Népszava, 1937. június (65. évfolyam, 121–145. sz.)
1937-06-01 / 121. szám
1937 június 1. kedd NÉPSZAVA Darányi miniszterelnök bejelentette, hogy megoldják a mezőgazdasági népesség öregségi biztosítását A földművelésügyi költségvetés vitája A képviselőház hétfői ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Kornis Gyula alelnök. A napirend szerint ekkor folytatták a költségvetés tárcánkénti tárgyalását Soron volt a földművelésügyi tárca költségvetései, amelyet, mint előadó, Krúdy Ferenc (Nep) ismertetett. Az első fölszólaló a vitában Klein Antal (független kisgazdapárti) volt. Sürgette a szesztörvényt és fejtegette, hogy a borfogyasztási adó a legigazságtalanabb adónem, mert nem igazodik a bor árához. Schandl Károly (Nop) arról beszélt hogy nem lehet tudni, meddig tart a búzakonjunktúra, mert ha például Anglia piacra dobná a tartalékolt búzamennyiséget, ez katasztrófát jelentene a búza árára. Belföldi viszonylatban helyesli a búza minimális árának megállapítását. Petró Kálmán (kereszténypárti) a gazdasági szakoktatás fontosságáról beszélt. Helyesnek tartaná, ha a leventeoktatást bekapcsolnák a mezőgazdasági szakoktatásba. (Darányi miniszterelnök: „Helyes!") Farkasfalvi Farkas Géza (pártonkívüli) a szeszkartell kiváltságos helyzetét kifogásolta. A túlzott monopóliumok és kedvezményezett alakulatok diktatórikus rendszeréből csak a kiválasztottaknak van hasznuk. Egészséges átalakulás csak becsületes verseny mellett lehetséges. (Rassay Károly Marschall államtitkár felé: „A szegedi paprikások már várják az államtitkár urat!") Szigorú összeférhetetlenségi törvényt sürgetett. A túltengő nagybirtok fojtogatja itt a mezőgazdasági népességet a birtoka. Ezek a kisparcellák egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy családot eltartsanak. Márpedig ez volna a cél. Ahol nincs lehetőség arra, hogy földjeiket kiegészítsék, ott olyan üzemformát kellene adni ezeknek, amelyek mellett megtalálják megélhetésüket a kisterületen is. A törpebirtokos helyzete szinte semmivel sem jobb, mint a mezőgazdasági munkásé és amíg például a földmunkás egyszobakonyhás lakását adómentessé tették, addig annak a birtokosnak, akinek egynéhány négyszögöl földje van, nincs igénye az adómentesség kedvezményére. Nincsen szociális biztosításuk, az országos betegápolási alapot nem vehetik igénybe és óriási összegek, a többi között kórházi költségek terhelik már ezeket az apró birtokokat. Az egyéb adóztatás kérdését is rendezni kell velük kapcsolatban, mert lehetetlen, hogy aki magának és családjának megélhetését sem saját földjén, sem munkaalkalmak hiányában, másutt előteremteni nem tudja, az állam eltartásához egyenesadók formájában hozzájáruljon. Amikor nagy vállalatok óriási adókedvezményben részesülnek, addig e szegény emberek tehermentesítésére nem történik semmi. Politikai jogok tekintetében is ez a réteg egyike a legelhagyatottabbaknak. A választói névjegyzékekből látjuk, hogy nagy előszeretettel veszik el tőlük a törvény biztosította jogokat is. A kisbirtokos helyzete is figyelemreméltóan alakul. Olyan kevés földdel rendelkeznek, művelési formáik olyan elmaradottak, hogy megfelelő tőke hiányában nem tudnak kellő művelési formára áttérni és sokszor nem is rendelkeznek a kellő mezőgazdasági tudással. Ezért nem tudnak megfelelő munkáslétszámot foglalkoztatni és nem képesek munkásaikat kellően fizetni. Most, tavasszal, amikor a mezőgazdasági napszámbérek a munkatorlódás következtében emelkedést mutatnak, a kisebb birtokosok sokszor egyáltalán nem tudtak munkást fogadni, mert nem volt miből fizetniök. Ennek következménye, hogy küzdelem folyik olyan emberek között, akiknek gazdasági helyzete nagyjából azonos és ellenségként állnak szemben, akiknek tulajdonképpen testvéri együttműködésre volna szükségük. — A földművesek — mondotta Takács Ferenc — meglehetősen sokat újítottak saját erejükből is, így különösen a baromfinevelés, állattenyésztés, tejtermelés és hasonló területeken. Nincs igor azonban a kellő tervszerűség, hogy ezek a kisebb üzemtulajdonosok is megfelelően boldogulhassanak. Saját "tapasztalataim alapján beszélhetek Dániáról. Az ottani magas mezőgazdasági kultúrának alapjai: a szövetkezetek és a hatalmas, magas nívón álló mezőgazdasági műveltség. A szövetkezeteket Dániában alulról építették ki és nem