Népszava, 1938. február (66. évfolyam, 25–47. sz.)

1938-02-23 / 43. szám

1938 február 23. szerda NÉPSZAVA — A mulatság vége. Noszvaj köz­ségben a­­ kocsmában mulattak a legények. Amikor hazafelé készü­lődtek, észrevették, hogy Várkonyi Lajos — aki előbb távozott — a kocsmában felejtette a kalapját. Hat legény összefogott és haza­vitték társuk kalapját. Bezörgettek az­­ ablakon, Várkonyi kinézett, majd elővette a revolverét és sor­tüzet adott barátaira. Sánta Vil­mos és Fülöp József összeesett. Sánta az egri kórházban meghalt. Várkonyit letartóztatták. — Leventének öltöztette a kutyáját. A lajosmizsei községháza udvarára ez év február 4-én elvitték a gazdák ku­tyájukat hatósági eboltás végett. Az ol­tás rendben is ment, semmi különösebb esemény nem zavarta meg, amíg meg nem érkezett Kis-Pál Mihály 23 éves lajosmizsei földműves a kutyájával. Amikor az állatorvosok a kutyát be akarták oltani, akkor vették észre, hogy nem egyszerű kutyával van dolguk, mert Kis-Pál Mihály kutyája férfidol­mányt visel, fején szabályszerű levente­sapka volt, leventecímerrel és 30 centi­méter hosszú pulykatollal. Osztoits Zsig­mond­ leventefőoktató, aki az oltásnál segédkezett, azonnal intézkedett, hogy a kutyát vetkőztessék le, a csendőrök pe­dig a kutyáról lekerült leventefölszere­lést bűnjelként lefoglalták. Osztoits le­ventefőoktató • becsületsértés címén föl­jelentette­ Kis-Pál Mihályt és a lajos­mizsei gazdák most különös érdeklődés­sel várják a kutyaper lefolytatását. — Halálos autógázolás történt ked­­den este az Aréna út és Elemér ut­ca sarkán. Az AC 160-as rendszámú autós egy férfit ütött el. A mentők beszállították a Rókus-kórházba, ahol a műtőasztalon meghalt. Átku­tatták zsebeit, de csak annyit tud­tak megállapítani, hogy a gázolás áldozatát Kovács Sándornak hív­ják. A gázoló autó vezetője ellen el­járás indult. — Nincs vevő Kossuth Lajos határ­jára. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos dél felé menekült és a ki­rályi koronát is magával vitte. A koro­nát Orsován helyezte biztonságba, ő maga pedig Orsováról folytatta útját Ník felé, hogy Törökországba jusson. Kossuth hatalmas határban utazott, de a nagy esőzések rövidesen lehetetlenné tették, hogy ezzel a­ nehéz kocsival foly­tassa az útját. Ezért a határt Faratyin­ban hagyta, ahol Gatár Gyorgyevics ke­rületi főnök helyette egy könnyű kocsit bocsátott rendelkezésére. Gatár Gyorgye­vics évtizedeken át őrizte ezt a határt és egész életében nem vált meg tőle, pe­dig annak idején a magyar múzeum is meg akarta venni. Gatár Gyorgyevics örökösei most áruba bocsátották ezt a történelmi határt, amelyen Kossuth a koronát Orsovára vitte. Vevő egyelőre Akiket nyomorúságos keresetükből közjótékony­ságra köteleznek Dr Móricz Miklós statisztikus a Tár­sadalomtudományi Társulatban érdekes előadást tartott a gazdasági munkások öregségi biztosításáról. Részletes statisztikai adatok alapján mutatta ki, hogy téves statisztikai és matematikai in­dokolása van a kormány javaslatá­nak. Kimutatta, hogy az őstermelő segédsze­mélyzet, amely általában a kisparaszt­családokból származik, idővel kilép eb­ből az osztályból. Sokan örökséghez jut­nak és idősebb korukban már nem gaz­dasági cselédek, hanem törpebirtokosok. Ez pedig a biztosítás szempontjából azt jelenti, hogy aránytalanul sok lenne a járulék­fizetésre kötelezett olyan fiatal fér­fiak száma, akik nem a maguk ja­vára, hanem másoknak gyűjtenek díjtartalékot, vagyis nyomorúságos keresetükből közjótékonyságra köte­leznék őket. A statisztikai adatok egész sora alap­ján fölvetette a kérdést, hogy a javas­lat szerény céljának elérésére egyáltalán szükség van-e külön biztosítási intéz­ményre? Hetvenötezer