Népszava, 1935. március (63. évfolyam, 50–74. sz.)
1935-03-01 / 50. szám
LXIII. évf. 50. szám Budapesti 1935 március 1. péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal! Vili, Conti ucca 4 • Megjelünik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 30-3-30, 30-3-31 és 30-3-32 SSKON A burkolt és nyílt árdrágítás borzasztó és megütköztető látványának vagy mik tanúi ott is, ahonnan pedig nyílt és őszinte olcsóbbítást nemcsak várhatunk, de követelhetünk is. Igen sürgősen erről kell beszélnünk megint. A BESZKÁRT már előállt a maga reformjával. Mindenki tudja, mit csinál. Erős kárpótlást tervez azzal a jelentéktelen olcsóbbítással szemben, amit a HÉV budapesti vonalszakaszain végrehajt. Azért a lyukas garasért, amit elveszítene a vámon, milliós kárpótlást akar nyerni a réven... vagyis a város dolgozó népességének sovány zsebein. Majdnem egészen ilyen irányban „reformál“ az Elektromos Művek vezérkara is. Az irány mindenesetre a saját üzleti érdeke és nem azé, aminek szolgálatára rendelték, nem a főváros dolgozó tömegeié. Világosan és félreérthetetlenül megmondottuk már, hogy ez a reform is olyan, ami semmit sem hoz a munkásság és a válságai között vergődő kispolgári elem javára ... Legújabban a Gázművek reformja pattant ki. Bonyolult reform egy kissé, de első pillanatra látszik belőle, hogy a tervező vezérkar itt sem tudja, hogy tulajdonképpen hová tartozik s hogy mi a kötelessége... Mintha mohó magánrészvényesekkel állana szemben és nem a főváros küszködő tömegeivel, amelyek türelmetlenül várják, hogy a Gázművek igazgatósága is teljesítse végre a kötelességét, és olcsóbbítson. Sajnos, ezt a kötelességüket a gáz urai is nagyon vékonyan akarják teljesíteni. Kis csökkentések állnak csupán a nagy áremelő szándékokkal szemben ... akárcsak a BESZKART-nál: egy fagarasért mingy árt annak sokszorosát — kárpótlásként! Természetesen, nem kétséges, hogy a főváros népe nem ezt várta. Mert az sem vitás, hogy a főváros népének nem ezt ígérték. Nem ezt... kezdve a belügyminiszteren és folytatva az első szanáló főpolgármesteren, egészen az utódig, mondhatnék: az utódokig... Ezeket az ígérteteket s többé-kevésbé ünnepélyes nyilatkozatokat a főváros népe jól meghallotta, jól megértette és annakidején jól meg is jegyezte magának. Egy betűjét sem felejtette el... Csak, úgy látszik, a különböző ,művek“ nem hallották meg, nem értették és nem jegyezték meg. A BESZKÁRT, az Elektromos Művek és a Gázművek „tarifareformjai“ legalábbis ezt bizonyítják. Ezek nem kapták meg az ígéreteket, iktatva és megfelelő aláírásokkal ellátva, hát nem is vesznek róluk hivatalos tudomást. Azt sem nagyon veszik tudomásul, hogy mivel tartoznak a főváros népének, amelynek, ismételjük, szolgálatába állították őket, holmi bürokratikus magasságokban élnek e „művek“ és nem akarnak leszállani a földre, ahhoz a szegénységhez és ahhoz a vérszegény teherbíróképességhez, amelyet a főváros népének életviszonyai mutatnak s amely egyszerűen nem bírja már tovább sem a mai, sem a tervezett „reform“-árakat. A „művek“ a burkolt és nyílt árdrágítás hibájába estek —, ezt tehát mindenképpen ki kell védeni. Lejjebb, sokkal lejjebb az árakkal! Ezt értsék meg a különböző művek és igen komolyan vegyék fontolóra különösen a városházán. Egy kiadós és komolyan mérséklő kisszakaszrendszert kérünk ezen a területen is, s végre valaha rá komoly fölismerését annak, hogy a városi üzem nem „hivatal“, hanem kereskedelmi vállalat, amely az olcsóbb árak révén remélhet emelkedő fogyasztást és a nagyobb fogyasztásból remélheti a nagyobb bevételt. A szemeknek ki kell nyílniuk odafent jó alaposan meg kell látniok a szegénységet, a vergődést, a reménytelen veres fékezést delent. A különböző „reformokat“ főváros népe a leghatározottabban visszautasítja. Tiltakozik élenük és sürgősen megföllebbez valamennyit a városháza illetékeseinél. Ezektől a legkomolyabban megköveteli, hogy számítanak végre leromlott életére kínzó