Népszava, 1938. június (66. évfolyam, 123–145. sz.)

1938-06-03 / 125. szám

6. oldal Valera ugyan megjárta a Közmunka­tanács jóvoltából! Az elnevező osztály újabban nagy igyekezet­tel változtatgatja egyre-másra az uccaneveket, nagy bosszúságára a postának, amelynek meg kell találnia a régi lakót az új ucca­név alatt is és nem kis bosszú­ságára maguknak az átkeresztelt uccák lakosainak, mert az ucca-t keresztelők nagyon vigyáznak arra, hogy lehetőleg minél hosszabb legyen az új ucca neve, három szónál lehetőleg ne álljon kevesebből. Igen, Budapest tör­vényhatósága elkeresztelhet egész városrészt, de az uccái-terei ne­dvét maga nem állapíthatja meg; igen, Aporka vagy Kukutyin adhat nevet az uccáinak, a mil­liós főváros még annyira sem úr a maga területén, hogy akár­melyik nyúlfarknyi uccáját-kö­rsét elnevezhesse. Nos hát, a Közmunkatanács,­­illetőleg ennek uccaelnevező tes­tülete ugyancsak ellátta a Valeró ucca dolgát! Ki volt ez a Valeró? A Köz­munkatanács embereinek talán igazuk van: keresheted Valeró nevét a legrészletesebb magyar nagylexikonban (akár a régi Pallasban, akár az új Révaiban), nem találod. Valeró nevét azért örökítette meg uccával a régi Pest magisztrátusa, mert Valeró a maga korában, igaz, hogy na­gyon régen, az akkori fogalmak szerint való nagy kapitalistája volt Pestnek. Az állandó osztrák gyarmatosító kísérlet mellett nagyon nehezen indult meg Magyarország városaiban az iparosodás munkája. Ausztria, kapcsolt részeivel is, már javá­ban tömegével szállította Ma­gyarországra a textíliákat, ami­kor itthon, még mindig házi­munkával, kézimunkával szőttek­fontak-kötöttek. Valeró volt az, aki az első nagyobb arányú textilműhelyt, mondhatnók rá is, gyárat berendezte. A kezdődő kapitalizmus eszközeivel dolgo­zott és bizonyára alaposan meg­dolgoztatta az embereit­ asszo­nyait, hajnaltól késő estig való munkáltatással, garasos bérekkel, sötét, zsúfolt levegőjű műhely­szobákban,­­ de hol volt még évtizedekkel Valeró kezdése után is a m­űhelyi és gyári szociál­politika Magyarországon­s Akik uccanevet adtak Valerónak az érdemei elismerésein, azok nem vizsgálták munkáltatásának mód­szereit: azt nézték és azt látták csak, hogy Valeró jelentős ténye­zője volt, Pest és az ország köz­gazdasági életének. Az uccája évtizedeken át ott húzódott meg párhuzamosan az Erzsébet körúttal, összekötvén a Dob uccát a Király uccával. Az uccaelnevező gyakorlat nem ke­gyelmezett Valeróink, a kör­úttal párhuzamosan már a Kürt ucca megy. Mert ez az új gya­korlat, nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul a militarista világba és tehát így a katona­banda-instrumentumok felé is. Ha van Dob ucca, legyen Kürt ucca is. Hiába, a közgazdasági élet, a munkás­élet embereinek és vo­natkozásainak már ez a sorsuk. Horváth Mihály, a későbbi püspök és a későbbi kultusz­miniszter, amikor száz esztendő­vel ezelőtt káplán korában hóna­pokon át ásta a levéltárakban az anyagot gazdaságtörténeti kuta­tásaihoz (amelyek „a magyar kir. egyetem betűivel" 1810-ben je­lentek meg „Az Ipar és Keres­kedés Története" című munkájá­ban), megírta már: „... az írók a trónváltozások és országszerző­dések, háborúk és békekötések s más nagyszerű és nem nagy­szerű, de lármás események írá­sa vel elfoglalvák, figyelemre is alig méltatták a népi élet csön­des körét ..., az emberi ész min­dig inkább törekedék megörökí­teni azoknak emlékét, akik zsar­noki hatalmat ültek fölötte, mint azokét, kik őt boldogítani, életét