főnyi érdekeltet számítva, havi 6 pengővel, nem jelentene az államnak elviselhe­tetlen terhet, hiszen amúgy is 128.000 nyugdíjasa van, akiknek több mint 230 millitt pengőt fizet ki. TESTEDZÉS Csak a sport érdekét szolgáló úton... Lisszabon és Párizs után, vissza­ható erejében még egyelőre be nem látható következményeket jelentő elkedvtelenedés vett erőt nemcsak azokban a körökben, amelyek a labdarúgás ügyeit igyekeznek lel­kiismeretesen és lelkesen intézni, de a közönség jórészében is. A ma­gyar futballdrukkerek sajátos és jellegzetes szalmalángszerű fölhe­vüléseit kudarcok és balsikerek után már törvényszerű következe­tességgel a közönyösség és a düh kitörései követik. Régi megfigye­lés, hogy nemzetközi vonatkozású győzelmek után hetekig jóval na­gyobb az érdeklődés a klubmeccsek iránt, mint annakelőtte, de ha a magyar válogatott gyengén szere­pel külföldön, rohamosan csökken a nézők száma a f­utballpályák tri­bünjein. Ez olyan jelenség, amely gondolkozásra kell hogy késztesse a túlságosan önös politikát folytató és anyagi érdekeken nyargaló nagy egyesületek vezetőségét is. Az ilyen következmények fájnak a leg­jobban, mert felborulással fenye­getik az amúgy is nagyon gyenge lábon álló költségvetési egyensúlyt. Az nem lehet azonban, hogy az ország legelterjedtebb, legtöbb ver­senyt rendező és legtöbb versenyzőt foglalkoztató sportjának irányítása és­ reprezentatív szereplése csak a várható obulusok összegének nagy­ságától függjön. Kenyeres Árpád, az MLSZ országos főtitkára a leg­utóbbi évi jelentésében helyesen állapította meg: " Mindenkinek, aki a labdarúgás vezetésében szer­­pet vállal, csak a sport érdekét szolgáló úton szabad haladnia, mert csak ez esetben le­het biztos abban, hogy becsületes és hasznos munkát végez. Nemcsak a válogatás és az elő­készítés munkájának helytelensége, hanem a rossz taktika, a helytelen trénin­g­ beidegződés, az utasítások nehézkessége okozta, hogy csak a legutóbbi példákat említsük, a lon­doni, a prágai, a lisszaboni és a párizsi kudarcokat. Tehát olyan szervi hibákról van szó, amelyeket kérlelhetetlen szigorral, egyéb ér­dekek elnémításával, a legkitűnőbb szakértők bevonásával kell meg­szüntetni. Különben akármennyire kívánatos legyen is sportszempont­ból, hogy a labdarúgás ezévi verse­nyén részt vegyen a magyar fut­ball, le kell mondani róla, mert megszégyenítő és váratlan veresé­gek olyan bevételi kieséseket­­ je­lenthetnek majd a bajnokságok során, hogy az egész magyar hiva­tásos labdarúgás üzeme csődbe jut. Végre is számolni kell azzal, hogy a magyar egyesületek háztartásá­ban a legtöbb külföldön lejátszott mérkőzés mérsékelt segítséget je­lent. Csak a magyar bajnoki mér­kőzések hozhatják meg azokat a bevételeket, amelyek az egyesüle­tek kiadásának fedezésére szüksé­gesek. A ba­jnoki mérkőzések szín­vonalának és érdekességének eme­lése nélkül nem juthat előbbre a m­agyar futball és álmodni sem lehet 50—60 000 nézőt befogadó, a sportnak teljesen megfelelő talajú és a legmodernebb felszereléssel ellátott sporttelepekről. Amíg a szövetségi kapitány nem tudja elérni azt, hogy nagy egyesü­leti diktátorok­­ szóljanak bele a válogatás kérdésébe, a hogy rendsze­res és összeszoktató tréningeket tartson minden fontosabb nemzet­közi mérkőzés előtt legalább két­szer-háromszor, amíg legkitűnőbb magyar trénereknek nem adnak al­kalmat arra, hogy az Európaszerte meghonosodott modern futball gya­korlati oktatásában részttvegyenek és a leghelyesebb taktikai utasítá­sokkal viszik el a válogatott csapat tagjait, addig álmodni sem érde­mes sikeres párizsi szereplésről. A világbajnoki torna küzdelmei során csak az a válogatott szerepelhet si­kerrel, amely