Népszava, 1935. november (63. évfolyam, 250–273. sz.)

1935-11-05 / 251. szám

1935 november 3. NÉPSZAVA A Szakszervezeti Főiskola az Egészségügyi kiállításon. Az Egészségügyi kiállítás utolsó napján, vasárnap, a Szakszervezeti Főiskola hallgatói is meglátogatták a kiállítást. Százharmincan gyűltek össze és két csoportban indultak és két orvos vezetésével. A kiállítás anyaga láthatóan lekötötte a Szakszervezeti Főiskola hallgatóinak ügyelmét és egy-egy fülke előtt megállapították, hogy a bemutatott táblázatok vádiratként hatnak az uralkodó osztályok ellen, az ő nemtörődömségük felelős azért, hogy a népegészségügy Magyarorzágon ilyen döbbenetes képet mutat. A kiállítás beszél az orvosi intézmények hiányairól, a földművesnépesség rossz táplálkozásáról, az egészségtelen, nedves lakások következményeiről, a Bedeaux- és a többi munkáskínzó munkamódszernek a szívre káros hatásáról, a csecsemő- és gyermekhalandóságról. Helyes munkát végeztek azok, akik ezt a kiállítást megcsinálták, csak az a kár, hogy a következtetéseket nem vonják le és nem állnak ki bátran és fönntartás nélkül — a megoldásért. V. S A gugger Siegel autóverseny Vasárnapi lapunkban beszámoltunk arról, hogy a TTO nemzetközi autóversenyére szombaton reggel trenírozó versenyzők közül Rudolf Steinweg müncheni szállótulajdonost halálosségű szerencsétlenség érte. Steinweg, aki versenyzői pályáján ezúttal akart utoljára starthoz állni, túlélésén vette az egyik merész kanyarodót, hatalmas versenyautójával felborult és szörnyethalt. A vasárnapi versenyen újabb szerencsétlenségek történtek. Ifj. Stoits Imre 24 éves versenyző felborult. Súlyos kéz-és lábtöréssel került kórházba. Martinek Rezső versenyző kiesett gépéből. Életveszélyes állapotban volt, amikor bevitték a Margit-kórházba. Az orvosok megállapították, hogy súlyos belső vérzést szenvedett. Malonyai István 28 éves versenyző egy éles kanyarban kirepült a motorkerékpár nyergéből. Az ő állapota a legsúlyosabb. Haldoklott, amikor kórházba szállították. Egy halálos és három súlyos szerencsétlenség tanúskodik amellett, hogy Rudolf Steinwegnek igaza volt, amikor kijelentette, hogy a pálya nem alkalmas versenyek megtartására, mert azon erős tempóban végigmenni valóságos artistamutatvány. A guggerhegyi versenyek évekig szüneteltek, anélkül, hogy a magyar autó- és motorkerékpárversenyzés különösebb hiányukat érezte volna. Az ilyen hegyi versenyekre a guggerhegyinél alkalmasabb terepet kell keresni. — Gyógyító ultrarövid elektromos hullámok. Snetkov tanár, a neves szovjet tudós érdekes kísérleteket folytatott az ultrarövid elektromos hullámokkal. Megállapította, hogy az ultrarövid elektromos hullámoknak gyógyító hatásuk van a bőr- és a csonttuberkulózisra. Kísérleteivel ténybeli eredményeket is elért. Egy 11 éves leány kezén a csonttuberkulózist kéthetes kezelés után teljesen meggyógyította. Az ultrarövid hullámok ipari felhasználására is eredményes kísérleteket folytattak. Különösen a fa kiszárítására használhatók eredményesen. Az így kezelt fa nemcsak a felületén szárad ki, hanem minden rostjában is. Így nem vetemedik és nem repedezik, aminek többek között a bútoriparban is nagy jelentősége van. — Az Országgyűlési Múzeum külön kiállításon mutatja be az utolsó húsz év politikai történetét. A kiállítás nyitva van naponta, vasárnap és ünnepnapon is, délelőtt 1 órától 2 óráig és ezenkívül a képviselőház ülésnapjain délután 4 órától 8 óráig. (A képviselőház rendszerint kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken tart ülést.) A belépés díjtalan. Bejárat az Országháza XVII. számú kapujánál. Elrontott gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, fölfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy elökszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. Az orvosok ajánlják. (X) Beszámológyűlés a pécsi bányamunkásoknál Vasárnap délután a pécsbányatelepi Tamás-vendéglőben a bányamunkások nagy érdeklődése mellett tartotta meg Esztergályos János elvtárs beszámolóját. A gyűlésen Tolnai József elnöki megnyitója után Buchinger Manó elvtárs mondott súlyos kritikát arról a választási eljárásról, amely miatt sorozatos petíciókat adnak be az érdekelt választók. Követelte