felülről ereszkedett reájuk pókként az egykéz. A szakoktatást, amire a mezőgazdasági termelőnek szüksége volt, maguk teremtették meg. Elég, ha csak a híres dán népfőiskolákra utalok, amelyekben a legfontosabb tantárgyak a mezőgazdasági ismeretekkel kapcsolatosak. Dánia intelligenciájának is egészen más szerepe van, mint nálunk, mert ez az intelligencia legteljesebb erejével segítségére van a népességnek. A dán népfőiskolákon keresztül tapasztalhatjuk legjobban ezt a tényt. Az én megítélésem szerint elmúlt már az az idő, amikor a mezőgazdasági népességet csak a maga erejére utalhattuk. Annyira elmaradtunk mezőgazdasági téren, hogy ha azt várjuk, hogy a magyar földműves is a saját erejéből építse föl azokat a szervezeteket, amelyek az int Takács Ferenc elvtárs szólalt föl ezután. Arról kívánok beszélni — mondotta —, hogy miképpen élnek a mezőgazdaságban az emberek és milyenek a mezőgazdasági viszon nyok. A miniszter szerint ügyelniük kell arra, hogy a mezőgazdaságmegállja a helyét a világversenyéében. Az előadó azt mondotta, hogy kiagyisúlyt kell vetni a kisüzem életképességére, a költségvetés keretei azonban nem elég tágak e feladatok megoldásához. A magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági népességi helyzetét és boldogulását megnehezíti a túltengő nagybirtok. Ma is ki kell vándorolniuk a magyar munkásoknak a hitlerista Németországba. A statisztikai hivatal üzemstatisztikai kimutatásai tiszta képet adnak a helyzetről, csak sajnálatos, hogy 5 és 50 hold között nem mutatják ki a mezőgazdaság helyzetét. A kisüzemek tekintetében Hódmezővásárhelyt, az én városomat veszem alapul, mert ennek helyzete megmutatja az egész országét. Hódmezővásárhelyen 11.489 birtokos van és több mint a felének 5 holdon aluli tenzívebb mezőgazdasági termeléshez szükségesek, akkor minden várakozás meddő marad. Pedig bizonyos mértékig már nálunk is megvannak azok a szervek, amelyeket megfelelően fölhasználhatunk. Utalok a mezőgazdasági kamarákra, amelyeknek szerepe egyre inkább domináló lesz a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági kamarákkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a mezőgazdaság vidéki irányítását teljesen ezekre kell bízni. A kecskeméti mezőgazdasági kamara tizenötesztendős működéséről szóló jelentéséből azt, látom, hogy nyugodtan rábízhatjuk a kamarára ezt az irányító munkát. A gyakorlati mezőgazdasági szakoktatásról különböző dicséretek hangzottak már el, de ez a szakoktatás nem hasonlítható a nyugati államokéhoz, mert elmaradott és nincs meg benne a kellő gyakorlatiasság. Az utóbbi esztendőben kétségtelenül van ezen a téren valamelyes fejlődés, de ezt az ütemet fokozni kell. A szakoktatással kapcsolatosak a talajvizsgálati és talajismereti kérdések is. Dániában a birtokok több mint 74%-ánál keresztülvitték már a talajvizsgálatokat. Nálunk a mezőgazdák, különösképpen a kisbirtokosok igen jelentős része még nem jutott el annak fölismeréséhez, hogy ennek milyen nagy jelentősége van. Célszerű lenne tehát, ha államilag végeztetnék el ezeket a talajvizsgálatokat és a szükséges fölvilágosításokat, a trágyáztatást és a talajerők fenntartását illetően. Mivel ezeknek a céloknak szolgálatát nem látom kellőképpen a költségvetésben, azt nem fogadom el. Losonczi István (Nep) az öntözés nagy fontosságára és a termésértékesítés szempontjából az utak megfelelő kiépítésére hívta föl a figyelmet. Rakovszky Tibor (független kisgazdapárti) javasolta, utasítsa a Ház a kormányt a mezőgazdasági munkásság biztosításának rendeleti megoldására. Sürgős szükség van a földbirtok mai megoszlásának arányosítására. Ma az a helyzet, hogy csak az nem tud földet, vásárolni, aki megműveli. Itt mindenre van pénz, csak a magyar nép földhözjuttatására nincsen. Báró Roszner István (Nep) a munkástelepesekről beszélt Mizsey György (független kisgazdapárti) megállapította, hogy a költségvetésben a kormányzat nem érvényesíti a kisemberek érdekeit. Nagyon kevés pénzt irányoztak elő a téli gazdasági tanfolyamokra. (Mojzes János, gúnyosan. ..Gazdasági tanfolyamok címén sokhelyen hamis tanukat képeznek ki!") Az állatbetegségek ellen használt szérumanyagok árát le kell szállítani. Szóvátette a herceg Koburg-Kohár uradalomban történő „erdősítéseket", amelyeknek ürügyén elbocsátják a gazdasági cselédeket... (Dinnyés