Népszava, 1938. március (66. évfolyam, 48–72. sz.)
1938-03-25 / 68. szám
1938 március 25. pentele NÉPSZAVA „Egy parancsuralmi kísérlet a magyar nemzet végpusztulását jelentené" — állapította meg gróf Bethlen István A választójogi reform szociáldemokrata bírálata "A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Bobory alelnök A kormánypárti padokban ekkor összesen négy nepista foglalt helyet Esztergályos János gúnyosan az üresen tátongó jobboldali padsorok felé: „Milyen nagy az érdeklődés! Korszakalkotó javaslatot tárgyalunk és három kormánypárti úr van az ülésteremben!" Buchinger Manó: „Szívügyük a demokrácia!" A napirend értelmében folytatták a választójogi javaslat tárgyalását Antal István (Nep) volt az első szónok. Mindenekelőtt megállapította, hogy az európai helyzet a magyar erők legteljesebb kifejtését teszi szükségessé. Esztergályos: „Akkor miért hagynak ki egymillió embert a választói jogosultságból!" — Báró Vay Miklós, népista: „Jó lesz csendben maradni, ajánlom a maguk érdekében!" — Buchinger Manó: „Maga ne ajánljon semmit!" *— Esztergályos: „Vay csak védje a saját érdekeit! Mi majd megvédjük a magunk érdekeit!" A legnagyobb történelmi parancs a népi és faji erők megerősítése — folytatta Antal István. — Ha a politikai elődök több megértést tanúsítottak volna a választójogi problémák iránt, akkor a mai képviselőháznak nem kellene olyan problémákkal bíbelődnie, amelyeket Nyugat-Európában már mind megoldottak. A a múltban mindig akkor vetették föl a választójogi problémát, amikor már zavarokat idézett elő a nemzet életében. A problémát a megoldással ki kell venni az örökös izgalmak középpontjából, hogy hozzá lehessen látni a gazdasági és szociális feladatok elvégzéséhez. Olyan választójog kell, amelyet ne a tömeg múló szenvedélye irányítson. Ezzel a javaslattal — Antal szerint — most áttérünk a tiszta parlamentarizmusra, népképviseletre. A titkos választójoggal az ideális, parlamentáris rendszer felé közeledünk. Tagadta Bethlennek azt a fölfogását, hogy a magyarság proletárnemzet, noha a lakosság 50%-a nincsetlen. Szerinte a magyar nincsetlenek még nem jutottak a proletárrá válás mélységéig. A szélsőségek elleni küzdelemben a legjobb orvosság a parlamentáris rendszer. (Buchinger Manó: „Mit szólnak ehhez az ön elvtársai?") Tető alá kell hozni az összeférhetetlenségi törvényt. (Rassay: „Miért nem csinálták meg Gömbös alatt?!") A képviselői összeférhetetlenség megingatja a tömegek bizalmát a törvényhozók függetlenségében. Biztosítani kell az alkotmányos, nemzeti alapon álló pártok szervezkedési szabadságát, de lehetetlenné kell tenni minden pártalakítást, amely tagadja a nemzeti állam létjogosultságát és törvényellenes eszközökkel igyekszik céljait elérni. Titkos választásba nem lehet belemenni a jelenlegi sajtójogi jogszabályok mellett. Junktímot kell létesíteni a választójogi reform és a sajtóreform között. A modern sajtójogban érvényesüljön kompromisszum a gondolat szabadsága és a keresztény erkölcs Buchinger Manó: „Mondják ezt az „Új között. (Felkiáltások a Nép Soraiból: Magyarság"-nak!") A javaslatot el-„Nem szabad hazudni a sajtónak!" —fogadta. A Hungária Fürdőbe kedvezményes jegyek kaphiatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31. 32 Ez a javaslat nem juttatja nyugvópontra a választójog kérdését Gróf Apponyi György (szabadelvűpárti) hangoztatta, hogy pártja nincs ugyan megelégedve a javaslat minden rendelkezésével, de tisztában van a titkosság jelentőségével. Tény, hogy a Darányi-kormány nemcsak ígérte, de be is terjesztette a választójogi reformot. Nem áldozat, hogy a kormány lemondott a nyílt választójogban rejlő visszaélések lehetőségéről. Szükséges az összeférhetetlenség új szabályozása, amihez hozzáfűzte, hogy gróf Károlyi Gyula kormánya annak idején beterjesztette az összeférhetetlenségi javaslatot, amelyet a képviselőház el is fogadott. Az elfogadott javaslaton a felsőház bizonyos módosításokat kívánt, de a Gömbös-kormány, ellentétben az ellenzék egyöntetű követelésével, nem tűzte többé napirendre a képviselőházban az összeférhetetlenségi javaslatot. (Antal István: „Mert nem tartotta jónak a javaslatot!") Mindenki kifogásolhatja az összeférhetetlenségi törvény hiányát, csak Antal nem, aki a Gömbös-kormány idején államtitkár volt. Megemlékezett arról, hogy az országra káros, szélsőséges agitáció folyik az országban, ez a parlamentarizmus, az alkotmány és a jelenlegi állami berendezkedés ellen irányul. Ha Olaszországban és Németországban megbukott is a parlamentarizmus, háromszor annyi állam megmaradt a parlamentáris demokrácia alapján és jobban fejlődött, mint a diktatúrás államok. A magyar parlamentarizmus válságáról nem lehet beszélni, mert itt sohasem volt tiszta parlamentarizmus és demokrácia. A mostani javaslat nem szolgálja a parlamenti demokrácia célját és nem juttatja nyugvópontra a választójogi kérdést. Kautélákra csak a szélsőségek