Népszava, 1937. december (65. évfolyam, 273–296. sz.)

1937-12-19 / 288. szám

8. oldal A törvény legsúlyosabb megsérté­sével, közvetlenül a választás előtt kihagyott szavazók nagy többsége ipari munkás, nem lehet tehát kétséges, hogy mi ennek a taktiká­nak a célja. De hasonló szavazó­irtás folyik a többi kerületben is, úgyhogy a szombati napon ki­hagyott választók száma százakra rúg. Állítólag igazoló választmányi határozat alapján történik ez a tör­vénytelen eljárás, ezt a határoza­tot azonban nem tudták fölmutatni elvtársaink előtt és nincsenek meg a vétivek sem arról, hogy a kihagyottakat ér­tesítették volna az állampolgári jogaik ellen elkövetett merény­letről. A liberális kispolgárok és szociál­demokrata munkások választási irodája ezért fölhívja mindazokat, akiket ilyen címen akarnak a vá­lasztójogtól elütni, hogy követeljék a szavazatszedő küldöttségek elnö­kétől, hogy vegyék föl őket a ki­hagyottak névjegyzékébe, hogy ilyen alapon módja legyen a jog­orvoslatnak. Hogyan kell szavazni" Mindezek a mesterkedések sem fogják azonban meghozni a jobb­oldalnak a remélt eredményt. Pest­erzsébet dolgozói, fizikai és szel­lemi munkások, kisiparosok és kis­kereskedők ma, vasárnap ismét hitet tesznek a húsz év óta alkotó munkát, végző bal­oldali blokk mellett. ."A szavazás reggel 9 órakor kezdő­dik és megszakítás nélkül délután 11 óráig tart. Kívánatos, hogy min­denki már délelőtt, sőt lehetőleg a reggeli órákban szavazzon és azután jelentkezzék a liberális kispolgárok és szociáldemokrata munkások kör­zeti választási irodájában válasz­tási munkára. A választási funk­cionáriusok­ már a szavazás meg­kezdése előtt, reggel 1 28 órakor je­lentkezzenek. A szavazás titkos, senki se enged­je megfélemlíteni magát, nem el­lenőrizhető, hogy ki hová adta le­­ szavazatát és senkit sem érhet­ semilyen károsodás abból, hogy lelkiismeretét és meggyőződését követve, a baloldali blokkra adja szavazatát. A baloldali blokk szavazólap­ján változtatni, neveket áthúz­ni, keresztet rávenni nem kell, a választónek nincs egyéb fel­adata, csak hogy a baloldali blokk listáját összehajtva át­adja a szavazatszedő bizottság elnökének, aki azt azonnal be­dobja az urnába. Mindenki abban a szavazókörzet­ben szavaz, amelynek a területén 1935 január­ában lakott. Aki nem tudja, hogy benne van-e a választói név,'eg­ vz k' cn, vagy bármi egyéb kérdezni valója van, vagy bárki gá­tolni akarná szavazati jogának szabad gyakorlásában ha'íidékta­lanul jelentkezik a liberális pár­tok és szoc'álr­em­okrata munká­sok szövets­égének körzeti válasz­tási irodájéban. — A „Szép Szó" új száma elparen­tálja a folyóirat tragikus körülmények között elhúnyt kiváló szerkesztőjét és alapítóját, József Attilát. Közli Ignotus Pál és Mónus Illés sírbeszédeit. Beje­lenti, hogy legközelebbi számát teljes egészében József Attila emlékének sz­e­teli. A folyóirat közli Szolnoki István tanulmányát az új-középkori faozítiá­ról, Gáspár Zoltán cikkét a­ sajtószabad­ságról, Bóka László tanulmányát Justh Zsigmondról, Osvát Zsuzsa cikkét Mó­ricz Zsigmond új regényéről, Erdős Jenő életképét, Horváth Béla jegyzetek­kel ellátott Chesterton-versfordítását, Fejtő Ferenc párizsi és Méliusz József pozsonyi naplójegyzeteit, valamint Igno­tus P­éter­ búcsúztatóját. Ezenkívül Zsigmond Ed , Salamon Ernő, Sértő Kál­mán, Nádass József, H. Korvin Lajos versei és kritikai rovat egészíti ki a folyóiratot. NÉPSZAVA 1937 december 