Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)

1937-10-01 / 223. szám

3. oldal NÉPSZAVA 1937 október I, pániéig COTY vnár nem érte meg lapjának a teljes tragédiáját... Ez a Fran­cois Coty itthon, Magyaroi-szá­11 on nem annyira a parfümjei­ről volt hires (ahogy' a hazájá­ban, Franciaországban), mint in­kább arról, hogy veszckedettül gyűlölte Magyarországot, amely­nek ott ártott, ahol csak tudott. De gyűlölte az új hazáját, az ő lapkiadói és politikusi műkö­dése idején éppen kibontakozni készülő nagyszerű népi Francia­országot is. Ez a Coty luxus­szappanból, otkolonyból, parfüm­ből, rúzsból sok-sok milliót sze­dett össze (könnyű volt neki: a jobboldali Francaország kormá­nya és közigazgatása mindenben a kezére járt és az ő idejében még úgy zsákmányolhatta ki ezernyi ezer munkását, ahogyan éppen akarta), azután lapvezér­ségre adta magát. Majd egyszer megírják az életét: izgalmasabb kalandorregény lesz az az eddig ismerteknél, ahogy' a háború alatt vagyonosodott, ahogy' meg­szerezte a „Figaro"-t, a „Gau­lois"-t, ahogy megalapította, még jóval de la Rocque előtt, a fasiz­mus mozgalmát, a Francia Szo­lidaritás Szervezetét. Mindig na­gyobb hatalomra vágyott — és a szocialista mozgalom ellen, a néptömegeknek a fasizmus igá­jába való megszerzéséért meg­indította a „l'Ami du Peuple"-t, már a címben hazudván, hiszen ez a lap nem barátja, hanem minden ízében halálos ellensége volt a népnek, a nép törekvései­nek, szabadságvágyának, gazda­sági egyenlőség után való sóvár­gásának, A nép barátja! Az új Magyar­ország megszületése idején is ilyen című lappal, Marat nagy­forradálombeli híres lapja címé­nek az elplagizálásával kísérle­teztek Táncsics Mihály „Munká­sok Újságja" nagyszerű hatásá­nak az ellensúlyozására: nem ki­sebb embert, mint Vas Gereben mellé Arany Jánost akarván be­ugratni a népellenes lap szer­kesztői tisztébe •.. Coty lapjai, különösen pedig ez a néplap, szenvedelmes gyűlölet­tel fordultak a balodállal szem­ben, hazudtak, rágalmaztak, gya­lázkodtak, koholt híreket költöt­tek, cinikusctn, nyelvöltögetve, al­jasul vonultak föl a szocializmus és a demokrácia gondolatával szemben. Coty vad hazárdjátékba kezdett: mindenáron fölül akart maradni, mindenáron győzni akart, mindenáron fasizálni akar­ta Franciaországot. Huszonöt centimesbe kerültek akkoriban, a „l'Ami de Peuple" megindu­lása idején, 1926-ban a párizsi la­pok és Coty — tíz centimes-mal fizettette a lapját. Rengeteg pénzt ölt bele ebbe a vállalko­zásba, de Franciaország népének nem kellett a szennyes áru. Most azt jelentik Párizsból, "hogy október elsején megszűnik a Coty indította lap, amely már tégebben idegen kézre került. Coty maga 1931 nyarán elszegé­nyedetten, pénzügyi botrányokba keveredetten halt meg. Most vége a „l'Ami de Peuple"-nek is, a konzervatív hazugságuk e főfor­rásának. Együtt tűnik el a hír­lapirodalom területéről a londoni mMorning Post"-tal, amelyet vqyancsak otthagytak az olvasói. Vége a „Morning Post"-nak és a szocialista Daily Herald már jóval a kétmillió példányon fölül hirdeti az angol munkáspárt és a szocializmus igazságait. A „l'Ami de Peuple"-t is otthagyták az ol­vasói: a demokrata, szocialista, népfronti Franciaország olvasóit nem lehet már a fasiszta masz­laggal tömni. Kiáltó tanúság a „l'Ami de Peuple" élete a jobb­oldali gondolatok elsenyvedésé­nek, a demokrata és szocialista Franciaország népe nagyszerű erejének. Bor gisz a szegény, menekülő embereket gépfegyvertűzzei lemészárolni. A vörös kegyetlenkedéseket mind­azzal, amit emberi vadságukban le­lepleznek, már sokszorosan meg­írták s a bűnök es kilengések száma, amit a tömeghisztériának és egyéni erőszaknak kell tulajdo­nítanunk, bizonyára még nagyobb, mint képzelik. A fehér terror tanúságai most kezdenek ismertté válni s már abból is, amit idáig tudunk, kiviláglik, hogy ez a fehér terror a kegyetlen­ségnek és az emheri lét meg­vetésének oly mértékét érte el, ami csak ritkán fordul elő. S ez a fehér borzalom a vallás je­gyében és