Népszava, 1938. április (66. évfolyam, 73–97. sz.)
1938-04-09 / 81. szám
1938 április 9. szomjai NÉPSZAVA ulfás légkört! Szürkén áradnak a most beterjesztett költségvetésnek a számadatai, szürkén és fárasztóan sorakoznak a számoszlopok, amelyek egy ország esztendei erőfeszítését, munkáját, kínlódását tehetik hasznossá, vagy ronthatják semmivé. Az állami költségvetés ma, amikor az állami hatalom irányítása a társadalmi és gazdasági élet minden részletében érvényesül, szokszorosan döntő jelentőségű és mégis szürkén, ólmosan lépnek elénk a számadatok, amelyek az 1938—39. költségvetési év menetét meghatározzák. Valamikor hetekre szóló szenzáció lett volna. Állomás, amelyet a gazdasági és politikai élet sokszorosan megjegyzett volna. Valamikor eseménynek tekinthette volna az ország népe, ha a pénzügyminiszter feláll és bejelenti, hogy hét esztendő után ismét egyensúlyban van az államháztartás, ismét deficitmentes a költségvetés. Most pedig szinte elsikkad ez a tény a zavaros nyugtalanságok, a felkavarodott politikai izgalmak forgatagában. Költségvetést bírálni, emberek és intézmények sorsát eldöntő tételek alakulását latolgatni, ehhez más légkör kellene. Nehéz dolog egy költségvetést értékelni, amelyben emelkednek a kiadások és még erősebben emelkednek a remélt bevételek, amelyekkel az államháztartás mérlegét egyensúlyba hozzák. Amikor életsorsok, széles társadalmi rétegek, vállalatok sorsa vált bizonytalanná, a költségvetés hatásainak, gazdasági szerepének fölmérése másodrendű feladattá vált. A deficitmentes költségvetés nemzetgazdasági értékét a magyar dolgozó nép csak úgy érezheti meg, hogyha ugyanakkor a nyugodt munka föltételei is biztosítva vannak számára. Azt lehetne hinni, hogy az államháztartás egészségének helyreállítása után most már a munkások és alkalmazottak, a földművesek és városi dolgozók életszínvonalának egészségessé tétele következhet De a fölkavart szenvedélyek, a le nem csitított társadalmi indulatok zűrzavarában ki tudja kiszámítani ennek a költségvetésnek a sorsát, jelentőségét, szerepét a magyar életben? A 44 és félmilliós rendes beruházás számára talált fedezetet a költségvetésen belül a pénzügyminiszter és az így keletkező új munkaalkalmakat csak üdvözölni lehetne, ha... De ott val a költségvetés mögött a maga évekre szóló közgazdasági jelentőségével a milliárdos beruházó terv is. Egy milliárdot kell a magyar gazdasági életből előteremteni, hogy a kormány tervei szerint az újra visszajusson a termelésbe. Egész gazdasági organizációnk, a hitelszervezet, az ipari szervezet óriási erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ezt az egymilliárdos nagy körforgást végre lehessen hajtani. A hitelszervezet működésének zavartalanságához elsősorban bizalom kell. Bizalom a holnapban, bizalom a békességben, bizalom a rendben, ami nélkül az erőfeszítések, az áldozatok eredményét előrelátni nem lehet. Mi lesz, hogyha ez a nagy körforgás elindul és a megterhelés alatt összeroppan a magyar gazdasági élet? Hogyha a kísérlet árát munkátlansággal, szegénységgel, létbizonytalansággal ismét csak a dolgozók fizetik meg? Mert ez fenyeget, hogyha nem tudják megteremteni a deficitmentes költségvetés, a milliárdos terv számára azt a nyugodt légkört, a munkának azt a békességét, amelyre az ország jövője érdekében szükség volna. A pénzügyminiszter elismerte „a nemzet áldozni tudását". Csak rá kell nézni az adóbevételek oszlopaira és előttünk van, hogy kik azok, akik legtöbbet áldoznak. A forgalmi adó, a lakókra áthárított házadó, a fogyasztási adó jelentik a legnagyobb bevételi forrásokat, csupa olyan adó, amely a legszegényebbeket, a legszűkösebben élőket sújtja a legerősebben. Az áldozatok nem lehetnek hiábavalók, az 1,3 milliárdos költségvetésnek, az egymilliárdos beruházásnak lendületbe kellene hozni egész gazdasági életünket, kialakulhatna egy olyan konjunktúra, amely nem zárulna le a bankok osztalékainál, a kartellek emelkedő nyereségeinél, a nagybirtok kitűnő jövedelmezőségénél, hanem eljutna a gyári munkásig, a