Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)
1937-10-01 / 223. szám
3. oldal COTY már nem érte meg lapjának a teljes tragédiáját... Ez a Francois Coty itthon, Magyarország 11 on nem annyira a parfümjeiről volt híres (ahogy a hazájában, Franciaországban), mint inkább arról, hogy veszekedettül gyűlölte Magyarországot, amelynek ott ártott, ahol csak tudott. De gyűlölte az új hazáját, az ő lapkiadói és politikusi működése idején éppen kibontakozni készülő nagyszerű népi Franciaországot is. Ez a Coty luxusszappanból, orkoronyból, parfümből, rúzsból sok-sok milliót szedett össze (könnyű volt neki: a jobboldali Francaország kormánya és közigazgatása mindenben a kezére járt és az ő idejében még úgy zsákmányolhatta ki ezernyi ezer munkását, ahogyan éppen akarta), azután lapvezérségre adta magát. Majd egyszer megírják az életét: izgalmasabb kalandorregény lesz az az eddig ismerteknél, ahogy a háború alatt vagyonosodott, ahogy megszerezte a „Figaro"-t, a „Gaulois"-t, ahogy megalapította, még jóval de la Rocque előtt, a fasizmus mozgalmát, a Francia Szolidaritás Szervezetét. Mindig nagyobb hatalomra vágyott — és a szocialista mozgalom ellen, a néptömegeknek a fasizmus igájába való megszerzéséért megindította a „l'Ami du Peuple"-t, már a címben hazudván, hiszen ez a lap nem barátja, hanem minden ízében halálos ellensége volt a népnek, a nép törekvéseinek, szabadságvágyának, gazdasági egyenlőség után való sóvárgásának. A nép barátja! Az új Magyarország megszületése idején is ilyen című lappal, Marat nagyforradalombeli híres lapja címének az elplagizálásával kísérleteztek Táncsics Mihály „Munkások Újságja" nagyszerű hatásának az ellensúlyozására: nem kisebb embert, mint Vas Gereben mellé Arany Jánost akarván beugratni a népellenes lap szerkesztői tisztébe ... Coty lapjai, különösen pedig ez a néplap, szenvedelmes gyűlölettel fordultak a balodallal szemben, hazudtak, rágalmaztak, gyalázkodtak, koholt híreket költöttek, cinikusan, nyelvöltögetve, aljasul vonultak föl a szocializmus és a demokrácia gondolatával szemben. Coty vad hazárdjátékba kezdett: mindenáron fölül akart maradni, mindenáron győzni akart, mindenáron fasizálni akarta Franciaországot. Huszonöt centimesbe kerültek akkoriban, a „l'Ami de Peuple" megindulása idején, 1926-ban a párizsi lapok és Coty tíz centimes-mal fizettette a lapját. Rengeteg pénzt ölt bele ebbe a vállalkozásba, de Franciaország népének nem kellett a szennyes áru. Most azt jelentik Párizsból, "hogy október elsején megszűnik a Coty indította lap, amely már régebben idegen kézre került. Coty maga 1931 nyarán elszegényedetten, pénzügyi botrányokba keveredetten halt meg. Most vége a „l'Ami de Peuple"-nek is, a konzervatív hazugságok erőforrásának. Együtt tűnik el a hírlapirodalom területéről a londoni "Morning Post"-tal, amelyet ugyancsak otthagytak az olvasói. Vége a „Morning Post"-nak és a szocialista Daily Herald már jóval a kétmillió példányon fölül hirdeti az angol munkáspárt és a szocializmus igazságait. A „l'Ami de Peuple"-t is otthagyták az olvasói: a demokrata, szocialista, népfronti Franciaország olvasóit nem lehet már a fasiszta maszlaggal tömni. Kiáltó tanúság a „l'Ami de Peuple" élete a jobboldali gondolatok elsenyvedésének, a demokrata és szocialista Franciaország népe nagyszerű erejének. Borgisz NÉPSZAVA 1937 október 1. pániéig a szegény, menekülő embereket gépfegyvertűzzel lemészárolni. A vörös kegyetlenkedéseket mindazzal, amit emberi vadságukban lelepleznek, már sokszorosan megírták s a bűnök és kilengések száma, amit a tömeghisztériának és egyéni erőszaknak kell tulajdonítanunk, bizonyára még nagyobb, mint képzelik. A fehér terror tanúságai most kezdenek ismertté válni s már abból is, amit idáig tudunk, kiviláglik, hogy ez a fehér terror a kegyetlenségnek és az emberi lét megvetésének oly mértékét érte el, ami csak ritkán fordul elő. S ez a fehér borzalom a