Népszava, 1935. szeptember (63. évfolyam, 198–222. sz.)

1935-09-01 / 198. szám

1935 szeptember 1. NÉPSZAVA Fiúk és apák a világválságban Kopenhogdban a szocialista fia­talság kongresszusa foglalkozott a mi válságos világunk problémáivá az ifjúság szemszögéből. A szocia­lista ifjúság szervezete komoly eleme a nemzetközi életnek. Az­t kezdeményezésére tárgyalta nem­régiben a nemzetközi munkaügy értekezlet a fiatalság munkanélküli­ségének kérdését, a Szocialista Ifjú­sági Internacionálé ösztönzésére ren­dezett hatalmas tüntetés hatása alatt hozott olyan határozatokat amelyek máris megmozgatták nem­ egy államnak, így például Angliá­nak és Belgiumnak kormányát. A fiatalság kérdése ma olyan nemzetközi probléma, mint amilyen nemzetközi jelenség a világgazda­sági válság. Minden korban meg­voltak az ifjúságnak a maga sajá­tos szempontjai és miután a fiatal lélek kohójában formálódik ki a felnőtt lelke, az ifjúságnak mindig nagy volt a fontossága. De a kapi­talista világválság korszakában az új nemzedék helyzete és szerepe lényegesen megváltozott. Még a háború előtt sújtott a ka­pitalista termelés őrült tempóban fokozódó intenzitása az öregedő munkásra. A negyven éven felüli munkást a kapitalista nagyüzemek jelentős része kiselejtezi. A háború után ijesztő gyorsasággal meg­induló kapitalista racionalizálás már a fiatal munkást is érinti. A technika tökéletesedésével fokozó­dik a munkanélküliség, az üzemek jórésze új munkást nem vesz fel, a munkából kiesett öreg mellett fel­tűnik a fiatal munkanélküli alakja. Valósággal eltámítók azok az adatok, amelyeket az ifjúság mun­kanélküliségének nagyságáról kö­zöl a Munkaügyi Hivatal emlék­irata. A munkanélkülieknek körül­belül egyharmada 25 éven aluli. Vannak országok, például Olaszor­szág, ahol ez az arányszám a 40%-ot meghaladja. A fizikai munkások munkanélküliségénél még nagyobb az értelmiségi proletariátusé. Fran­ciaországban egy emberöltő alatt 300%-kal nőtt az egyetemi fiatalság száma. 1900-ban még 27.300-an vol­tak, 1932-ben már 66.000-en. Mentől hátramaradottabb valamely or­szág, annál kevesebb elhelyezkedési lehe­tőséget nyújt értelmisége számára, annál nagyobb súllyal nehezedik a főiskolákból kikerült értelmiségi proletariátus az országra. A munkanélküliség nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kérdés is. Nemcsak a fizikai nyomorúságnak, hanem a morális lezü­llésnek vesze­delmét is jelenti. Az erkölcsi vesze­delem fokozott erővel lép fel ott, ahol az erkölcsi kialakulás még nem fejeződött be: a fiatal nemzedéknél. Azoknál, akiket kidobott az iskola, de nem vett be az üzem. Ezeknek a nyomós okoknak figyelembevételével helyezkedett a nemzetközi munka­ügyi értekezlet, elsősorban a szo­cialista ifjúság eredményes propa­gandájának hatása alatt, arra az ál­láspontra, hogy az a társadalom, amelyik a fiatal nemzedéknek nem tud munkaalkalmat adni, emelje föl a munka korhatárát. A munkaügyi konferencia minimális követelés­ként állítja föl a 15 éven aluliak munkatilalmát. Több országban a szervezett munkásság a 16. életévet jelöli meg korhatár gyanánt. Ter­mészetesen az ilyen intézkedéseknek csak akkor van értelmük, ha a kor­határ fölemelésével egyidejűleg hosszabbítják meg az iskolakötele­zettség idejét. Igen visszás helyzet áll elő ott, ahol, mint például Len­gyelországban, csak a 15 évesek lép­hetnek munkába, de a 14 évesekre nem terjed már ki az iskolakötele-­ zettség. Az iskolakötelezettség idejének meghosszabbításával, a munka megengedett korhatárának fel­emelésével nemcsak a válság elleni küzdelem halad egy lépéssel előre, hanem a munkásság szellemi eman­cipációja is. A középső és felső osztályok gyermekeinél a m­u­nca korhatára jóval későbben kezdő­dik. De nemcsak a munkásságra gyakorolna ez az új rend kedvező gazdasági és kulturális hatást, ha­nem egy csapással csökkentené a szellemi munkások munkanélküli­ségét is. Új tanítókat kellene alkal­mazni, a régi­­tanítókat a munkás­képzés új feladataira kellene elő­készíteni. Más szóval: új szellemi munkásokat kellene foglalkoztatni. Sok országban ezek elől a fel­adatok elől azzal az ürüggyel tér­nek ki, hogy nincs rájuk pénz. Milyen rendkívüli erőfeszítésre ké­pes azonban a társadalom nagy ter­mészeti vagy társadalmi katasztró­fák, mondjuk háború idején! Ha háborúkra az államok még a föld alól is