Népszava, 1936. február (64. évfolyam, 26–50. sz.)

1936-02-01 / 26. szám

1936 február 1. NÉPSZAVA Munkások ! Elvtársak! Február 4-én, kedden este Va 8 órakor az alábbi helyeken nyilvános népgyűléseket tartunk a következő napirenddel: 1. A politikai helyzet. 2. Tiltakozás a BESZKÁRT-viteldíjak emelése ellen. A budai választókerületben: II. Csalogány ucca 21 (Munkás­otthon). Előadók: Blask­ó Artúr és Bechtler Péter fővárosi bizott­sági­ tag. III, Béc­si út 409 (Turul-mozgó). Elő­a­n­ók: Kéthly Anna országgyű­lési képviselő és Millosi Sándor fővárosi bizottsági tag. XI, Fehérvári út 42 (Munkásotthon). Előadó : Kertész Miklós v. or­szággyűlési képviselő. Az északi választókerületben: V, Arany János ucea 19 (Sumi-ven­déglő). Előadó: Gál Benő fő­városi bizottsági tag. V, Ipoly ucea 16 (Mintakészítők). Előadó: Büchler József fővárosi bizottsági tag. TI, Andrássy út 124 (Magántisztvise­lők). Előadók : Weltner Jakab országgyűlési képviselő és dr Bánóczi László fővárosi bizott­sági tag. VII, Erzsébet körút 51 (Cukrászok). Előadó: Halász Alfréd fővárosi bizottsági tag. VII, Dob­ecea SC (Cipészek). Előadók: Deutsch Jenő fővárosi bizottsági tag és dr Ries István. VII, Aréna út 68 (Építőmunkások). Előadók : dr Berkes Jenő fő­városi bizottsági tag és Pajor Rudolf v. fővárosi bizottsági tag. Angyalföld: Palotai út 65 (Erdős-ven­déglő). Előadók: Szepessy Albert fővárosi bizottsági tag és Kristóf Anna. Angyalföld: Kerekes utca 6 (Szállítók). Előadók: Takács Ferenc ország­gyűlési képviselő és Steinherz Simon fővárosi bizottsági tag. A déli választókerületben: VIII. Magdolna ucca 5 (Vasasok). Elő­adók: Peyer Károly országgyű­lési képviselő és Horovitz Gábor fővárosi bizottsági tag. IX, I­akolzs ucca 6 (Munkásotthon). Előadók: dr Révész Mihály fő­városi bizottsági tag és Szakasits Árpád. IX, Soroksári út 108 (Szarka - ven­déglő). Előadó: Szakasits Antal. X, Üllői út 124/B épület (Stamler­vendéglő). Előadók: Farkas Ist­ván országgyűlési képviselő és Linhardt Antal vármegyei kis­gyűlési tag. X, Martinovits tér 3 (Munkásotthon). Előadók: Buchinger Manó or­szággyűlési képviselő és dr Far­kas Zoltán fővárosi bizottsági tag. XIV, Bosnyák tér 3 (Munkásotthon) Előadók: Kabók Lajos v. ország­gyűlési képviselő és Gyü­rey Ru­dolf fővárosi bizottsági tag. XIV, Kerepesi út 54 (Derbi-vendéglő). Előadók: Pásztor Imre fővárosi bizottsági tag és Knurr P­álné v. fővárosi bizottsági tag. Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen a gyűléseken! Testvéri üdvözlettel a pártvezetőség A Dunamedence kört! Egyszeriben közvetlen­ül aktuális lett a Dunamedence népeinek jö­vendő sorsa. Ha bogozgatjuk, hogy mi teremtette meg ezt a közvetlen aktualitást, néhány igen jelentős okra bukkanunk. Az egyik az, hogy a világszerte mutatkozó föllendü­lés ellenére a Dunamedencében a gazdasági válság a maga teljes ere­jével tovább dühöng és mintegy jelzi, hogy ennek a válságnak a világválságtól független, belső okai i­s vannak. A másik az, hogy a Dunamedence kis országai fölött kormányzó hatalmasságok erőviszo­nyai eltolódtak. Az olasz-abesszín háború szükség­képpen kikapcsolja Olaszországot d­élkelet európai érdeklődéséből és az elmúlt esztendők tapasztalatai óvatosságra intik Németországot a délkelet felé valló vágyakozá­sában. Ismét nemzetközi kérdéssé lett a Dunamedence ügye, egy­felől a medence vidékén lakó népek és országok nemzetközi problémájává, de másfelől a nagy­hatalmak kérdés­évé is. Az osztrák kancellár prágai láto­gatása nem elszigetelt jelenség, ha­nem előre kidolgozott, részleteiben egyelőre ismeretlen tervek egyik szükségszerű szakasza. Ezek a ter­vek most újabb állomáshoz érkez­tek azzal, hogy a londoni király­temetésen összegyűlt európai állam­fők és államférfiak a legsűrűbben, a leghosszasabban és a legérdeke­sebb összeállításban tanácskozna­k egymással, nyilván a Dunamedence nagy kérdéseiről. Fölvetődik a kérdés árnyékaként a restauráció is. Ez az árnyék azon­ban nem érdekel senkit, egyes cso­portok vetik előtérbe, de nem