Népszava, 1938. augusztus (66. évfolyam, 173–196. sz.)

1938-08-02 / 173. szám

1938 augusztus 2. kedd NÉPSZAVA ••HHMKSBMHH ÚJ-ZÉLAND MUNKÁSKORMÁNYA (Párizs, július 29. — A Népszava tudósítójától.) Új-Zéland háromszor akkora,, mint Magyarország­, lakos­sága azonban alig egyötödét teszi ki Magyarország lakosságának. Eb­ben a nagyterjedelmű, gyéren la­kott országban a munkásság társa­dalmi befolyása már régtől fogva erős. A munkásság nyomása alatt az újzélandi liberalizmus igen je­lentős szociálpolitikai újításokat vezet be. Az újzélandi szociálpoli­tika úttörő a munkabéreket meg­állapító döntőbíráskodás területén. A szociálpolitikai reformokra haj­lamos liberalizmus helyét azonban néhány éven át polgári reakció váltja föl, amely a fizetéseket le­szállítja, a bérlenyomás ellen sem­mi védelmet nem nyújt, uralma alatt a munkanélküliség nőttön nő, az önálló parasztság egy része tönk­remegy. Ennek a reakciónak az el­lenhatásakép következik be 1935 vé­gén az a választási győzelem, amely a­ munkáspártot uralomra segíti. A munkáskormány a munkásokért Az újzélandi munkáspárti kor­mány, amely szoros eszmei rokon­ságban van az angol munkáspárt­tal, Savage miniszterelnök vezetése alatt rövidesen átalakítja Új-Zé­land társadalmi képét. Harcot indít a munkanélküliség ellen, legelső­sorban közmunkákkal­, többek kö­zött lakásépítéssel. Ennek a küzde­lemnek a sikere szembetűnő. Két esztendő alatt körülbelül 60.000-ről 15.000-re zuhan a munkanélküliek száma. S ezeknek a munkanélkü­lieknek is a fele munkaképtelen. De a munkáspárti kormány nem­csak a munkanélküliekről, hanem a munkában lévő munkásokról is gon­doskodik. Visszaállítja a minimális munkabéreket megállapító döntő­bíróságokat. Ezek négyesztendős szünet után újból működni kezde­nek. Részben munkájuk eredménye a munkabérek szintjének emelke­dése, öt tagból álló munkáscsalád létminimuma az újzélandi döntő­bíróságok ítélkezése szerint körül­belül heti 60­­pengő. A bérek emel­kedését követi a munkásbiztosítás, többek között a munkanélküliségi biztosítás szolgáltatásainak megja­vítása. De ami az újzélandi társadalmi haladást legjobban jellemzi, ami a világ szociálpolitikusainak figyel­mét különösen Új-Zéland felé irá­nyítja, az a 40 órás munkahét beve­zetése. Új-Zélan­tl épúgy, mint az Egyesült Államok és Franciaország, a munkanélküliség elleni küzdelem egyik leghathatósabb fegyverének tartja a munkaidő megrövidítését. A negyvenórás munkahetet, épúgy, mint a másik két úttörő ország, Új-Zéland is bizonyos korlátozásokkal alkalmazta. Az újzélandi kísérlet minden tekintetben sikerültnek mondható. Új-Zéland azonban a szociális kí­sérletek terén még továbbmegy. A k­épbiztosításnak merész program­jával lép az újzélandi munkáspárti kormány a választók elé. A társa­dalmi biztosításnak új terve nem­csak a munkásokra, hanem a va­gyontalanok minden rétegére kiter­jed és a betegségi biztosítástól a hadirokkantak segélyezéséig min­den rászorultnak, a természet és társadalom minden sújtottjának bőkezű támogatást nyújt. Ha az év végén lejátszódó általános válasz­tások az újzélandi munkáspártot megint többséghez juttatják, akkor néhány esztendő alatt Új-Zéland a világ szociálpolitikai mintaállama lesz. A munkáskormány a parasztokért Mikor a munkáskormány az ural­mat átveszi, körülbelül 40.000 pa­raszt áll a végső romlás előtt. Nem­csak a munkanélküli munkások, hanem a kétségbeesett helyzetben levő parasztok helyzetén is javítani kell. Ebben a tekintetben az újzé­landi válság hasonló problémák elé állítja Új-Zéland kormányát, mint az amerikai válság a Roosevelt­kormányt. A mezőgazdasági poli­tika terén sem riad vissza a Sa­vage-kormány a merész kezdemé­nyezéstől. A munkáspárti többség­gel törvényt fogadtat el a mező­gazdasági árak szabályozásáról. Először Új-Zéland legfontosabb mezőgazdasági cikkeinek, a tejter­mékeknek, a vajnak és a sajtnak árát szilárdítják meg. Meghatáro­zott áron a kormány gondoskodik a tejtermékek átvételéről és kül­földi piacokon, elsősorban az angol piacon való elhelyezéséről. Termé­szetesen ennek az akciónak sikere a tejtermékek minőségétől is füg­gött. A kormány beavatkozik a me­zőgazdasági termékek minőségének javításába, a vaj- és sajttermelés racionalizálásába, tökéletesebbé té­telébe. De nemcsak a vaj- és sajt­termelésbe. Ellenőriz más terme­lési ágakat is, így a méztermelést. A munk­áskormány rövid uralma az újzélandi mezőgazdasági termelés szintjének emelését jelenti. Azoknak az előnyöknek fejében, amelyeket a kormány a mezőgazda­sági termelőknek juttat, megköve­teli, hogy a munkásokat foglalkoz­tató farmerek