában van azzal, hogy a munkanélküliek segéllyel sem enyhített nyomora még sokkal veszedelmesebb és végzetesebb, mint a munkanélkülisegély. Roosevelt a közmunkaprogramot csakúgy, mint a munkanélküliek segélyezését pusztán tüneti kezelésnek tartja és nyomban utal arra, hogy magát a betegség okait kell megszüntetni — mégpedig az ő szavai szerint — a túlságosan kiváltságosak osztályának kigyomlálásával. A jövedelemelosztásnak új rendjét akarja Roosevelt elérni azzal, hogy a vagyonszerzésnek azt a módját, amely túlzott haszon fölhalmozásával és illetéktelen befolyásának gyakorlásával tartja magát a felszínen — lehetetlenné teszi. Arra törekszik — mint mondotta —, hogy létrejöjjön a tisztességes megélhetés észszerű színvonala. Végül Roosevelt bejelentette, hogy kormánya a parlament elé terjeszti a munkanélküliség esetére szóló és az aggkori biztosítás, az anyák és gyermekek ellátása, a szülőnőkről való gondoskodás és más hasonló szociálpolitikai jogalkotásokra vonatkozó javaslatait. Politikai tekintetben — és ezt is szögezzük le — Roosevelt a parlamentáris kormányrendszer fönntartását hangsúlyozta ki. Nem lehet tagadni, hogy ebből az elnöki üzenetből emelkedett és a tisztességes jóakarat szelleme árad ki azokkal a kormánymegnyilatkozásokkal szemben, amelyeknek anynyiszor lehettünk tanúi az utóbbi években Európa néhány országában. Ebből az elnöki üzenetből kétségtelenül kitűnik, hogy Roosevelt eljutott annak fölismeréséig, hogy a kapitalista gazdálkodásban mélyreható súlyos ellentmondások és társadalmat bomlasztó vak erők vannak és láthatóan arra törekszik, hogy ezeket az ellentmondásokat kiegyenlítse és a vak erőket megfékezze. Más kérdés: sikerülhet-e ez neki? Nézetünk szerint: nem. A kapitalizmust nem lehet reformokkal megszelídíteni. Nem lehet — ahogyan mifelénk mondják — a kinövéseit lenyesegetni. Új társadalmi rendet tehát Roosevelték sem tudnak megvalósítani a tőkés társadalmi rend talaján. De talán enyhíthetik az új társadalmi rend megszületésének szülési fájdalmait, letompíthatják a súrlódási felületeket, csökkenthetik az összeütközések erejét. Kétségkívül ez is nagy jelentőségű eredmény volna, ha ugyan nem riadnak meg már félúton a hatalmasra nőtt és befolyásának rettentő stíljával az államra nehezedő kapitalista erők támadásaitól. . De ha bátran és rettenhetetlenül megvalósítanák is mindazt, amit az elnöki üzenet ígér, akkor sem valósítottak meg egy új társadalmi rendet, amelyet megvalósítani csak egy módon lehetséges: a termelőeszközök társadalmasításával. Szociális reformok lehetségesek, politikai reformok még könnyebben, de magát a tőkés termelési rendet semmiféle reformmal meg nem foszthatják belső lényegétől, az marad, ami volt, minden körülmények között, a kizsákmányolás forrása. Mindezek ellenére mégis érdekfeszítő kísérlet, amely napjainkban Amerikában folyik. Érdekes és mindenekfölött emberségesebb, mint amelyet a fasizmussal folytatnak Európa néhány államában. Ámbár nincs kizárva, hogyha Roosevelt túlságosan mélyen találna belenyúlni az amerikai monopolkapitalizmus páncélszekrényeibe, akkor esetleg Amerikában is lehetséges egy olyan fordulat, amely az erőszak fegyvereit szegezi szembe a 5. oldal Óvd értékesehémeműdet, használj a szappant! reformokkal, a szociális igazságosság szellemével és a szabadsággal... Az ilyen keserves intermezzók, amint sajnosan tapasztaltuk, lehetségesek. De a régi és az új világ élethalálharcának ezek a történelmi drámái mit sem változtatnak azon hogy végül mégis törvényszerűen és elkerülhetetlenül