Népszava, 1935. július (63. évfolyam, 147–172. sz.)

1935-07-02 / 147. szám

4. oldal NÉPSZAVA „Fölülről csinálnak hangulatot a parancsuralom számára" „Titkos szavazás mellett Gömbös és rendszere megbukik" — mondotta Eckhardt Decsen A tolna megyei Decs község­ Eck­hardt Tibort, a független kisgazda­párt vezérét díszpolgárrá válasz­totta és a díszpolgári oklevelet va­sárnap adták át Eckhardtnak. Eb­ből az alkalomból a független kis­gazdapárt helyi szervezete nagy­gyűlést tartott, amelyen fölszólalt Eckhardt is. — Nem látjuk világosan, hová visz a kormány szekerének útja — kezdte beszédét. — Az elmúlt más­fél évtized alatt az ország legfonto­sabb célkitűzései nem valósultak meg sem a trianoni béke revíziójá­val, sem a gazdasági talpraállással kapcsolatban. A nyomorúság elle­nére is azonban minden körülmé­nyek között ragaszkodnunk kell az ezeréves alkotmányos rendihez. Az utóbbi időben komoly és súlyos ag­godalmak jelentkeztek a legszéle­sebb néprétegekben, hogy a magyar alkotmányt és a törvényeket veszé­lyek fenyegetik. Az alkotmány nemcsak­ kötelességeket ró, hanem jogokat is biztosít minden egyes állampolgárnak és a kötelességnek a joggal egyensúlyban kell lennie. A törvény nemcsak a szegény embert, hanem a nagyokat és a hatalmasokat is kötelezi, mert ha megszűnik a jog uralma, nem marad más az egyéni ön­kénynél, amelyet a hatalmasok a széles néptömegek rovására gyakorolnak.­­ Vagy jog vagy önkény, har­madik lehetőség nincs és amikor azt tapasztaljuk, hogy felülről csi­nálnak hangulatot egy parancs­uralmi rendszer számára, halljuk a gúnyolódó megjegyzéseket a jog­gal szemben, akkor a leghatáro­zottabban kell tiltakoznunk­­ a­ jog és törvény lealacsonyító beállítása ellen. A miniszterelnök a saját tör­vényjavaslatára mondta, hogy bele­gázol a magyar jogrendszerbe. En­nél súlyosabban nem lehet elítélni egy törvényt, mert ha a törvény törvény akar lenni, nem gázolhat bele a magyar jogrendszerbe és nem állhat ellentétben a magyar nép felfogásával és érdekeivel. Az a könnyelmű bánásmód, amelyben a jogot és a törvényt részesítik, a parancsuralmi rendszer föl­állításának a szándékát jelenti, de ezt valamennyien a leghatáro­zottabban elutasítjuk. Olasz- és Né­metországban kényszerűségből he­lyezkedtek a pa­r­an­csu­ r­a­­­o­rrmn­ak, ennek az alacsonyabbrendű politikai rendszernek az alapjára és 1919-ben Magyarországon is lezajlott egy ilyen kísérlet, de a magyar nép be­csületére válik, hogy néhány hónap alatt helyre tudta állítani az alkot­mányos életet. Parancs­uralomra nincs szüksé­günk, mert a magyar nép sohasem tűrt zsarnokot és nem fog tűrni a jövőben sem. Rendre szükség van, d­e a rendet nemcsak alulról, hanem fölülről is föl lehet borítani. Súlyos aggoda­lommal látom azt a cinikus gúnyo­lódást a joggal szemben, amelyet a többségi párt, sőt egyes kormány­férfiak is megengednek maguknak. Ha a törvényes jog uralma megdől, nem marad egyéb az ököljognál, amelyet a vadembe­rek gyakorolnak. De ügyelni kell arra is, hogy a jogrendszer azonos legyen a jó er­kölccsel, mert különben súlyos gaz­dasági bajok kútforrása lehet A jó erkölcs megköveteli, hogy a ter­heket a teherbírókra rakják. A gazdaadósságok rendezésével foglalkozott