zászlói alatt megy végbe s Jézus keresztje mint harci szim­bólum világít a kivégzettek halál­tusájánál. Ezt sem az ember szíve, sem történelme elviselni nem bírja. Az az ember, aki nem hisz Isten­ben, azt gondolhatja: végül is a rendhez való visszatérés áráról van szó s egyik gaztett annyit ér, mint a másik. De az istenhívő tud­ja, hogy nines gonoezdbb rend­zavarás, mintha Krisztus tagjait, amelyeket maguk a hóhérok nem mertek illetni a Golgotán, keresz­tények törik meg a kereszten. Azok számára, akik fölháborod­tak, hogy néhány francia katolikus Guernica lerombolása ellen tiltako­zott, szeretném megjegyezni. 1. Ezek a katolikusok minden nyilt város bombázása ellen tilta­koznak, bármelyik részről történ­jék is az, ha tehát a vörös légi­haderő a totális háború elveinek megfelelően lerombol egy várost a fehér zónában, mint azt a német légierő Guernicánál tette, akkor ezek a katolikusok épngy tiltakozni fognak. Az alkalmazottak fizetéses szabadságá­nak ügye a kamarában A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­Icamara csütörtöki közgyűlését Éber Antal elnök nyitotta meg és megnyitó beszédében először ismertette a világ­gazdasági helyzetet. Majd annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a kamara továbbra Is tántoríthatat­lanul megmarad a gazdasági szabad­ság védelmezőjének, mert egyedül ez az elv szolgálhatja Ma­gyarországnak is mint kis országnak és mezőgazdasági országnak általános érdekeit. A napirénd során először a kamarai árvédöbizottságok kérdését vitatták meg, majd a munkaviszony egyes kérdéseit szabályozó 1937. XXI. törvénycikk alap­ján az alkalmazottak fizetéses szabadsá­gát rendező rendelettervezetet vitatták meg. Bertalan István titkár ja­vasolta, hogy a kamara kérje a kor­mánytól a tervezet átdolgozását és többek közt a következő szempontokat vetette fel: Az egyes termelési szakmák és ágak különleges helyzetét, valamint Szenzációs siker a Royal Színházban! BJtRSOJVY RÓZSI RÁDAY IMRE, KERTÉSZ DEZSŐ és a ragyogó együttes GYERTYAFÉNYNÉL Katscher világhírű operettje Vasárnap délután és este, hétköznap minden este 8 órakor Gyermek- és október hó 1-től 24-ig a Mfissarnakbara MAV utazási kedvezmény Kedveiményes jegyek 1P betyetf SO illírén kaphatók: Kultnrpropa­ganda jegypénztárunkban VII, Erzsébet körút 35. sz. Telefon: 18-03-27 2. A vörös zónában elkövetett gyilkosságokra, szentségtörésekre, papöldöklésre azonnal a legnagyobb energiával mutatott rá egy francia katolikus, akinek politikai szim­pátiái a felkelőkével homlok­egyenest ellenkeznek (F. Gay). A legelemibb illendőség dolga, hogy ezt el ne felejtsék. Azonkívül ezeket a tetteket a Szentszék ünne­pélyesen elítélte s miután a sajtó is behatóan foglalkozott velük, nem volt szükség különös híradásra, hogy a katolikusok is tudomást sze­rezzenek róla. Ostobaság és rága­lom, amit csupán a háborús pszichózis menthet, hogy katoliku­sok ezeket a tetteket bármily for­mában mentegethetik. Ki tudna megbecsülés nélkül be­szélni a példaszerű hősi áldozatok­ról, amiket Spanyolországban mind­két rcszen megcsodálhatunk! Ki ismerné félre azt a bámulatraméltó bátorságot, a nagy ügyért való odaadást, ami oly sok embert lel­kesít — felkelőket és milicistákat, baszkokat és Navarra lakóit —, akik arra törekednek, hogy egy­mást kölcsönösen megöljék? A pol­gárháború szellemi betegségeinek egyike, különösen, ha a szent há­ború mítosza még erősíti is, az, hogsr a tévedéseket csak a másik oldalon láttatja mejj s az ellensé­ges testvéreket vakká teszi azzal a bizonysággal szemben, amelyet dersk férfiak országuk közösen örökölt erényeiért mindkét részen felismernek. a kisemberek helyzetét külön figyelembe kell venni. Az idényiparok különleges szempontjait nem szabad elhanyagolni. Tekintettel kell lenni az utazók és otthonmunkások sajátságos helyzetére Neustadt Miklós a kereskedelmi alkalmazottak sza­badságidőének megállapításénál az egyenlő elbánás elvének megállapí­tását kívánta. Müller Nándor elvtárs a fizetéses sza­badság