Lajos: „A legnagyobb disznóság, pimaszság, ami ott történik!" — Tahy alelnök rendreutasította Dinnyést. — Zaj a baloldalon.) Melczer Lilla (Nep) azt fejtegette, hogy a háborúban és az azt követő korszakokban a gazdák hozták a legnagyobb áldozatokat. Szerinte az úgynevezett gazdaadósvédelemben Gömbös Gyula szanálta az agrártársadalmat. Kérte a Hernád szabályozását és a cukorárak leszállítását. Metzler Károly (kereszténypárti) megállapította, hogy a racionalizálás folytán a mezőgazdaságban nő a munkanélküliség és csökkennek a bérek. A telepítéssel nem lehet nagyobb jelentőségű birtokpolitikát folytatni, főleg pénzügyi nehézségek miatt. Helyesebbnek tartaná a kisbérleti rendszert, lehetőleg szövetkezetek formájában. Bérlőknek kell adni megmunkálásra az egyházi birtokokat is. Gró£ Teleki Mihály (Nep) hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés a legjelentősebb, ezért, az állattenyésztést fejleszteni kell. Gondoskodni kell megfelelő legelőkről és takarmányról is. Nagyobb gondot kell fordítani a baromfitenyésztésre. Matolcsy Mátyás (független kisgazdapárti) megállapította, hogy a kormány birtokpolitikája teljesen elhibázott. Bethlen is megállapította kanizsai beszédében, hogy a hitbizományi reform és a telepítési törvény nem oldja mest a birtokpolitikai kérdéseket. (Nagy zaj a Népnél. — Gróf Festetics Domokos. ..Neki tíz éve volt! Mit, csinált az alatti" — Dingnyés Lajos. ..Kérdezzék meg Ivádyt, ott ül maguknál!") A mezőgazdasági munkások súlyos helyzetéről beszélt. A napszámkérdés teljesen rendezetlen. Bemutatott több arató-és cséplőszerződést, amelyek azt is kikötik, hogy a munkások az uradalom más mezőgazdasági munkáit is tartoznak bármikor rendkívül alacsony napszámbér mellett elvégezni, napkeltétől napnyugtáig, de esetleg hosszabb ideig is. A túlmunkáért semilyen pótlék nem jár. (Nagy fölháborodás az ellenzéken. — Gyenge ellent mondások a Népnél.) Mi az oka annak, hogy ezt a kérdést és a mezőgazdasági cselédei ügyét a minisztérium nem szabályozza? Határozati javaslatot nyújtott be a mezőgazdasági napszámok és aratószerződések országos rendezése ügyében. Csikvándy Ernő (Nep) a minőségi búza termelésének és értékesítésének a kérdésével foglalkozott. A gazdáknak mindegy, hogy egykéz, vagy szabadkereskedelem bonyolítja-e le a gabonakivitelt. 3. oldal Hogyan akarják megoldani a mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok öregségi biztosítását? Ekkor a vita megszakításával Darányi miniszterelnök mint földművelésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Előrebocsátotta, hogy a mezőgazdaság sorsa összeforrt az egész nemzet sorsával. Az ipari növényeik termelésének fejlesztése csak addig a határig lehetséges, ameddig az ipar felvevőképessége terjed. Különösen nagy gondot fordítanak a kender és a len termelésére. A gazdasági szakoktatással kapcsolatban elhangzott felszólalásokra kijelentette, hogy Győrött már az idén gazdasági szakiskolát állítanak föl, egyébként a Dunántúlt tekintetbe veszik a téli gazdasági tanfolyamok létesítésénél. A vitában számosan szóvá tették a mezőgazdasági népesség szociális helyzetét, így többek között Takács Ferenc. Az ezirányú kívánságokra majd beszéde további során tér ki. A kormány nagy erővel törekszik a mezőgazdaság fejlesztésére, de figyelembe kell hogy vegye az államháztartás általános helyzetét. A mezőgazdasági munka eredményességét egyébként a pénzen kívül a mai körülmények is befolyásolják. Elsősorban az általános világgazdasági helyzet. Az önellátásra irányuló törekvések, a vám- és kereskedelmi politikának az önellátás szolgálatába állítása, a valuta szilárdságának hiánya a legtöbb államiban megfosztják a mezőgazdasági forgalmat a szükséges stabilitástól. A mostani helyzetből nem lehet a szabadforgalom az egyedüli kivezető út. Viszont az állami beavatkozást csupán eszköznek tekinti a közérdek védelme céljából. Sok mezőgazdasági terménynél, a hagymánál, paprikánál, burgonyánál, gyapjúnál és tejnél magukra az érdekeltségekre bízza, hogy az értékesítésnél a szabadkereskedelem vagy a megkötöttség rendszerét Munkások / Elvtársak! PESTSZENTLŐRINCEN, a Rozsnyó utca 97. szám alatt lévő Juhászvendéglőben június 1-én, kedden este órakor képviselői beszámoló Felszólalnak: Propper Sándor és Malasits Géza országgyűlési képviselőt