itt van a kérdés lényege és a megoldás útja. A megoldás — és ezt nem teg­nap óta mondjuk — a Duname­dence népeinek testvéri összefo­gása. A tanácskozás mindarról és a megállapodás mindabban, ami ezt a gazdaságilag egységes és földrajzi­lag szétbonthatatlan­ területet újra egyesíti — legalább gazdasági vo­natkozásban. A világpolitika ese­ményei kérlelhetetlen szabatosság­gal igazolnak bennünket. Egész pontosan bekövetkezik az, amit az első pillanattól kezdve előre lát­tunk. Egymás nélkül nincs meg­oldás és az egyetlen elképzelhető megoldás a szomszédok és közösen érdekeltek jó baráti viszonya. • Ez a mi álláspontunk, de egyelőre nem ismerjük a jelenlegi rendszer álláspontját Minden ország sajtója, közvéleménye, politikai tényezői­nek egész sora a legnyíltabb nyil­vánosság előtt tárgyalja a lét vagy nemlét külpolitikai problémáit. Mi ezzel szemben csak annyit tudunk, hogy külügy­miniszterünk London­ban ugyancsak tanácskozik és azt tudjuk, hogy eddig hivatalos he­lyen mindig a róm­a—berlini ten­gelyről volt szó, hogy külpoliti­kánkból eddig csak annyi jutott nyilvánosságra, hogy Németország és Olaszország barátai vagyunk. Az első tehát, amit követelnünk kell, a nyíltság és őszinteség. Jó 9. oldal MODIANO szivarkahüvely fillér rr ír Modiano szivarkahüvely fillér szivarkapapír fillér E gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol: külpolitika nem lehet más, mint az, amely a nép többségének helyeslé­sével találkozik. Az ilyen népszerű külpolitika eltitkolására pedig nincs ok. Csak nagyobb lesz, a súlya, ereje és nemzetközi hitele akkor, ha a velünk tárgyaló felek azt lát­ják, hogy a külpolitika irányítói mögött ott áll az ország közvéle­ménye. De ez a közvélemény egy­előre nem is tudja, hogy mi mellé állhat, vagy mit kell elleneznie. Nem ismeri a kérdések részleteit és nem ismeri a problémák reánk tar­tozó lényegét, így tehát csak a saját vélemé­nyével állhat az ország nyilvános­sága az ország kormánya elé, holott a helyes az volna, ha az ország kor­mánya keresne a maga álláspont­jára pecsétet a független közvéle­ményben. A független közvélemény a szomszédokkal való gazdasági megértést és messzemenő együtt­működést tartja az ország érdeké­ben a legkívánatosabbnak. Szeret­nék tudni, hogy a londoni tanács­kozásokon ugyanez az álláspont jutott-e kifejezésre! Joliot-Curie elvtársat Bourgesban ünnepelték Joliot-Curie, a sorbonnei egyetem szemináriumvezetője, az 1935. évi vegyészeti Nobel-díj nyertese, Bour­gesban nagysikerű előadást tartott az atom stabilizálásáról és a rádió­elemek szintéziséről. Schmidt aka­démiai felügyelő Joliot-Curiet a modern tudomány legtisztább ra­gyogású dicsőségének minősítette. Előadás után az elvtársak rendez­tek összejövetelt és ünnepelték a nagy szocialista tudóst, aki pohár­köszöntőjében annak a reménység­nek adott kifejezést, hogy a legkö­zelebbi választásokon a népfront jut győzelemre Franciaországban. ) Bethlen parlamenti beszéde alatt — Gömbös Kétórás Kihallgatáson volt a Kormányzónál Telepítés javaslat helyett — az ipartörvény novellája Pénteken az esti órákban a par­lament folyosóin úgyszólván egyéb­ről sem esett szó, mint arról a föl­tűnést keltő, nagy, zajos és egy­öntetű tapsviharral kísért lelke­sedésről, amellyel Gömbös pártja, a Nép Bethlen István parlamenti föl­szólalását fogadta, azt a beszédet, amelyben Bethlen nyíltan és őszin­tén állást foglalt minden állami be­avatkozással történő birtokpolitikai reformmal szemben. Az ellenzéki folyosón megállapították, hogy soha a Nep Gömbös miniszter­elnöknek egyetlen parlamenti fölszólalását sem honorálta olyan tetszéssel, mint Bethlen pénteki beszédét. Ezt az őszinte, önfeledt lelkesedést többen annak tulajdonították, hogy Gömbös nem volt látható az ülés­teremben Bethlen közel két óra hosszat tartó felszólalása során, hogy miért, az­ is rövidesen kide­rült. Az esti órákban ugyanis híre érkezett a parlamentbe, hogy a miniszterelnök az alatt, amíg Bethlen a parlamentben beszélt, kihallgatáson volt a kormány

Next