rendelettervezetét minden tekin­tetben helyeselte, de szükségesnek tar­totta, hogy a beteg- vagy üdülőszabad­ságot mint tényleges szabadságot szá­mítsák be. Szankciók alkalmazását sürgette, hogy a fizetéses szabadságra vonat­kozó rendeletet ne lehessen kiját­szani. Jászi Ferenc elvtárs visszautasította azokat a felszólalásokat, amelyek a fize­téses szabadság rendszere ellen elhang­zottak. Rámutatott arra, hogy az alkal­mazottak fizetéses szabadsága az iparo­sok érdeke is, mert a szociális javulás emeli az iparűzőknek az életszínvonalát. Hosszadalmas vita után a kamara közgyűlése megint állást foglalt a köz­ségi élelmiszerüzem terjeszkedése ellen. A napirend végén foglalkoztak a szekér­fuvarozás szabályozásáról készült ren­delettervezettel. Katz Jenő elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott a rendeletnek azokra a pontjaira, amelyek kíilünösen a kis­emberek számára sérelmesek, legfőképpen az, hogy a kisfuvarozóknál is 5000 pengő óvadékot ir elő. Sérelmes a rendelettervezet a vásározó iparosság, valamint a kiskereskedelem szempontjá­ból is. A közgyűlés a késő esti órákban ért véget. tt A férfi mind őrült" Vitéz Miklós „A férfi mind őrült" cím­mel vígjátékot írt Török Rezső regényé­ből. Szatíra, jellom- és helyzetkomiku­mok valóságos zsúfoltságát halmozza össze darabjában. A tehetséges fiatal festő, abból ki­indulva, hogy Budapesten csak az ide­genben elismert tehetségeiknek van le­hetőségük az érvényesülésre, újságíró­barátja segítségével mint a maharad­zsák udvart festője száll meg egy fővá­rosi luxushotelben. Ennek a hamisság­nak révén jut azután ahhoz a föl fede­zéshez, hogy itt mifelénk egyáltalában, nem egyedülvaló az ilyen trükk és amerro fordul, mindenütt csak putiipo­lásra kész, kérő és nem adakozó kezek merednek feléje. A darabban, természe­tesen nem ilyen komor megállapítássze­ríien, hane>m az egymást nyomonkövető kacagtató jelenetek hosszú során keresz­tül tudódik ki mindez. Több mint öt­ncgyedórán keresztül mulatnak az embe­r, k és ami fllmelőadáson nem igen szo­kásos, „nyíltszíni" taps is hangzik. Két­ségtelen, hogy ezek körött a jelenetek között nem egy van olyan, amely nem folyik teljesen a cselekményből és ellen­tétes a szereplők jellembeli beállított­ságával, azonban a vígjáték, benne Már­kus Alfréd zenéje és Gertler Viktor ren­dezése mégis teljes sikert arat. Ebben természetesen döntő szerepük van a szereplőknek. Lázár Mária, Páger An­tal, Vaszary Piri, Jávor Pál, Dajbukdt Ilona, MAly Gerő, Dénes György, Pet he» Sándor, Salamon Béla, Justh Gyula, Vágóné és a többieOk valamennyien első­rangú alakítást nyújtanak. A filmet a Royal Apolló mutatta b«. (G-y.) ÉRDEKLI? Prostatatúltengósnél és hólyag­tágulásnál, amikor igen fontos, hogy a betegnek erőlködés nélkül mindennap könnyű bélűrülése le­gyen, akkor reggelenként / éh­gyomorra egy kis pohár JennésBe­tes „Ferenc József" keserűvíz a le­hető legjobb szolgálatot teszi. Kér­dezze : teg orvosát. (X) Annabella legújabb filmje az 1937-es epsomi derbin készült. Annabella part­nere Henry Fonda. A film címe „Hajnal­hasadás" és egyik legfőbb szereplője egy derbigyőztes volt. A franciák tervbevett/ék Mol lére „Úr­hatnám polgár" című vígjátékának meg­fllmesítését. Mussolini visszautazott Rómába (Innsbruck, szeptember 30.) Mus­solini különvonata csütörtökön reg­gelérkezett osztrák területre. Tekin­tettel a korai időpontra, nem volt hivatalos fogadtatás. A vonat reg­gel 7 órakor Bolzanóba érkezett é3 innen folytatta útját Róma felé, ahová délután érkezett meg. Mussolini a német határ átlépésé­nél táviratot intézett Hitler Adolf­hoz. A távirat szövegéből kitűnik, hogy Mussolini meghívta Hitler Adolfot Olaszországba. Hiába remél, ha nem veszi sorsjegyét Ittnor és Társánál. VI, Teréz körút 19. Rendeléshez levelezőlap is elegendő. (X) Royal Színházba es a Városi Szísiházba kedvezményes jegyek kaphatók Kúltúrpropaganda jegypénztáraink­nál, Erzsébet körút 35. Tel.: 13-03-27,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék