Népszava, 1937. április (65. évfolyam, 73–98. sz.)
1937-04-01 / 73. szám
1937 április 1, csütörtök NÉPSZAVA Szentesi akkordok Szentes már nem Szentes többé, hanem szimbólum. Fogalomzavarok, rosszhiszeműségek, a horogkeresztes fertőzetet kísérő tünetek, a magáról megfeledkezett vidéki közigazgatási közeg és a korlátját tévesztő közigazgatási vezető, a megfélemlített közvélemény, a paroxizmusig hazudozó sajtó szimbóluma. Ki okozta a szentesi botrányt? Jánoska rendőrfőtanácsos úr! És ki fokozza a szentesi botrányt? Jánoska rendőrfőtanácsos úr, akinek valamilyen módon igazolnia kell fölfelé eddigi magatartását és akinek, ha oka nincs, ürügyet kell teremtenie, hogy a „vörösök" ellen fölléphessen. Ki állt oda megbélyegző és megfilázó kísérőzenével „békíteni" akkor, amikor a horogkeresztes dömpingsajtó hazugságaiból majdnem új Kémeri-ügyet dagasztottak bizonyos célok szolgálatában? A főispán, aki, mint a délutáni horogkeresztes kormánylapból értesülünk, nem megy el a jól megérdemelt nyugdíjba. Dehogy megy el, valamennyi tényező változatlan bizalmának letéteményese, hiszen ismeretes nyilatkozatával nem mondott többet és nem mondott kevesebbet, mint annyit, hogy a szociáldemokrata munkásotthon céljaira való adakozás nemzetellenes és hazafiatlan!... Új nyilatkozatok a régi téma körül. Dr Vecseri Sándor, a szentesi református egyház főgondnoka, hasábos nyílt levélben titakozik az ,,Esti L iság" hazudozásai ellen. Kiderül nyilatkozatából, hogy a szentesi pártszervezetnek esze ágában sem volt, hogy virágvasárnapján munkásbált rendezzen. Kiderül, hogy a bált a Földmunkás Szövetség ottani csoportja rendezte volna, ha a rendőrség engedélyezi. De dr Vecseri Sándor nyilatkozatában van olyan kitétel is, amelyből kiderül, hogy a szociáldemokrata pártnak (ahogyan ő mondja: „szociáldemokrata szakszervezetnek") talán nem engedte volna át díj ellenében sem a Református Kör termét. A szentesi földmunkás azonban tisztességes ember és sem mint földmunkás, sem mint szociáldemokrata nem bérence egy idegen terjeszkedő nagyhatalomnak, nem áll zsoldjában horogkeresztes fölforgató törekvéseknek, nem veszélyezteti az állam rendjét és polgárainak szabadságát. Sajtója nem kap szubvenciót, nem hirdet fölfordulást és rémuralmat. A szentesi szociáldemokrata földmunkás a maga szegénységében és nyomorúságában a szabadság harcosa és ha egyszer-egyszer bálra, mulatságra van kedve (de kevés kedve van), a Főgondnok úr — aki jóhiszemű barátságot mutatott a szentesi munkások iránt — minden aggodalom nélkül átengedheti neki a termet. Nyilatkozik Ambrus Albert elvtárs is. Ő is a kormánypárti horogkeresztesek hazudozásaival foglalkozik. Közli, hogy az „Esti Újság" nevű sajtótermék ellen a megfelelő törvényes lépéseket megtették. És közli azt, hogy a nyilasok barátja, Kozma György főispán tévedett. Nemcsak három zsidó adott és nemcsak 14 pengőt otthon fölépítésére. adott a Munkás Az igazság az, hogy 1935-ben építették a munkásotthont és ekkor zsidók és keresztények egyformán kivették a részüket az adakozásból. Adott az ipartestület, adott az Iparos Nőegylet, adott belügyminiszteri jóváhagyással (Kozma Miklós, a főispán bátyja volt a belügyminiszter) a város is. A kártyák nyíltak és ebből az ügyből bajos horogkeresztes rejtelmet csinálni. De nyilatkozott .Jánoska rendőrfőt ajtácsos úr. Nyilatkozott és cselekedett Mivel eddigi ügyei oly rosszul sikerültek, telelármázta a várost és a megyét, hogy március 28-án nagy felvonulás készül a Tisza partjára. Ott volt az egész karhatalom, ott volt Jánoska is, csak éppen a tüntetők nem érkeztek meg. Nem Jánoskától ijedtek meg. Nem érkeztek meg, mert nem is volt szándékukban, hogy oda menjenek. Az egészet Jánoska találta ki. És nyilatkozott Jánoska hivatalszobájában is nyilvánosan. Azt mondotta, hogy hiába