az ajánlási rendszer eltörlését és az általános, titkos választójog azonnali törvénybe iktatását. Majd hangsúlyozta Buchinger elvtárs, hogy munkát és megélhetést kell biztosítani minden embernek, s a földreformot, valamint a gazdaadósságok rendezését nemcsak a politikailag megbízható nepistákra, hanem az ország valamennyi rétegére ki kell terjeszteni. Buchinger elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Esztergályos János elvtárs a miniszterelnök ígéreteiről beszélt, amelyek három esztendő óta gyűléseken és a rádióban annyiszor elhangzottak. Azokból a téglákból, amelyekről a Ha nem láttuk volna lent a Maros mentén, a halálos sziken, a hullámzó, dús kalászokat, magunk is azt hinnők, hogy a rizstermelés a Duna és a Tisza medencéjében merő agyrém. Így azonban tudjuk, hogy csak ábránd: ezer és ezer hold terméketlen föld termékenységéről, a magyar mezőgazdaság új útjairól, dologtalanul heverő munkáskezek teremtő szorgalmáról. A török basák a hódoltság idején tudtak itt bőségben rizst termelni, megvolt hozzá a hatalmuk. Most nem megy, mert a hatalom nem szegődik a gondolat mellé, bár a termelő kísérletek sorra beválnak. Nem sokkal az első rizsaratás után meg kellett írnunk, hogy az első ilyen vállalkozást pénzügyi nehézségek fenyegetik. A rizs maga nem ellenkezett, az termett. Csak a hitel körül volt baj, meg a forgótőke körül, meg a haszon kivárása körül. Mert bizony az a csekély magántőke, amely megmozdult a dús hasznocska reményén, nem ki PIZS tartó. Nagyon türelmetlen, ha várni kell. És ha nem üti a tenyerét mindjárt a dupla haszon, megijed és menekül. Mostanában sokat írnak a lapok különböző perekről, apróbb-nagyobb rizstermelő vállalkozások elmaradt hasznai és ráfizetései körül. Nem ezek a perek érdekelnek most minket, hanem az a kérdés, hogy ezek a kezdetleges kísérletek bizonyítanak-e a magyar rizstermelés ellen, avagy még hátra van az igazi bizonyítás a gondolat életrevalósága és közhasznossága mellett. Ha nem lehet itt hasznosan rizst termelni, ám legyünk egy ábránddal szegényebbek, de bűn komoly harc nélkül föladni a küzdelmet, amikor itt muszáj új utakat keresni a mezőgazdaságban, ha élni akarunk. A rizstermelés problémájára magának az államnak kellene rávetnie magát hatalmával és tőkeerejével. Az ítéletnek itt kell elhangzania és nem a fölburjánzó kis kanapépörökben. miÉRT választották 1COO ragyogó téma közül BIOSCOD-filVI Karl Zeller pompás operettjét? WERT: a legremekebb filmtéma! a leggyönyörűbb muzsika! a legnevettetőbb vidámság! Főszereplők: LIL DAGOVER, WOLF-ALB ACHRETTY, MARIA ANDERGAST, GEORG ALEXANDER Pazar kiállítás! Virtuóz tiroli felvételek! miniszterelnök beszólt, valóban le lehetne rakni Magyarország jövőjének alapjait, de az olyan politikai vonalvezetés mellett, amilyet a mai kormány folytat, az építésre szánt téglákból csak kriptát készíthetnek. Majd az igazságtalan adórendszerről és a kartellek túlkapásairól beszélt és a bányamunkásokat érintő problémákat ismertette. Tolnai elvtárs visszapillantást vetett a bányamunkások elmúlt, nagy gazdasági harcaira, végül a pártszervezet megerősítésére és a Népszava terjesztésére hívta fel a gyűlés hallgatóit, felbecsülhetetlen értéket jelentenek a munkásmozgalom számára. Ezután a munkásegészségügy hanyatlását mutató adatokkal és a szakszervezeteknek ezen a téren elért eredményeivel igazolta, hogy a szakszervezeti mozgalom és a munkássportmozgalom tevékenysége tulajdonképpen az egész ország érdekeit is felölelő küzdelem a magyar munkásság elsatnyulása ellen. A munkásság maga alkotta intézményeinek teljes szabadságra van szükségük a korlátozottság helyett, mert csak ezek az intézmények juttatják nálunk a munkásságot az emberi élet követelményeihez, napfényhez, friss levegőhöz, a természet szépségeihez és az élet örömeihez. Dr Berkes Jenő elvtárs a pártvezetőség és a községi frakció részéről üdvözölte a megjelenteket. Kifejtette, hogy a munkássportmozgalomnak ettől a határkőtől kezdődően új, vagy feladatai vannak. Az üzletes sport jármáből ki kell szabadítani a munkásság tömegeit és rá kell vezetni őket a magasabbrendű szórakozást és testnevelést jelentő tömegsportok gyakorlására. Fogjunk össze, hogy az