Népszava, 1938. június (66. évfolyam, 123–145. sz.)
1938-06-01 / 123. szám
2. oldal Féloldali hűdésben szenvedő betegeknek gyakran igen nagy megkönnyebb ülést szerez eggy, kis pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz azért, mert anélkül, hogy a betegnek a legcsekélyebb mértékben is erőlködnie kellene, a beleket alaposan kitisztítja és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. (X)lete előtt Little, a szakszervezet elnöke azt állította, hogy Sir Thomas Inskip haderőfejlesztési miniszter, amidőn a szakszervezet végrehajtóbizottságával a fegyverkezés meggyorsításáról tanácskozott, nem adott határozott felvilágosítást a gyorsítás okairól, sőt félrevezette a "szakszervezetet a hadirepülőgépek kivitele tekintetében. Emlékeztettem a minisztert arra — mondotta Little —, hogy bizottságunknak az a politikája, hogy ellenálljunk a kormány fegyverkező programjának, ha a fegyverek nem a nemzet védelme vagy a nemzet biztonsága megalkotásának céljait szolgálnák. Az angol hadsereg „borzalmas" védelmi fegyvere (London, május 31.) Inskip hadügyminiszter hétfőn este rádióbeszédében kijelentette, hogy az angol hadseregben legközelebb bevezetik a legkiválóbb védelmi szakértők újabb találmányait.. Ezek a találmányok olyan természetűek, hogy az ellenség „néhány borzalmas, sőt talán váratlan védelmi fegyverrel találja magát szemben". És most vannak tervezés alatt újtípusú, elhárító ágyúk, valamint az alacsonyan szálló repülőgépek ellen igen hatásos új légelhárító lövegek. NÉPSZAVA 1938 június 1. szerizt. A népiskolai oktatás új útja A korszerű elemi iskola Az egyes kultúrnemzetek gyermekei között nem tartozik a ritkaságok közé a jelentős kulturális színvonalkülönbség. A szélső fokok közt megtalálhatjuk az átmenet minden válfajának képviselőjét. A kis ,,középkori"-t és a túlfinomult született agyembert gyermekkorában mégis egyazon népiskola öleli magához. A magyar népiskola reménytelen küzdelmet folytat azért, hogy ezt a sokrétű tömeget legalább egy értelmi színvonalra emelje. Napjainkban, amikor bizonyos körülmények között a tömegszuggesztió eddig nose ismert eszközeivel akarják befolyásolni a lelkeket, fokozott mértékben van szükség arra, hogy felelősségteljes, kialakult szemléletű és külső behatásokkal szemben ellenállni tudó tömegek nevelődjenek, hogy egész civilizációnk el ne pusztuljon. Ennek elérésére nem elég a szó, a tiszta eszmék hatóereje, vagy legföljebb csak egy kis rétegnél. A nép gyermekeinek, a sokaknak és átlagosaknak a lelke szomjazza a szépet, a jót és az igazat, de még nincs előkészítve nagy eszmék befogadására, mert önhibáján kívül nem tud benne talpára állni az értelem. , A nagy tömegek nevelésének kérdése még akkor is súlyos feladat volna, ha valamennyi gyermek tiszta érintetlenségben, friss, egészséges lélekkeljutna a népiskolába. Sajnos, a legtöbb gyerek már többé-kevésbé lelki sérüléssel kerül a nevelő elé, testi adottságok, az otthon, vagy a társadalom hibájából. Ritka szerencse, ha egy-egygyerek testileg-lelkileg épen várja az iskola nevelő hatását. Mégjó eset, ha sérülése nem túl súlyos és testi-lelki egyensúlyát még helyreállíthatják. A társadalom átalakítása nemesebb életközösséggé sokkal nagyobb feladat, mint az iskola átalakítása, ez utóbbi azonban az előbbinek fontos része. Ha az iskola átalakul, az visszahat a