másként készült a mérkőzésekre, mint a magyar válo­gatott együttes... ­ SPORTHÍREK Gyenge volt a színvonal — állapítják meg beszámolóikban a párizsi lapok a Budapest—Párizs-mérkőzésről. Csaknem egyöntetűek a vélemények atekintetben, hogy a magyar csapat jóval gyengébb játékerőről tett tanúságot, mint ameny­nyit vártak tőle. A budapesti együttes határozottan lassúnak bizonyult, külö­nösen a csatárok játszottak gyámolta­lanul. Ez az átlagjáték valósággal ki­ábrándította a franciákat abból a véle­ményből, amelyet a magyar válogatott­ról tápláltak az 1937. évi jó eredményei után. Hangoztatják, hogy a magyarok elégedettek lehetnek a döntetlennel, mert ha Budapest közvetlen védelme nem mutatott volna olyan­ jó játékot és a francia c­satársor több szerencsével küzdött volna, akár meglepetést keltő gólarányban jutott volna kifejezésre a „tanonc" párizsiak fölénye. Annál in­kább meglepetést kelt, hogy mindezek után a szövetségi kapitány a következő­képpen nyilatkozott: „Az eredmény ön­bizalmat adott nekem. Csapatunkat minden vonalon meg tudjuk erősíteni és ha most ilyen középszerű együttes­sel döntetlent értünk el, akkor a világ­bajnokságon teljes csapattal joggal vár­hatok sokkal jobb szereplést. Ezentúl, azonban nekünk is gyorsabban kell játszanunk, különösen többet kell lőni kapásból. Ez a keresztpasszokat való játék beidegzése azonban már a tréne­rek feladata." Ez a hit és bizalom csak előlegezett lehet, mert egyelőre semmi oka sem lehet a kapitánynak az elége­dettségre ... A MUSZ ezévi nemzetközi programja nehezen alakul ki, mert annyi helyre hívják a magyar úszókat és vízipólózó­kat, hogy májustól szeptemberig túráz­hatnának. Legutóbb a világ leggyor­sabb nőversenyzői, a dán és holland vá­logatott úszók ajánlkoztak június 15-ére és 16-ára egy budapesti versenyre, leg­utóbb pedig a csehszlovákok közölték, hogy szeretnének Budapesten játszani. A jugoszlávok budapesti szerepléséről is szó van, Prága után Budapesten ver­senyeznének. A MASZ végleg megállapodott a finn szövetséggel és elfogadta anyagi feltéte­leiket. Helsinkiben július 10-én és 11-én lesz a magyar-finn válogatott atlétikai mérkőzés. Huszonnyolc versenyző és két kísérő utazhat. Az 1931. budapesti finn­magyar mérkőzés számai szerepelnek majd Helsinkiben is. A 14 egyéni szám­ban két-két versenyző indul. A számok sorrendjének megállapításáról még nem döntöttek. A viadal után a magyar ver­senyzők egy-egy finn vidéki városban szerepelnek. A magyar gyorskorcsolyázók kitűnő eredményei nemzetközi érdeklődést kel­tettek és a nemzetközi korcsolyázószö­vetség támogatásával rendezett rigai és helsinki gyorskorcsolyázó versenyre meghívták Hidvéghy Lászlót és La­dányi Gedeont is. A rigai öt nemzet versenyén finn, észt, német, lett, és ma­gyar gyorskorcsolyázók mérik össze erejüket. Utána a résztvevők Helsin­kiben indulnak. A BKE február 28-i nemzetközi mű­korcsolyázó bemutatójának műsora egyre bővül. Világbajnokok és Európa­bajnokok mellett kísérlet történt arra, hogy Cecile Colledget, a volt angol vi­lágbajnoknőt is meghívják Budapestre a műjégpálya idei szezonzáró bemutató­jára. — HAT HÉTIG TART AZ AMERI­KAI HADIFLOTTA GYAKORLATA. Az idei amerikai haditengerészeti nagygyakorlatokat a Csendes óceánon, mintegy 12 millió négyzetméternyi ki­terjedésű részén, a Hawai és Midwai szigetek, Alaszka, az Aleuták és Sza­moa között tartják meg. A gyakorla­tok, amelyek az Egyesült Államok tengerészetének történetében kétség­telenül a legnagyobbszabásúak lesz­nek, március közepétől április végéig tartanak, 150 hadihajó, 500 repülőgép, 3000 tiszt és 55.800 főnyi legénység részvételével. 