ugrálnak ellene a budapesti szocialisták, neki azért nem történhetik semmi baja, mert Boór megvédi őt. Nem tudjuk, hogy Jánoska főtanácsos úr alappal, vagy alap nélkül hivatkozik erre. Ez az ő ügye. Közügy ellenben az, hogy ez sem menthet meg valakit, ha hivatalára teljesen és tökéletesen alkalmatlan, ha a szükséges tapintat helyett szükségtelen provokáció a kenyere. Ha kudarcot vallva nem nyugszik meg, hanem tovább kever és jelent, hogy magát igazolja. Nem: az ilyen közhivatalnokból hiányzik a vezetőiség és az az érzésünk, hogy képesakármennyire is hivatkozik Boór Aladárra, kell, hogy az nyugodalmasabb állásról gondoskodjék állítólagos védence számára. A főispán pedig? Őt a kormány szócsövének fogjuk fel. És újra megkérdezzük: törvényen kívül vagyunk-e, vagy sem? » A magyar szociáldemokrácia építő munkája másfél év alatt Harcolt az országos és a községi politika fórumain a dolgozó népmilliókért A pártvezetőség és a parlamenti frakció jelentése április 4-iki és 5-iki Kongresszusunkhoz Most került szociáldemokrata ki a nyomdából a párt vezetőségének és parlamenti frakciójának XXXI. évi jelentése, amely a vasárnap és hétfőn megtartandó országos kongresszusunk számára készült. Ez a jelentés szinte villanásszerű túlzsúfoltságában — hatvankét oldalon — a magyar szociáldemokrácia másfél év alatt megvívott harcait, azokat a küzdelmeket pergeti le előttünk, amelyeket pártunk legutóbbi kongresszusunk óta a az országos és községi politikában dolgozó népmilliókért, politikai szabadságukért, megélhetésükért, szociálpolitikai védelmükért folytatott és azokat a meg nem szűnő üldöztetéseket, amelyek pártunk szervező, oktató, felvilágosító munkáját kísérték. Az új politikai helyzet A jelentés, miután kegyelettel emlékezik meg a szociáldemokrata munkásmozgalom legutóbbi másfél esztendejének, sajnos, számos hazai és külföldi halottairól, a politikai helyzetnek a Gömbös - kormány uralma alatt és azóta kialakult képéről ad áttekintő vázlatot. A Gömbös-kormány állandóan számot vetett egy háborús kirobbanás lehetőségivel, erre építette föl politikai elgondolásait és ezért lehetően kerülni igyekezett, az összeütközést a különböző pártokkal. A gombosi korszakot emellett egyfelől a diktatórikus rendszerekkel való kacérkodás, másfelől a két kézzel szórt, felelőtlen ígéretek jellemezték. Ezek az ígéretek azonban mind beváltatlanok maradtak. Gömbös a többi közt a titkos választójog ígéretével jött és miután föloszlatta a parlamentet, újra nyílt szavazással választatott. Az új parlamentben azután Gömbös azt hirdette, hogy a választójog reformja már 11011 sürgős feladat — „előbbrevaló a kenyér kérdése". le ugyanakkor a kenyérkérdés, a széles rétegek megélhetésének problémái is megoldatlanok maradtak és újra bebizonyosodott, hogy a szociális problémák, a kenyérkérdés megoldásának éppen a nyíltszavazásos rendszer a legfőbb akadálya. Ezt Gömbös Gyula betegségének utolsó periódusában már be is látta, aminek beszédes bizonyítéka az a levél, amelyet Sztranyavszky Sándorhoz intézett egy választójogi pártközi konferencia összehívása érdekében. A mai politikai helyzet kialakulásának felvázolása során ismerteti a jelentés a Darányi-kormány megalakulásának körülményeit, a választójogi pártközi konferencia lefolyását, azokat a fenyegetéseket, amelyekkel Kozma Miklós volt belügyminiszter még a Darányi-kormány megalakulását megelőző napokban illette a pártot és a Népszavát, valamint Darányi miniszterelnök programadó nyilatkozatait. Rövid összefoglalását adja a jelentés azoknak a küzdelmeknek, amelyeket pártunk képviselői a parlamentben folytattak a szabadságjogokért, a választójogért, az adóterhek igazságosabb és méltányosabb megosztásáért, az ősz óta a széles néprétegek számára teljesen elviselhetetlenné fajult drágaság ellen és a dolgozó