erőt, szépséget, idealizmust jelentő munkássport a szocialista életfelfogás teljességében újabb eredményekhez érkezzék. Pajor Oszkár elvtárs a munkásdalosok és munkáskultúrszervezetek meleg üdvözletét tolmácsolta, míg a Könyvkötők Sportklubja részéről Várady János elvtárs köszöntette a munkástestedzőket. Szepessy Albert elvtárs, törvényhatósági bizottsági tag, az egyesület alelnöke szellemes beszédben hívta fel a megjelentek figyelmét arra, hogy a munkásstadionért folytatott munka tulajdonképpen most kezdődik. Mindenkiben mozduljon meg a szocialista lelkiismeret és siessen a munkásstadion támogatására, hogy mielőbb elérjük a kitűzött célt és legkésőbb jövő május én demonstráljuk saját stadionunkban a munkássport eredményeit. Ezután Reich Andor elvtárs jelt adott a kapavágás megkezdésére, amelyet egymásután ejtettek meg az egyesület vezetői és a megjelent küldöttek, jelképezve ezzel, hogy a munkásstadion építése megkezdődött. Majd Méder Fülöp elvtárs lelkes zárószavai következtek. A mandolinzenekar előadása után a munkássport életében új korszakot nyitó ünnepség véget ért. A pályabélyegekből már a helyszínen sokat vettek a megjelentek. repül a magyar munkásstadion! A munkássportmozgalom és a munkástestedzés a megtisztult sport kultuszát hirdeti s a testkultúra új útjait egyengeti. A vasárnapi ünnepi kapavágás Vasárnap reggel a munkástestedzés hívei és barátai villamoson és kerékpáron sűrű rajokban vonultak a Munkás TE-nek az Angyalföld közepén, közel 5000 négyszögöl területen fekvő pályája felé. Tanúi akartak lenni annak, mint válik valóra a munkássport évtizedes küzdelmének egyik célkitűzése, mint indul meg a saját pálya, a Munkásstadion fölépítése. A bensőséges ünnepet a Munkás TE mandolinzenekarának hangulatos játéka nyitotta meg, majd Méder Fülöp elvtárs, az egyesület elnöke üdvözülte a főváros, a VI. kerületi elöljáróság, a Magyar Atlétikai Szövetség, a Szakszervezeti Tanács, a pártvezetőség és a testvérszervezetek képviselőit. Köszönetet mondott a szociáldemokrata községi frakciónak, amelynek szívós munkája iiletttette ennek a jelentős eredménynek elérését és Szendy Károly polgármesternek, aki megértéssel volt a munkásság kultúrszükszlete iránt. A főváros képviseletében dr Bárány István, a VI. kerületi elöljáróság részéről dr Molnár Ferenc, a Magyar Atlétikai Szövetség nevében Kelemen Aurél elnök adott örömének kifejezést a munkássportmozgalom fejlődését jelentő pálya létesítése fölött. Az angyalföldi bizottsági tagok közül dr Hegedűs Bertalan a polgári pártok üdvözletét közölte, majd Steinherz Simon elvtárs mondott nagy helyesléssel fogadott buzdító szavakat. Szakasits Antal elvtárs a Szakszervezeti Tanács képviseletében rámutatott arra, hogy a szakszervezetek örömmel tekintenek a munkássportmozgalomra, mert tevékenységük nemcsak az egészségfenntartás és a testedzés céljait szolgálja, hanem előmozdítja azoknak a tulajdonságoknak a kifejlesztését, amelyek a kollektív gondolkodás, az önfegyelem, a feltétlen szolidaritás és a szocialista testvériség elmélyítésével 11. oldal Kiplakátozta a szépségkirálynő anyját Az elmúlt év szeptemberében a pesti telefonfülkék falain furcsa kis falragaszok jelentek meg, amelyek Szaplonczay Éva színésznő, egykori szépségkirálynő édesanyjáról különböző sértő állításokat tartalmaztak. A plakátok miatt dr Szaplonczay Emilné becsületsértésért följelentette Maehay Károlyt, a plakátok íróját és egy személyben kiragasztóját. Amikor az ügy a törvényszék elé került, Maehay vallomásában előadta, hogy Szaplonczay Évát évek óta menyasszonyának tekintette és amikor a színi pályára ment, elkeseredésében írta és ragasztotta ki a röpiratot. — Szerelemféltésből tettem a szerintem erkölcstelen pályától való elriasztás céljából, mert Évát halálosan szerettem. A törvényszék 300 pengő pénzbüntetésre ítélte Madayt, mert a plakát szövege rendkívül súlyos és valótlan állításokat tartalmazott. Fellebbezés folytán hétfőn került az ügy a tábla Medvigy-tanácsa elé, ahol a vádat képviselő ügyvéd előadta, hogy Machay még ma is úton-útfélen üldözi Szaplonczay Évát és levelekkel molesztálja. A tábla rövid tanácskozás után 75 na 4 fogházra súlyosbította a vádlott büntetését. Az ítélet vejö jo£ervn.