Népszava, 1938. március (66. évfolyam, 48–72. sz.)

1938-03-06 / 53. szám

f 16. oldal — Nem akarnak elmaradni a Harmadik Birodalom mögött. Var­sóból jelentik: A danzigi szenátus elhatározta, hogy április 1-től kezd­ve bevezeti az árjaszakaszt minden kórháznál, klinikán és a társada­lombiztosítással kapcsolatos beteg­ellátásban. A jövő hónap 1-től kezdve minden zsidó orvosnak és betegápolónak távoznia kell a gyógyintézetekből és többé zsidó betegeket sem vesznek föl. — Nem­ kell az élet! Kovács Ferenc 57 éves főtisztviselő, a Budapesti Kis­ipari Hitelintézet Rt. irattárának veze­tője a Rákóczi út 30. számú házban lévő irodahelyiségben fölrelőtte magát és meghalt. A rendezett körülmények kü­­zött élő Kovács betegsége miatt végzett m­agával. " Gyújtogatásra való rábírásért há­romévi­g fegyház. A gyulai törvényszék szombaton hirdetett ítéletet Stern Armin békéscsabai kereskedő és társai bűnpöré­ben. Stern többeket arra bujtott fel, h­ogy gyújtsanak fel egy nagyobb cirok­kazlat. A törvényszék többnapos tárgya­lás után Stern Ármint háromévi fegy­házra és ötévi hivatalvesztésre, Kiss Im­rét két és félévi fegyházra, K. Fodor Károlyt kétévi fegyházra ítélte, több vádlottat pedig nyolc hónaptól 14 hó­napig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. — Kigázolta az autó. Pestszentlőrincen az Üllői úton egy személygépkocsi el­gázolta Szilágyi Sándorné ,19 éves ház­tartásbelit. A mentők agyrázkódással és egyéb sérüléssel vitték az István­kórházba. „Növekvő árnyék" Szabados András immár harmadik verseskönyvével jelentkezik és örömmel mérjük le a fejlődést, amit fokról fokra mutat. Már vannak versei, amelyekben szélesen hömpölygő sorai összefogotta­­b­bak lesznek és az elbeszélő stílus he­lyett drámaian robban mondanivalója. „Növekvő árnyék" a Bibliotéka-ki­adásban megjelent verskötetének címe és hasonló című versében legteljeseb­ben adja az egész kötet hangulatát, a fiatalságból a férfikor felé haladó költő líráját, amelyre árnyékot vet egy szomorú, Vigasztalan korszak. szp. h­. Rádióküzlemény A rádió mű­sortervezete a március 20-tól m­­árci­u­s 26-ig terjedő hétre. Már­cius 21-én Debussy-emlékhangver­senyt rendez a rádió. Az operaházi zenekar játszik a kiváló francia zeneszerző mű­veiből Dohnányi vezénylésével. Március 22-én a Vigadóból kerül közvetítésre az Ausermet—Barferr-hangverseny. Március 24-én a római operából közvetíti a ma­gyar rádió a ,,Sevillai borbély" előadá­sát. Március 26-án Balázs Árpád rendez érdekes nótás, zenés estet „Cigányokról cigányokkal". A héten két érdekes nem­zetközi labdarúgómérkőzésr­ől ad hely­színi közvetítést a rádió. Március 20-án Nürnbergből közvetíti a magyar-német válogatott mérkőzést, március 25-én pe­dsig a hungária úti pályán eldöntésre ke­rülő világbajnoki selejtezős­ mérkőzésr­ől, amelyen Magyarország és Görögország válogatott csapatai mérik ö­ssze tudásu­kat, ad helyszíni riportot a rádió. A prózai műsorrészben Márkus László és Turi Elemér csevegéssel, Török Sándor és Thury Zsuzsa elbeszéléssel szerepel. Varga Kálmán a madárgyűrű­zési kísér­letekről beszél. Csiszár Béla