Népszava, 1937. január (65. évfolyam, 1–26. sz.)

1937-01-01 / 1. szám

4. oldal NÉPSZAVA bőrkartell számára 1936 a legkitű­nőbb esztendő volt. Nemcsak azért, m­ert a kartell végre sok év után ismét erőteljesen drágíthatott. De minden k­omoly­ közszállítás az övé. Nemcsak készbőrt szállít ter­mészetesen, hanem cipőket is. Ebből a bőripari konjunktúrából csak a bőrgyáraknak jut, a kisipar tovább­tengődik. A nagy bőrgyárak hitel­számlára vállalhatják a közszállí­tást, míg a cipésziparnak erre nin­csen módja. Így aztán hallatlan előnyben vannak minden más ipari szakmával szemben. A nyersbőröket vámmentesen, sőt kedvezménnyel hozhatják be, ilyen módon a hazai nyersbőr árakat le tudják szorítani. Ugyanekkor a készbőrárakat emel­ték: március óta a talpbőrök 20— 25%-kal drágultak, a felsőbőrök ugyancsak átlag 20%-kal,­­de vannak olyan készbőrök, éppen azok, amelyekből a szegényembe­re­k cipői készülnek, például a marha­boxok, ahol az áremelés a 45%-ot is elérte. A bőrkartell sem panaszkod­hat az 1936-os évre. A bányák öröme 1936-ban a széntermelés 5%-kal nö­vekedett. De a bányák eladták az elmúlt években fölhalmozódott készle­teiket. Az őszi hónapokban már 12—15%-kal nagyobb volt a szénellátás, mint egy évvel előbb. De szeptembertől kezdve már a termelés is 10%-kal nagyobb, mint az előző évben. A bá­nyák gyorsan alkalmazkodtak az eladás megnövekedett lehetőségi­hez. Csak a bérek maradtak to­vábbra is a régi színvonalon. Sőt a munkáslétszám sem változott lénye­gesen. Átlag 32.000 munkással ter­melik a magyar bányavállalatok a megnövekedett szénmennyiséget is­. Mit jelent ez összegszerűen? 7—7,5 millió mázsával megnöveke­­­dett széntermelés mintegy 11—12 millió pengős nyershaszonnak felel meg. Árfolyamlánc a budapesti tőzsdén Amíg a széntermelés és szénfo­gyasztás növekvése az általános kon­junktúrajavulás egyik döntő iü­nete, addig másfelől a tőzsdei üzlet­i agy nekilendülése az egész pénzpiac megváltozott helyzetére vet fényt A számsorok meggyőzően mutat­ják, hogy micsoda hatalmas áremel­kedésekről van szó. Aránylag kisebb forgalom mellett játszódott le ez a hossz-mozgalom. Talán még nem ke­letkeztek új nagy vagyonok ezen a tőzsdén. De azért voltak viharos na­pok. A tőzsdeterem ismét zajlik, is­mét tele van. Jelentkeznek az új ta­gok és kint a budapesti tőzsdeépület előtt, a Szabadság téren ismét meg­jelentek a tőzsdén kívüli játékosok. Csaknem tízéves szünet után ... A mezőgazdaság meg­növekedett vásárlóereje A gabonaárak, az állatárak, a ta­karmányárak emelkedése alapján a mezőgazdaság vásárlóereje az I0MGE számításai szerint mintegy 100 millió pengővel nö­vekedett. A nagy kérdés azonban az, hogy ténylegesen milyen rétegeknek volt hasznuk ebből az emelkedésből? Semmiesetre sem annak a kisbirto­kosságnak, amelyik f­őterményeket alig tud piacra termelni. A drágább búzát a nagybirtok adta el, az állatárak emelkedé­sének hasznát a nagyhízlalók fölözték le.­­Az a gazda, aki csak magának fal egy-két disznót, vagy csak hir­ép­pen egy süldőt tud eladni, egé­szen másképpen érzi az árváltozást, mint azok a közép- és nagygazda­ságok, amelyeik a belső marha- és sertéspiacok számára, vagy éppen kivitelre tenyésztenek állatot. Nem értékeljük tehát túlságosan nagyra, hogyha a nagyobb gazda­ságok többletbevételét — nemcsak elméleti, hanem pénzben jelentkező nagyobb keresetét — 60 millió pen­gőre becsüljük. Ebből körülbelül 30 mi­llió pengőt a fogyasztók egye­nesen viseltek, míg további Az 1935-ben fel-fellobbanó tőzsdei hossz most heves árfolyamemelke­désekben bontakozott ki. Az alábbi táblázat