társadalomra is. Az iskola az egész európai civilizáció területén átalakulóban van, azonban a államforma, a kultúrszínvonal és a reformakarat ellentétes irányai szerint nagyon különböző szinten mozog. A tizenkilencedik század iskolarendszere nyilvánvalóan befejezte rendeltetését. A huszadik század iskolája még nem érte el a népiskola falait. A köznevelés mai iskolatípusai az „új nevelés" elveitől lassúbb vagy gyorsabb menetben befolyásolt átmeneti formák. Az új nevelők mozgalma azonban világmozgalom, amelynek jelentőségét nem lehet tagadni akkor sem, ha tudjuk, hogy egyedül a haladó szellemű tanítóktól nem lehet várni egész szellemi válságunk megoldását, ami különben gazdasági nyomorúságunknak egyik következménye. Európa veszni készülő civilizációjában a mai megcsalatott, szellemi és testi szükségletek terén szegénységre ítélt, nemzedéket edzettebbé és felelősségteljesebbé csak új iskolák nevelhetik. A nevelő személye és munkája Fehér haja simán hátrafésült. Magas homloka, alatt lelkét kutató, tisztafényű szem. Meleg tekintet, anyásan jóságos hang. Határozott, biztos fellépés, ami a kiegyensúlyozott és nagyon önálló emberek sajátja. Kevés gesztus, annál több figyelés azzal szemben, aki elébe kerül. Mindig a dolgok elevenjére tapintó, de sohasem bántó feltárása kis és nagy összefüggéseknek olyan egymásba kapcsolódó tőmondatokban, mint ahogyan vizsgálat után az orvostanár a kórképet diktálja, vagy ahogyan a vizsgálóbíró a vallomást összegezi. Nagyon őszintének kell lenni előtte, mert egy tapasztalatokban gazdag, kitűnő intellektus áthatóan erős sugárzásába kerülünk. Nem lehet kivonni magunkat nyíltságot és tiszteletet parancsoló hatása alól. Nevelő, aki a szülők helyett is messzegondoló és biztos csapásokat vág a gyermeklélek rejtelmeibe, aki mindig teljes szívvel segíteni akar: a bölcs derűjével és a szociálreformer lelkességével, ugyanakkor az önkritika mérsékletével. Nevelő. Ez az első és döntő impresszió Nemesné Müller Máriáról. A továbbiak során az összkép csak gazdagodhatik, egyre több kitűnő emberi tulajdonságfelismerésével. Nemesné, az új utakon járó gyermektanulmányi irodalom kitűnő művelője „A Családi Iskola életkeretei, nevelő és oktató munkája" címmel megjelent 448 oldalas hatalmas könyvében a modern magyar pedagógiának legnagyobb erőfeszítését végzi el egy korszerű iskolatípus kialakítása érdekében. A Studium Rt. kiadásában a nyilvánosság elé került műalkotásokban gazdag és szakkörök előtt, már régen ismert munkásélet betetőzését jelenti. Kár, hogy belső gátlások és a magyar nyelvterület sajátságos viszonyai nem tették lehetővé ennek a műnek két évtizeddel előbb való megjelenését, amikor a rendszer már kész volt. Ebben a könyvben nincsen egyetlen egy olyan megállapítás sem, amely az íróasztal mellett született volna meg és a munka egész beállítása elárulja, hogy a szerző szeme előtt elsősorban gyakorlati célok lebegtek. Nemesné tele van hittel a gyeremesné iskolájában a gyermekek lázas munkakedve, sugárzó boldogsága ötlik szemünkbe mindenekelőtt. Talán ebből az életszeretetből fakad az új iskola jövője. Ha a népiskoláikban minden alkotás magán hordja majd a szépség bélyegét, talán sikerül visszavezetni az embert az öröim kiveszőben levő ősforrásához, a művészi megérzés általános élményéhez. Az új elemi iskola, amikor elsősorban egyénileg