19., vasárnap Szavazóh­elyiségek és választási irodák s volt Fodor-vendéglő (Gróf Apponyi Albert ucca és Pesti ucca sarok) Urspi­­nger-vendéglő (Horthy Miklós út 11) Borso-kávéház (Kossuth Lajos ucca 40) Prieisl-vendéglő (Szent Imre hg u. 5) Kovalek-vendéglő (Kossuth L. ucca 63) Kova­lek-vendéglő (Kossuth L. ucca 68) Vasasotthon (Nagy Győry I. ucca 2) Vasasotthon (Nagy Győry I. ucca 2) Clorso-kávéház (Kossuth Lajos ucca 40) Pauncz-vendéglő (Dessewffy ucca 36) Kaltenecker-vendéglő (Lázár ucca 29) ISaszl-vendéglő (Ferenc József utca 163) volt Dene-vendé­glő (Jókai Mór ucca 19) Kiss-vendé­glő (Jókai Mór ucca és Valéria ucca sarok) Lendlein-vendéglő (Latinovits ucca 86) Alt. Fogy. Szöv. 8-as fiók háza (Nagy Sándor ucca 12) Pollák-vendéglő (Vörösmarty ucca 162) itt közölt sorrenddel megegyező. Központ: Vasmunkásotthon (Nagy-Győry István ucca 2). Tel.: 147—540 Corso-kávéház (Kossuth Lajos ucca 40). Tel.: 147—544 Szavazóhelyiség Gróf Apponyi Albert uccai isko­la — Posta uccai óvoda -Kossuth Lajos uccai leánypolg. iskola Zrinyi uccai óvoda Kálmán uccai fiúpolgári iskola — — Gimnázium -Attila uccai elemi iskola Városháza — — Erzsébet ucca­ iskola Tűzoltóság (Vécsey ucca) Lázár uccai elemi iskola Maróth Uccai elemi iskola Böhm-villa (Bél­a ucca) — Ferenc József uccai iskola Ferenc József uccai iskola Mentők (Horthy Miklós út 60) Vörösmarty uccai iskola A szavazókörzetek sorszáma az Választási iroda i­s Karácsonyra mindent kaphat. Női és férfidivatcikkeket, selymet, szövetet, edényt, porcellánt, játékot a Thalia divat-, edény- és játéküzletben VII. Rákóczi út 42 (Nemzeti Színházzal szemben) Ma este i1 A dekkoló fa és Vezér — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Főszerkesztő tír! A képviselőház december 15-i ülé­sén a mentelmi ügyek tárgyalása folyamán megtámadták a színvál­tozatokban gazdagéletű Milotay István képviselőt. Az „Új Magyar­ság" parlamenti tudósításában el­bájoló diszkrécióval elhallgatja ugyan a Milotay felé szórt váda­kat, már azért is, mert lenyűgöző lovagiasságával nem akarja pelen­gérre állítani a dekkolás vádját angoztató képviselőket. Ellenben a december 16-i szám egyik közleményében mélabús han­gon vitázik ellenfeleivel Milotay úr. A hősi tulajdonságokért egetverő rajongással lelkesedő Milotayék ezúttal a dekkolás ellen közbesüvítő képviselő úr ellen fordulnak és megállapítják, hogy a háborúban ki volt katona és ki nem, ki dekkolt és­­ nem. Ez részben testi alkalmatosságától, részben attól függött, hogy hivatásánál fogva ka­pott-e fölmentést vagy sem... Eddig ugyan az „Új Magyarság"­ék másként tudták a leckét és az sem valószínű, hogy a magyar k ha­tó hatalmas vára összedőlt vol­n­a, ha Milotay úr berukkol baká­nak. De végül elmúlt dekkolásokról ne e­si­k szó. Már azért sem, mert Milotay úr — ezt mi igazoljuk — alőben­ fegyvert akart fogni az ellenség ellen. Ez a hősi gesztus abban az időben történt, amelyről a hivatkozott cikkben Milotay úr vagy megbízottja azt állítja, hogy a Károlyi-forradalom alatt ellenben, amikor a politikusok és hős pártvezé­rek szinte mind elnémultak, százszor kockáztatta életét (már mint Milotay úr) és testi épségét elvei védelmében. Ravaszul megszerkesztett mondat. Mely elvekért kockáztatta életét Milotay1.» Azokért, amelyekért fegy­vert akart fogni a bősz ellenfelek ellen? Hiszen az ilyen elvek han­goztatásáért a Károlyi-forradalom alatt csak dicséret,­­érvényesülés és fölfelé