Népszava, 1936. április (64. évfolyam, 76–99. sz.)

1936-04-01 / 76. szám

LXIV. év­f. 76. smm Budapest, 1­936 április 1. szerda •'•i'f- -• • 41 . iá •fe-i P­i*'SíTr MPMv' 1 A MAGYARORSZÁG .1. S­Z­O­C­I­Á­L­D­E­M­O­K­RAT­A PÁRT KÖ­Z­P­O­N­TI K­Ö­Z­L­Ö­N­Y­E Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti­ucca 4­• Megjelenik hétfő ki­­­v­é­t­e­l­é­v­e­l minden nap • Telefonszám: 30-3-30, 30-3-31 és 30-3-32 Ára JO A Mecsér­politika újabb nagyszerű eredményének örvendhet a főváros lakossága. Az élelmiszerárak emelkedésének dermesztő jelzőszámai közé a Me­csér­politika odatűzött egy újab­bat. A főváros élelmiszerüzeme is fölemelte a sertéshús árát. Szom­baton már drágábban árusított, bár a közélelmezésügyi osztály vezetője kedden még nem szer­zett „hivatalosan tudomást" az itteni áremeléséről. Az áremelés indokolása egészen egyszerű: az élelmiszerpiacon emelkedett a ser­téshús ára, ezt az emelkedést kö­vette a főváros élelmiszerü­zeme is. Ez az egyszerű és rövid indo­kolás azonban egyszerűen és rö­viden elhallgatja annak az okát, hogy miért emelkedett a sertéshús ára az élelmiszerpiacon. Elhall­gatja, mert különben kénytelen volna felelőssé tenni a Mecsét­politikát. Azt a Németország felé irá­nyuló kiviteli politikát, amely a horogkereszt birodalma sertéshús-­­sal való ellátásának nagy ügy­buzgalmában olyan ütemben haj­totta föl idehaza az árakat, hogy­nz ellátó ország egyszerűen­­ el­látatlan maradt. Ellátatlan azért, mert a magas árakat a magyar fogyasztóközönség széles rétegei egyszerűen képtelenek megfizetni. Vannak természetesen ennek a Mecsér-polit­ikának h­aszonél­vezői is. Keres rajta mindenekelőtt a nagy agráriusok rétege,­ amelynek nem volt elég a gazdaadósságok rendezése, a sokféle burkolt s burkolatlan kedvezmény és előny­höz juttatás. Keresni akart és ke­resett jócskán a sertéskivitelen is. A hizlalóknak és a bizományo­soknak sem volt éppen rossz üz­let a sertéshús árának mestersé­ges fölhajtása. És mit keresett ezen a kiviteli üzleten az ország? Hiszen haza­fias nagy agráriusaink és kapcsolt részeik tudvalevőleg egyesegye­dül honfiúi buzgalomból vettek részt az egész kiviteli üzletecské­ben. Nos, az ország kapott ellen­értékképpen évtizedekre elegendő mennyiségű­­ fényképezőgépet és más hasonló, elsőrangú köz­szükségleti cikket. Mint ahogyan az afféle közgazdasági gyarmatok­kal történni szokott. Az ország lakosságának pedig megmaradt a sertéshús fölemelt ára. Azzal is el­s­zórakozh­a­tik. Ha kifizetni nem is tudja, eltöpreng­het rajta, ha a kirakatokban látja az árak ugrásszerű emelkedését. Amit a Szor­­iáldemokrata bizott­sági tagok hosszú hónapokkal ez­előtt a közélelmezési­ bizottságban megjósoltak. A fogyasztók, ha drágái ják a sertéshúst, vegyenek­­ fényké­pezőgépet. Az új német javaslat a lorarnói hatalmak előtt Ribbentrop (LonsSoroban. — A német javas­­latot ess!« szerdán hozzák nyilvánosságra Még düsités a vezérkarok (Berlin, március 31.) Hitler kan­cellár új békejavaslatait, az eredeti tervtől eltérően, nem­ a szokásos diplomáciai úton nyújtották át. Hétfőn még úgy volt, hogy a javas­latokat a német külügyminiszté­rium emlékirat formájában eljut­tatja a berlini angol nagykövethez és őt kéri meg a javaslatok továbbí­tására. Kedden délelőtt azonban váratlanul úgy határoztak, hogy a német emlékiratot Ribbentrop báró főmegbízott repülőgépen viszi Lon­donba. Ribbentrop báró kedden dél­után­­15 órakor indult, el a tempel­hofi repülőtérről, azzal az utasítás­sal, ho­gy a német javaslatokat egyenesen Eden külügyminiszternek adja át; a javaslatok tartalmáról semmit sem közöltek a nyilvánossággal. Ribbentroppal együtt Londonba utazott Dieckhoff, a külügyi hiva­tal nyugateurópai ügyeinek isjaz­ggatója, Schmidt miniszteri igazgató és Voermann követségi tanácsos. A német kormányküldöttség több napig szándékszik Londonban ma­radni. (London, március 31.) A né­met ellen­javaslatok közzétételére csak a késő éjszakai órákban vagy szerdán reggel kerülhet sor. Ribbentrop repülőgépe este 8 óra 35 perckor (Nálunk 9 óra 35 perc. — A szerk.) érkezett meg Croydon­ba. A croydoni repülőtértől még legalább egy óráig tart, az autóút Londonba s mire Ribbentrop át­nyújthatja a német ellenjavaslato­kat Eden külügyminiszternek, már nagyon késő lesz ahhoz, hog­y a ja­vaslatokat közzé lehessen tenni. (London, március 31. — „M. T. I.") Ribbentrop nagykövet szerdán dél­előtt nyújtja át Eden külügyminisz­ternek a német válaszjegyzéket a többi locarnói hatalom javaslataira. 31.) A „Daily (London, március Express" szerint Hitler válaszának irányvonala a következő lesz: 1. Visszautasítja azt a fölhívást, hogy a francia­orosz egyezmény elleni kifogásait a hágai nemzetközi bírósá­­ elé vigye. 2. Visszautasítja azt a ja­vaslatot, ho­gy a Raj­na-vidéken húszkilo­méteres katonamentes kör­zet létesüljön. 3. Bizonyos feltéte­lek mellett fölajánlja, hogy egy időre elhalasztja a Rajna-vidék megerősítését. 4. A huszonötéves támadást kizáró szerződésről szóló ajánlatát­­kibővíti azzal, hogy azt Ausztriára, Csehszlovákiára és Lit­vániára is kiterjeszti. Nézeteltérések a vezérkari tanácskozás körül? (London, március 31.) A „Star" szerint a kormány teljesen meg­hasonli­tt a vezérkari megbeszélések kérdésében. A megbeszéléseket pár­tolja: Eden külügyminiszter, Neville Chamberlain kincstári kancellár, lord Halifax főpecsétőr, Ramsay MacDonald, a titkos tanács elnöke, Duff Cooper hadügyi miniszter, — ellenzi: lord Hailsham lordkancel­lár, Jo­hn Simon belügyminiszter, lord Mansell, a tengernagyi hivatal első lordja és Brown munkaügyi miniszter. — A Reuter-iroda parla­menti szolgálata határozottan meg­cáfolja a nézeteltérések hírét, azt különösen, mintha egyes miniszte­rek fölajánlották volna a lemondá­sukat- A Reuter-iroda kiemeli, hogy a kormány két héttel ezelőtt jóvá­hagyta a Fe­hér Könyv valameny­nyi javaslatát, beleértve a vezér­kari megbeszéléseket is, amelyek körüli a legnagyobb óvatosságot akarja tanúsítani és ennek az óva­tosságnak félremagyarázása lett az alapja a híreszteléseknek amelyek túlzásai mögött a Reuter-iroda sze­rint Baldwin ellen irányuló szemé­lyes támadások rejlenek. (London, március 31. — Havas.) Az a tény, hogy a kormány a ve­­­zérkarok tanácskozása kérdésében­­ állást foglalt, tájékozott körök sze­rint annak jele, hogy ha voltak is a kormány kebelében ellentétek, ezek elsimultak. Arra