fontos élmények elmesélését és leírását tartja szükségesnek, kedvet csinál a gondolatok, érzelmek, hangulatok szóbeli és írásbeli kifejezésére. A cselekvő iskola ápoljaa gyermek sajátos tevékenységét, személyes és felelősségteljes cselekvés vágyát és ezzel fokozatosan kifejleszti készségét a határozott és kitartott erőfeszítésre. A kívüliről rákényszerített erőszak anarchia formájában bosszulja meg magát. A cselekvő iskolába lépő növendék az autonóm nevelés síkjára kerül és az öntudatos erőkifejtésre való készségét fejleszti. Ez az iskola csatlakozik a modern tudományok eredményeiből leszűrt gyakorlathoz és olyan öntudatos és harmonikus egyének nevelésére törekszik, akik a személyes önzésen túl a szolidaritás velük születés érzése alapján tevékeny és alkotó munkásai lesznek az igazságnak és a világbékének. Az új keretekben egyrészt a nagyobb szabadság, másrészt az önkormányzati törekvések nyomulnak előre. A Családi Iskola alapjellegéhez tartozik a társadalmi nevelés formája, az etikus önfejlesztés kerete, amelybe a tanulás alinteszt bele van ágyazva. Bizonyos életteli keretek szabják meg az iskolaközösségi életet, oly módon, hogyezeken belül a gyermekek alkotó erői egyéniségükhöz mérten, szabadon kibontakozhassanak. Lehetetlen, hogy aki ebbe az új iskolába lép, ne érezzen meg valamit a gyermek áhítatos csodálkozó érdeklődéséből, befogadókészsége erejéből és pazar alkotó ösztönéből. A lélektan újabb irányai tudományos biztosítékokkal támasztják alá az új nevelők intuitív eljárását. Nemesné mindazoknak ajánlja művét, akiket az igazság keresése visz a haladó nevelés útjára. Évtizedek csendes munkája után lép a közönség elé, hogy új rendszerű iskolájának képét bemutassa. Ennek a könyvnek nincsen előfutárja, amelyre akár a felépítésben, akár az előadás formájában támaszkodhatnék. Igaz, hogy a nevelés-tanítás megújhodását az írások egyre növekvő tömege hirdeti, mégis az európai pedagógiai irodalom inkább részletmegoldásokra törekvő áramlásában ennyire összegező és kész megoldásra nem találunk. A népoktatás reformja Nemesnének tantervünk nehezen lazuló, erősen megszabott kereteiben, amikor a vezérkönyvek elevenen falják fel a tanító egyéniségét, úgy kellett felépíteni iskolarendszerét, hogy ennek nyomán az iskolareform, mintegy alulról, a néptanító oldaláról beszivárogva, legyen megvalósítható. Közoktatásügyi hatóságunk nagy szolgálatot tenne a magyar oktatásügynek, ha Nemesné nagyvonalú eredményeit hasznosítaná és neki az átszervezés munkájában teret biztosítana. Kétségtelen, hogy a Családi Iskola rendszere egy 60 tanulótól látogatott elemi osztály, vagy egy 125 tanulós és mindössze egytanítós öszszevont iskola keretében meg nem valósítható, de a rendszer a sajnálatosan szűkkörű kísérleti iskola kereretein túl is igenis életképes és megvalósítható. Nem halmozódhatik adat adatra, mint egy közömbös tudatréteg a másikra. A tanulás anyagát az érdeklődésnek kell összetartania, hogy így a tanulás maga örömök forrásává legyen. A tiulatelemek rendeződése értelmet és értéket nyerő lelki folyamat. A tananyagot úgy kell közölni, hogy ezt a végső világképpé rendeződést előkészítsük, megkönnyítsük. A gyermek minden szabad játéka testi és lelki képességeinek kiképzésére szolgál. Ezeket tehát az iskolának nem szabad elnyomnia, hanem ellenkezőleg, a legmesszebbmenően ki