Népszava, 1937. június (65. évfolyam, 121–145. sz.)

1937-06-01 / 121. szám

­ Háborús izgalom világszerte a spanyolországi események miatt A „Deutschland" német cirkáló megütközött két spanyol köztársasági repülőgéppel.­­ A hadihajó húsz embere elesett, sokan megsebesültek A német hajóhad megtorlásul bombázta Almeira várost Sok halott és sebesült polgári áldozata van a német bombázásnak így történhetett Alimeira spa­nyol városban. A ragyogó nyáreleji hajnalban boldogan pihent és készült napi munkájára a város. De a csöndben hajóraj sorakozott föl a békés város partjai alatt és egyszerre vége lett a de­rűnek, boldogságnak. .Minden figyelmeztetés, fölhívás, intézés nélkül, megindult a szörnyűségek szörnyűsége a hadihajók irányából. A rémület és iszonyat, sikolya lett úrrá a városon. Gyújtó és robbanó, gránátok, srapnellek és légi aknák özöne zúdult a békés városra. Tucatjával dőltek romba az épü­letek. Emberi testeket marcangol­tak a lövedékek repeszdarabjai és az összeomlott házak alatt emberi testek lapulta­k szét. Békésen dol­gozó férfiak, házimunkájukat végző és gyermekeiket ringató asszonyok vére, teste egy halmaz lett otthonuk omladékai­val és halamra gyilkolt gyermekeik holt­tetemeivel. Akneirában ekkor még épolyan kevéssé tudták a magyarázatát ennek a szörnyűségnek, mint ahogy azt ép érzék­kel és józan gondolkodással még most sem foghatja fel senki. Mallorca szigetének Ibiza nevű kikötőjében, haditerületen hor­gonyzott egy hadihajó. Hadi repülőgépek cirkáló útjukban elhúzták a város és a hajó fölött. A hadihajó és a hadirepülők kö­zött összeütközés támadt. Eddig csa­k egyik részről, a spanyol köz­társasági kormány részéről ér­kezett áttekinthető jelentés arról, hogy valójában mi történt ott. E jelentés szerint a hadihajóról, amely német volt, tűz alá fogták a köztársasági repülőket. Ezek bombatámadással viszonozták a tüzelést, súlyos károkat és számos német tengerész halálát okozva. Német részről eddigelé indulatos tiltakozásban, becsmérlő jelzők­ben bővelkedő terjedelmes tudósí­tásokat olvasunk arról, hogy Ber­lin milyen kíméletlen megtorlást határozott el a bombatámadás miatt, azonban magára a tény­állásra vonatkozóan nem érkezett onnan semmiféle meggyőző meg­állapítás. Az bizonyos, hogy az ügyben szereplő „Deutschland" nevű né­met cirkáló neve nem most for­dul először elő a spanyol tragédia krónikájában. Úgyszólván azóta, hogy Spanyolországban kitört a katonai felkelés, a „Deutschland" állandóan ott szerepel a jelenté­sekben. Amikor a köztársasági hajóhad megütközött a felkelők hajórajával, ott volt a közelben a „Deutschland". Amikor felkelők támadást intéztek köztársasági kézen lévő kikötők vagy szállító­hajók ellen, megint csak ott volt a közelben a „Deutschland". Ami­kor Francóék elfoglalták Malagát, a szárazföldön olasz „önkéntesek", a tengeren pedig a német „Deutschland" volt a felkelők eme hadi sikerének legfőbb tényezője. Nem hangzik tehát valószínűtle­nül, hogy a „Deutschland" a fel­kelők kezén lévő terület fölött látva a kormányhű repülőgépeket, megint beleavatkozott az esemé­nyekbe. de akárhogyan is tör­tént, az almeirai békés lakosság­nak, a­ dolgozóknak, a nőknek, a gyermekeknek semmi, de semmi részük sem volt a történtekben. Teljesen érthető az almeirai ször­nyűségre vonatkozó első meg­nyilatkozásokban a kétség, hiva­talos és nemhivatalos tényezők­nek az a kételkedése, amellyel az első híreket fogadták, hogy fenn­tartással közölték a bombázás hírét, mondván: „nyilván tévedés­ről van szó, nem Almeira város, hanem a hadikikötő ellen intéz­tek támadást a német hadihajók". Most már azonban semmi kétség a történtekben. Igenis Almeirát, a nyílt békés várost bombázták. A köztársasági kormány a