görnyedő tisztviselőkig, a kínlódó napszámosokig. Ám ez a konjunktúra csak akkor következhet be, hogyha a költségvetés és az ötéves terv millióinak szétárasztásához megteremtik mindenki számára a társadalmi békés munka lehetőségét. Pénzügyminiszteri expozé, a zsidójavaslat és a sajtónovella a Házban Húsvéti szünet — bizonytalan ideig A képviselőház pénteki ülését zsúfolt padsorok és zsúfolt karzat előtt, délelőtt 11 óra 10 perckor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Miután harmadszori olvasásban elfogadta a kormánytöbbség a választójogi javaslatot, valamint az üzemi baleseti kártalanításokra vonatkozó nemzetközi egyezmény becikkelyezését tartalmazó javaslatot, a pénzügyminiszter állott fölszólásra. Reményi-Schneller pénzügyminiszter beterjesztette az 1938—39. évi költségvetést, valamint a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről s egyes népjóléti beruházásokról, valamint ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá beterjesztette a pénzügyminiszteri jelentést a rendkívüli ideiglenes házadómentességről. Végül benyújtotta az 1936—37. költségvetési évről szóló adóstatisztikai jelentést és a közszolgálati jogszabályok legújabb füzetét. A költségvetés és a pénzügyi helyzet Ezután a pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőházat a költségvetésről és az egymilliárdos beruházó programról. Azzal kezdte expozéját, hogy az 1931—32. évi költségvetés óta a most benyújtott költségvetés az első, amely deficitmentes. (Ekkor jött be az ülésterembe Darányi miniszterelnök, akit a szélsőjobboldali kormánypártiak a „zsidójavaslatért" való elismerésükképpen tüntető tapssal fogadtak.) Az 1937—38. évi költségvetés 68 millió pengő deficitet irányzott elő. Hogy most a költségvetésben nem szerepel deficit, az úgy volt elérhető, hogy az igények tekintetében erős önmérséklet érvényesült. Gondoskodni kellett a múlt, költségvetés összeállítása óta előirányzott többletekről, amelyeknél számításba kellett venni a lakosság teherbíróképességét, valamint a múlt évben elhatározott adómérséklések hatását is. A mostani költségvetés deficitmentességének okai: a bevételek és az üzemek helyzetének kedvezőbb alakulása, továbbá az államadóssági terhek csökkenése a megkötött egyezmények értelmében. Az előző költségvetésben előirányzott 68 milliós deficit már nem jelentkezik majd a zárószámadásban. Az egyener adók előirányzata 21,8 millió pengővel haladja meg az előző évit 18,5 millió pengővel többet irányoztak elő a forgalmi adóknál. A fogyasztási adóknál 6 millió az előirányzott többlet, a vámjövedékből 4 milliós bevételi többletet irányoztak elő, számot vetve a külkereskedelmi forgalom várható alakulásával. Az üzemi bevételek emelkedésénél figyelemreméltó az Államvasutak 29 milliós, a posta 6.4 milliós, az állami vasgyárak több mint 24 milliós és a postatakarékpénztár 1.6 milliós emelkedése. A többi üzemeknél is emelkednek a bevételek, ami együtt jár a kiadások emelkedésével is. Végeredményben az üzemek mérlege javuló irányzatot mutat. Az 1937—38. költségvetési évben az állami üzemeknél előirányzott 51 millió pengős deficit az új költségvetésben 30 millió pengőre száll le. A deficitcsökkenés egyik oka az adósságtörlesztési előirányzat csökkenése is. A külföldi hitelezőkkel ezirányban tárgyalások indultak meg avégből, hogy a jövőben három éven át devizában teljesítsük fizetéseinket kissé magasabb összegben. Ezentúl tehát állami adósságszolgáltatásra több pengőt fizetünk ki. Minthogy elesik a kincstárjegyek letételének szükségessége, állami adósságszolgáltatásra 32 millióval kevesebbet irányoztunk elő, mint a megelőző évben. A közigazgatási kiadások az eddigi költségvetésben előirányzott 832 milióval szemben 848 milliót tesznek ki. A többlet tehát 26 millió. Hozzászámítva még a fizetések és nyugdíjak emelésével kapcsolatban fölmerült többletkiadásokat mintegy 34 millió marad a kielégítendő szükségletek megoldására. A 34 millióból 27 milliót a honvédelmi tárca dotálására fordítanak. (Általános helyeslés.) Ez a 27 millió független a 600 milliópengő® beruházásoktól. A továbbiakban közölte a pénzügyminiszter, hogy a bevételek összege a folyó évi költségvetésben 1335 millió pengő, a kiadások összege 3334,9 milió. Azért, hogy ezt el lehetett érni, elismerés illeti a nemzet áldozatkészségét, lemondanitudását, ami a sokszázezer névtelen adófizető érdeme. Ezután Reményi-Schneller pénzügyminiszter a kiadások részletezésére tért át. A közalkalmazotti járandóságok 259 millióról 273 millióra emelkedtek a közigazgatásban. 