Népszava, 1937. június (65. évfolyam, 121–145. sz.)

1937-06-29 / 145. szám

65. évfolyam 140. szám Budapest, 1937 június 23. szerda Ára 10 fillér 1 i L 1 A M A G Y­­A R 0 R 3. Z Á G 1 S Z QC 1 ÁLD . E,iyt O K R­ATA PÁR T KÖZPON TIK 0 Z.LO NYE IVvii» •t.V­'f‚A»'*'8K¡.it .cn'iii.^i*'­Wti&m V •.‚•••. .­­ 'Viiiu Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII, Conti ucca 4 «Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31­ és 1-303-32 Megdöbbentően aljas gaztett történt a vasárnapra vir­radó hajnalon a Hűvösvölgyben: rendezőgárdánk egyik derék és áldozatkész tagját­­ egy gonoszul fölbujlott nyilas bandita hasba­lőtte. Csak véletlenen múlt, hogy Litzmann Jenő vasas elvtársunk a becstelen merényletnek nem esett áldozatául... A merénylet nemcsak a szerve­zett munkásság elkeseredését ka­varta föl, hanem mélységes meg­döbbenést keltett a polgári köz­véleményben is. Kivéve persze azt az úgynevezett jobboldalt, amelynek emlőin ez a gyilkos faj­zat fölserdült. Az „Esti Újság", lelkiségéhez híven, a gyilkos banda pártjára áll. És persze a rendezőgárdistá­kat vádolja. Rohamoszt­a­g­osok­nak nevezi őket, ők provokáltak és nem őket provokálták. Tábori őr­sökről beszél. Menlevelet ír a nyi­las banditák számára. Budapesten mindenki tudja,­­hogy az „R"-gárda nem roham­osztagos gárda. Tudja ezt jól a rendőrség is, amely nem egyszer győződött meg arról, hogy milyen fontos szolgálatokat lát el na­gyobb gyűlések, ünnepségek, a munkásmozgalom megnyilvánulá­sainak idején, a rend fönntartása körül a r­endezőgárda. A rendező­gárdistáknak nincsenek fegyve­reik, nem hordanak maguknál, re­volvert, sem más gyilkoló szer­számot. Áldozatkész, komoly tag­jai ők a szociáldemokrata párt­nak, a­kik önként vállalják­ terhes szolgálatukat, önként és önzetle­nül. Fizetést nem kapnak érte. Roham­osztagjuk csak a nyila­soknak van és más hasonló jobb­oldali alakulatoknak. A Hűvösvölgyben szolgálatot teljesítő rendezőgárdisták is tel­jesen fegyvertelenek voltak. Fegy­vertelenek — éjszaka, a néptelen Hűvösvölgyben. Metzgeréknek el­lenben voltak fegyvereik. Hasz­nálták is revolverjüket. Nem raj­tuk múlott, hogy brigantik mód­jára véghezvitt gaztettüknek nem volt emberáldozata. A farkasréti farkasok, a Pösel­majori dúvadak a tavasszal még esek ásóval, kapával fölfegyver­kezve rontottak nekik békés ki­rándulóknak. Megúszták az esetet könnyűszerrel. Vérszemet kaptak! És most már revolverrel fegyver­keztek föl és úgy támadtak rá a gyanútlan rendezőgárdistákra, mi­után valóságos hadgyakorlatot tartottak, tehát előre megfontolt szándékkal mentek gyilkolni... A szervezett szociáldemokrata munkásság fegyelmezettségének k­­ köszönhető, hogy a nyilas bandi­táknak ez a fölháborító gonosz­tette nem járt olyan következmé­nyekkel, amelyeknek kiszámítha­tatlan események járhattak volna a nyomában... A szervezett munkásság már ré­gen a legnagyobb erőfeszítéssel fékezi jogos földháborodását azok­kal a nyilas garázdálkodásokkal szemben, amelyek Budapesten és a vidéken a szeme előtt játszód­nak le anélkül, hogy a garázdál­kodó nyilasoknak kom­oly bántó­dásuk esnék. És annál nehezebb a szervezett munkásság számára ez az önfegyelmezés, minél in­kább nyilvánul meg egyes ható­ságok erélye velük szemben, el­nézése a nyilasokkal szemben. Éppen most kapjuk hírét annak, hogy Orosházán a szociáldemo­krata párt tagjainál sorozatos házkutatásokat tartanak és sze­dik össze a „gyanús" könyveket. A nyilasok ezzel szemben szaba­don terjeszthetik a legundokabb tartalmú, a legbecstelenebb hangú röpiratokat. Bántódásuk nem esik. Most azonban már betelt a mér­ték! A szervezett szociáldemokrata munkásság hinni a­karja, hogy a belügyminiszter korrekt nyilat­kozatát a korrekt cselekedetek követik és ez a vérlázító hűvös­völgyi merénylet nem marad meg­torlatlanul. Nem maradhat megtorlatlanul! N­a a szervezett munkásság tud parancsolni önmagának és néha emberfölötti erőfeszítéssel, össze­szorított