javítsák munkásaik helyzetét. Minimális mezőgazdasági munkabéreket állapít meg, ame­lyek igen tisztességes megélhetést biztosítanak, a mezőgazdasági mun­ka korhatárát tizenöt évben álla­pítja meg. Minden tizenkétheti me­zőgazdasági munka után az újzé­landi törvények értelmében egy­heti fizetett szabadságidő jár. A pa­rasztság jelentékeny része, amely a kormánytól szilárd mezőgazdasági árakat kapott, zúgolódás nélkül tudomásul veszi a mezőgazdasági munkásság helyzetének javítását. Az újzélandi munkáskormány nemcsak a munkások, a parasztok kormánya is. A munkáskormány a szocializmusért Az újzélandi munkáskormány új­szerű kezdeményezéseit a szociál­politika és az agrárpolitika terén nem valósíthatta volna meg, ha tervgazdasági kísérlete érdekében nem változtatja meg mélyrehatóan az egész ország gazdasági szerke­zetét. Elsősorban szüksége volt a nemzeti bank fölött való rendelke­zésre, a nemzeti bank hitelforrá­saira. A nemzeti bankot államosít­ja és ezzel a hitelszervezetet állami irányítás alá helyezi. De ez mind nem elegendő. A szo­cializálás terén az újzélandi kor­mány nem állt meg a nemzeti banknál. Fontosabb szocializálási intézkedései közé tartozik a vas­és acélgyártás állami monopóliu­mának megteremtése és a kőolaj­források tulajdonjogának biztosí­tása. 2. oldal | W % ° V› p › V­I syMit •­­ Ám­ a hónál is fehérebb... A magyar szókincsben eddig egy jelző volt a legtökéletesebb fehérre :­­hó­fehére. De még ez a kifejezés sem közelíti meg azt a ragyogó feh­erséget, amelyet a RADION-nal való mosás idéz elő a fenérneműnél. Ezért házi­asszonyi körökben kialakult az a meg­győződés, hogy tejfehérebb fehér a RADION-fehér. A RADION, amely emellett a legkímé­letesebben mossa a ruhát, most új óriásdobozban került forgalomba a 96 filléres árban. Az egész újzélandi kísérlet hatá­rait két körülmény szabja meg. Az egyik: az ország jómódú, de nem tartozik a fejlett ipari államok közé. A másik: az újzélandi mun­káskormány csak addig mehet a szocializálás területén, ameddig a parasztság ezen az úton követi. A a gazdaságpolitikai kérdésekben a parasztság magatartása, felfogása döntő szerepet játszik. A hatalomból kiesett elemek az újzélandi munkáskormány terv­gazdasági politikája ellen máris igen heves harcot indítottak meg. Ebben a küzdelemben a rendkívül népszerű kormányelnök joggal hivatkozhatik arra, hogy a merész új kísérletek Új-Zélandot aránylag kevéssé terhelik meg. Az adóteher alig nőtt. Amíg Anglia a nemzeti jövedelem 25, az Egyesült Államoik 23,4%-át veszik el adó fejében, ad­dig az újzélandi adóteher csak 18%-ra rúg. Valamivel kisebb, mint a konzervatív kapitalista Hollan­diában. Miből fedezte Savage kor­mánya ily körülmények között a munkásosztály és a parasztság szo­ciális helyzetét lényegesen javító intézkedéseit? Sikerült a termelést lényegesen fokoznia és a megnöve­kedett termelés volt az egyik alapja az újzélandi kísérletnek. Annak a kísérletnek, amelynek az utóbbi időben a cambridgei egye­tem egyik közgazdásza és statisz­tikusa, Colin Clark nagy jövőt jó­sol. A munkáskormány Az újzélandi munkáspárt az új­zélandi demokráciának egyik leghí­vebb támasza. Most, a választási küzdelmek kezdetén megállapodásra lép az ellenzéki pártokkal. Ennek a megegyezésnek lényege, hogy a ver­sengő pártok kölcsönösen tisztelet­ben tartják és nem zavarják meg egymás gyűléseit. Az elkövetke­zendő választási küzdelmeknél a munkáspárt legelsősorban alkotá­saira hivatkozhatik. Ez a legfőbb ereje. Anyagiakban messze a pol­gári pártok mögött marad. Sajtója fejletlen. Az újzélandi sajtó túl­nyomó része polgári kezekben van. A kis munkássajtón kívül a rádió, amely a polgári sajtótól elhallga­tott parlamenti beszédeket közve­títi a tömegek számára és a népgyű­lések, amelyeket a párt képviselői tartanak országszerte, a munkás­párti propaganda legfontosabb ész­ és a demokrácia közei. De az újzélandi munkáspárt nem­csak az újzélandi demokráciáért harcol. A Népszövetség Tanácsának legutóbbi ülésén Új-Zéland szembe­száll Angliának abesszíniai és spa­nyol politikájával. Az újzélandi po­litikusok formulázása szerint az új­zélandi demokrácia az egyének és a nemzetek kollektív biztonságáért harcol. S mint az újzélandi munkás­párt legutóbbi pártgyűlése mutatja, amely a világdemokrácia mellett tüntetett az antidemokratikus tö­rekvésekkel szemben. Új-Zéland munkássága érzi, hogy a szigetország demokráciája nem maradhat meg elszigetelten. S ezért szolidárisan küzd együtt mindazokért, akik ma a világ legkülönbözőbb tájain épí­tik a demokrácia erődítményeit az antidemokratikus támadások ellen. (vz)

Next