nyomorával és vívódásával, mert ők voltak azok.., aki ezt a számbavételt többszöröséé, meg is ígérték... cyplow/ Újra veszedelmesen kiéleződött Olaszország és Abesszínia ellentéte Elakadtak az addis-abebai tárgyalások (Róma, február 28.) Az olaszabesszín viszályban nem enyhült a feszültség és a római abesszín követ drámai hangú fölhívása is épp olyan hatástalan maradt, amint az Addis-Abebában folytatott békéltető akció. Az olasz sajtó meg sem emlékezik a legújabb abesszín javaslatról. A csapatszállítások továbbra is lázasan folynak, amiből arra következtetnek, hogy olasz részről nagyon súlyosan ítélik meg a viszály ügyét. (London, február 28.) A „Daily Telegraph“ szerint a viszály újabban megint kiéleződött. A lap igen súlyosnak tartja, hogy a határok végleges megállapításáról még csak nem is tárgyaltak. A lap tudósítója szerint az angol kormány az elmúlt 48 órában a legkomolyabban foglalkozott az olasz-abesszín viszály elintézésének fennakadásával. Lépéseket tettek, hogy Anglia nézetét ebben a kérdésben Mussolini személyes tudomására hozzák. Anglia diplomáciai képviselői Rómában és Addis-Abebában mind a két hatalmat igyekeznek meggyőzni a diplomáciai tárgyalások megindításának a sürgősségéről. Azt azonban tagadják, mintha Londonban utaltak volna az angol-franciaolasz szerződésre, amely Abesszínia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartására kötelezi a hatalmakat. Menendez spanyol forradalmár kegyelmet kapott Gonzales Pena üzenete a siralomházból (Madrid, február 28. ■— A Népszava tudósítójától.) A legfelsőbb törvényszék kedden hozott határozatában kegyelemre ajánlott legutóbb halálraítélt négy forradalmárt, köztük Teodomiro Menendezt. Gonzales Pena ügyét még nem terjesztették a törvényszék elé. Lerroux miniszterelnök csütörtökön közölte az újságírókkal, hogy a minisztertanács a legfelsőbb törvényszék javaslatára megkegyelmezett Menendeznek. A három Gonzales Pena levelet írt az oviedói börtönből Alvarez del Vayo volt szocialista képviselőnek. Ez a levél a szocialista eszmék magasztosságának megkapó dokumentuma. A szocialista gondolat erősebb a vereségnél, erősebb a halálnál. A levelet csak meghatottsággal vegyes büszkeséggel olvashatja minden öntudatos szocialista, a szabadságnak minden harcosa. A levél így szól: másik elítéltről még nem nyilatkozott. A minisztertanács Menendez halálbüntetését életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatta. Gonzales Pena ügyében csak későbbi időpontban döntenek, úgyszintén tíz anarchista és szindikalista ügyében is, akiket a bíróság szerdán ítélt halálra azon a címen, hogy 1933-ban Teruel tartományban résztvettek egy „kormányellenes“ összeesküvésben. Kedves del Vayo Elvtárs! Ha lélekben nem lennék erős, kedves levele megerősítene. Most következnek számomra az igazi meghatottság percei. A haláltól való félelem miatt? Nem kell bizonyítanom, hogyha a pillanat elérkezik, nyugodtan és teljes méltósággal fejezem be utam utolsó részét. Meghatottságom abból származik, hogy magamban látom azt, akiben mozgalmunk szelleme megtestesül. Mi többet kívánhatna egy szocialista, mint hogy pártjának használjon, a halálával is, ha kell? Amikor lelkesedésüket látom, engem is magával ragad. A szerencsétlenség nem ingat meg. Végtelenül föllelkesít az irántam való szeretet megnyilatkozása. Az érzelmek embere vagyok és nem szégyenlem, hogy ezt nyilvánítsam. Sohasem képzeltem volna el, hogy ennyire jó szolgálatot tudjak tenni eszméinknek. Amikor elérkezik a legmagasztosabb pillanat, a jutalom maximumát találom majd abban a tudatban, hogy fiaimnak, feleségemnek és elvtársaimnak egyáltalán nem kell pirulniok miattam. Amikor ezt a "levelet írom, hivat a megbízottja, aki átadja a francia újságok gyűjteményét és a leveleket. Vayo elvtárs, nem is tudok kifejezést adni ennyi érdeklődésért való hálámnak. Mi kívánhatnék még többet, ha erre méltónak ítélnek? Testvéri szeretettel ölelem át Gonzales Pena levele