Eckhardt, majd a 95 pontot kritizálta, azután így foly­tatta beszédét: — A Nep főtitkára szerint 54 pont már megvalósult, de vájjon észre­vette ezt valaki? És ha a többi 41 pont is így valósul meg, szabad-e továbbra is bízni abban a kormányzatban, amely az ígé­reteit így tartja meg? Innen üzenem a miniszterelnöknek: tessék maradéktalanul betartani az ígéreteket, mert nagyon téved a miniszterelnök, ha azt képzeli, hogy bármilyen indokolással is meg­bocsáthatóvá teszi azt a magatartá­sát, hogy ígéreteit érvénytelenek­nek jelenti ki. Amióta ez a kijelen­tés elhangzott, egyre fokozódik a nép bizalmat­lansága, mert nincs különbség közéleti és magánbecsület között és aki egyik ígéretét megszegte, attól nem vár­ható, hogy más ígéretét betartsa. _ A titkos választójog megtagadásá­nak egyetlen oka, hogy a kormány­zat belátta: Gömbös Gyula és az egész kor­mányzati rendszer megbukik tit­kos szavazással és ha a magyar nép a saját akara­tát érvényesíti, akkor a saját embe­reit ülteti a törvényhozásba és a kormányzatba. Nem engedhetjük, hogy rendszerré váljék az ígéret­szegés, mert a nemzetnek nemcsak befelé, hanem kifelé is olyan mi­niszterelnökre van szüksége, akinek a szava aranyfedezettel bír. Nem ígéretinflációt, hanem aranyfede­zetű cselekedeteket követel az or­szág. Végül a kihágási bíráskodással és a belügyminiszter szerepével foglalkozott Eckhardt és azt aján­lotta a kormányférfiaknak, hogy mielőtt jogról és törvényről beszél­nek, tanulják meg a magyar törvé­nyeket és a magyar alkotmányt és csak azután üljenek vissza a mi­niszteri székbe. Nagy Ferenc országos főtitkár és báró Berg Miksa képviselők után felszólalt Klein Antal országgyű­lési képviselő is, aki kijelentette, hogy egy reformbébi jött­ a vi­lágra, amelyet Gömbös 24 hónapig hordott magában, ezért lett olyan idétlen. A reformbébi apja az erő­szak, anyja a pénz volt. Gömbös a barátjait taszította a mélységbe, de Nagykanizsán már megmondták neki: ,stobespierre, követni fogsz!" Kánikula 19 trópusi forróság áldozatai Egész Közép-Európában derült az időjárás és ennek következtében Magyarország területén a pénte­ken bekövetkezett hőmérsékletcsök­kenés egyre inkább veszít mérséklő hatásából ma az ünnepnapokon, va­lamint hétfőn a meleg egyre in­kább fokozódott. Hétfőn délután Budapesten már ismét 28—29 Cel­sius fokot mértek. Annak ellenére, hogy az angol szigeteken, a bis­kayai öbölben, valamint a La Manche-csatorna mentén esős­­ az időjárás, egyelőre nem várható a meleg mérséklődése és a meteoroló­giai intézet jelentése szerint túl­nyomóan derült idő mellett a hő­mérséklet tovább emelkedik és valószínűleg kedden már ismét el­éri a 30 fokot. A kánikulai idő végét jelentő pénteki zivatar országszerte nagy pusztításokat végzett. Szabolcs megyében Sóstó­gyógyfürdő kisvasúti állomása egy­harmadrészben elpusztult, mert a szélvész egy 20 éves tölgyfát csa­vart ki, amely ráesett az épületre. Egy ember, aki az erdőből kifelé igyekezett, az egyik kidőlt fa alatt halálát lelte. Borsod megyében, Tereszte köz­ség határában a villámcsapás agyonsújtotta Kovács András és Nagy Imre földműveseket, akik a szántóföldön egymás mellett dolgoz­tak. Kárász Péter perecesi nyug­díjas bányász a