Népszava, 1938. március (66. évfolyam, 48–72. sz.)

1938-03-25 / 68. szám

1938 március 25. pen­t­ele NÉPSZAVA „Egy parancsuralmi kísérlet a magyar nemzet végpusztulását jelentené" — állapította meg gróf Bethlen István A választójogi reform szociáldemokrata bírálata "A képviselőház csütörtöki ülé­sét délelőtt 10 órakor nyitotta meg Bobory alelnök A kormánypárti p­adokban ekkor összesen négy nepista foglalt he­lyet Esztergályos János gúnyosan az üresen tátongó jobboldali padsorok felé: „Milyen nagy az érdeklődés! Korszakalkotó javaslatot tárgya­lunk és három kormánypárti úr van az ülésteremben!" Buchinger Manó: „Szívügyük a demokrácia!" A napirend értelmében foly­tatták a választójogi javaslat tárgyalását Antal István (Nep) volt az első szó­nok. Mindenekelőtt megállapította, hogy az európai helyzet a magyar erők leg­teljesebb kifejtését teszi szükségessé. Esztergályos: „Akkor miért hagynak ki egymillió embert a választói jogo­sultságból!" — Báró Vay Miklós, népis­ta: „Jó lesz csendben maradni, ajánlom a maguk érdekében!" — Buchinger Manó: „Maga ne ajánljon semmit!" *— Esztergályos: „Vay csak védje a saját érdekeit! Mi majd megvédjük a magunk érdekeit!" A legnagyobb történelmi parancs a népi és faji erők megerősítése — foly­tatta Antal István. — Ha a politikai elődök több meg­értést tanúsítottak volna a választó­jogi problémák iránt, akkor a mai képviselőháznak nem kellene olyan problémákkal bíbelődnie, amelyeket Nyugat-Európában már mind meg­oldottak. A a múltban mindig akkor vetették föl a választójogi problémát, amikor már zavarokat idézett elő a nemzet életében. A problémát a megoldással ki kell venni az örökös izgalmak középpontjá­ból, hogy hozzá lehessen látni a gazda­sági és szociális feladatok elvégzéséhez. Olyan választójog kell, amelyet ne a tömeg múló szenvedélye irányítson. Ez­zel a javaslattal — Antal szerint — most áttérünk a tiszta parlamentarizmusra, népképviseletre. A titkos választójoggal az ideális, parlamentáris rendszer felé közeledünk. Tagadta Bethlennek azt a fölfogását, hogy a magyarság proletár­nemzet, noha a lakosság 50%-a nincset­len. Szerinte a­ magyar nincsetlenek még nem jutottak a proletárrá válás mélységéig. A szélsőségek elleni küzdelemben a legjobb orvosság a parlamentáris rendszer. (Buchinger Manó: „Mit szólnak ehhez az ön elvtársai?") Tető alá kell hozni az összeférhetet­lenségi törvényt. (Rassay: „Miért nem­ csinálták meg Gömbös alatt?!") A képviselői összeférhetetlenség meg­ingatja a tömegek bizalmát a tör­vényhozók függetlenségében. Biztosítani kell az alkotmányos, nem­zeti alapon álló pártok szervezkedési szabadságát, de­ lehetetlenné kell tenni minden pártalakítást, amely tagadja a nemzeti állam létjogosultságát és tör­vényellenes eszközökkel igyekszik cél­jait elérni. Titkos választásba nem le­het belemenni a jelenlegi sajtójogi jog­szabályok mellett. Junktímot kell léte­síteni a választójogi reform és a sajtó­reform­ között. A modern sajtójogban érvényesüljön kompromisszum a gondo­lat szabadsága és a keresztény erkölcs Buchinger Manó: „Mondják ezt az „Új között. (Felkiáltások a Nép Soraiból: Magyarság"-nak!") A javaslatot el-„Nem szabad hazudni a sajtónak!" —f­ogadta. A Hungária Fürdőbe kedvezményes jegyek kap­hiat­ók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál: Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31. 