Nép­szövetséghez fordult panasszal ezért a támadásért. Azt tette, amit a béke és Európa biztonságának érdekében egyedül megtehetett. A békés város bombázására nem felelt háborús föllépéssel. A ren­delkezésére álló nemzetközi szerv­hez fordult oltalomért és elég­tételért. A lángban álló Spanyol­ország kormánya megtett mindent annak az érdekében, hogy a tűz, amely őt pusztítja, ne csapjon át más területre és hogy Spanyol­ország tragédiája ne váljék egy ú­jaibb világkataklizma előidéző­jévé. A köztársasági kormány példáját követniük kell a hatal­maknak is, mindent meg kell tenniök annak­ érdekében, hogy az ibizai összeütközésből és az almeirai tömeggyilkosságból ne kerekedjék újabb háborús bonyo­dalom. Azonban, hogy ez lehetséges le­gyen, a Népszövetségnek föl kell hagynia, az adomábeli sóhivatal szerepével. Genfben nem szorítkoz­hatnak arra, hogy a diktatúrák­nak egy független ország belső dol­gaiba való állandó beavatkozását és területi épsége ellen intézett tá­madásait egyszerűen regisztrálják és minden egyes esetben meg­elégedjenek valami kenetteljes fohásszal arra nézve, hogy a Nép­szövetség egyik tagállama ellen az alapokmányba ütköző támadást kíséreltek meg és hogy ez nem szép dolog. Mert a történtek után el lehe­tünk készülve ennél is cifrább dol­gokra. Amióta Francóéknak rosz­szul megy, a diktatúráik mind ide­gesebbekké válnak és idegességük­ben mind kevésbé takarják azt a valóságot, hogy minden hatalmi eszközzel segítségére vannak egy törvényes­ kormány ellen intézett felkelésnek. Egészen bizonyos, hogy ennek az idegességnek a ha­tása még sokszor megnyilvánul és még­ sok izgalmat, rémületet és veszedelmet tartogat a világ szá­mára. A Népszövetségnek el kell rá készülnie és állást kell vele szemben foglalnia. A Népszövet­ségben tömörült civilizált világ­nak és azoknak a hatalmaknak, amelyek a Népszövetséggel azono­sítják magukat, komoly és erélyes állásfoglalása ma még elejét ve­heti annak, hogy ezek az inciden­sek világkatasztrófa elindítóivá váljanak. A demokráciáknak, amelyeket belső meghasonlás és kifelé irá­nyuló támadás vágya nem nyug­talanít és amelyek éppen ezért az egészséges szervezet öntudatával rendelkeznek, végre egyszer ko­molyan és habozás nélkül kell a­ tűzcsóvával való rémízgetésnek és játéknak véget vetniök. 63. évfolyam 121. szám Budapest, 1937 június 1. kedd óra 10 A MAG­Y A R O R S Z ÁG I SZOCIAL D E M O K R­­ATA PA RT KOZPONT I K O Z L O N Y, E Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 "Meg­jelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 Az első jelentés az ibizai összeütközésről (Valencia, május 30.) A Reuter-iroda jelenti: „Két kormányrepülő­gép Ibizából kiindulva, Palma de Mallorca felé haladt és közben tizenkét bombát dobott le az­­Admiral Scheer­ német hadihajóra, amely tűz alá vette a két gépet A bombák közül négy a német hadihajó fedélzetén robbant föl." Ez ügyről a valenciai kormány hadügyminisztériuma a következő hivatalos jelentést adta ki: „Szombaton délután öt órakor a kormánycsapatok két repülőgépe a Baleári-szigetek irányában földerítő repülést végzett. Abban a pillanat­ban, amikor a gépek Ibiza fölött elrepültek, az öbölben mintegy kétszáz méternyi távolságban horgonyzó hadihajó rálőtt a két repülőgépre, amely pedig sem a hajót, sem a várost nem támadta meg. A repülőgépek válaszképpen tizen­két bombát dobtak le, amelyek közül négy a hadihajó fedélzetén robbant föl. Később felfogott jelentések szerint a hadihajó az Admiral Scheer­ német cirkáló." „Mint ismeretes — mondja ezután a kormány közleménye —, az ellen­őrzéssel megbízott hajóknak a parttól legalább tíz mérföldnyi távolság­ban kell tartózkodniok. A német hadihajó azonban az ibizai öbölben

Next