Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)
1937-10-01 / 223. szám
65. évfolyam 233. szám , Budapest, 1937 október 1, péntek Ára 12 Fillér A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖ . ..- • • • . — •-- -Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 ZLD.NYE A zalai képviselő is részt vett a Nep egyik képviselőcsoportjának értekezletén amely a választójog kérdésére foglalkozott. A zalai képviselő Darányi miniszterelnök, ő maga hangsúlyozta azonban a nyilatkozatában, hogy ezen az értekezleten mint zalai képviselő és nem mint kormányelnök vett részt. Ezeknek az értekezleteknek állásfoglalás a céljuk. A kormány arra kíváncsi, hogy a kormányzó párt tagjai mit gondolnak a választójogi reformról, milyennek képzelik, milyennek akarják? A kormány megismerteti pártjának képviselőtagjaival elvi elgondolásait és a választójog előkészítésére szolgáló statisztikai anyagot. A kormány biztosra akar menni, tiszta helyzetet akarna a maga számára teremteni. Ezért ismerteti meg a pártok vezetőivel választójogi elgondolásait és a rendelkezésre álló anyagot, ezért törekszik megegyezésre a polgári pártokkal és természetesen tulajdon pártjával is. A Népképviselők sorozatos értekezletei ennek a célnak a szolgálatában állanak. Maga a módszer helyes, a politikai technikának ilyen alkalmazzása ellen a legcsekélyebb kifogás sem emelhető, ha... Ha a megegyezés keresése nem arra irányul, hogy a meglévő hatalmi viszonyok érintetlenül fönnmaradjanak és a választójogi reform csak látszat legyen, amely mögött változatlanul megmaradjon — a látszatparlamentarizmus. Ha a kormány a megegyezést azért keresi, hogy — megtalálja a módját annak, hogyan lehetne újra kiszorítani az ország népét, a széles dolgozó rétegeket a jog valóságos világából, az alkotmányos élet területéről, akkor megnyerheti ugyan az ütközetet a hatalmi pozíciókon belül, de az országot elveszejti. • Senki sem kételkedik abban, hogy a kormánynak módja van olyan választójogi reformot alkotni, mint amilyet akar. Rendelkezik a hatalmi eszközök széles skálájával. Csinálhat egészen tetszetős választójogi reformot is, amelyből azután rejtett eszközökkel, geometriával és úgynevezett korrektívumokkal kinyomhatja a lelket úgy, hogy a törvény csak holt betű halmaz marad és az ország népének akarata megint nem juthat szóhoz. De az ilyen „reform" nem megnyugvást hozna, hanem vészt, katasztrófát és el nem nyomható nyugtalanságot. A választójog kérdését nem így v véli megoldani! Az ország népe becsületes megoldást vár, olyat amely megnyitja az utat a fejlődés felé, amely megadja a leheőséget a gazdasági és szociális élet gyökeres átszervezésére, amely egyensúlyt teremt, nyugalmat és termékeny munkát hogy a társadalmi élet mélységeiben szenvedő tömegek végre evegőhöz és világossághoz juttassanak. A választójogi reform helyes keresztülviteléből nemcsak az függ, hogy megenyhülnek-e a pofogtalanság égő sebei, hanem függ az is, hogy elindulhat-e Magyarország a megerősödés felé, hozzájuthat-e a nép gazdasági és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, megváltozhatik-e az ország szociális szerkezete. Mindez benne rejlik a választójog problémájában. És akik most arról tanácskoznak, hogy milyen legyen a választójogi reform, azok ne feledkezzenek meg arról, hogy a feszültségek csak egy becsületes választójogi reformban oldódhatnak föl. Ne mint mandátum birtokosok méricskéljenek és okoskodjanak, ne ragadja el őket hatalmi önzés, legyenek végre tisztában azzal, hogy végzetes hatása volna egy olyan reformnak, amely semmit sem old meg, amely a mai helyzetet tartaná fönn — más formában. Nem látszatparlamentarizmusra van szükség, hanem valóságos népképviseletre. Ha most megint sírját ásnák a választójogi reformnak ahelyett, hogy bátran és nagylelkűen, előrelátóan és történelmi érzékkel megvetnék az alapját a demokratikus Magyarországnak, akkor ezzel csak új katasztrófákat idéznek föl... Ha nem szállítják el az önkénteseket, nincs értelme a be nem avatkozás fenntartásának (Genf, szeptember 30.) Csütörtök délután végre létrejött a megegyezés a népszövetségi közgyűlés politikai főbizottságának szerkesztőbizottságában a spanyol kérdésben megszövegezendő határozati javaslat ügyében. A javaslat, amely rövidesen a népszövetségi közgyűlés elé kerül, mindenekelőtt hivatkozik az egyes államoknak arra a kötelességére, hogy tartózkodniuk kell idegen államok belügyeibe való minden beavatkozástól, majd megállapítja, hogy ez a kötelezettség a londoni nemzetközi be nem avatkozási egyezmény szignatórius hatalmai