32 Ez a javaslat nem juttatja nyugvópontra a választójog kérdését Gróf Apponyi György (szabadelvű­párti) hangoztatta, hogy pártja nincs ugyan megelégedve a javaslat minden rendelkezésével, de tisztában van a tit­kosság jelentőségével. Tény, hogy a Darányi-kormány nemcsak ígérte, de be is terjesztette a választójogi refor­mot. Nem áldozat, hogy a kormány le­mondott a nyílt választójogban rejlő visszaélések lehetőségéről. Szükséges az összeférhetetlenség új szabályozása, amihez hozzáfűzte, hogy gróf Károlyi Gyula kormánya annak idején beter­jesztette az összeférhetetlenségi javas­latot, amelyet a képviselőház el is fo­gadott. Az elfogadott javaslaton a fel­sőház bizonyos módosításokat kívánt, de a Gömbös-kormány, ellentétben az ellenzék egyöntetű követelésével, nem tűzte többé napirendre a kép­viselőházban az összeférhetetlenségi javaslatot. (Antal István: „Mert nem tartotta jónak a javaslatot!") Mindenki kifogásolhatja az összeférhe­tetlenségi törvény hiányát, csak Antal nem, aki a Gömbös-kormány idején ál­lamtitkár volt. Megemlékezett arról, hogy az országra káros, szélsőséges agitáció folyik az országban, ez a par­lamentarizmus, az alkotmány és a je­lenlegi állami berendezkedés ellen irá­nyul. Ha Olaszországban és Németország­ban megbukott is a parlamentariz­mus, háromszor annyi állam meg­maradt a parlamentáris demokrácia alapján és jobban fejlődött, mint a diktatúrás államok. A­ magyar parlamentarizmus válságá­ról nem lehet beszélni, mert itt soha­sem volt tiszta parlamentarizmus és demokrácia. A mostani javaslat nem szolgálja a parlamenti demokrácia cél­ját és nem juttatja nyugvópontra a vá­lasztójogi kérdést. Kautélákra csak a szélsőségek érvényesülésének megaka­dályozására van szükség. A népakarat megváltoztatására irányuló korrektívu­mok viszont elfogadhatatlanok. Antal szerint a kautélák közt szerepel a saj­tóreform. Sajtó­reformnál fontosabbnak tartaná, hogy a most érvényben lévő sajtótörvény és büntetőtörvénykönyv rendelkezé­seit kíméletlenül érvényesítsék olyan sajtótermékekkel szemben, amelyek az állami és társadalmi rend ellen izgatnak. (Felkiáltások a baloldalon: „A Láthatatlan Front nyomtatvá­nyai!" — Gróf Széchenyi György: „Az egész kormány lógni fog, ha egyszer ezek kerülnek uralomra.­ Én lennék az első, a kormányhata­lom urai kissé később!") A kettős választójog rengeteg vissza­élésre ad lehetőséget. Helytelen, hogy a javaslat behozza a kvalifikált, mes­terkélten minősített többség rendszerét. A javaslat igazságtalanul tesz különb­séget férü- és nőválasztó között. A tö­meges jogfosztásokra alkalmas javas­lat nem lesz hosszúéletű és a gyakor­lati életben nem válhat be. Döntő ha­tása lesz a pénznek és a demagógiá­nak. A szegény jelölt anyagiak hiánya miatt már az elején megakad majd. A lovasberényi kerületre célozva, utalt arra, hogy abban a kerületben összefo­gott a pénz és a szélsőséges demagógia. A javaslatot nem fogadta el. S. oldal •• •• ELETOROM A HELYES ! TÁPLÁLKOZÁS! HUER Egy parancsuralmi rendszer nemcsak a rend fölborulását, de a magyar függetlenség elvesztését is eredményezné Ezután benépesedett padsorok előtt, élénk érdeklődésről kísérten gróf Bethlen István beszélt. Azzal kezdte, hogy a javaslattal nagy lé­­pést tesznek a nyugati parlamenti demokrácia felé, oly időben, amikor egyes európai államok