Chamber­lain angol miniszterelnökről rajzol ér­dek­es arcképet, Germanus Uvula törökül beszél a magyarországi török emlékek­ről. Ládai Pál a derűs lakást ismerteti. "Március 20-án Erdődi­ János és Várko­nyi Zoltán ..Változatok egy téma körül" című vígjátékát rendezi Csanády György, 22-én két egyfelvonásos kerü­l előadásra Kiszely Gyula rendezésében, 28-án a Vajda­­János Társaság ..Szegedi est"-jét közvetíti ,­ rádió a Zeneakadémiából. Március 2.15-én­ Gyarmathy Sándor veze­tésével „Magyar est."-et rendez a rádió. Ugyane napon a pécsi Nemzeti Színház­ból Kőrössy Zoltán és Csongor Béla „Gellérthegyi kaland" című operettje is közvetítésre kerü­l. Március 26-án Mo­csányi László és Lakos Tibor vidám szá­mai szerepelnek a műsoron. Március 38-án a Mezőgazdasági Kiállításról ad helyszíni közvetítést a rádió. Budapest II. műsorában I­­ray Margit zongorázik. Kemény István a magyar sajtó történelméből mond el néhány ér­dekes fejezetet. Bocsa Miklós a legősibb postáról beszél, f­áthonyi József iro­dalmi arcképpel. Geszty Júlia benáreszi útirajzzal szerepel. Medvey Lajos Buda­pest szobrairól mond el néhány aprósá­got. Kánya Teca háztartási ötletekkel segít a háziasszonyoknak. Szilágyi Ödön a százéves pesti árvízről mond el érde­kes epizódokat Déryné naplója alapján, Inuerri Emma pedig Napóleon udvarát vajsolja meg. (X) NÉPSZAVA 1938 március 6. vasárnap SZÓT KÉREK! — Levelek a szerkesztőhöz — Mi újság Jászárokszálláson A jászárokszállási földmunkások egyesületének tagjai — erről egy­ízben már beszámoltam — meg akarták rendelni a Népszavát, mert­ tudják azt, hogy ez az egyetlen lap, amely a szegény nap érzelmeinek és panaszainak őszintén hangot ad. De váratlanul megjelent a föld­munkásegyesületben Jenes András képviselő úr, aki a földmunkások akaratával szemben tiltakozott a Népszava megrendelése ellen. Most megint látjuk, h­ogy milyen kár volt őt az országgyűlésbe beküldeni, mert eddig még semmi jót nem hozott számunkra és a híre is inkább csak úgy jött ide, mint aki­re mosolyognak Pesten. Azután meg úgy volt, hogy kisgazdapárti programmal­­választatta be magát, azután hamarosan átcsúszott a kor­mánypártba. Az ilyen embertől nem is csodáljuk, hogy a munkásság igazi szószólója, a Népszava ellen beszél. Annál érthetetlenebbnek tartjuk azt, hogy itt volt a községünkben egy szent missziók, aki a templom­ban a többi között arról prédikált, hogy be ne eresszük a Népszavát és gyónás közben is kérdezgette, hogy ki olvasta a Népszavát, mert azt nem szabad járatni. Megtár­gyaltuk a dolgot és azt állapítot­tuk meg, hogy ez részéről oktalan dolog volt, mert éppen a missziós papnak tudnia kell azt, hogy mit jelent igazságtalan támadást el­szenvedni. Ha nem tudn­á, megkér­dezhetné németországi paptársai­tól. Úgy gondoljuk, hogy a mai világban más dolga volna egy missziós papnak, mint az, hogy a Népszava ellen prédikáljon. Arról is sok szó esett a lakosság körében, hogy amikor a missziós pap prédikált, a rendőrtanácsos úr ott állt a templom­ajtóban és azokat a leventéket, akik elkéstek, igyeke­zett gyorsabban bejuttatni a temp­lomba. (Aláírás) Új munkásjegytípust! Nagy örömömre szolítált a Beszkárt 19­17. évi zárószámadása, amely szerint a Az elmúlt év folyamán a Beszkárt be­vétele 4.700.000 pengővel volt több, mint 1930-b ban. Az örömömet fokozza az a tudat, hogy az év elején puccsszerűen 38%-kal fölemelt kisszakasz újabb be­vételnövekedést készü­l eredményezni. A Beszkárt kedvező anyagi helyzete lehe­tővé teszi számomra, hogy szerény ja­vaslatommal előálljak. Arra kérem a Beszkárt t. vezetőségét, hogy teremtsenek egy új jegy­típust (a MÁV mintájára): 6 és 7 napos munkás­hetijegyet. Ezeket a jegyeket arcképes munkásigazolvány fölmutatására lehetne váltani a jegykezelőknél (a kalauzok­nál). A m­un­kásigazolván­yt minden hó­napban lebélyegezné a munkáltató, munkanélküliség esetén a munka­köz­vetítő és esetleg az év elején a munkás lakóhelyén lévő község­ vagy városháza. Ezt a jegytípust úgy kellene átadni a forgalomnak, hogy a munkás délután i­s megkezdhesse vele az utazást. Itt azokra a munkástársaimra gondolok, akik a munkájukat délután kezdik meg és este vagy éjjre fejezik be. Azonban ennek a jegytípusnak csak akkor lenne sikere, ha a 6 napos jegy ára 2 pengő, legföljebb 2.40 pengő, a 7 napos jegy ára 2.40, legföljebb 2.81 pengő lesz. Az így megállapított jegyárak mellett a munkásság nagyrészt — valószínűleg — kerékpár helyett villamoson utaznék munkahelyére és vissza, holott a mai rossz kereseti viszonyok mellett a drága átszálló- és tértijegyek valósággal rá­kényszerítik a munkást a kerékpárra. A Beszkárt vezetősége szociális érzék­ről tenne tanúbizonyságot, ha a készülő tarifareform során ezt a javaslatot magáévá tenné. A kü­lső területeken lakó munkásság körében a Beszkárt jelenleg nem nagy népszerűsége bizony­nyal megnövekednék. Juhász Sándor, a pestszentlőrinci pártszervezet szemeretelepi csoportjának elnöke. Miért olyan drága a BART környékbeli forgalma Egy esztendeje annak, hogy a Buda­pesti Autóforgalmi Részvénytársaság a Bosnyák tér és Árpádföld között autó­buszjáratot indított. A közlekedést a BART két autóbusszal bonyolítja le. Reggel 7 órától este 9 óráig a két vég­állomásról félóránként, indulnak a jár­művek. Ez a járat a­, árpádföldi és rákosszentmihályi lakosság kényelmére létesült, sajnos, azonban a kit­község lakosságának túlnyomó része a magas viteldíj miatt nem veszi igénybe az antóbuszjáratot. A naponként Buda­pestre járó munkások, tisztviselők és egyéb alkalmazottak nem fizethetnek egy pengőt a BART-nál, és külön 60 fil­lért a Bes-kártnak azért, h­ogy munka­helyükre és onnan haza vigye őket. Ez a körülmény okozza, h­ogy az autóbu­szok üresen szaladnak. Az árpádföldiek, sőt a szentmihályiak is vágyakozással nézik az üresen száguldó kocsikat, ahonnan letiltja őket a magas viteldíj. Árpádföld lakosságának fontos ér­deke fű­ződik ahhoz, hogy ez az autó­buszjárat fennmaradjon és éppen ezért nem tud­ia megérteni, hogy miért ne lehetne a viteldíjakat a lakosság teher­viselő képességéh­ez szabni. A társaság mereven elzárkózik attól, h­ogy fü­zet­jegyeket, munkásjegyeket és tanuló­bérletet adjon ki. •Súlyos sérelem az is, hogy az autó­busz árpádföldi