fogaikkal, ökölbe szorított kézzel viseli el a jogtalanságokat és az igazságtalanságokat is csak azért, mert segíteni akar abban, hogy az ország túljusson lázas ál­lapotán, akkor kell, hogy a belügy­miniszter is tudjon parancsolni azoknak az elemeknek, amelyek már-már ott tartanak, hogy állam­nak képzelik magukat az állam­ban. A megtorlás azért sem­ késh­et és nem maradhat el, mert ez sú­lyos sebet ejtene a jogrenden és arra kényszerítené a szociáldemo­krata munkásságot, hogy jogérze­tének sugallatára maga keresse meg a jogos önvédelem lehetősé­geit. Ezt a nemkívánatos állapotot a közrendért és a biztonságért felelős tényezőknek kell gyors és megnyugtató cselekedetekkel el­hárítaniuk. A munkásság joggal megkívánhatja ezt.­ Semmiesetre sem tűrhető ki, hogy politikai harcok leple alatt banditavilág keletkezzék Magyar­országon és föltámadjon az őserdő törvénye: aki bírja, marja. Ha nagyon is cudar világ vol­na. .. p­a «•Hik­­ I­r­a­r Felhaboritó revolveres nyilasmerénylet a szociáldemokrata párt hűvös­völgyi népünnepélye ellen Náci rohamosztagosok mellbelőtték a népünnepély egyik ren­dezőjét. — Hetek óta készült egy megszervezett banditatársaság az orvtámadásra. — Tizennyolc nyilast előállítottak a rendőrségre Csak a legszigorúbb megtorlással lehet elejét venni a további náciterrornak Vasárnap hajnalban vérlázító ná­cimeré­nyl­et történt a Hűvösvölgy­ben. Sajnos, példátlannak ez a gyáva orvtámadás már nem minő­síthető. Néhány héttel ezelőtt ugyanennek a társaságnak a tagjai már elkövettek hasonló merényletet békés munkásturisták ellen és me­rőben­­ a­­ Vélétlenen múlott, hogy nem volt, már az első merénylet, is olyan véreskümenetetű, mint­­a va­sárnapi. De a két merénylet kö­­zött szembetűnő az összefüggés és kétségtelen az is, hogyha az illeté­kes hatóságok már az első alkalom­mal szigorú megtorlást alkalmaz­tak volna, h­a a merénylők nem úszták volna meg egyszerű kihágás­büntetéssel fölháborító cselekedetük következményeit, akkor nem került volna sor a vasárnapi megdöbbentő és fölháborító merényletre. De bi­zonyos a­z is, hogyha a kíméletlen megtorlás most is késik, akkor a náciterror állandósulni fog és senki sem lehet, biztos abban, hogy n­em lövik-e le esetleg a legforgalmasabb utcán fényes nappal a náciroham­osztagok mindenre kész tagjai. Ezért a hatóságok nemcsak az igaz­ságszolgáltatásnak, hanem a leg­elemibb közbiztonságnak és az or­szág jóhírnevének tartoznak azzal, hogy olyan intézkedéseket fogana­tosítsanak és olyan példás bünte­tést szabjanak ki, amelyek egy­szer s mindenkorra elveszik ezeknek a mindenre kapható banditáknak a kedvét a hasonló merényletektől és megtanítják őket arra, hogy még a náciik sem követhetnek el előre meg­fontolt szándékkal gyilkos merény­letet senki, még munkások ellen sem. hűvösvölgyi nagyrétre a szükséges fölszerelési tárgyakat, a népünne­pély rendezői pedig egész éjszaka dolgoztak, hogy reggelre az érkező hatalmas tömeget már minden ké­szen fogadja. Éjszaka 2 óra tájban a­ dolgozó rendezők arra lettek figyelmesek, hogy a nagyrét mögött elhúzódó nagy­kovácsi országúton egy barna, kopott, zártkarosszériás Lancia­autó jön-megy és minden for­dulásnál egy csomó fiatalembert hoz. Rövid idő alatt mintegy ötven-hat­van fiatalember gyűlt össze,­­ akik ezután először németül, azután ma­gyarul elénekelték a Horst Wessel­dalt, majd beordítoztak a réten dol­gozó rendezők felé: — Fára akasztunk benneteket! Megálljatok, ti­gaz zsidók! A rendezők azonban nem hederí­tettek a nyilasok ordítozásaira, an­nál kevésbé, mert már előre tudták, hogy ugyanannak a két Metzger­testvérnek a társasága ez, amely né­hány héttel ezelőtt a Frank-hegynél megtámadta a hazatérő munkás­turistákat. Már hetek óta­ készülődött ugyanis ez a társaság a hűvös­ Lőgyakorlat és „Horst Wessel"-dal az erdőben Hetek óta hirdette a szociáldémon­i népünnepélyét. A népünnepélyre krata párt vasárnapi hűvösvölgyi­t már szombaton este kiszállították a

Next