Népszava, 1935. szeptember (63. évfolyam, 198–222. sz.)
1935-09-01 / 198. szám
1935 szeptember 1. NÉPSZAVA Fiúk és apák a világválságban Kopenhogdban a szocialista fiatalság kongresszusa foglalkozott a mi válságos világunk problémáivá az ifjúság szemszögéből. A szocialista ifjúság szervezete komoly eleme a nemzetközi életnek. Azt kezdeményezésére tárgyalta nemrégiben a nemzetközi munkaügy értekezlet a fiatalság munkanélküliségének kérdését, a Szocialista Ifjúsági Internacionálé ösztönzésére rendezett hatalmas tüntetés hatása alatt hozott olyan határozatokat amelyek máris megmozgatták nem egy államnak, így például Angliának és Belgiumnak kormányát. A fiatalság kérdése ma olyan nemzetközi probléma, mint amilyen nemzetközi jelenség a világgazdasági válság. Minden korban megvoltak az ifjúságnak a maga sajátos szempontjai és miután a fiatal lélek kohójában formálódik ki a felnőtt lelke, az ifjúságnak mindig nagy volt a fontossága. De a kapitalista világválság korszakában az új nemzedék helyzete és szerepe lényegesen megváltozott. Még a háború előtt sújtott a kapitalista termelés őrült tempóban fokozódó intenzitása az öregedő munkásra. A negyven éven felüli munkást a kapitalista nagyüzemek jelentős része kiselejtezi. A háború után ijesztő gyorsasággal meginduló kapitalista racionalizálás már a fiatal munkást is érinti. A technika tökéletesedésével fokozódik a munkanélküliség, az üzemek jórésze új munkást nem vesz fel, a munkából kiesett öreg mellett feltűnik a fiatal munkanélküli alakja. Valósággal eltámítók azok az adatok, amelyeket az ifjúság munkanélküliségének nagyságáról közöl a Munkaügyi Hivatal emlékirata. A munkanélkülieknek körülbelül egyharmada 25 éven aluli. Vannak országok, például Olaszország, ahol ez az arányszám a 40%-ot meghaladja. A fizikai munkások munkanélküliségénél még nagyobb az értelmiségi proletariátusé. Franciaországban egy emberöltő alatt 300%-kal nőtt az egyetemi fiatalság száma. 1900-ban még 27.300-an voltak, 1932-ben már 66.000-en. Mentől hátramaradottabb valamely ország, annál kevesebb elhelyezkedési lehetőséget nyújt értelmisége számára, annál nagyobb súllyal nehezedik a főiskolákból kikerült értelmiségi proletariátus az országra. A munkanélküliség nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kérdés is. Nemcsak a fizikai nyomorúságnak, hanem a morális lezüllésnek veszedelmét is jelenti. Az erkölcsi veszedelem fokozott erővel lép fel ott, ahol az erkölcsi kialakulás még nem fejeződött be: a fiatal nemzedéknél. Azoknál, akiket kidobott az iskola, de nem vett be az üzem. Ezeknek a nyomós okoknak figyelembevételével helyezkedett a nemzetközi munkaügyi értekezlet, elsősorban a szocialista ifjúság eredményes propagandájának hatása alatt, arra az álláspontra, hogy az a társadalom, amelyik a fiatal nemzedéknek nem tud munkaalkalmat adni, emelje föl a munka korhatárát. A munkaügyi konferencia minimális követelésként állítja föl a 15 éven aluliak munkatilalmát. Több országban a szervezett munkásság a 16. életévet jelöli meg korhatár gyanánt. Természetesen az ilyen intézkedéseknek csak akkor van értelmük, ha a korhatár fölemelésével egyidejűleg hosszabbítják meg az iskolakötelezettség idejét. Igen visszás helyzet áll elő ott, ahol, mint például Lengyelországban, csak a 15 évesek léphetnek munkába, de a 14 évesekre nem terjed már ki az iskolakötele- zettség. Az iskolakötelezettség idejének meghosszabbításával, a munka megengedett korhatárának felemelésével nemcsak a válság elleni küzdelem halad egy lépéssel előre, hanem a munkásság szellemi emancipációja is. A középső és felső osztályok gyermekeinél a munca korhatára jóval későbben kezdődik. De nemcsak a munkásságra gyakorolna ez az új rend kedvező gazdasági és kulturális hatást, hanem egy csapással csökkentené a szellemi munkások munkanélküliségét is. Új tanítókat kellene alkalmazni, a régitanítókat a munkásképzés új feladataira kellene előkészíteni. Más szóval: új szellemi munkásokat kellene foglalkoztatni. Sok országban ezek elől a feladatok elől azzal az ürüggyel térnek ki, hogy nincs rájuk pénz. Milyen rendkívüli erőfeszítésre képes azonban a társadalom nagy természeti vagy társadalmi katasztrófák, mondjuk háború idején! Ha háborúkra az államok még a föld alól is tudnak