vallás jegyében és zászlói alatt megy végbe s Jézus keresztje mint harci szimbólum világít a kivégzettek haláltusájánál. Ezt sem az ember szíve, sem történelme elviselni nem bírja. Az az ember, aki nem hisz Istenben, azt gondolhatja: végül is a rendhez való visszatérés áráról van szó s egyik gaztett annyit ér, mint a másik. De az istenhívő tudja, hogy nincs gonoszőbb rendzavarás, mintha Krisztus tagjait, amelyeket maguk a hóhérok nem mertek illetni a Golgotán, keresztények törik meg a kereszten. Azok számára, akik fölháborodtak, hogy néhány francia katolikus Guernica lerombolása ellen tiltakozott, szeretném megjegyezni. 1. Ezek a katolikusok minden nyílt város bombázása ellen tiltakoznak, bármelyik részről történjék is az, ha tehát a vörös légihaderő a totális háború elveinek megfelelően lerombol egy várost a fehér zónában, mint azt a német légierő Guernicánál tette, akkor ezek a katolikusok épúgy tiltakozni fognak. Az alkalmazottak fizetéses szabadságának ügye a kamarában A Budapesti Kereskedelmi és Ipar I Kamara csütörtöki közgyűlését Éber Antal elnök nyitotta meg és megnyitó beszédében először ismertette a világgazdasági helyzetet. Majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a kamara továbbra is tántoríthatatlanul megmarad a gazdasági szabadság védelmezőjének, mert egyedül ez az elv szolgálhatja Magyarországnak is mint kis országnak és mezőgazdasági országnak általános érdekeit. A napirend során először a kamarai árvédőbizottságok kérdését vitatták meg, majd a munkaviszony egyes kérdéseit szabályozó 1937. XXI. törvénycikk alapján az alkalmazottak fizetéses szabadságát rendező rendelettervezetet vitatták meg. Bertalan István titkár javasolta, hogy a kamara kérje a kormánytól a tervezet átdolgozását és többek közt a következő szempontokat vetette fel: Az egyes termelési szakmák és ágak különleges helyzetét, valamint a kisemberek helyzetét külön figyelembe kell venni. Az idényiparok különleges szempontjait nem szabad elhanyagolni. Tekintettel kell lenni az utazók és otthonmunkások sajátságos helyzetére Neustadt Miklós a kereskedelmi alkalmazottak szabadságidőének megállapításánál az egyenlő elbánás elvének megállapítását kívánta. Müller Nándor elvtárs a fizetéses szabadság rendelettervezetét minden tekintetben helyeselte, de szükségesnek tartotta, hogy a beteg- vagy üdülőszabadságot mint tényleges szabadságot számítsák be. Szankciók alkalmazását sürgette, hogy a fizetéses szabadságra vonatkozó rendeletet ne lehessen kijátszani. Jászi Ferenc elvtárs visszautasította azokat a felszólalásokat, amelyek a fizetéses szabadság rendszere ellen elhangzottak. Rámutatott arra, hogy az alkalmazottak fizetéses szabadsága az iparosok érdeke is, mert a szociális javulás emeli az iparűzőknek az életszínvonalát. Hosszadalmas vita után a kamara közgyűlése megint állást foglalt a községi élelmiszerüzem terjeszkedése ellen. A napirend végén foglalkoztak a szekérfuvarozás szabályozásáról készült rendelettervezettel. Katz Jenő elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott a rendeletnek azokra a pontjaira, amelyek különösen a kisemberek számára sérelmesek, legfőképpen az, hogy a kisfuvarozóknál is 5000 pengő óvadékot ír elő. Sérelmes a rendelettervezet a vásározó iparosság, valamint a kiskereskedelem szempontjából is. A közgyűlés a késő esti órákban ért véget. Szenzációs siker a Royal Színházban! BÍRSOJVY RÓZSI RÁDAY IMRE, KERTÉSZ DEZSŐ és a ragyogó együttes GYERTYAFÉNYNÉL Katscher világhírű operettje Vasárnap délután és este, hétköznap minden este 8 órakor 2. A vörös zónában elkövetett gyilkosságokra, szentségtörésekre, papöldöklésre azonnal a legnagyobb energiával mutatott rá egy francia katolikus, akinek politikai szimpátiái a felkelőkével homlokegyenest ellenkeznek (F. Gay). A legelemibb illendőség dolga, hogy ezt el ne felejtsék. Azonkívül ezeket a tetteket a Szentszék ünnepélyesen elítélte