világosan érzékelteti a hely­zetet: 30 millió a mezőgazdaság meg­segítésére szolgáló alapon ke­resztül folyt a közép- és nagy­birtok kezéhez. A mezőgazdaság megsegítésére szol­gáló alap bevételei ugyanis mintegy 50 millió pengőre rúgnak. Ennek a felét a lisztforgalmi adó, másik fe­lét pedig a textiláruk, gyarmatáruk, fűszerek és a hántolt rizs külön erre a célra fölemelt forgalmiadó váltsá­gának bevétele, az élesztő fogyasz­tásiadó-pótléka és többféle illeték bevétele jelenti. Az 50 millióból 4 milliót kapott a MÁV a mezőgazda­ságnak adott fuvarkedvezmén­yek fedezésére, 13,5 millió pengő a kis­birtok adóvisszatérítésére jutott. A fennmaradó jó 30 millió pengő azon­ban elsősorban a­ kivitel támogatá­sára, vagyis a kivitelben érdekelt nagybirtokosok támogatására szol­gált És itt is ugyanaz a helyzet, mint az iparban: a növekvő bevétel szomorú kí­sérője a tovább csökkenő mun­kabér. A mezőgazdasági napszámbérek most is ugyanott vannak, ahol ta­valy voltak. A nyáron 1.t­0—­ 1.70-nél följebb alig emelkedtek el. idén, té­len már ismét csak 1.10—1.20 pengő a legmagasabb fér­napi szám. 1936 mérlege tehát nem sok jót mu­tat a dolgozó tömegek szempontjá­ból, de annál többet a nagyipar­nak, a tőzsdének, a nagygazdáknak. Magyar Nemzeti Bank 149 — 181.80 218.— Bauxit — 68.— 121.50 249.— Magyar Általános Ivószénbánya 260.— 324.— 502.— Salgótarjáni 22.39 28.70 50.60 Urikányi 38.7­1 69.40 86.— Rimamurányi 26.70 52.25 111.80 Magyar Cukoripar — 118.-151.80 204— 93.-170.— 202.— (ischwiiult 525.— 698.— 925.— (Goldberger 44.— 66.— 87.— Nasset faipar — — 53.50 56.— IM).— 1934 1935 1936 december 31 december 31 decem­b­er 12 árfolyamérték pengőben Asztmában szenvedőknek gyakran megbecsülhetetlen­­ szolgálatot tesz a természetes „Ferenc József" keserű­víz azáltal, hogy a tápcsatorna tar­talmát gyorsan feloldja és kímélete­sen levezeti s az emésztőszervek to­vábbi működését hathatósan elő­segíti. Az orvosok ajánlják. (X) 1937 január 1. pén­tel: A Népszava új esztendeje Talán soha nehezebb körülmé­nyek között nem­ teljesítette köteles­­­égét a Népszava, mint az elmúlt esztendőben. És csak egy segítője volt ennek a kötelességnek teljesí­tésben: olvasóinak hűséges és ön­tudatos tábora, amely kitartott mel­lette és új híveket is szerzett a Népi­sza­vának. Ezt a tábort szolgálta a Népszava és senki mást. A Népszava nem áll senki zsoldjában, a leg­függetlenebb újság, de tegyük hozzá, a legszegényebb is, mert olvasói is szegény és küszködő emberek. De a Népszava büszkén viseli szegénységét és függetlenségét semmiért el nem adja és semmivel föl nem cseréli. Csa­k ez a függetlenség, csak az a szoros kapcsolat, amely összefűzi a dolgozók széles rétegeivel, ad erőt a Népszavának ahhoz a küzdelem­hez, amelyet napról napra vív a szolgaság szelleme, a kizsák­mányolás gyötrelme ellen a de­mokráciáért, a szabadságért. Csak olvasótáborának gondolati egy­sége, mélységes szolidaritása és szo­cialista hite ad erőt ahhoz a küzde­lemhez is, amelyet vív a horogkeresztes barbárság és fasiszta totalitás gondolata ellen. Ezt a küzdelmet akarja — mert­ kötelessége is folytatni — a Nép­szava az új esztendőben is. Ehhez a harchoz kérünk újabb segítsé­get, az előfizetőknek és olvasóknak újabb­ seregét, és ebb­en a kívánságunkban nincsen semmi túlzás. A Népszava minden előfizetője, minden rendsze­res olvasója szerezzen legalább egyetlenegy előfizetőt a Népszavá­nak és ha ezt a szerény kívánságot minden előfizetőnk teljesíti, máris megduplázódott táborunk. Az 1937. esztendő új küzdelmeinek ezzel a gondolattal induljunk neki: minden