számára kétszeresen mérvadó. A javaslat ezután sajnálkozással állapítja meg, hogy a különböző spanyol frontokon külföldi önkéntesek harcolnak, sőt valóságos idegen hadtest, ami idegen államok tényleges beavatkozásával egyértelmű. A népszövetségi közgyűlés mondja ezután a javaslat szövege annak a reményének old kifejezést, hogy a normális helyzet viszszaállítására és az idegen önkéntesek visszavonására irányuló törekvéseket belátható időn belül siker koronázza, ha azonban mégsem sikerülne rövidesen megegyezésrejutni a spanyol frontokon harcoló külföldi önkéntesek hazaszállítása ügyében, akkor nincs értelme többé a londoni be nemavatkozási egyezmény fönntartásának s a Népszövetség kötelékébe tartozó államok, amelyek a londoni egyezményt is aláírták, kimondhatják a be nem avatkozási politika beszüntetését. A népszövetségi közgyűlés — mondta végül a határozati javaslat felkéri a Népszövetségi Tanácsot, hogy kísérje továbbra is figyelemmel a spanyol helyzet fejleményeit és ragadjon meg minden alkalmat a viszály békés rendezésére. A menekültek helyzete (Genf, szeptember 30.) A népszövetségi közgyűlés csütörtökön délelőtt több bizottsági jelentést fogadott el, majd folytatta a főtitkári jelentés vitáját, amely a mai napon befejeződött. Az ülés elején az elnöklő Agakán bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya a közgyűléssel való közlés céljából tudomására hozta, hogy a washingtoni kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a japán kormányhoz és ebben kijelentette, hogy elítéli a nyílt városok elleni légi támadásokat. A közgyűlés ezután a sommás eljárás alkalmazásával vita nélkül sorraelfogadta a pénzügyi és költségvetési (negyedik) közgyűlési főbizottság összetételére vonatkozó jelentést, továbbá a nők jogi helyzetéről, a közgyűlés belső ügyviteli szabályzatáról, a közegészségügyi szervezet munkásságáról, az átmenő forgalom kérdéseiről, a leszerelésről, a szellemi együttműködésről és a gyarmatügyi megbízatásokról előterjesztett bizottsági jelentéseket. A főtitkári jelentés folytatólagos vitájára áttérve, Ulloa (Peru) kiemelte annak az indítványnak a fontosságát, amelyet a chilei küldöttség az egyetemesség elvének érvényesítése, valamint a nem tagállamoknak a népszövetségi reform kérdésében való meghallgatása tárgyában beterjesztett. Quevedo (Ecuador) bejelentette, hogy a chilei küldöttség indítványa mellett szavaz. Olivera (Argentína) a köztársasági Spanyolországban rekedt menekültek helyzetével foglalkozott és indítványozta, hogy vonják nemzetközi szabályozás alá a menekültek jogi helyzetét Minthogy több felszólaló nem volt, az elnök a főtitkári jelentés általános vitáját befejezettnek nyilvánította és az ülést berekesztette. Indítvány a fegyverkezések csökkentésére (Genf, szeptember 30.) A leszerelés ügyében a harmadik főbizottság indítványára a közgyűlés ma a következő határozatot hozta: A népszövetségi közgyűlés kívánatosnak tekinti, hogy megtegyék az első lépést a fegyverkezés csökkentéséről és korlátozásáról szóló általános egyezmény megkötése céljából és hogy ebből a célból fölhasználják a leszerelési értekezlet kebelében végzett munkálatok eredményét Ezért azt ajánlja, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a nemzetvédelmi kiadások nyilvánosságáról és az ellenőrző szervekműködéséről. Azt ajánlja továbbá a tagállamoknak, hogy mindegyik a maga körében belső rendszabályokat hozzon a fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártásának és kereskedelmének hatályos ellenőrzéséről, mégpedig ama munkálatok eredményének figyelembevvételével, amelyeket a leszerelési bizottság külön bizottsága végzett A közgyűlés végül arra kéri a Népszövetség főtitkárát, hogy ezt a határozatot hozza tudomására a nemtag államoknak is. Aláírták az angol-francia-olasz tengerészeti egyezményt (Párizs, szeptember 30.) Az angol, francia és olasz tengerészeti szakértők között létrejött egyezményt, amely megállapítja Olaszország részvételének módozatait a Földközi tenger ellenőrzésében, csütörtökön aláírták. Az egyezmény szövegét azonnal eljuttatták jóváhagyás végett a három érdekelt kormányhoz. Az egyezmény akkor lép hatályba, mihelyt az érdekelt kormányok ratifikálják. A rendkívül fontos okmány húsz gépírt oldalra terjed. Az egyezmény szövege megállapítja azokat a tengeri útvonalakat és övezeteket, amelyeket a három hajóhad ellenőrzésére bíznak. A Földközi tenger felosztása A Földközi tenger nyugati medencéjében a Gibraltárral szomszédos övezetet az angol hajóhad ellenőrzésére bízták, míg a francia hajóhad a Francia-