sodródás járt. Ám lássuk, mit írt. Milotay Ist­ván szerkesztő úr „Kik akarnak reakciót" cím alatt 1919 március 1-én,­­ négy hónappal, a­ forrada­lom kitörése után, amikor annak útját, szándékait már alaposan meg­ismerte — az „Ifj Nemzedék" című, akkor még hetilapban. A reakció a múlt visszakívánását jelenti, visszaállítását megszüntetett, megsemmisített intézményeknek, élet­rekeltését a múlt szellemének. Vissza­kívánhatunk mi valamit abból a múlt­ból, amelyet az októ­beri forradalom intézményeivel és részle­g embereivel is detronizált? Visszakívánhatunk va­lamit a forrada­l­omelelli Magyarors­zág­ból, jól éreztük mi magunkat ennek a Magyarországnak politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális légköré­ben? Boldogok voltunk talán és elége­dettek? A cikk folyamán még viharzóbb harci tobzódásban fordul az addig dekkoló hős a reakció ellen. Hát mit sírhatnánk mi és mit kí­vánhatnánk vissza ebből a Magyar­országból? Politikai életét talán, par­lamentjével, pártjaival, közerkölcsé­vel és közszelle.mével. A politikai pár­tokat kívánjuk vissza élükön egy-egy grófi névvel és egy szűkebb körü grófi politikai udvartartással. Nem kívá­nunk belőle vissza semmit s mi volnánk az elsők, akik fegy­vert ragadnánk ellene, ha akadna kéz, amely vissza akarná állítani. Az új Magyarország a mienk is. Az őrület fantáziája kellene hozzá hinni, hogy ez az új a réginél is rosszabb lehet. A Károlyi-forradalom Magyar­országáért fegyverrel is harcolni kész Milotay tehát nem változott meg. Csak más színben, maszkí­rozva lép föl a politikai arénában. Az ,,Új Nemzedék" ugyanabban a számában, a szociáldemokratákról is áradozik. A többi között a követke­zőket írja: Míg ott künt Bernben a hajdan ha­zátlan bitangoknak ócsárolt derék ma­gyar szocialista vezérek küzdöttek ha­zánk területi integritásáért, addig itt­hon a „dicső" (idézőjel az eredeti cikk­ben) magyar történelmi főnemesség némely tagjai szintén magasztos küz­delemhez láttak, hogy megóvják a nagybirtok területi integritását és le­tették a cseheknek a hűségesküt, im­e, kiderült megint, hogy a pénz, a tőke, a vagyon is mennyire tud hazátlan lenni és hogy aki dolgozik, az­ mindig hazafi, még ha Buchingernek hívják is, és ha semmittevő, akkor haza­áruló, még ha esetenként gróf is az illető. Miért bántják a gonosz ellenzé­kiek ezt a derék Milotayt? Mert most mindennek az ellenkezőjét írja? Hát a­ stréberkedő szándék és a szubvenció az semmi? Budapest, 1937 december 18. Mely tisztelet, Bogu­re Kell-e adót fizetni? „Modern államnak nem kell adóból élni" — ezt a tételt fejtegette Tápay-Szabó László a Cobden Szövetség teg­napi előadásán. Az adónélküli állam -- mondotta — nem utópia. Mindenütt (Magyarországon is) az állami kiadá­soknak egyre kisebb részét fedezi az adójövedelem. A magyar adórendszer mindenképpen tarthatatlan: a magán­alkalmazottak például annyi adót fizet­nek, mint a földbirtokosok. Nagy adó­val terhelik többek között a cukor­fogyasztást,­­ ezt az Egyesült Álla­mokban mindenki barbárságnak tar­taná. Egyes indokolatlan és kártékony adónemeket el kell törölni. Az így el­vesztett állami jövedelmet bőségesen pótolni lehetne az örökösödési illeték fölemelésével. Hatalmas jövedelmeket lehetne szerezni a biztosítás államosítá­sával és kötelezővé tételével is. Csök­kenteni kell az adóterhet, növelni­­az egyéb állami jövedelmet, az ideális államban egyáltalán nem kell adót fizetni. (zs. e.)

Next