szembefor­dultak a parlamenti demokráciával. A nyugati demokratikus országok gazdasági téren nem tartják be a parlamenti demokráciát, mert hi­szen ezekben az országokban a kor­mányok fölhatalmazást kapnak, hogy gazdasági téren önállóan in­tézkedjenek. Kérdés: megmarad­junk-e a parlamenti demokrácia útján, rátérjünk-e a tekintélyural­mi rendszerre, avagy a magyar al­kotmány fejlődésének megfelelően csak azt vegyük át a nyugati esz­mékből, ami a magyar viszonyokra veszedelem nélkül alkalmazható. Sokak szerint világnézeti kérdés, melyik rendszert fogadjuk el. Ezzel szemben Bethlennek az a meggyő­ződése, hogy a világnéz­etek nem örök igazságok, hanem változások­nak vannak alávetve korok szerint. Minden kor uralkodó eszméi el­halnak, amikor intézményeik már nem működnek kielégítően, a népek boldogulását nem biz­tosítják, amikor a népek ezektől az intézményektől megvonják bizalmukat A népek új életformákat keresnek, amelyekben biztosíthatják boldogu­lásukat A parlamenti demokráciá­nak és a liberális rendszernek elő­feltételei vannak. A választóknak önzetlenséget kell tanúsítaniuk, hogy egyéni érdekeiket félretéve, az összesség érdekeit tartsák szem előtt. A parlamenti pártok önzése ne kerekedjék felül az összesség ér­dekein. A világháború óta ezek az előfeltételek többé nem voltak meg­találhatók. A liberális korszakban a jogkiterjesztés, a társadalmi osztá­lyok egyenlősítése folytán addig háttérbe szorult friss erők törtek fö. Egybeesett ezzel a technikai fejlődés, a fehér ember uralmának kiterjesztése az öt világrészre. Az összes né­peknél példátlan gazdasági fel­lendülés következett be. Ennek az állapotnak a világháború ve­tett véget. Ez megszüntette a fehér faj uralmát a világon. A kenyér a kis Európában is ki­sebb lett és a gazdasági leromlás egymás ellen ingerelte a különböző társadalmi osztályokat. Megfeled­kezve a nemzeti érdekekről, osz­tály osztály ellen harcolt A követ­kezmény a parlamentarizmus „süllyedése" volt. A demokratikus intézmények sok államban meg­szűntek. Az érdekek versenyéből nem a nemzetek legjobbjai kerül­tek ki győztesen. Ezek a harcoló megbénították az állam életét Gutaütésszerű állapot következett be, nemcsak a parlamentekben, ha­nem a kormányzatokban is. Hatalmas nemzetek a parancs­uralmi rendszerre tértek át vagy olyan rendszerre, amely paródiája a parlamentarizmus­nak és a demokráciának. A par­lamentáris demokrácia Európá­ban a maga tisztaságában vi­szont megvan még Franciaor­szágban, Angliában, a skandi­náv államokban, Svájcban, Hol­landiában és Belgiumban. 1918 óta, amióta a választójogot ál­ talánossá tették az egész vonalon. M­unkáselstulás • a Magura Szín­iázsinal A Szociáldemokrata Párt Kultúrpropagandaosztálya két munkáselőadást rendez. Április 1-én és 8-án, pénteken este 8 órakor. Színre kerül BEN JONSON: VOLPOi vagyi a n­éhaz Ecoméd­iaia elsőrendű szereposztásban. Jegyek ára 20 fillértől 2,50 pengőig A Magyar Színház munkáselőadásain a ruhatári díj személyen­ként a földszinten és az I. emeleten 20 fill., a többi helyeken 10 fill jegyek már válthatók a Kultúrpropagandaosztály jegypénztárá­ban, a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben (Erzsébet körút 35. T.: 130-327), a NÉPSZAVA kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4. T.: 130-330). A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni

Next