érvényesülésének megakadályozására van szükség. A népakarat megváltoztatására irányuló korrektívumok viszont elfogadhatatlanok. Antal szerint a kautélák közt szerepel a sajtóreform. Sajtóreformnál fontosabbnak tartaná, hogy a most érvényben lévő sajtótörvény és büntetőtörvénykönyv rendelkezéseit kíméletlenül érvényesítsék olyan sajtótermékekkel szemben, amelyek az állami és társadalmi rend ellen izgatnak. (Felkiáltások a baloldalon: „A Láthatatlan Front nyomtatványai!" — Gróf Széchenyi György: „Az egész kormány lógni fog, ha egyszer ezek kerülnek uralomra. Én lennék az első, a kormányhatalom urai kissé később!") A kettős választójog rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Helytelen, hogy a javaslat behozza a kvalifikált, mesterkélten minősített többség rendszerét. A javaslat igazságtalanul tesz különbséget férü- és nőválasztó között. A tömeges jogfosztásokra alkalmas javaslat nem lesz hosszúéletű és a gyakorlati életben nem válhat be. Döntő hatása lesz a pénznek és a demagógiának. A szegény jelölt anyagiak hiánya miatt már az elején megakad majd. A lovasberényi kerületre célozva, utalt arra, hogy abban a kerületben összefogott a pénz és a szélsőséges demagógia. A javaslatot nem fogadta el. S. oldal •• •• ELETOROM A HELYES ! TÁPLÁLKOZÁS! HUER Egy parancsuralmi rendszer nemcsak a rend fölborulását, de a magyar függetlenség elvesztését is eredményezné Ezután benépesedett padsorok előtt, élénk érdeklődésről kísérten gróf Bethlen István beszélt. Azzal kezdte, hogy a javaslattal nagy lépést tesznek a nyugati parlamenti demokrácia felé, oly időben, amikor egyes európai államok szembefordultak a parlamenti demokráciával. A nyugati demokratikus országok gazdasági téren nem tartják be a parlamenti demokráciát, mert hiszen ezekben az országokban a kormányok fölhatalmazást kapnak, hogy gazdasági téren önállóan intézkedjenek. Kérdés: megmaradjunk-e a parlamenti demokrácia útján, rátérjünk-e a tekintélyuralmi rendszerre, avagy a magyar alkotmány fejlődésének megfelelően csak azt vegyük át a nyugati eszmékből, ami a magyar viszonyokra veszedelem nélkül alkalmazható. Sokak szerint világnézeti kérdés, melyik rendszert fogadjuk el. Ezzel szemben Bethlennek az a meggyőződése, hogy a világnézetek nem örök igazságok, hanem változásoknak vannak alávetve korok szerint. Minden kor uralkodó eszméi elhalnak, amikor intézményeik már nem működnek kielégítően, a népek boldogulását nem biztosítják, amikor a népek ezektől az intézményektől megvonják bizalmukat A népek új életformákat keresnek, amelyekben biztosíthatják boldogulásukat A parlamenti demokráciának és a liberális rendszernek előfeltételei vannak. A választóknak önzetlenséget kell tanúsítaniuk, hogy egyéni érdekeiket félretéve, az összesség érdekeit tartsák szem előtt. A parlamenti pártok önzése ne kerekedjék felül az összesség érdekein. A világháború óta ezek az előfeltételek többé nem voltak megtalálhatók. A liberális korszakban a jogkiterjesztés, a társadalmi osztályok egyenlősítése folytán addig háttérbe szorult friss erők törtek fö. Egybeesett ezzel a technikai fejlődés, a fehér ember uralmának kiterjesztése az öt világrészre. Az összes népeknél példátlan gazdasági fellendülés következett be. Ennek az állapotnak a világháború vetett véget. Ez megszüntette a fehér faj uralmát a világon. A kenyér a kis Európában is kisebb lett és a gazdasági leromlás egymás ellen ingerelte a különböző társadalmi osztályokat. Megfeledkezve a nemzeti érdekekről, osztály osztály ellen harcolt A következmény a parlamentarizmus „süllyedése" volt. A demokratikus intézmények sok államban megszűntek. Az érdekek versenyéből nem a nemzetek legjobbjai kerültek ki győztesen. Ezek a harcoló megbénították az állam életét Gutaütésszerű állapot következett be, nemcsak a parlamentekben, hanem a kormányzatokban is. Hatalmas nemzetek a parancsuralmi rendszerre tértek át vagy olyan rendszerre, amely paródiája a parlamentarizmusnak és a demokráciának. A parlamentáris demokrácia Európában a maga tisztaságában viszont megvan még Franciaországban, Angliában, a skandináv államokban, Svájcban, Hollandiában és Belgiumban. 1918 óta, amióta a választójogot ál talánossá tették az egész vonalon. Munkáselstulás • a Magura Színiázsinal A Szociáldemokrata Párt Kultúrpropagandaosztálya két munkáselőadást rendez. Április 1-én és 8-án, pénteken este 8 órakor. Színre kerül BEN JONSON: VOLPOi vagyi a néhaz Ecomédiaia elsőrendű szereposztásban. Jegyek ára 20 fillértől 2,50 pengőig A Magyar Színház munkáselőadásain a ruhatári díj személyenként a földszinten és az I. emeleten 20 fill., a többi helyeken 10 fill jegyek már válthatók a Kultúrpropagandaosztály jegypénztárában, a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben (Erzsébet körút 35. T.: 130-327), a NÉPSZAVA kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4. T.: 130-330). A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni