Népszava, 1937. február (65. évfolyam, 27-49. sz.)

1937-02-02 / 27. szám

1937 február 2, kedd AZ EP SZAVA Londonban és Párizsban csalódást keltett Hitler beszéde Dellos francia külügyminiszter a béke egységességéről és a szerződések tiszteletben tartásáról A külpolitika tényezői, államférfiak és újságok nagyon behalten tárgyalják Hitler beszédét. Erre válaszolt Delbos francia külügyminiszter is és erről írnak a lapok. Ezekkel érdemben lapunk más helyén, külön cikkben foglalkozunk, a következőkben, ismertetjük a berlini beszéd hatásainak megnyilatkozását: A háború halottai a békéért estek el (Chateauroux, január 31.) Delbos külügyminiszter ma reggel Párizsból Chateaurouxba érkezett és résztvett a város hősi emlékművének fölavatásán. A fölavatási ünnepség alkalmából a külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben válaszolt Hitler kancellárnak tegnap a birodalmi gyűlésen elmondott beszédére. — Ezek a hősi halottak — mondotta a külügyminiszter — Franciaországért és a békéért estek el. Ez azt jelenti, hogy Franciaországnak továbbra is a békéért kell küzdenie. A külügyminiszter a továbbiakban a spanyol kérdésről szólva hangoztatta, hogy amikor a baráti Spanyolországban szomszédos kiütött a polgárháború, amely kettészakította az országot, Franciaország a benemavatkozás politikája mellett ért lándzsát, hogy ezzel elszigetelje a spanyol forradalom tüzét. Mindenesetre nagy veszély származnék abból — folytatta a külügyminiszter —, ha a be nem avatkozás elvének nyilvánvaló megsértésével megkísérelnék valamely államformát Spanyolországra rákényszeríteni, vagy valamely államformát számára megtiltani. Egyedül Spanyolországra tartozik, hogy milyen államformát választ magának. Ezek után rámutatott az általános béke megszervezésének „szerencsétlen nehézségeire" és így folytatta: — Teljes mértékben hívei vagyunk a Népszövetségnek és támogatjuk továbbra szövetség biztonsági is a Nép Utak, az alexandrettei rendszerét. szandzsák kérdésének megoldására, amely úgyis a Népszövetség műve volt. Békebarát országok egymással való kapcsolata — versengő csoportok kialakulása helyett... — Ugyancsak Franciaország biztonságát, * egyúttal az általános sékp megerősítését mozdítják elő — folytatta Delbos — a békebarát országokkal fenn[Angliával álló kapcsolataink. fennálló szoros benső viszonyunk, valamint a kisantanttal, Lengyelországgal Oroszországgal fennálló és Szovjetegyezményeink megannyi biztosítékot szolgáltatnak számunkra a háborúelleni küzdelmünkben. Ebben a küzdelemben erkölcsi támogatással találkozunk több más nép részéről, elsősorban Amerikának amely demokráciája részéről, nagy demokráciával minket az elvek közössége fűz össze. — Nem gondolunk arra — folytatta a miniszter, hogy szembeforduljunk, vagy barátainkat szembeállítsuk bárkivel is. Ellenkezőleg, arra törekszünk, hogy megakadályozzuk az egymással versengő államcsoportok, az eszmények vagy érdekek közösségén alapuló ellentétes szövetkezések kialakulását. Szigorúan védelmi jellegű szerződéseink, amelyek saját védelmünk éber gondján alapulnak, csupán biztosítékok és vihar elleni elővigyázó megállapodások. Ragaszkodom ahhoz, hogy megkíséreljük barátaink körének minden nemzetre való kiterjesztését. Ha együttműködünk — mint ahogy ez a törekvésünk — a világgazdaság helyreállításán, ha kereskedelmi, pénzügyi és vámügyi megállapodásokat, kötünk, ha részt veszünk a nemzetközi nehézségek leküzdésére irányuló minden eszmecserében, ha elfogadjuk azt, hogy minden ellentétet döntőbírósági eljárás alá bocsássunk, ezzel mutatjuk ki leghatályosabban, hogy a földkerekségen van hely valamennyi jóakaratú nép számára és hogy a fegyveres erőszak alkalmazása mindig számvetési hiba és bűn. Ha választanunk kel a háború között, amelyben győzők és legyőzöttek egyaránt megsemmisülnének és a békés együttműködés jótéteményei között, akkor ki is habozhatna azok közül, akik a népek sorsát intézik? A szerződések megtartása és a béke biztonsága Ezután Hitler beszédére tért át és a következőket mondotta: “ Készséggel állapítom meg mindenekelőtt, hogy Hitler beszédében nincs semmi támadás Franciaország ellen és hogy a kancellár azt mondotta, hogy Németország és Franciaország között nem lehet alap semmiféle vitára. Ez a mi gondolatunk és a mi óhajunk is. De nemcsak mi vagyunk — németek és franciák — egyedül a világon és a béke fenntartásának olyan általános feltételei vannak, amelyek túlterjednek mindkét országon. E feltételek és szabályok közé tartozik szerintünk az, hogy tartsuk tiszteletben a szerződéseket. Amikor a kancellár utalt korábbi szerződésű megtagadásokra és ezekhez egyedül saját kezdeményezéséből újabb fölmondásokat fűzött, ezzel nem erősítette meg a bizalmat, amely az aláírások érvényén nyugszik. Kétségtelen, hogy híj lapot fordít a történelemben és késznek nyilatkozik a jövőben a becsületes együttműködésre, de a nemzetközi együttműködés tárgyalásokat és megállapodásokat foglal magában és ezek nagy nehézségekkel fenyegetnek. ha Németországnak az a nézete, hogy a fegyverkezés — igaz, hogy védelmi célú fegyverkezés — kérdésének ő az egyedüli bírája. Idézte Hitler szavait, amelyekben a béke nagy értékéről beszélt, hangsúlyozta: — Mi ugyanígy gondolkodunk, amikor a leszerelési általános érte mem 3. oldal kezlet egybehívását kérjük. Ami minket illet, egyedüli föltételünk az, hogy a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítések ne irányuljanak senki ellen sem. Amikor ezt mondom, Szovjet - Oroszországra gondolok. Veszélyes és önkényes lenne azt akarni, hogy a nemzetközi közösségből kizárjunk egy több mint kétszázmillió szágot, lakosa éramely egyébként nem gondol mások kizárására és amely, ugyanúgy mint mi, a béke szükségétől és óhajától van áthatva. A fegyverkezés ellenőrzésének kívánsága nem mehet sértésszámba n Amikor azt mondjuk, hogy Európa gazdasági újjáépítésének az a feltétele, hogy békés légkör alakuljon ki, hogy nyilvánossá tegyük és ellenőrzés alá helyezzük a fegyverkezéseket, hogy megállítsuk és fokozatosan vetkezést, akkor korlátozzuk a jegy-Németország hajlandó a mi szavainkban sértő utalást látni. Mi azonban middig azt hirdettük, hogy ezek a megállapítások valamennyi országra érvényesek, beleértve magunkat is. Nem kívánunk Németországtól semmi olyat, amit ne kívánnánk mindenkitől és saját magunktól is. Amikor azt mondjuk, hogy készek vagyunk közreműködni a nyersanyagok méltányosabb elosztásában, de arra junk, hogy ezzel nem is gond aháborút tápláljuk, senki sem sértődhetik meg e jogos aggodalom miatt. Ha uralomra akarjuk juttatni a békét, akkor a hadiiparokat, békeiparokat kell átváltoztatni és ez az átalakítás, amely nélkül félelmes válságok felé megyünk, annál nehezebb, mert más termelési ágak rovására élénk ütemben folytatták a fegyverkezést. Ezt a nehézséget csak akkor oldhatjuk meg, ha kereken felhagyunk a fegyverkezéssel és ha a helyreállított árucserében és az újból megtalált virágzásban — hála a biztonságba vetett egyetemes bitnek — új piacok nyílnak meg megújult termelésünk számára. Ez a nagy feladat az, amelynek megoldásához kérjük Németország és valamennyi más állam segítségét. Hogy ezt a feladatot jól elvégezhessük, hagyjunk föl minden oldalról a sértődésekkel, a bizalmatlankodásokkal és szabadítsuk meg a világot a háború lidércnyomásától. Befejezésül Delbos a következőket mondotta: Ami minket illet, mi minden erőnkkel rajta vagyunk, hogy ez a megbékülés bekövetkezzék. Meg vagyunk győződve, hogy a háború végzetes lépés, hogy a háború bűn, amelyet egyszers mindenkorra száműzni kell, mert örökre megsemmisítené a civilizációt. Ennek érdekében a végsőkig is elmegyünk a békítő eljárások, a kezdeményezések és a megértés biztosítása terén. Békeakaratunknak egyedüli korlátja az a rendíthetetlen akaratunk, hogyha megtámadnak minket, akkor védjük magunkat és hogy hívek maradunk szerződésekben vállalt kötelezettségeinkhez. Ezzel olyan szabad és erős nép Van mm néhánykor a Szociáldemokrata Párt Kultúrpropagandaosztálya által 1937 február hó 7-én, vasárnap délután 4 órakor a Művész Színházban (volt Fővárosi Operettszínház, Nagymező ucca) tartandó VIII. Munkáselőadásra Színre kerül G. B. SHAW: cimborája című 3 felvonásos színműve