könnyíteni, szépíteni igyekvő­nek". Bor­gisz NÉPSZAVA 1938 június 3, péntek RBBB kedelmi forgalom. A lene­vei piac megszerzése tekintetében még­ bizo­nyos eredményekre van szükség. Áttérve a­­közlekedésügyre, Im­réffy hangoztatta, hogy az ötéves beruházási tervben 210 milliót irányoztak elő a közleke­dés megjavítására. Az útépítő munkákat a legközelebbi hetek­ben megkezdik. Elhatározta a közbeeső vámok le­bontását, mert kétségtelen, hogy a fejlődés ebben az irányban halad. Teljesen lehetetlen állapot, hogy no­vembertől márciusig a­ tanyák el vannak zárva és a halottakat se tudják szállítani a temetőbe. A leg­nagyobb erővel szorgalmazza a be­kötőutak építését, ezek már szer­dán reggel nyolc, megyében 4000 munkással megindultak. Az ősz fo­lyamán megindulnak az óbudai és a tiszapolgári híd építőmunkai. Nemzeti repülőalapot létesítenek. Bevált a Duna-tengerhajózás. A posta forgalma emelkedik, ugyan­csak emelkedik a telefon- és rádió­előfizetők száma.. Eredményes gaz­daságpolitika csak egységes szem­pontok alapján képzelhető el. A gazdaságpolitikában érvényesülni kell a képzettségnek és a jelszavak­nélküli közéleti szolgálat szempont­jainak. Minden egyes kérdést előítéle­tek nélkül kell elbírálni és ne hangoztassanak szocializálási jelszavakat. Az eucharisztikus kongresszus si­kere méltán töl­t­het el mindenkit büszkeségted. A kongresszus azzal a tan­ulsá­ggall járt, hogy a­ mai anyagias korban a szel­lemnek mi­lyen szerepe van. Budapest, ame­lyet cinikusnak neveztek, a legna­gyobb készséggel állott a szellem szolgálatába. Kérte a tárca költség­vetés­ének elfogadás­á­t. Ekkor Lányi alelnök javaslatára elhatározták, hogy a Ház legköze­lebbi ülését pénteken délelőtt 10 óra­kor tartja, amikor folytatják a kereskedelmi tárca költségvetésé­nek vitáját és ennek elintézése után esetleg áttérnek a soron következő földművelésügyi költségvetés tár­gyalására. Az ülés 7 óra után ért véget. MŰVÉSZET® IRODALOM A régi „Liliomfi" Felújítás a Nemzeti Színházban Utoljára több mint két esztendővel ezelőtt láttuk Szigligeti Edének, a leg­termékenyebb magyar színpadi írónak ezt a bohókás, operettszerű vígjátékát, akkor, amikor az új igazgatás nagy lendülettel szedte elő a régi, a külön­böző rezsimek repertoárja részére át­mentett darabokat, hogy új rendezés­ben, sokszor átírásban, új ötletekkel, új fényhatásokkal (vagy új sötétséghatá­sokkal) mutassa be a ma közönségének. Akkor, 1936 tavaszán Emőd Tamással dolgoztatta át az igazgatás a „Li­liomfi"-t és emlékezünk, hogy Emőd, aki a régi költői nyelvnek egyik leg­kiválóbb ismerője — maga is költő —, kegyeletes ragaszkodással, sok ötlettel végezte a feladatát, a száz esztendővel ezelőtt élt színjátszók romantikus életé­ből vett verses előjátékkal vezetvén be Szigligeti bohókás vígjátékának akcióit. Sok derűs percet szerzett az a felújítás a Nemzeti közönségének. Az előadás sikerét nagymértékben segítette az akkori nagyon jó rendezés és szerep­osztás: Csortos, Uray, Olty Magda, So­mogyi Erzsi, Vaszary Piroska, Matány! Most ugyanez az igazgatás azzal akart érdekességet adni, hogy (a cen­tenáris műsor keretében kötelesség­szerűen felújítván a Szigligeti-darabot) azt tiszta eredetiségében hozta a közön­ség elé. Most is győzött az igazgatás. A színház a meleg júniusi estén egészen megtelt és a közönség sokat mulatott a „régi" Liliomfi nevettető figuráin, a naiv és átlátszó fordulatokon. Részben új szereposztásban került színre a régi, eredeti „Liliomfi". Uray, Somogyi Erzsi, Olty Magda, A­pá­thy, Matány, Hosszú Zoltán, Gabán­yi megtartották a régi szerepüket; új volt Csortos szerepében, mesteri ripacskodással, Gózon, új volt Bodnár Jenő és Vaszary Piroska szere­pében Gobbi Hilda. Valamennyien jó­kedvvel, odaadással játszottak és külö­nösen Olty Magdának, Gózonnak, Uray­nak, Gobbi Hildának, Matánynak vol­tak pompás jeleneteik. Párperces jele­netével kedvesen mutatkozott be Falu­helyi V. akadémiai növendék. fRm.f (*) A Rivelsek a Fényes - cirkuszban. Tavalyi szereplésükkel Budapest ked­vencei lettek a világhírű Rivels bohóc-és akrobatacsoport tagjai. Az előző, telt házakban bővelkedő évad után nem is volt kétséges, hogy idén újra eljön a Rivers - család a városligeti arénába. Műsoruk ugyan nem hoz a főrészben újat, de a tavalyi mókákon a közönség most is sokat mulat, különösen az „Eine Brüecke... eine Brücke ..." már jól ismert jelenetei során robbant ki újra meg újra a tapsvihar és kacagás. A kísérőműsort ezúttal szinte nem is lenne szabad lefokozni a kísérőműsor megjelöléssel, mert szinte bővelkedik remek számokban. Itt van mindjárt egy kínai akrobatacsoport, amely Soun-Foun néven szerepel, produkciói elsőrendűek és a gyerekek mutatványai még öreg artistáknak is dicséretére válnának. Majmok, kutyák, lovak és okos elefán­tok veszik ki még részüket a közönség mulattatásából, no meg Hacsek és Sajó, az eredeti pesti humor rekorderei, m. e. (*) Záporpróba a Vígszínházban. Csü­törtökön délelőtt 10 órakor záporpróba volt a Vígszínházban. A tűzoltóság több őrsége vonult ki a színház épüle­tébe. A színpadot ponyvával takarták le, kipróbálták a záporkészüléket, majd kívülről vízsugarakkal locsolták a szín­ház épületét. Tradatto* (*) Horváth Ödön tragikus halála. Horváth Ödön, az ismert magyar szár­mazású író, aki német nyelven meg­jelent munkáival tette ismertté nevét, tragikus szerencsétlenség áldozata lett Párizsban. Horváth néhány nappal ez­előtt érkezett Párizsba, hogy legközelebb megjelenő könyvének utolsó simításait elvégezze. Szerdán este az Avenue Marignyn haladt, amikor a hirtelen kerekedett orkán egy vadgesztenyefát ki­csavart. A fa Horváth Ödönre zuhant és agyonütötte. A vihar egyébként is óriási pusztításokat végzett. Anglia déli partjain és Franciaországon óránként 100 mérföldes sebességgel süvöltött végig. A vihar párizsi áldozata, Horváth Ödön mindössze 37 éves volt. Külföldön élt. Müncheni lapoknak dolgozott, majd Berlinben az Emberi Jogok Ligája jog­ügyi osztályának alkalmazottja lett. Az 1931. évben megnyerte a német Kleist-díjat, ami nagy irodalmi kitün­tetést jelent. Akkor már Ödön von Hor­váth néven ismert német író volt. Leg­újabb könyve Párizsban jelenik meg, a mai Németországgal foglalkozik és címe: „Az istentelen fiatalság." Ennek sajtó alá készítésére érkezett Párizsba s ott utolérte a tragikus végzet. (*) Egy ismert német író halála. Hans Paul Wolzogen, ismert német író szer­dán reggel bayreuthi otthonában 89 éves korában meghalt. Német irodalomtörté­nettel és a német történelmi hagyomá­nyok irodalmi feldolgozásával foglalko­zott. Különösen sokat foglalkozott Wag­ner­ műveinek és művészi elveinek is­mertetésével, valamint taglalásával. Otem (?) Korngold, a híres osztrák zene­szerző vagyonát elkobozták. Bécsi jelen­tés szerint Erich Wolfgang Korngold st.