fedezetet előteremteni, akkor nem lesz lehetetlen pénzt szerezni a munkanélküliség és kulturátlanság ellen folytatott háborúra. De a mi időnk fiataljainak helyzete nemcsak a gazdasági válság hatása alatt változott meg. Egészen újszerűvé vált annak a politikai válságnak következtében is, amelyik szorosan összefügg a gazdaságival. A fiatalságot a válság sodra kivetette az élet rendes medréből. A sorsa problémává vált előtte, megrendült, politizálódott. Ezért fordul a mi korunk fiatalsága fokozott érdeklődéssel a társadalmi problémák felé. Körülbelül az történt a fiatalokkal, mint a középosztályokkal. Elvesztették a talajt a lábuk alól, megváltozott az élet értelme szemükben. Középrétegek és a fiatalok politizálását, radikalizálódását használja ki a fasizmus. Mint a fasizmus minden politikai módszere, ifjúsági politikája is szocialsta gondolatok eltorzítása. Szocialista szervezetek követelik legelőször a fiatal munkások szabad idejéről való gondoskodást a munkaidő korlátozása és a szünidő révén. Szocialista kezdeményezésre törődnek először a szabad időnek gazdaságos, helyes fölhasználásával. A szocialista ifjúsági sportból lesz a fasizmus torzító tükrében a katonásdi, kiránduló szocialista fiatal munkások táboraiból a fasiszta kényszermunka tábora. Még a pacifista jelszavakat is kisajátítja a fasizmus háborús 62 elemi nevelése érdekében. Óriási anyagi erővel folyik ma Németországban francia-német diáktáborok rendezése, angol-német fiatalok cseréje. Ezeknek a fiataloknak szavalnak a világbéke megteremtését célzó ,,honvédelmi" politikáról s a nyugati nemzetek egységfrontjáról Ugyanakkor azonban a Hitler-ifjúság előtt Franciaország faji romlásáról tartanak előadásokat. Minden ország fasizmusa a fiatalság „ifjító fürdőjé"-re f áradozik. Ezzel a jelszóval sorakoztatták például a francia fasiszták az agg Doumergue melletti tüntetésre a félrevezetett fiatalokat. Ifjúsági jelszavakkal elaggott ideálok eszközéül használni a fiatalokat: ez a fasiszta politika. Ezzel a fasiszta politikával, amelyik a fiatalság játékösztöneit használja föl a maga igen komoly katonásdijára, igen súlyos feladatok elé kerül a szocialista ifjúság. A szocializmus az ifjúságra nem akarja új fegyelem szolgai bilincseit rakni. A fasizmus katonásdijával a szocializmusnak az igazi nemes testi és szellemi sportot, fizikai és értelmi versenyt kell szembehelyeznie. Ki kell használnia a fiatalság szabadságszeretetét — erre törekedett a kopenhágai kongreszszus is —, a fiatalok kényszermunkájával szembe kell állítania az ifjúság szabadságra nevelését, a vak fegyelem tiszteletével szemben a fiatalság önállóságra, önkormányzatra való törekvését, a fasizmus gyámkodásával, kényszerítésével szemben az életre, a munkára és a szabadságra való jogot. Azzal a fasiszta módszerrel szemben, amely a fiatalokat régi érdekek eszközeivé alacsonyítja, arra a szocialista erkölcsre kell nevelni, amely minden embernek és így a fiatalnak is, minden nemzedéknek és így az újnak is, öncélúságát hirdeti. Ez a szocialista fiatalsági politika nem választja el egymástól a nemzedékeket. Nem hirdet harcot a generációk között. Sőt ellenkezőleg. assesansB fvrMcfcmofAoL csak a zavaró állomás hangjai nyeli el — a keresett adót tisztán szelektálj kát veszteségmentes hullámcsapdával működik az Minden Orion rádiókereskedőnél kapható .. oldal Ha érvett a fenti készülék, forduljon bizalommal hozzánk. Lakásán szakszerűen bemutatjuk MORVAI RÁDIÓ Ersébet körút 40. Telefon: 34-3-64 A rádiókészüüléket készségesen bemutatja: Magy. kir. udv. HANGSZERGYÁRTÁS, Rákóczi út 60 Fenti készüléket készséggel bemutatja: Podmaniczky u. 39. Fióküzlet, Rákóczi út 31. (Nagydiófa ucca sarok) Feltárja a fiúk és apák sorsközösségét. Követeli, hogy hosszabbítsák meg a munkásság számára a tanulás idejét, de a fiatalok érdekében is kívánja az öregek munkájának Fekete színben: 27-es szám P 28—30-as szám P 7.SO 31—33-as szám P 7.— 34 -36-os szám P6.SO 31— 39-es szám P IIt.— Ugyanaz barnában 30 fillérrel több Fiókok: Budapest VII, Rákóczi út 6, VII, Erzsébet körút 28, Újpest, Árpád u. 64 Vidéken: Cegléd, Debrecen Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykőrös, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely Bizományi lerakat: Nagykanizsa