végállomásán nincs villanyvilágítás és az esti órákban az utasok gyufákat és öngyújtókat gyúj­tanak, hogy az érkező autóbusz veze­tője észrevegye, hol a végállomás. Félő, hogy a sötétség miatt súlyos balesetek történhetnek. Kívánatos lenne, ha a BART igazga­tósága végre belátná, hogy nemcsak a közönség, hanem a vállalat érdeke is, hogy a viteldíjat mérsékelje. Cinkota község elöljárósága pedig minél előbb szereljen fel lámpát a végállomásra, mielőtt ebből komoly bajok származná­nak. Árpádföldi A vállalati altisztek panaszát szeretném itt az iparügyi mi­niszter figyelmébe ajánlani. Alulírott egy nagyipari vállalat altisztje vagyok. Társaimmal együtt nagy megdöbbenés­sel és keserűséggel voltunk kénytelenek tudomásul venni, hogy kifelejtettek bennünket, a magánalkalmazottak mun­kaidejét szabályozó rendeletből. Az okát nem tudjuk megérteni, ámbár meg kell állapítanom, h­ogy az altisztek szerve­zettsége fölötte hiányos és emiatt a fe­jünkről is alig szerezitel­ tudomást. .. munkaidőnk állandó 12—13 órás tény­leges szolgálat, de a fizetésünk, is telje­sen tarthatatlan ebben a drágaságban, hiszen 20—21 éves életerős fiatalemberek ha­vi fizetése igen gyakran nem haladja meg a H­z.20 pengőt. Szükséges tehát, hogy a vállalati altisztek munkaidejé­nek és fizetésének törvényes rendezésére is sor kerüljön. (Aláírás) ­ Magyar nyomdaművészeti kiállítás Prágában. Szombaton nyitották meg Prágában a magyar nyomdaművészeti kiállítást a tavalyi budapesti kiállítás anyagának a legutóbbi tizenöt év ter­mését átölelő részéből. A kiállítás, amelynek védnöke Wettstein János prágai magyar követ és Franke cseh­szlovák kultuszminiszter, a prágai ipar­művészeti múzeum három nagy termé­ben kapott elhelyezést. A megnyitó ünnepségen, amelyen a magyar követet Rosty-Forgách követségi tanácsos kép­viselte, Oberthor kereskedelmi- és ipar­kamarai elnök és Steiner egyetemi ta­nár üdvözlésére Rosner Károly, a ki­állítás magyar rendezője válaszolt, aki kiemelte a magyar nyom­daműv­észet kulúrmisszióját Nyugat és Kelet hatá­rán és rámutatott a magyar nyomta­tott betű sokévszázados hagyományára. A kiállítás, amely az első magyar ki­állítás Prágában, március 27-ig tart. — A „Kisebbségvédelem" első száma. A Budapesti Tudományegyetem Kisebb­ségjogi Intézete folyóiratot indított Elekes Dezső egyetemi magántanár szer­kesztésében .,Kisebbségvédelem" cím­mel. Az új folyóirat első száma közli Fluedharth Ernő tanulmányát a K­isebb­ségtudomány célkitűzéseiről. Kardos Béla a jugoszláv földreform adatainak nemzetiségi anyagát dolgozta fel, Go­gol­­ik Lajos a kisebbségtudomány két halottjával, Steier Lajossal és Bajza­ Józseffel foglalkozik. Egyéb tanulmá­nyok mellett a folyóirat „Kisebbségi sors" rovata az utódállamokban élő magyarság sérelmeit dolgozza fel. — Hoover a prágai egyetem díszdok­tora. Prágából jelentik: A Károly-egye­tem bölcsészeti kari épületében szombaton az egyetem díszdoktorává avatták Her­bert C. Hoovert, az Északamerikai Egye­sült Államok volt elnökét. Az ünnepé­lyes aktust követő sajtófogadáson Hoo­ver kijelentette az újságírók előtt, hogy tájékozódni jött Európába. Hoover volt elnök Prágából Berlinbe, onnan pedig Varsóba utazik. Utána a balti államokba szándékozik ellátogatni. SZÍN­HÁZAK Vasárnap, március 1-án: Cinra. Délután: Holtmann meséi (3); este: Sybill C4S). Nemzeti: Délután: Süt a nap (144); est«: Zivatar (••..