­konradi vagyonát elkobozták a né­met hatóságok. Korngold több nagy­sikerű amerikai film zeneszerzője. Édes­apja a „Neue Freie Presse" ismert zene­kritikusa volt. Megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle k­áros következményeinél a gyomorbélcsatornát reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz alaposan kitisztítja, az emész­tést és az anyagcserét előmozdítja, a vérkeringést megélénkíti s kellemes közérzetet és fokozott, életkedvet teremt.. Kérdezze meg orvosát. GO NYÍLÁSÉK FRONTJÁRÓL­ ­. A bécsi keringő Ismerik e lap olvasói a bécsi ke­ringőt? Az andalító Duna-valcert, amely elsüllyedt, elnyelte a világ­politika, elnyelte a véres, vészes idők sodra? Nos, most nem erről a Duna­keringőről adunk hírt, hanem arról a keringésről, amelyet Festetics, a „darizó mangát" kifejezés klasszikus idézője rendezett meg Bécsben, ahol köztudomás szerint magyar nyilas párt is működik, mégpedig a sváb­hegyi verekedés főrendezőjének, Bockebauer Mücke Walternek veze­tése alatt. A bécsi központ körül ba­jok voltak. Nosza felküldötte erre Festetics tollas Tibor bárót és Pálffy­ Daui grófot, a két nyilas arisztokra­tát, hogy csináljanak rendet. Ám alig kezdték meg a vizsgálatot, megjelent az ellenvizsgálóbiztos, dr Bukovinszky Nándor és kitette a vizsgálóbiztoso­kat. Azok sem hagyták magukat, nagy ribillió támadt és csak a bécsi rendőrség közbelépése teremtett ren­det a két vizsgálócsoport között. Bécsi keringő. Keringenek az urak a párthelyiség körül. Egyszer az egyik vizsgál, egyszer a másik, de az ered­mény mindig ugyanaz ... 2. Winnetou Mit is mondott Teleki Pál, a közoktatásügyi minisztériumban tar­tott beköszöntő beszédében? Azt mon­dotta, ha nem is szó szerint, hogy megszünteti az ifjúság körében lábra­kapott Winnetouzást, amelyet — sze­rintünk — ugyanolyan kár volna túlbecsülni, mint amilyen végzetes hiba volna semmibe sem venni Winnetouék azonban nem nyugsza­nak. Nem nyugszanak, mert, íme, most került nyilvánosságra egy tit­kos esküvel és fogadalommal meg­pecsételt belépő nyilatkozat, amely „feltétlen alávetést" és hűségfogadal­mat tartalmaz és amely arra is ígére­tet vállal, hogy , ,gyűrűst" szervez (ugyan mi lehet ez?) és hogy titkos tagokat toboroz. Hát ez a tipikus Winnetou-romantika. A kis hatodik gimnazisták gyűrűbe tömörülnek és a tízpercben — egy bizonyos helyen, ott, ahol a gyermekek tízperces gyűlései rendszerint lejátszódnak —, kiveszik egymástól a titkos esküt. A fiúcskák ilyenkor nagyon fonto­saknak érzik magukat. De viszont nagyon jó volna, ha az iskola elő­venné kissé Winnetouékat. Gyűrűvel, vagy anélkül ... 3. Dilettantizmus Szálasi ellen folyt újabb per. És a vádbeszédben az ügyész főleg azt a dilettantizmust emelte ki, amely a jobboldaliság jelszavával hatalomra tör. Igen, a nyilas mozgalmaknak ez az egyetemes és legfőbb jellemzőjük. Vezetőik dilettánsok, tájékozatlanok és felelőtlenek s vakmerőségüket — ha menti egyáltalán valami — csak az ismeretektől való mentesség menti. Más lapok közöltek szemelvényeket a Szálasi—Széchenyi - féle programból. Mi ezt nem ismételjük meg, a ködös és értelmetlen frázisoknak, a magyar nyelvet kerékbetörő szavaknak és gondolatnélküli mondatoknak ezt a halmazát. Egyet azonban megállapít­hatunk. Dilettantizmus dühöng az egész nyilas fronton. A professzionista pártvezérek dilettantizmusa. Ellentét ez? Nem! Professzionizmus még nem jelent szakértelmet és aki nem ért a gazdaság, a politika és társadalom jelenségeihez, nem tanulja meg soha­sem, akármilyen színű inget, vagy formájú jelvényt ölt is magára és akármilyen jelszóval harsánykodik is s­zólumon.

Next