kell használnia. Nemesné talált új nevelési lehetőségeket a társas érzés erősítésére, így került iskolaélete középpontjába az a közösség javára szolgáló munka, amely az erkölcsi tételeket és érzelmeket a cselekvés gyakorlatába oltja be. Nem elégszik meg azzal, hogy a rábízott gyermek lelkét megismerje, de a környezetről is tud, amellyel és néha amely ellen dolgoznia kell, hogy valóban új nevelő legyen. A tanító képességeit mindig egyéni színezetű módon kell, hogy latba vesse és ha hozzá tud férkőzni a gyermek lelki életének rúgóihoz, számíthat is nevelésének eredményeire. Nemcsak jó gyermekeket, hanem jó embereket és életmunkásokat is tud nevelni. Menjenek a kis proletárok közé és ott nézzék meg, hogy tud-e ez a rendszer a szemekben fényt, a szívekben tüzet gyújtani. Ki kell derülnie, hogy nemcsak elitképzésre, való, hanem ennek alapján ki lehet alakítani a népiskolát a munkásnegyedekben is, a földműveslakosság körében is. Nemesné vágyainak is netovábbja, hogy megláthassa a családi iskola boldog és gazdag életének mását kis mezítlábasok tömegiskoláiban, füstös kémények lábainál, alvó kisvárosok tespedt, levegőjében, szegények gyermekei között. A szerző saját szavaival szólva: „Nincs is olyan rendszer — s nem is lesz soha —, amelyben a tanító 30— 35 elemista gyermeknél többet tudna kellőleg vezetni. Ennél több tanuló mellett nem jöhet létre az az egyéni lelki viszony, amely nélkül az elemi iskola nevelői kötelességeit sohasem teljesítheti. A gyermeknek a tanítóban második anyát, illetve apát kell találnia — ám lehet-e valaki a tanulók át nem tekinthető tömegében anya vagy apa méltó helyettese?" A néptanító, tömegiskoláiban vagy osztatlan iskolában, a Nemesné-féle reform elemi iskola szellemét és a módszert legalább részleteiben alkalmazhatja. Nem igaz, hogy mindez „nem való" paraszt-proletár gyermekeknek. Egy kísérleti iskolának sohasem lehet célja, hogy korlátozott, a tömegben elenyésző számú gyermekeknek juttasson kedvezőbb nevelési feltételeket. Bár a haladó elemi iskolának alapvető tulajdonsága, hogy helyi jellegű, ez nem jelentheti, hogy a rendszer is csak helyileg alkalmazható. Ellenkezőleg! A haladó iskola környezeteiből egészségesen kinövő élő szervezet és ugyanazon elvek hasonló színes életet tudnának fakasztani a városi proletár, a kisvárosi és falusi és a tanyai gyermek életében. A Családi Iskola élete új életforma, amely közelebb áll a gyermek lényéhez, mint a régi keretek, jobban megfelel fejlődése természetes tendenciáinak és egyben könnyebben elvezeti őt egy magasabb színvonalú kultúra útjaira. Ezek a kis tanulók jobban felvérteződnek szellemi és gyakorlati javakkal, lelki bátorsággal és idealizmussal, mert megtanulják az első nagyobb életközösségben, melynek tagjai, hogy egymással egymásért dolgozni az életörömök gazdag forrásai Nyigri Imre Az új elemi iskola mek önfejlesztő erejét illetően és azt tartja, hogy a gyermek életében, fejlődése első felében a játék és általában az aktivitás, a játékos kísérletezés, az önálló kutatás és alakítás, egyszóval a játékos munka döntő fontosságú szerepet játszik. Azt tartja, hogy a gondolatfűzés önállósága, a rájövés, a kitalálás, a megoldás képességének öröme a játékon belül ébreszthető fel legkorábban. Az alkotás öröme sugárzik ki azokból a munkákból, amelyek a gyermekek keze alól kikerülnek.