a szocializmusba torkollnak az utak. Urmánczy Nándor süketnéma rádiója A napokban Urmánczy Nándornak a „Pesti Hírlap"-ban közölt egyik cikkével voltunk kénytelenek foglalkozni. Kivételesen azért kellett Urmánczy írását figyelemre méltatnunk, mert azt írta többek között cikkében, hogy saját fülével hallotta a pozsonyi rádiónak egy leadását, amelyben ez a rádió „az egyik magyar szocialistának a külügyi bizottság ülésén elmondott beszédét adta le", holott a külügyi bizottság ülései szigorúan titkosak és az említett ülésről sem a magyar hivatalos kommüniké, sem a magyar rádió bővebb közlést nem adtak. — Mindez csak úgy lehetséges — írta Urmánczy a sokat sejtető, „Kémkedés" című vészkiáltásában —, hogy Csehszlovákiának nagyon jó kémszolgálata van Magyarországon. Amit Urmánczynak erről a szellemi temetvényéről érdemes volt elmondani, azt múltkori cikkünkben elmondottuk. Most pótlóan a következőket kell még megemlíteni: Csütörtökön este a pozsonyi rádió a „Pesti Hírlap"-nak erre a cikkére való hivatkozással kijelentette, hogy amit Urmánczy megírt, az egyszerűen nem igaz. Kijelentette, hogy a pozsonyi rádió az illető magyar szocialistának természetesen nem a külügyi bizottságban elmondott beszédéről emlékezett meg, mert ezt természetesen nem ismerette, hanem elmondott egy részletet az illető szocialistának december 14-én a parlament nyilvános ülésén elmondott beszédéből. Vártuk, hogy Urmánczy, a pozsonyi rádiónak ez a szorgalmas és hűséges hallgatója, erről a leadásról is meg fog emlékezni, illetve, hogy lesz benne annyi lojalitás, hogy a valótlanságnak bizonyult rádióleadás alapján írott múltkori cikkét majd helyreigazítja. Miután erre mindmáig hiába vártunk, kénytelenek vagyunk Urmánczynak azt a tanácsot adni, hogy nyilván elromlott és süketnémává változott rádiókészülékét dobja a sarokba, vagy ne építsen gyanúsító vádaskodásokat olyan rádióhírekre, amelyeket nyilván csak az ujjából szopott ki. Romániában választásra készülnek (Bukarest, január 5.) A belügyminiszter körrendeletben felszólította a megyék prefektusait, hogy tegyék meg a megfelelő előkészületeket az új választásokra. A választások időpontjáról nem szól a körrendelet. A szombati minisztertanács állítólag úgy döntött, hogy a sajtócenzúrát megszünteti, ha a lapok felelős szerkesztői és kiadói kötelezik magukat, hogy nem írnak kifogásolható módon a királyi családról, a lej árfolyamáról és a konverzióról. Amennyiben valamelyik lap vét e kötelezettség ellen, úgy a belügyminiszter a lapot elkobozhatja vagy betilthatja. (Nagyvárad, január 5.) A nagyváradi hadtestparancsnokság indokolás nélkül tíz napra betiltotta az itt megjelenő „Magyar Hírlap"-ot Valószínű, hogy a betiltásra Kövér Gusztáv genfi petíciójának leközlése adott okot. Kövér ugyanis petíciót nyújtott be a Népszövetséghez a „Magyar Hírlap" előző betiltása és az erdélyi szoborrombolások miatt. Jobb- és baloldali titkos üléseket lepleztek le Bécsben (Bécs, január 5.) A rendőrség egy titkos nemzeti szocialista gyűlést leplezett le, amelyen a feloszlatott Landbund két vezetője, Burghofer Ottó és Presinger Ferenc is résztvettek. A rendőrség a két politikai vezért, valamint az összes jelenlevőket letartóztatta. A letartóztatottak számát nem közlik. A második kerületben ma éjszaka mars állítólagos titkos kommunista gyűlést lepleztek le. A gyűlés 25 résztvevőjét letartóztatták. A prágai Tavaszi Vásárt március 10—17-én tartják meg, közvetlenül a lipcsei vásár után és egyidejűleg a bécsi nemzetközi vásárral. é ItrMoLpö* voltz