Népszava, 1938. július (66. évfolyam, 146–172. sz.)
1938-07-05 / 149. szám
4. oldal Az emigráns hazatért A magyar történelem sok nagy emigrációt ismert. Amíg a politikai menekültek külföldön hányódtak, pusztultak, addig tajtékzott körülöttük a rágalom és a gyűlölet. Amikor pedig elmúltak az évtizedek és az emigrációt likvidáltak a halál, akkor kiderült a történelem elfogulatlanabb és szenvedélymentes távlatából, hogy akiket egy rendszer száműzött az otthonából, azok csupán más politikát akartak, mint, a pillanatnyilag győzedelmes irányzat. Így volt ez a nagy kuruc forradalom politikai emigránsaival, akiket törvény bélyegzett hazaárulókká, így volt a 48—49-es forradalom száműzöttjeivel, akiket a törvény állampolgárságuktól is megfosztott. Most egy ilyen emigráns hazatért. Egy magyar származású amerikai gyűjtő, Gabriel Wells, aki mér régebben is ajándékozott értékes Kossuth-emlékeket. Magyarországnak, most megszerezte az Amerikában elhalt magyar szabadságharcosnak, Ujházy Lászlónak az okmánytárát. Ujházy a forradalmi harcok során szabadcsapatot szervezett és néhányadmagával a tiszta, köztársasági meggyőződést képviselte a véres küzdelemben. A levezetés után Kaliforniába menekült, ott telepedett le, ott alapította meg magyar emigráns társaival Új-Budát, innen intézte a magyar politikai emigráció amerikai ügyeit, és részben ő szervezte meg Kossuth Lajos nagyszabású amerikai propagandakörútját. Okmánytára nemcsak Kossuthnak, Szemerének, Pulszkynak, Telekinek és a többi emigráns vezetőnek érdekes leveleit, hanem az Egyesült Államok akkori ismert politikusainak leveleit is tartalmazza. Gabriel Wells most ezt a történelmi értékű gyűjteményt is fölajánlotta a magyar Parlamenti Múzeumnak. A hétfői, július 4-i nap az amerikai függetlenség kikiáltásának évfordulója és az ajándékozó ezt a napot választotta ki az okmánytár átadására. Kornis Gyula, a parlament elnöke nemcsak köszönetét fejezte ki Gabriel Wellsnek, hanem külön megköszönte azt is, hogy éppen az amerikai szabadságünneptel választotta az ajándékozásra, amikor Magyarország együtt ünnepelt a nagy Unió népével. Nem akrunk vitába szállni a parlament tudós elnökével. Sőt, magunk is azt hisszük, hogy ha az ország népe pontosan tudná, mit jelent az Egyesült Államok július negyediki szabadságünnepe, akkor bizonyosan nagy többségében nemcsak jelképesen, hanem valóban együtt ünnepelne Amerika népével. Mit jelent, ez a szabadságünnepi A meggyőződés feltétlen tiszteletét, a lelkiismeret szabadságát akár politikai, akár világnézeti kérdésben, olyan feltétlen szabadságot, amely minden emigrációnak — ha nem avatkozik az amerikai életbe — mindig menedéket ad. Ha most innen Tajházy László, legalábbis lélekben, hazatérhetett, nagyot kellett fordulnia a világnak és ha nem igazították a magyar életet ezeknek a száműzötteknek és vértanuknak az eszméihez, hivatalosan mégis csak örülni kell a megérkezésének. Nekem külön öröm, mert nyolc esztendőn keresztül az emigráns Ujházy László fiától tanultammagyar történelmet. (ákos) NÉPSZAVA 238 július 5. Mindenki Woliék Mintrsabb állampolgári jogával, is ráfusszépsigsel! a föld után vágyó magyar földhöz tud jutni, nincs többé dologtalan kéz, amely dolgozni kívánna, ha azt látják, hogy megvan a munkának a jogos bére, a tisztességes kereset és, hogy igazságos az adórendszer, akkor már nem lesz szükség politikai rendszerváltozásra. Ugyancsak Tasnádi Nagynak adott válaszképpen hangoztatta Tildy, hogy a kisgazdapártot nem izgatják állások, meg ministeri székek sem ... A törvényhozót fel kell szabadítani a gazdasági részérdekek nyomása alól Antal István államtitkár, aki vasárnap a Nép szélsőséges szárnyának hárm képviselője. Csicsery Rónay, Jurcsek Béla és gróf