Népszava, 1938. január (66. évfolyam, 1–24. sz.)

1938-01-01 / 1. szám

1938 január 1. szombat NÉPSZAVA 13. oldal m . Nyilt levél a német néphez írta: Herbert Morrison, a londoni községtanács elnöke Német embertársaimhoz! Szánt szándékkal választottam ezt az címet, mert ez az a tárgy, amelyről hozzátok szólni akarok. Németek és angolok, minden ország és minden faj fiai: emberek. Angliában születtem és büszke vagyok népem jó tulajdonságaira. Ti Németországban születtetek és bizonyára ugyanilyen büszkék vagytok a német nép jó tulajdonságaira. A különféle államokhoz és fajokhoz tartozó népeknek mások és mások a sajátosságaik és a nyelvük. De valamennyien emberek és a társadalmi és nemzetközi bizonytalanságnak ugyanazok a problémái gyötrik őket Miért küzdjünk egymás ellen? Miért kezdjünk háborút? Micsoda jót hozott az 1914 és 1918 között lefolyt háború számunkra, akik „győztünk" és számotokra, akik vesztettetek? Semmi jót, de a nyomorúságnak egész tömkelegét! És most — most — a kormányok ugyanarra az őrületre fegyverkeznek. Véletlenül Németországban születtetek, én véletlenül Angliában. De emberek vagyunk mindnyájan és a nagy emberi családhoz tartozunk. Miért törekedjünk arra, hogy egymást megöljük? S ha megtennék, kinek az üdvére történnék ez? Mi jó származik abból, ha az angolok és németek még egyszer úgy mészárolják egymást, mint 1914 és 1918 között? Vajjon lesz-e egyetlenegy németnek is alkalma arra, hogy ezt a nyílt levelet olvassa? Én nem tudom. Szeretném persze, ha minden német és minden angol elolvasná, mert azt hiszem, hogy az, amit mondok, annak a józan észnek a kifejezője, amelyre ma nagyobb szükségünk van, mint bármikor. De ha lesz is alkalmatok, hogy ezt a levelet olvassátok, a két kormány a tiétek és a miénk, nem nagyon lesz elragadtatva tőle. Egyikük sem akarja, hogy a világ munkásai együtt haladjanak és megértsék egymást. Mert ha így volna, nagyon kis valószínűsége volna annak, hogy háborút viseljenek egymás ellen. A mi lord Halifaxunk legutóbb Németországban volt, hogy a ti Hiteretekkel beszéljen. Megmondták nektek, hogy mit beszéltek egymással? Nem! Megmondták nekünk, angoloknak? Nem! És ha meg is mondják, mennyit mondanak meg belőle? És honnan tudjuk, hogy amit megmondanak, az igaz is? Egy bizonyos, hogy nekünk inkább van alkalmunk, hogy valamit is megtudjunk, mint nektek, mert nálunk még van szólásszabadság, sajtószabadság és szabad parlament. Nektek, szerencsétleneknek mindebből semmitek sincs. A „földalatti" közléseken kívül csak azt tudjátok meg, amit kormányotok akar. Ennek ellenére abban sem vagyok biztos, hogy az angol nép megtudja e találkozás igaz lefolyását. Pedig ezen a találkozáson az életről volt szó. A német nép életéről, az angol nép életéről, más népek életéről. De a népek erről nem tudnak semmit sem, mert a kormányok számára és a mi kormányunk számára is a nép eszköz a háborúban, olyan háborúban, amelyet nem a békéért és nem a szabadságért vívnak. Meg kell mondanom, hogy a ti nácikormányotok a világ kiláll és veszélyes helyzetében nem ugyan az egyedüli, de a legsúlyosabban felelős. Higgyétek el nekem, hogy nem vezet nemzeti elfogultság vagy németellenes hangulat. Ilyesmit nem éreztem a világháborúban sem. Ellensége voltam a versaillesi szerződésnek. Szeretem a hazámat és kívánom a jólétét úgy, mint ti a magatokét, de nem hiszem, hogy hazám üdvét más országokszerencsétlenségére nyugodtan alakíthatják és sohasem felejtem el, hogy ugyanolyan mértékben tartozom az emberiség közösségéhez, mint a brit népcsaládhoz. Nem, nem érzek gyűlöletet sem a német, sem más nép ellen. Többször a náci zsarnokság kezdete előtt meglátogattam a ti nagy hazátokat, jó barátja voltam azoknak a németeknek, akikkel érintkeztem, úgy, ahogy remélem, ti is jóbarátai vagytok azoknak az angoloknak, akikkel érintkeztek. Meg kell azonban mondanom, hogy az a véleményem, hogy túl készségesen és ellenállás nélkül követitek azok parancsát, akik államotok hatalmát magukhoz ragadták és benneteket szabadságotoktól megfosztottak. Ezt hibának tartom, de nem felejtem el, hogy nekünk is vannak hibáink. Minden népnek van hibája Miért van az a véleményünk, hogy kormányotoknak különösen súlyos a felelőssége