szőlőhegyen hőgu­r­tát kapott és meghalt Kunszent­miklóson is több áldozata van a trópusi forróságnak. Kasza Istvánt aratás közben hőguta érte és meg­halt. A határból sok aratót vittek kocsin haza és valamennyien a hő­ségtől lettek rosszul. Gál Sándor, 41 éves munkanélküli Szeged Felső­tanyán a hőségtől elcsigázottan le­heveredett az egyik fa alá és ami­korra rátaláltak, már halott volt Napszúrás ölte meg. Ördög Istvánnét Nagy­székes község határában aratás köz­ben érte hőguta. Meghalt Straffer Imre 22 éves mázolómunkás a sze­gedi Csillagbörtönben töltötte bün­tetését augusztusban szabadult vol­na. A szerencsétlen fiatalember az épület külső tatarozási munkálatain dolgozott a nagy melegben elszé­dült és a két emelet magas­ áll­ványról lezuhant Súlyos sérüléseibe vasárnap délután belehalt. Debrecenben a Nagyerdőn végig­vonuló vihar kidöntött egy fát amely maga alá temette Katona Irén 16 éves leányt Válságos álla­potban szállították kórházba. Vá­mospércsen a zsidó templom tetejét sodorta le a vihar. Szegeden az egyik tiszai úszóházból vitorlás csónakkal a Maros felé indult Ko­vács Mihály és Eidl Lajos. Eidl többször kiugrott a csónakból és megmerítette magát Valószínűleg szívszélhűdést kaphatott a vízben, mert anélkül hogy felbukkant volna, elmerült Az amerikai kapitalizmus újabb sakk húzása Roosevelt reformja ellen Leszavaztak egy fontos javaslatot (Washington, július 1.) Roosevelt újabb súlyos politikai vereséget szenvedett A képviselőház 216 sza­vazattal 146 ellenében elutasította az elnöknek azt a javaslatát hogy a fölösleg­es „tartány társaságokat" (holding company) 1942 végéig­ meg kell szüntetni. A döntést elkeseredett hosszú küzdelem előzte meg a kormány és a nagybefolyású közhasznú társa­ságok, villamossági, vízvezetéki és írázszolggáltató vállalatok között. Az utóbbiak ügynökei lázas tevé­kenységet fejtettek ki a Ház folyo­sóin. Az elnök március 34 üzeneté­ben tudvalevőleg presztízskérdéssé tette a tar­tánytársaságok megszüntetését azzal az indokolással, hogy ol­csóbbá kell tenni a víz, a gáz és a­­villamosáram árát A Ház ezúttal mellőzte a névsze­rinti szavazást úgyhogy senki sem tudja meg majd, kik szavaztak az elnök ellen. Az ügy ezzel a szenátus és a képviselőház közös bizottsága elé kerül, amely a két Ház közötti ellentéteket van hivatva elsimítani. Vladivosztokból kiutasították a japánokat (Párizs, július 1.) Az »Echo de Paris" moszkvai távirata szerint Vladivosztokból az összes japán alattvalókat kiutasították és japán hajók a jövőben nem fithatnak be az Olgincki-öböl szovjet kikötőibe. TERJESSZÜK A KPSM 1935 július 2. Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak he­tem­ént többször, reggel fölkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" ke­serűvizet, mert ez mindig alaposan ki­tisztítja és méregteleníti a gyomorbél­csatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. (X) ŰVESZ­ET I­RODALOM A magyarság hajdan és most Ez a második címe Cholnoky Jenő egyetemi tanár legújabb könyvének, amelynek főcíme: „Hazánk és népünk egy ezredéven át." Erőteljesen, az élet minden mozgalmasságával jelenedik meg előttünk ebben a könyvben a ma­gyarság múltja és jelene. A földrajz­tudós, a történész, a