«!. Nemzeti.Kamara: Délután ás este: Kék róka (4, 8). Víg: Délután: Hajnali vendég (11­4); este: Bors István (S). Magyar Délután: Ketten egyedül (&4), este: Egyetlen éjszakára (8). Belvárosi: Délután é­s este: Duó (4, 8). Művész: Délután: Déligyümölcs (4); este: Vacsora a Ritzben (8). Pesti: Délután és este: Hatodik emelet (4, 8). Andrássy: Délután és es­te: A hölgy hozzám tartozik (M. s). Városi: Délu­tán és este: Júlia (4, 8). Terézk­irúti: Délután és este: Liviu (V, 9). Pódium: Délután és este: Márciusi mű­sor (láfi, 9). Komédia: Délután én este: Ha minden kötél szakad (1-15, 1 _•»). Erzsébetvárosi: Csodahajó ('i4, fi. 91. Józsefvárosi: Vőlegényem a gazember ('il, il. mi. Kisfaludy: Két lány az uccán (­44,6,­­9), Jókai:• Revei-bemutató (SM, 5­4, 714, 914). A színházak jövő heti műsora: Opera. Hétfő: VIII. filharmóniai hang­verseny. Kedd: Rigoletto (Pataky Kálmán fülléptével). Szerda: A bűvös vadász la Népmúlv. Biz. VI. bérlet­­ előadása). Csü­törtök: Bánk bán (B bérlet 19. szám). Pén­tek: Figaro házassága (C bérlet 20. szám). Szombat: Az álarcosbál (Németh Mária föl­léptével. I­ bérlet szám). Vasárnap dél­utá­n: János vitéz; este: Simone Boccanegra (P­ataky Kálmán föllépt­ével. E bérlet 111. szám). — Nemzeti: Hétfő Zivatar (F bér­let 9. szám). Kedd: líun­g ét- mód (N bérlet 7. szám). Szerda: Zivatar (C bérlet). Csil­lárlók: A nők barátja. Péntek (először: A bérleti, szombat, vasárnap este: Harang és kalapács. Vasárnap délután: C-nlódások. — Nemzeti­ Kamara. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kék róka. — Vb­. Hétfő (A bérleti, kedd­­.II bérlet), szerda (C bérlet), péntek II b­érlet), szombat, va­sárnap e.-re (II bérlet): Bor,-, István. Csü­törtök: Hajnali vendég. Vasárnap délelőtt: Gyermek-előállás: délután: Hajnali vendég.­­Magyar. Hétfő, kedd, szerda (125-ods­zör), csütörtök este, vasárnap délután: Egyetlen éjszakára. Péntek: A ,,Volpone" főpróbája. Szombat (először), vasárnap este: Volpone (C bérlet). — Belvárosi. Egész héten min­den este és vasárnap délután: Duó. — Művész. Egész héten minden este és vasár­nap délután: Vacsora a Ritzben. - Pesti. Egész hét!?is minden este és vasárnap dél­után: Hatodik emelet. — Andrássy. Egész, héten minden este és vasárnap délután. A hölgy hozzám tartozik. — Városi. Hétfő: Nincs előadás. Kedd, szerda, csütörtök, vasárnap délután és este: Júlia. Péntek: Carmen (Filléres esti opera, III.). Szom­bat: ,T. Heifetz-hangverseny. — Teréz­ki­rúti. Egész héten minden este és vasár­nap délután: Lulu. — Purllum. Egész hé­ten minden este és vasárnap délután: Már­ciusi műsor. — Komédia. Egész héten min­den este és vasárnap délután: Ha minden kötél szakad. — Erzsébetvárosi. Csütörtökig: Csodahajó. — Józsefvárosi. Csütörtökig: Vőlegényem a gazember. — Kisfaludy. Csütörtökig: Két lány az­ uccán.

Next