nézve, hogy e tanácskozások meglegyenek, tel­jes az összhang, ugyanúgy abban is, hogy Anglia politikai kötelezett­séget nem vállalhat és hogy a ta­nácskozásokon az egyes országok belső honvédelmi kérdései nem ke­rülnek szőnyegre. (London, március 31.) A szerdai minisztertanács hír szerint meg­állapítja a vezérkari megbeszélé­sek megkezdésének időpontját. (London, március 31. — „M. T. I.") Lord Eustace Percy tárcanélküli miniszter kedden este lemondott. (London, március 31.) Eden kül­ügyminiszter ma hosszas meg­beszélést folytatott Baldwin mi­niszterelnökkel és Titulescu román külügyminiszterrel. (Párizs, március 31.) Az „Echo de Paris" értesülése szerint London a halogatás híve és azt óhajtja, hogy kellő időt biz­tosítsanak számára a német javas­latok áttanulmányozására. London nem hajlandó elfogadni az április 7-ére kitűzött brüsszeli találkozó tervét. A tervbe vett találkozó meg­tartását Flandin és Van Zeeland javasolta. (London, március 31.) Ede tegnapi Névjegyzék: szürke, összetett szó. Így önmagá­ban semmit sem jelent. De min­djárt más a hangzása és megnő a jelentősége, ha azt mondjuk: választói névjegyzék. Ez már har­cokat kavaró fogalom. A választói névjegyzék valami­nek a kezdete és hogy milyen lesz a folytatás, az rendszerint attól függ, hogy milyen a kezdet. Rossz választói névjegyzék, amelyet a politikai elfogultság eszkábál össze, vagy amelyet a politikai közömbösség hagy érin­tetlenül, osztályok, társadalmi rétegek életére lehet és van ki­hatással. Minden választás sorsát alap­jában véve a választói névjegyzék dönti el. A legutóbbi országgyűlési és községi választások erről elég tanúbizonyságot tettek. Tízezré­vel hiányoztak az országgyűlési és­­ a községi választói névjegy­zékből szavazásra jogosult dol­gozó emberek, akiket vagy egy­szerűen kihagytak a névjegyzé­kekből, vagy akik nem tartották fontosnak, hogy a törvény szerint őket megillető jogukat megsze­rezzék. Tízezernyi szavazásra jogosult választó nem élhetett szavazati jogával, mert nem volt benne a névjegyzékben. Sokan, nagyon sokan csak a választás napján eszmélnek rá, hogy volna joguk és még sincs, mert elmulasztották igényüket, lakásváltozásukat, fel­szólamlásukat idejében bejelen­teni. A szociáldemokrata párt, köte­lességéhez híven, minden eszten­dőben plakátok és a pártsajtó út­ján figyelmezteti a választásra jogosultakat, hogy szerezzék meg választójogukat. A pártszerveze­tekben külön erre a célra szolgáló apparátus áll készen, hogy a vá­lasztóknak segítségére legyen vá­lasztójoguk megszerzésében. Sokan, nagyon sokan azonban nem éltek a lehetőséggel, elmu­lasztották az alkalmat és, mond­juk meg őszintén: kötelességük teljesítését is. Nem gondoltak arra, hogy közömbösségükkel, kö­telességmulasztásukkal a mun­kásellenes reakciónak tesznek szolgálatot. Ebben az esztendőben teljesen új összeírás alapján állították össze az ideiglenes névjegyzéket. Minden ház kapualjában április 1-től 15-ig kifüggesztik a házban lakó választó jogosultakat, illető­leg a névjegyzékbe k­erü­lt válasz­tók névjegyzékét, fekete nyomás­sal az országgyűlési, vörös nyo­mással a községi választói név­jegyzéket. Minthogy ez a most összeült­

Next