a jelenlegi zilált helyzet körül? Elsősorban azért, mert támogatja Olaszországot és Japánt a fasiszta szerencsétlenség másik két főhatalmát. Olaszország hadereje Németországéhoz képest törpe és Japán csak azért lehet világveszedelemmé, mert olyan nemzet, mint a tiétek, támogatja. Kormányotok felelős mindazért, amit Olaszország és Japán cselekszik, mert szoros szövetségben van velük. Kormányotok az erőszak kormánya. Erőszakkal irtotta ki ellenfeleit Erőszakkal fojtotta el a belső bírálatot, erőszakkal semmisítette meg a német nép szabadságát. Halállal és kínzással felelt azoknak a németeknek, akik más véleményen voltak, mint ők. Kormányotok harci erényeket prédikál. Minisztereitek egyenruhában parádéznak. A német békebarátokat Németország ellenségeinek nevezik. Azokat a nemzeteket, amelyek nem akarják teljesíteni a németek akaratát, háborúval fenyegetik. Gyermekeitekbe a háború szellemét ültetik és készítik őket a nagy öldöklésre. Nos, ennek az a következménye, hogy a többi nép nem bízik Németországban és nem veszi komolyan kormányotok alkalmi békenyilatkozatait. A német kormány kardcsörtetése bizalmatlanná teszi Franciaországot Oroszországot, Csehszlovákiát Ausztriát Skandináviát, Angliát sőt az Egyesült Államokat is. Kormányotok a szabadság minden barátját szerte az egész világon, a maga ellenségévé tette. Nincs olyan nép a világon, amely kormányotok igaz barátja volna, még az osztrák nép sem, amely a klerikális, fasiszta zsarnokság áldozata. Egy világháború minden bizonnyal végzetes volna a nácizmus hatalmára, de ugyanolyan végzetes volna a német népre is. Nem igaz az, hogy a többi nép Németország bekerítésére törekszik. A legközelebbi felhívását keddi lapunkban közöljük ! AM OTC fennálló ! BOJSIAn RADIO •típusokat díjtalanul bemutatja és árjegyzéket küld. RÉSZLETEK CSERE VI. Vilmos császár út 60 KAPHATÓ: LENGYEL RADIO VL RÉSZLET CSERE 1 erez krt 38 Kérjen pirtalan bemulást! Telefon: 116-73* A ti kormányotok az, amely Németországot bekeríti. A nácik nemcsak a világbéke számára, hanem a ti számotokra a ti otthonotokra is veszedelmet jelentenek. Gondoljatok erre és gondoljátok meg, hogy váljon a politikai szabadság visszaszerzése nem jelentene-e részetekre való erőteljes hozzájárulást a békéhez és önmagatok üdvéhez. Azt mondták nekünk, hogy kormányaink négyhatalmi egyezményről tárgyaltak azon az alapon, hogy kormányotok szabad kezet kap Ausztriában, Csehszlovákiában és Oroszországban. A kormány — a ti nácikormányotok és a mi konzervatív kormányunk — valóban képes volna ilyen cinikus alkura. De ebbe Franciaország sem törődnék bele. Sőt, a békének, a szabadságnak és a demokráciának egyetlen barátja sem, mert a fasiszta hatalmi övezet kiterjesztése végzetes az egész világra. Ezért támogatja az angol munkásnép a törvényes spanyol kormányt és ítéli el a Francofelkelőket, akiket Németország és Olaszország támogat katonával és fegyverrel. Ausztria már ma is kegyetlen diktatúra alatt nyög, amelytől remélhetőleg megszabadítja magát, de ha a nácidiktatúra jutna ott uralomra, ez még rosszabb volna és megnagyobbítaná a háborús veszélyt. Végezetül ne higgyétek, hogy mi, más országok szocialistái és demokratái a nagy német nép ellen valamilyen méltánytalanságot tervezünk. Nem. Ezt nem akarjuk. De hogyan követeljük azt, hogy kormányunk valamiféle engedményt tegyen Németországnak, ha ez az engedmény csak újabb fenyegetésre és fokozott háborús készülődésre vezet? Engedményeket a szabad és békés német népnek ezer örömmel. Engedményeket a nácizsarnokságnak soha! Ha azt látjuk, hogy milliónyi németet milyen kegyetlenül nyom el a nácizmus, hogyan követeljük azt hogy védtelen gyarmati népek náciuralom alá kerüljenek? Ezt valóban nem tehetjük! Láthatjátok, hogy békétek és szabadságtok a miénkkel és a világ minden népéével szorosan kapcsolódik. Ne engedjétek, hogy egymás ellen mozgósítsanak bennünket, a vérszomjasok és kapzsiak mulatságára. Álljunk inkább egy frontba, a békéért, a szabadságért és az emberiség gazdasági fölszabadításáért. Maradok barátsággal, a ti Herbert Morrisontok. Mindenféle jegyért forduljon a Kultúrpropaganda jegypénztárunkhoz, VII. Erzsébet körút 35 és Conti ucca 4. Tel.: 13-03-30. 31. 32.