geológus, a me­teorológus, a néprajz és az embertan tudósa készít itt számunkra élvezetes ké­pet, amelynek egységéből a magyar művelődéstörténet bontakozik ki. Csodálatos folyamat egy nemzet ke­letkezése és fejlődése, Cholnoky már az ősi ködökből is igyekszik legendáktól menten kibontani az elindulást, a népi fejlődés természetes okait megjelölve és ez a módszere kíséri végig munkáját; nem egyszer olyan szempontokra mutat rá, amelyeket a hivatásos történetírás elhanyagolt. Nem száraz adathalmaz, nem is csak színes, olvasmányos elmefuttatás, a könyv világnézeti állásfoglalás is. Kri­tikánk e részben illeti. Kétségtelen hiánya a műnek, hogy a magyar köz­nép történelmi szerep­ét homályban hagyja és amikor súlyos szavakat talál az oligarchia bomlasztó hatására, ez in­kább csak a központi hatalommal szem­ben jelentkező aláaknázó töre­kvésekre vonatkozik s nem a magyar néppel szemben közvetlenül elkövetett bűneire. A­ mű alaphangja erősen súrolja a so­vinizmus határait, ez azonban Chol­­nokynál nem más népek ellen való uszí­tásban jelentkezik s rajongó szeretete a magyar tehetség iránt nem zárja ki a magyar hibák korholását sem. Egy ellenérzés azonban végig kíséri­­ a könyvet: ellenérzés az évszázados ká­ros germán hatásokkal szemben. Nem mulaszt el alkalmat, hogy erre a ma­gyarság sorsát károsan befolyásoló ha­tásra rá ne mutasson. Szinte megrendítő erejű, amikor a könyvhöz csatolt bősé­ges fény­képgyűjtemény­ben ismerteti Benazur festményét Vajk megkereszte­léséről. Rámutat a keresztelőn megje­lent német császár fölényeskedő arcára és keserűen fölkiált: „Ez a germán gőg kísér bennünket végig történelmünkön." Határozottan nem szereti a német hatá­sokat és ugyanakkor, amikor a magyar­­ság higgadt világszemléletéről elmélke­dik és megértő, békeszerető jóratiságai­ról,­­ a német lélek szélsőségeit han­­goztatja. Persze, a német szellemnek hányja föl „Marx filozófiáját", majd megjegyzi, hogy most a másik túlzásba estek. „Most meg a Gleichschaltung, meg nem tudom én micsoda elméletek bogaradztak ki a fejükben s ekként akarják a világot átalakítani." „Aki nincs velük — teszi hozzá a szerző —, azt kiesek orgyilkosságokkal is eltá­volítani." Hasznos olvasmány lenne ez a könyv azok számára is, akik nyíltan vagy burkoltan a pángermanizmus szol­gálatában állanak és annak újra ki akarják szolgáltatni Magyarországot. A világnézeti alapfestésen túl a ma­gyar történelem és művelődés tanulmá­nyozói számára tanító és szórakoztató könyvet adott a szerző és Somló Béla kiadó az idei könyvnap alkalmából. sz. s. (*) A „Gyöngyösbokréta" védelme. A „Gyöngyösbokréta" elnevezésű nép­művészeti előadások rendezését a bel­ügyminiszter rendelettel szabályozta. Eszerint ilyen néven akár önálló elő­adást tartani, akár csak egyes számokat bemutatni csak abban az esetben sza­bad, ha azt az illetékes rendőrhatóság előzetesen külön engedélyezi. A rendőr­hatóság azonban ezt az engedélyt csak akkor adhatja meg, h­a a f a kérelmező a közoktatásügyi miniszter írásbeli hozzájárulását is igazolja. Ha az elő­adásnak vagy népművészeti bemutató­s­nak háziipari vonatkozásai is vannak, akkor a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása is szükséges.

Next