Festetics Domonkos társaságában Kadarkúton beszélt, ugyancsak foglalkozott földbirtok politikai kérdésekkel. Nem hirdetjük a nagybirtok felosztását — mondotta — sőt ennek hirdetését az ország mai helyzetében egyenesen károsnak, sőt veszedelmesnek tartjuk. Egyetlen felelős politikai iránynak sem lehet célja a földosztás, hanem r sak az, hogy minél több dolgozó földműves számára biztosítsanak minél nagyobb darab kenyeret. Antal István szerint a nagybirtok megsemmisítése nem jólétet, hanem gazdasági zűrzavart teremtene és ezt azzal indokolta, hogy „nincs annyi földünk, hogy minden igényt ki lehetne elégíteni". Hozzáfűzte, hogy a mezőgazdasági munkásrétegek szociális problémájának gondozása a legsürgősebb jövőbeli kormányzati feladat. Antal István szerint „az ipari munkásság szociális ellátása nálunk már európai színvonalon áll" és addig ezen a téren újabb nagyobb áldozatot nem szabad hozni, amíg az agrárszociális kérdések megoldása nem éri el ugyanezt a színvonalat. Megemlékezett Antal István államtitkár arról, hogy az ősz folyamán a képviselőház elé terjesztik az összeférhetetlenségi javaslatot és erről a többi között a következőket mondotta: • Ezt a törvényt úgy kell megalkotni, hogy intézményes biztosítékul szolgáljon a magyar parlament két háza tagjai teljes anyagi és erkölcsi függetlenségének, illetve annak a követelésnek, hogy a törvényhozó se a hatalom, se a gazdasági részérdekek nyomása alatt ne állhasson. Egy törvényhozót, amikor az ország nagy kérdéseiben határoz, semmi más szempont, mint a közérdek szempontja ne irányíthasson. Amikor szavazatát jobbra vagy balra leadja, csak a tiszta lelkiismerete vezesse elhatározásában. Ez a magyar parlamentarizmus létének vagy nemlétének központi problémája. Újabb rekord a világ ezüsttermelésében A világ ezüsttermelése a múlt évben 276 millió unciával elérte eddigi legmagasabb csúcspontját. A rekordot az 1929. év tartotta eddig, amikor is 261 millió uncia volt az évi termelés. Az ezüsttermelés előreláthatólag ebben az évben sem csökken. Az Egyesült Államokban az év első negyedében 16.06 (a múlt évben 15.86) millió, Kanadában pedig 4.70 (4.37) millió uncia ezüstöt termeltek. Mexikóból még nincsenek jelentések, az eddigi adatok szerint azonban az ezüsttermelés itt sem esett vissza. A többi államokban, ahol az ezüsttermelés az Északamerikai Államokénál sokkal kisebb jelentőségű, a helyzet ugyancsak változatlan maradt. felejtik az üzletét, ha nem hirdet A polgár élete Regényírók közelítették meg a legkülönbözőbb írói stílusok módszerével. Festők festették, a kegyetlen hollandusoktól a hízelgő modern amerikai festőkig. Világfelfogását költők és közgazdászok, drámaírók és politikusok dolgozták ki, gúnyolták, magyarázták, védték, támadták, elemezték. A polgár és a polgári életforma az utolsó évszázadok legnagyobb és legizgalmasabb témája volt és most, amikor a polgár köré épült világ elsüllyedni készül, még mindig sok újat lehet róla elmondani. Most a Szocializmus legújabb számában Fejtő Ferenc dolgozza föl a társadalomlélektan új módszereivel a polgári lét lényegét — fordított szemszögből. Tanulmánya a polgárellenesség formáiról mélységesen bevilágít korunk nagy kérdéseinek lényegébe. „A szocialistáknak vigyázniok kell — állapítja meg végül—, ne segítsék megalázni a polgárságot azoknak, akik először arra a polgárságra sújtanának, amely megérdemli a polgár nevet, vagyis a szabadversenyt, demokráciát, sajtószabadságot képviselő polgárságra." Ennek a polgári Európának a béke peremén és a háború örvénylő mélysége fölött tántorgását írja le Vándor Zoltán cikke. A bizonytalanság szörnyű korszakában „nem az előrelátott, a megfontolt háború, hanem az előre nem látott, a kirobbant háború" fenyegeti a