Népszava-előfizető szerezzen legalább egyetlenegy új előfizetőt a Népszavának. "A Népszava nem, magántulajdon, nem valami hatalmi csoport szó­csöve, a Népszava az előfizetők tá­boráé, a mozgalomé. Minél a tábor, annál tökéletesebb nagyobb lesz a­ Népszava, annál erősebb, annál töb­bet nyújthat előfizetőinek és olva­sóinak. Az előfizetési díj ellenében újságot adunk, de adunk ingyenes jogvédelmet is, adunk rendkívüli kedvezményes áron minden szín­házba, moziba, munkás elő­adásokra, fürdőkbe jegyeket. És mindezen túl a Népszava rendkívül kedvezményes biztosí­tást is nyújt előfizetőinek bal­eset következtében beálló, vagy természetes halál esetére. Akkor segít tehát a családon, amikor az a legkétségbeejtőbb helyzetbe jutott. Ötven pengőtől egészen (ül!) pengőig terjedő segélyt biz­tosít mindazon előfizetők hátra­maradottjainak számára, akik h­avonta 20, vagy hetenként 5 filléres k­ülön járulékkal belépnek a Népszava biztosításába. Induljon meg tehát az új eszten­­­dőben újra a Népszaváért való agi­táció, szerezzenek előfizetőink és ol­vasóink új előfizetőket és akiknek a Népszava mai száma a kezükbe kerül és még nem előfizetői lapunk­nak, töltsék ki az alábbi szelvényt és küldjék be még ma a Népszava kiadóhivatalába. A Népszava kiadóhivatala Budapest VIII. Conti­acca 4. Telefon: 13-0-33 és 13-1-32. Küzdelmes, nehéz esztendő maradt el a Népszava mögött. Szerényte­lenség nélkül elmondhatjuk, hogy eb­ben a veszélyekkel teli, súlyos esztendőben is jól teljesítette felada­tát a Népszava. Hűséges őrzője ma­radt a szocialista gondolatnak, ve­zetője a dolgozó tömegeknek, az igazságnak hirdetője, a munkásság nevelője, a magyar közélet élő lelki­ismerete. Töltse ki rögtön, ma vagy holnap küldje be! Megrendelem a Népszavát havi 2.50 P-ért — heti 60 fillér­ért — a Szocializmussal együtt havi 2.80 P-ért (50—600 P-ig menő biztosításért havi 20 fill.) .... Foglalkozás... Név: Lakás: város, ker­­­­ ucca szám cm., földsz.._ ajtó A gyűjtő neve Minden előfizető új harcosa törekvéseinknek! Nagy-Volga (Stockholm, december­­ 1­1. — A Nép­szava tudósítójától.) A N­­agy-Volga-terv az orosz gazdasági életnek egyik köz­ponti problémája. A nagy orosz folyam a duzzasztógátak és zsilipek egész rend­szere között folytatja már a folyását és még egyre épüln­ek az újabb és újabb csatornák, gátak, vízi erőművek, ame­lyek a folya­móri­ás erejét hasznosítják. Moszkvával a Moszkva—Volga-csatorna köti össze. A régi csatornahálózat segít­ségével a Keleti tengerrel és az Északi tengerrel megvan az összeköttetése. Az új csatornák segítségével most már a nagyvolgai hajózás öt tenger felé vezeti a forgalmat: a Keleti tenger, a Fehér tenger, a Fekete tenger, az Azovi ten­ger és a Kaspi tenger kerül így egyet­len gazdasági egységbe. Az építkezésekkel megváltoztak a vol­gai hajózás viszonyai is. Átvágásokkal néhány száz kilométeren keresztül erő­teljesen rövidítették a Volga folyását, ami a szállítás költségét jelen­tősen csök­kenti. A Volga vízét azonban más irány­ban is hasznosítják: több mint 4 millió hektár kiszáradt, szikes földterület ál­landó öntözése vált lehetővé az új duz­zasztók segítségével, másfelől pedig ed­dig már mintegy­­>0 milliárd kilowatt­óra villam­osáram termelésére használ­ták föl a Volga esését. Az építkezések súlypontja most a Volga felső folyásánál van. Az épülő völgyelzárók többévi munkát jelentenek. Komoly probléma a tartalékvizek szét­ áradásával elöntött vidékek népének áttelepítése. Több falut ki kell költöz­­tetni, sőt Mologa várost is kitelepítik, mert teljes egészében víz alá kerül. & r.

Next