tömegek szociális védelméért. A Darányi-kormány is leszögezte magát a titkos szavazást meghonosító választójogi reform mellett, de az eddigi jelekből, nyilatkozatokból a pártvezetőség jelentése azt a következtetést vonja le, hogy ,,a választójog reformja a Darányi-kormány kezében, a sokat emlegetett korrektívumokkal, nem lesz olyan reform, amelyet mi is elfogadhatunk". Ám a mai helyzet tarthatatlan. Kivezető út csak új választójoggal és új választással remélhető. Mi változatlanul valljuk ezt a felfogást és elutasítunk minden olyan törekvést, jöjjön az bármely oldalról, amely a választójogi reform meghiúsítását célozza." A külpolitikai helyzet másfél év alatt történt változásairól, a külpolitikai frontok legutóbbi kialakulásáról ad számot ezután a Bátraké a szerencse! Az új m. kir. osztálysorsjátékon egy szerencsesorsjegy gondtalan jövőt hozhat. Am: Vs . 3'/t,Us 7, V* - 14.. V. - 28 pengő. Rendeljen egy levelezőlapon Bürge Frigyes Barik Rt.-mi], Kossuth Lajos neem 4. Telefon: 1-898-80. A luizasok már a jövő héten, 10-én kezdődnek. (X) gjsma 3. oldal tfAT^^ASAROLJON 'OSZTÁLYSORSJEGYET H UZAL APRU IS 10,CN BANK R.T BUDAPEST HOSSUTH LAJOS-lf Rmckban még ma! Levelezőlap is elegend ! Telefon: 18-98-80 Hivatalos árak: 7» - 31/«,1/* - 7,V. = 14,Vi - 28 pengí Az összes nyereményeket azonnal kifizetjük 8 órától 6-ig egyfolytában nyitva jelentés, amelyből ugyancsak megállapítható, hogy ez a másfél esztendő milyen sorsdöntő kihatású események foglalata volt a világpolitikában. Az olasz—abesszin háború, a locarnói egyezménynek a horogkeresztes Harmadik lom részéről való fölrúgása, Biroda Léon Blum népfrontkormányának uralomrajutása, a kilencedik hónapja dühöngő spanyol polgárháború, a német—osztrák megegyezés, az lázas fegyverkezés, amelynek során a az egyes nagyhatalmak, egymással versengve, igyekszenek túltenni egymáson és az ennek folytán olyannyira akuttá vált háborús veszedelem csak legrikítóbb színfoltjai a világpolitikai helyzet szédítő iramú, kaleidoszkópszerű változásainak. Megemlékezik a jelentés az Interparlamentáris Unió múlt év júniusában Budapesten lefolyt tanácskozásairól is és a szociáldemokrata parlamenti frakció tagjainak az interparlamentáris konferencián kifejtett szerepléséről. Majd pártunk nemzetközi vonatkozásait és ennek keretében a külföldi testvérpártok legutóbbi választási győzelmeit, politikai térhódítását ismerteti. A fővárosi községpolitikában lefolytatott harcainkról is bőven akad jelentenivaló. Hiszen abba az időbe, amelyet a jelentés felölel, esik „a nagy szanálás" esztendje, amely súlyos küzdelmeket hárított pártunkra a fővárosi dolgozó tömegek és a közüzemi alkalmazottak érdekeinek védelmében. Ennek a harcnak egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, a amikor pártunk minden erejét mozgósítva, teljes fölvértezettséggel állt ki a Beszkárt árdrágítása ellen és a főváros költségvetési vitájában az indítványok elvósztott az ellen, hogy a sorával tiltakoztal kezes „szanálás" költségeit a közüzemi munkásokkal fizettessék meg. Pártunknak az országos községpolitikában való szerepléséről ugyancsak összefoglaló jelentést kapunk. A pártszervezés és a pártoktatás munkájáról fölsorakoztatott adatok örömteljes, biztató képet adnak arról, hogy a magyar szociáldemokrácia, a hatósági üldöztetésekkel és a feléje acsarkodó gyűlölködéssel megbirkózva, az ezernyi akadályok és farkasvermek ellenére milyen hatalmas lendülettel vitte előre a maga építő munkáját. Megemlékezik a jelentés a Népszava szerkesztőségében és párttitkárságában, valamint a pártszervezés terén végrehajtott átszervezésről, a fővárosi pártszervezetek hatalmas megerősödéséről, a szervezetekben dolgozó BMiflftir imfiiiWMTTMHiaft trn^b^m^i, • \ -. yi .'a A m „.,•>• -amtia»,, ^ .....--•• • U r 1 ü tiW 1 .tSmttifllH^W