tudnak fedezetet előterem­teni, akkor nem lesz lehetetlen pénzt szerezni a munkanélküliség és kulturátlanság ellen folytatott háborúra. De a mi időnk fiataljainak hely­zete nemcsak a gazdasági válság hatása alatt változott meg. Egészen újszerűvé vált annak a politikai válságnak következtében is, ame­lyik szorosan összefügg a gazda­ságival. A fiatalságot a válság sod­ra kivetette az élet rendes medré­ből. A sorsa problémává vált előtte, megrendült, politizálódott. Ezért fordul a mi korunk fiatalsága foko­zott érdeklődéssel a társadalmi problémák felé. Körülbelül az tör­tént a fiatalokkal, mint a közép­osztályokkal. Elvesztették a talajt a lábuk alól, megváltozott az élet értelme szemükben. Középrétegek és a fiatalok politi­zálását, radikalizálódását használja ki a fasizmus. Mint a fasizmus min­den politikai módszere, ifjúsági politikája is szocialsta gondolatok eltorzítása. Szocialista szervezetek követelik legelőször a fiatal munká­sok szabad idejéről való gondosko­dást a munkaidő korlátozása és a szünidő révén. Szocialista kezdemé­nyezésre törődnek először a szabad időnek gazdaságos, helyes fölhasz­nálásával. A szocialista ifjúsági sportból lesz a fasizmus torzító tükrében a katonásdi, kiránduló szocialista fiatal munkások táborai­ból a fasiszta kényszermunka tá­bora. Még a pacifista jelszavakat is kisajátítja a fasizmus háborús 62 e­lemi nevelése érdekében. Óriási anyagi erővel folyik ma Német­országban francia-német diáktábo­rok rendezése, angol-német fiatalok cseréje. Ezeknek a fiataloknak sza­valnak a világbéke megteremtését célzó ,,honvédelmi" politikáról s a nyugati nemzetek egységfrontjáról­ Ugyanakkor azonban a Hitler-ifjú­ság előtt Franciaország faji romlá­sáról tartanak előadásokat. Minden ország fasizmusa a fiatalság „ifjító fürdőjé"-re f áradozik. Ezzel a jel­szóval sorakoztatták például a fran­cia fasiszták az agg Doum­ergue melletti tüntetésre a félrevezetett fiatalokat. Ifjúsági jelszavakkal elaggott ideálok eszközéül használni a fiatalokat: ez a fasiszta politika. Ezzel a fasiszta politikával, ame­lyik a fiatalság játékösztöneit hasz­nálja föl a maga igen komoly katonásdijára, igen súlyos feladatok elé kerül a szocialista ifjúság. A szocializmus az ifjúságra nem akarja új fegyelem szolgai bilin­cseit rakni. A fasizmus katonásdi­jával a szocializmusnak az igazi nemes testi és szellemi sportot, fizi­kai és értelmi versenyt kell szembe­helyeznie. Ki kell használnia a fia­talság szabadságszeretetét — erre törekedett a kopenhágai kongresz­szus is —, a fiatalok kényszermun­kájával szembe kell állítania az ifjúság szabadságra nevelését, a vak fegyelem tiszteletével szemben a fiatalság önállóságra, önkormány­zatra való törekvését, a fasizmus gyámkodásával, kényszerítésével szemben az életre, a munkára és a szabadságra való jogot. Azzal a fasiszta módszerrel szemben, amely a fiatalokat régi érdekek eszközeivé alacsonyítja, arra a szocialista er­kölcsre kell nevelni, amely min­den embernek és így a fiatalnak is, minden nemzedéknek és így az újnak is, öncélúságát hirdeti. Ez a szocialista fiatalsági politika nem választja el egymástól a nem­zedékeket. Nem hirdet harcot a ge­nerációk között. Sőt ellenkezőleg. assesansB fvrMcfcmofAoL csak a zavaró állomás hangjai nyeli el — a keresett adót tisztán szelektálj kát veszteségmentes hullámcsapdával működik az Minden Orion rádiókereskedőnél kapható .­. old­al Ha érvett a fenti készülék, forduljon bizalom­mal hozzánk. Lakásán szakszerűen bemutatjuk MORVAI RÁDIÓ Er­sébet körút 40. Telefon: 34-3-64 A rádiókészüüléket készségesen bemutatja: Magy. kir. udv. HANGSZERGYÁR­TÁS, Rákóczi út 60 Fenti készüléket készséggel bemutatja: Podmaniczky u. 39. Fióküzlet, Rákóczi út 31. (Nagydiófa ucca sarok) Feltárja a fiúk és apák sorsközös­ségét. Követeli, hogy hosszabbítsák meg a munkásság számára a tanu­lás idejét, de a fiatalok érdekében is kívánja az öregek munkájának Fekete színben: 27-es szám P 28—30-as szám P 7.SO 31—33-as szám P 7.— 34 -36-os szám P­­6.SO 31— 39-es szám P IIt.— Ugyanaz barnában 30 fillérrel több Fiókok: Budapest VII, Rákócz­i út 6, VII, Erzsébet körút 28, Újpest, Árpád u. 64 Vidéken: Cegléd, Debrecen Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykőrös, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely Bizományi lerakat: Nagykanizsa

Next