világot. Mónus Illés ennek a kérdésnek szocialista oldalát világítja meg az Internacionálé brüsszeli állásfoglalása kapcsán. Fordulatot jelent ez a határozat, mert, amint Mónus elvtárs írja, „most már senki se keressen enyhe menedéket a „forradalmi háború", a „fasizmus elleni háború", az „utolsó háború" kényszerű emlegetésével, csak háború van és a szociáldemokraták a háború ellen vannak". A Szocializmus új számának negyedik hosszabb tanulmányát Ákos László írta Jugoszlávia gazdaságpolitikai helyzetéről, ahogy ez az érdekes ország a feudális hagyományok és a polgári fejlődés határai közt lebeg. Az érdekes számot a világpolitikai, világgazdasági és munkásmozgalmi rovatok mellett időszerű följegyzések, könyvbírálatok hosszú sora teszi teljessé. MŰVÉSZET IRODALOM (*) Útnak indul tizenöt magyar csereművész. A magyar képzőművészek a súlyos gazdasági helyzet következtében már évek óta alig tudnak külföldön tanulmányokat folytatni. Nagy jelentősége van tehát annak az akciónak, amely azt tűzte ki céljául, hogy Magyarországról festők és szobrászok utaznak külföldre és cserébe külföldi művészek jönnek Magyarországba. A művészesereakció első tizenöt tagból álló csoportját hétfőn este búcsúztatták a magyar képzőművészeti körök a Fészek Klubban. A külföldre utazó művészek első csoportja a következő: Ábrán Zoltán (Hollandia), Bárdos Lajos egyházi zeneszerző (Hollandia), Bini Föglein István (Hollandia), Boldizsár István (Jugoszlávia) Ékes Lajos (Finnország), Ferenczy Valér (London), Gábor Móric (Amszterdam), Czenez János (Anglia), Gyimes Lajos (Anglia), Harmath Artúr egyházi zeneszerző (Hollandia), Ruzicskay György (Rotterdam), Szanday Sándor (valamelyik északi államba), Szobotka Imre (Amszterdam), Tóth B. László (Jugoszlávia) és Zádor István (Amszterdam). (*) Eltemették Nemes György grafikusművészt. A Duna tragikus sorsú fiatal áldozatát, Nemes Györgyöt, a kiváló grafikusművészt, aki mentés közben fulladt a Dunába, vasárnap nagy részvét mellett temették el a rákoskeresztúri temetőben. A sírnál dr Barinkay Ferenc, a reklámszövetség elnöke, művésztársai nevében pedig Irsai István plakáttervező búcsúztatta. Amikor a koporsót leeresztették a sírba, vörös szekfűkből valóságos virágeső hullott rá. A sírhalmot is elborították a koszorúk, amelyek között ott volt szocialista barátai csokra is. A tragikus sorsú fiatal művész szegénységben itt maradt öreg szülei a következő sorok közlését kérték: „A reánk zúdult szerencsétlenségben a velünk való emberi együttérzés olyan gyönyörű és olyan tömeges megnyilvánulásai áradtak felénk, hogy a hálás köszönetünket szavakkal époly kevéssé róhatjuk le, amint a mi veszteségünk sem fejezhető ki. Másrészt nem tudjuk külön-külön, hanem csak együttesen a köszönetünket úgy az egyeseknek, mint a sajtónak és az intézményeknek kinyilvánítani. A mi, drága gyermekünk önfeláldozása révén kellett eljutnunk ahhoz, hogy az emberi jóságba, szolidaritásba vetett s már-már megingott hitünk újraéledjen. Nemes Antal és neje." Ocetto (*) A zeneszerzők és írók világszövetségének Stockholmban ülésező nemzetközi kongresszusa a záróülésén megválasztotta új elnökségét. Elnök Strauss Richárd lett, alelnökké pedig ismét dr Huszka Jenőt, a Magyar Zeneszerzők Szövetségének elnökét választották meg. Ötvenhat társaság kiküldöttei közül tíz év alatt immár negyedszer éri ez a megtiszteltetés Huszka Jenőt. A jövő évi kongresszus Londonban lesz. Ma este 8-kor Guglielmetti felléptével: „Bohémélet az Állatkertben" (X) Szenvedő beteg asszonyok gyakran már egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserű vízzel is nagyon könnyű, lágy bélkiürülést érhetnek el, ami igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. Kérdezze meg orvosát. (X)