s miután a sajtó is behatóan foglalkozott velük, nem volt szükség különös híradásra, hogy a katolikusok is tudomást szerezzenek róla. Ostobaság és rágalom, amit csupán a háborús pszichózis menthet, hogy katolikusok ezeket a tetteket bármily formában mentegethetik. Ki tudna megbecsülés nélkül beszélni a példaszerű hősi áldozatokról, amiket Spanyolországban mindkét részen megcsodálhatunk! Ki ismerné félre azt a bámulatraméltó bátorságot, a nagy ügyért való odaadást, ami oly sok embert lelkesít — felkelőket és milicistákat, baszkokat és Navarra lakóit —, akik arra törekednek, hogy egymást kölcsönösen megöljék? A polgárháború szellemi betegségeinek egyike, különösen, ha a szent háború mítosza még erősíti is, az, hogy a tévedéseket csak a másik oldalon láttatja mert s az ellenséges testvéreket vakká teszi azzal a bizonysággal szemben, amelyet derék férfiak országuk közösen örökölt erényeiért mindkét részen felismernek. Gyermek- és október hó 1-től 24-ig a Mfissarnakbara MÁV utazási kedvezmény Kedvezményes jegyek 1P helyett SO illíren kaphatók. Kultúrpropaganda jegypénztárunkban VII. Erzsébet körút 35. sz. Telefon: 18-03-27 Prostatatúltengésnél és hólyagtágulásnál, amikor igen fontos, hogy a betegnek erőlködés nélkül mindennap könnyű bésűrülése legyen, akkor reggelenként m éhgyomorra egy kis pohár temészetes „Ferenc József" keserűvíz a lehető legjobb szolgálatot teszi. Kérdezze m meg orvosát. (X) tt A férfi mind őrült" Vitéz Miklós „A férfi mind őrült" címmel vígjátékot írt Török Rezső regényéből. Szatíra, jellem- és helyzetkomikumok valóságos zsúfoltságát halmozza össze darabjában. A tehetséges fiatal festő, abból kiindulva, hogy Budapesten csak az idegenben elismert tehetségeiknek van lehetőségük az érvényesülésre, újságíróbarátja segítségével mint a maharadzsák udvari festője száll meg egy fővárosi luxushotelben. Ennek a hamisságnak révén jut azután ahhoz a fölfedezéshez, hogy itt mifelénk egyáltalában, nem egyedülvaló az ilyen trükk és amerre fordul, mindenütt csak pultipolásra kész, kérő és nem adakozó kezek merednek feléje. A darabban, természetesen nem ilyen komor megállapításszerűen, hanem az egymást nyomonkövető kacagtató jelenetek hosszú során keresztül tudódik ki mindez. Több mint ötnegyedórán keresztül mulatnak az emberek és ami filmelőadáson nem igen szokásos, „nyíltszíni" taps is hangzik. Kétségtelen, hogy ezek között a jelenetek között nem egy van olyan, amely nem folyik teljesen a cselekményből és ellentétes a szereplők jellembeli beállítottságával, azonban a vígjáték, benne Márkus Alfréd zenéje és Gertler Viktor rendezése mégis teljes sikert arat. Ebben természetesen döntő szerepük van a szereplőknek. Lázár Mária, Páger Antal, Vaszary Piri, Jávor Pál, Dajbukci Ilona, Mély Gerő, Dénes György, Pethes Sándor, Salamon Béla, Justh Gyula, Vágóné és a többiek valamennyien elsőrangú alakítást nyújtanak. A filmet a Royal Apolló mutatta be. (Gy.) ÉRDEKLI? Annabella legújabb filmje az 1937-es epsomi derbin készült. Annabella partnere Henry Fonda. A film címe „Hajnalhasadás" és egyik legfőbb szereplője egy derbigyőztes volt. A franciák tervbe vették Moliére „Úrhatnám polgár" című vígjátékának megfilmesítését. Mussolini visszautazott Rómába (Innsbruck, szeptember 30.) Mussolini különvonata csütörtökön reggel érkezett osztrák területre. Tekintettel a korai időpontra, nem volt hivatalos fogadtatás. A vonat reggel 7 órakor Bolzanóba érkezett és innen folytatta útját Róma felé, ahová délután érkezett meg. Mussolini a német határ átlépésénél táviratot intézett Hitler Adolfhoz. A távirat szövegéből kitűnik, hogy Mussolini meghívta Hitler Adolfot Olaszországba. Hiába remél, ha nem veszi sorsjegyét Ittnor és Társánál. VI. Teréz körút 19. Rendeléshez levelezőlap is elegendő. (X) Royal Színházba és a Városi Szíházba kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál, Erzsébet körút 35. Tel.: 13-03-27.