105 A kormány adórevíziós tervei A nyugdíjasok száma — folytatta a pénzügyminiszter — a közigazgatásnál 453, az üzemeknél 1872 fővel emelkedett, tehát a nyugdíjteher is növekedett A kormány igyekszik megakadályozni a nyugdíjterhek további emelkedését Hangoztatta ezután, hogy elsősorban a honvédelem fokozására kell törekedni, ezenkívül fontos a mezőgazdasági népesség igényeinek kielégítése. Kétmillió pengőt fordítanak újra az önállósítási alap javadalmazására és számos állást szerveznek a főiskolások elhelyezése céljából. Gondoskodás történik a rendőrtisztikar jobb előléptetéséről. Gondot fordítanak a falu közegészségügyének előmozdítására. A pénzügyi tárca keretében arányos és igazságos adóztatás keresztülvitelére törekszik. Új társulati adótörvényt készít elő. A jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó jogszabályokat is megváltoztatják abból a célból, hogy a nagyjövedelmek és az ingó vagyonok megfelelő mértékben vegyék ki részüket a közteherviselésből. A mostani szövevényes eljárás helyett a meghatározott összegű, tételes adóztatást kívánja bevezetni a tulajdonosoktól lakott kis családi házaknál és a kisiparosoknál. A földadónál a teher igazságosabb elosztására törekszik, az egészen kis haszonbérleteket mentesíteni kívánja a kereseti adó alól. Foglalkozni kíván egyes adópótlékok csökkentésével, elsősorban a házadó rendkívüli pótlékára gondol. (Fölkiáltások a szociáldemokratáknál. És mi lesz a magántisztviselők kereseti adópótlékával? Megvizsgálják majd, indokoltak-e egyes adókedvezmények. Rövidesen beterjeszti az egységes illetékkódexet A szesztörvény javaslatát még ennek a költségvetésnek tárgyalása alatt benyújtja. Folyamatban van a fogyasztási adókra vonatkozó egységes jogszabályok megalkotása és a fázisrendszer teljes kiépítése. Ezek az intézkedések az adóztatásnál a szociális szellem érvényesítését célozzák. A Szociáldemokrata Párt április 10-én, vasárnap Győrött, a Munkásotthon nagytermében képviselői beszámolót tart. — Előadók: Malasits Géza országgyűlési képviselő és Udvaros István. 3. oldal millióról 113 millióra az üzemekben. Az emelkedésben része van a január 1-i fizetésemelésnek is. A szerény illetményjavításon kívül egyébként is igyekezett a kormány segíteni a közalkalmazottak helyzetén. Hanyatlás a világgazdasági helyzetben Áttérve a valuta- és hitelpolitikai kérdésekre, megállapította Reményi-Schneller, hogy a világgazdasági helyzetben a múlt év tavaszán, majd őszén hanyatlás állott be. Szerinte számolni lehet azzal, hogy ez a már lezajlott hanyatlás átmeneti jellegű hullámzása a világgazdasági helyzetnek. Magyarország gazdasági helyzete sok tekintetben, de nem teljesen azonos a világgazdasági helyzettel. Szerepük van a különleges magyar viszonyoknak is. Az ország gazdasági helyzete javult, a gazdasági tevékenység is megélénkült. Közrehatott ez irányban a devizagazdálkodás átszervezése, az 1936. évi rendkívül kedvező terméseredmény és az 1937. évi állattenyésztési viszonyok javulása. Az ipari termelés hasonlóképpen erős lendülettel emelkedett. A múlt év végén azonban néhány iparágban az emelkedő irányzat megtorpant. A gyáriparban és a kézművesiparban foglalkoztatott munkáslétszám is növekedett. Az utóbbi években a külkereskedelem is szépen fejlődött. A nagy beruházó program további ösztönzést ad majd a gazdasági életnek. Javultak a mezőgazdasági termelési viszonyok és kedvezően alakult a hitelélet. A Nemzeti Bank devizakészlete az utóbbi években megerősödött A külföldi tartozások rendezése elő-