3. oldal A rák elterjedése A Statisztikai Társa­sáág ülésén dr Szél Tivadar „A rákstatisztika újabb eredményei" címmel tartott­­ előadást. A statisztika — mondotta — már sok­szor tett nagy szolgálatot az orvos­tudománynak, így például Semmelweis is a statisztika segítségével találta meg a gyermekágyi láz kórokozóját. A rák a halálozási kimutatásokban ma már csaknem akkora számmal szerepel, mint a tuberkulózis s ennek a veszedelmes betegségnek a kórokozóját a világszerte folytatott kutatómunka ellenére mindeddig nem sikerült megismerni. Épp ezért különö­sen fontosak azok az adatok, amelyek­kel a statisztika a rákkutatás szolgá­latába áll. A rákos megbetegedések és elhalálo­zások­­statisztikai feldolgozása rend­kívül alapos, így többek között a beteg koráról, foglalkozásáról, családi körül­ményeiről, régi betegségeiről, lakó­helyéről is pontos kimutatást készíte­nek, hogy megállapítsák, milyen külső feltételek segítik elő a rákos megbete­gedéseket. A rák terjedéséről mást mond az orvos, mást a statisztikus. Az orvos — saját tapasztalatai alapján — megálla­pítja, hogy a rákbetegségek száma ve­szedelmesen növekszik. Látszólag ezt mutatják a statisztikai adatok is. Ezek szer­int 1900-ban százezer emberre 30 rákos megbetegedés jutott, ma 111. Valójában nem ilyen megdöbbentő az arány,­­ a növekedés ugyanis két okkal megmagyarázható. A rák ugyanis leggyakrabban az öregeket támadja meg. Az átlagos életkor növekedésével egyre több a 60 éven felüli ember s közöttük gyakori a rák. Másrészt a század ele­jén egyszerűen nem ismerték föl ezt a­ betegséget; a rákban elhaltat gyakran a végelgyengülésben elhunytak közé sorozták. A rákbetegségek növekedése tehát csak látszólagos,­­ valójában az átlagos életkor növekedése és az orvos­tudomány mai fejlett diagnosztikája hozza létre a megtévesztő adatokat. Jellemző, hogy a Balkánon és általá­ban az alacsony kultúrájú országokban a statisztikai kimutatások szerint jóval kisebb a rákos megbetegedés, mint Nyugaton. Viszont, sokkal több a „vég­elgyengülés". A statisztika tehát viszonylag ked­vező és megnyugtató képet nyújt a félelmetes, rettegett rákról. (zs. e.) ­ A Községi Takarékpénztár veszi át a fővárosi bérházak kezelését. Egyelőre próbaidőre adja át a fő­város a bérházainak kezelését a Községi Takarékpénztárnak. A kö­zeli napokban állapítják meg az erre vonatkozó szerződés szövegé­­t. A takarékpénztári kezeléstől a fő­város azt várja, hogy többszázezer pengőt takaríthat meg, illetve több­százezer pengő bevételi többlethez jutna, mert biztosítva lenne a lak­bérek pontos behajtása. Nem lehetnének többé kedvezményezett bérhátralékosok, házból elengedi­ ők, nem jelentkeznének a meglelő pro­tekcióval rendelkező bérlők soron­kívüli javítási és berendezés­pót­lási kívánságokkal. Meg kell azon­ban állapítanunk, hogy a­­ Községi Takarékpénztár bekapcsolódása a fővárosi bérházak kezelésében nem jelentheti a­ szociális szem­pot­­tok háttérbe szorulását. A kötendő szer­ződésben feltétlenül­­biztosítani kell a fővárosra kötelező lakáspolitikai színvonal biztosítását és ezen belül meg kell lennie annak a lehetőség­nek is, hogy a bérházak karbantar­tását a szükséges keretek között ,­s a lakások tatarozását is megfelelő mértékben lehetővé tegyék. Magyar Szimfónikus Zenekar BEMUTATÓ-ESTJE Vezényel: KASZÁS GYÖRGY Műsor:­­ ' 1. I. Chr. Bach: D-dúr szimfónia, kettős zenekarra 2. A. Honegger: Concertino, zongo­rára, zenekarra (Nádas István) 3. Kadosa Pál: Brácsaverseny (Reisman Pál) 4. Harsányi Tibor: La joie de vivre 5. D. Milhaud: Gordonkaverseny (friss Antal) G. I. Ibert: Deux pieces du ballet a) Les Creoles, b) Les Bavardew Kedvezményes jegyek kaphatók: VII. Erzsébet körút 35 (Né­p­s­z­a­v­a-könyv­kereskedés). Telefon: 13-05-27

Next