Népszava, 1938. szeptember (66. évfolyam, 197–221. sz.)

1938-09-18 / 211. szám

10. oldal Az ácsmesterek drámai hangú emlékirattal fordultak a magyar képviselőház tagjaihoz. Se­gítséget ahhoz, hogy „a magyar építő­iparnak egyik legősibb, legszebb és legtöbb dicsőséget szerzett iparága, az ácsipar a teljes megsemmisü­lés, a végleges pusztulás elől meg­menthető legyen". Ezt az ácsmesterek úgy tartják el­érhetőnek, ha „a végóráit élő ácsipar" megkapja azt a tör­vényes védelmet, amelyre oly régen hiába vár. Nem akar­nak többet az ácsmesterek, mint azt, hogy az ácsmunkát­­ ácsmes­terek kaphassák meg és ne le­gyen ez a vállalkozás szabad marta­léka. Az ácsmesteri kar ebben az em­lékiratában hivatkozik az eucharisz­tikus kongresszussal kapcsolatban ki­vitelezésre került nagytömegű ács­munkák vállalatba adásának körülmé­nyeire. Ez a munka 99%-ban egy vál­lalkozó kezébe került — a műszaki bi­zottság elnökének, Petrovácz Gyulának jóvoltából. Az ácsmesterek nem kívánnak a maguk számára jogosulatlan vértel­met, de kívánják azt, ami őket jog szerint megilleti, azt, hogy a tör­vényhozás az építőipar gya­korlásáról végre törvényt alkosson és ebben az ácsmunkála­toknak kifejezetten az ácsmesterek részére való biztosításával óvja meg az ősrégi iparág létét és jövőjét. Az ácsmesterek hivatkoznak arra, hogy az 1200 főt számláló ácsmesteri és mintegy 5000 főnyi kisebb ácsipari karnak tagjai közül százan és százan a szó szoros értelmében lerongyolód­tak, nyomorúságba kerültek. Segítséget kérnek és ez a segítség meg is illeti őket. Az ácsmunkások helyeslik és támo­gatják az ácsmestereknek ezt az ak­cióját, mint olyat, amely az ipar lété­nek megvédésére irányul. A közüzemi munkások sérelmeiről, panaszairól, kívánságai­ról referáltak a Nemzeti Munkaköz­pontban a közüzemi munkások gyűlé­sén. Emlékiratokat is tárgyaltak és javaslatokat, hogy a közüzemi mun­kásság ezt meg azt ajánlja fel, ezt meg azt kívánja. Az egyik ott jeles! Jövő­kép-képviselő pedig ígéretet tett arra, hogy a „parlamenti frakció" is azon lesz, hogy a belügyminiszterhez felterjesztett kívánságok teljesüljenek és a sérelmek orvosoltassanak. Természetesen a Nemzeti Munka­központnak is joga van ahhoz, hogy foglalkozzék a közüzemi munkások dolgaival, mi ezt a legkevésbé sem kifogásoljuk. Ellenben joggal kifogá­solható, ha a Nemzeti Munkaközpont az egész közüzemi munkás­ság nevében beszél és a köz­üzemi munkásság részéről olyan aján­latokat tesz illetékes helyen, ame­lyekre a közüzemi munkásság a Mun­kaközpontot fel nem hatalmazta. Ez az egyik megjegyzésünk az MIK közüzemi munkásakciójához. A m­ásik pedig az, hogy annak a parlamenti frakciónak, amelyre azon a bizonyos közüzemi gyűlésen az ott jelen volt Nép-képviselő hivatkozott, módjában v­o­l­n­a, aminthogy módjában lett volna régebben is, -sok mindent keresztülvinni a közüzemi munkásság érdekében, de nem tette és nem teszi, mert az ígéret olcsóbb. D­e továbbmegyünk: a Nep-nek nemcsak parlamenti, hanem fő­városi frakciója is van. Ha tehát a Nemzeti Munkaköz­pont csakugyan annyira szívén viselné a közüzemi munkások ügyét, mint ahogy hirdeti, akkor módja volna hozzá, hogy ezt az ügyet szolgálja a Nép fővárosi frak­ciója útján is. De ezt sem teszi. És nincs is rá szükség, hogy tegye. A fő­város illetékes fórumain vannak, akik politikai pecsenyesütögetés szándéka és célzata nélkül őszintén és önzetle­nül szolgálják a közüzemi munkásság érdekeit. És ezt a közüzemi munkás­ság nagyon jól tudja. A is A Pesti Színház szezonnyitó újdonsága Bemutató előadás szombaton, szeptember 24-én A jövő hét szombatján kezdi meg új szezonját a Pesti Színház. Első újdonságul Denys Amiel-nek, a ,,Vi­rágzó asszony" híres szerzőjének legújabb alkotása kerü­l színre, ame­lyet Harsányi Zsolt fordított A SZABAD LÁNY címmel. Amielnek kétségtelenül legna­gyobb sikerű munkája ez. Tavaly több száz előadást ért el Párizsban. Jeannine Crispin játszotta a női fő­szerepet, ugyanaz a színésznő, aki „Virágzó asszony"-t is diadalra vitte. Nálunk is ugyanaz a szí­nésznő, MURÁTI LILI jut parádés feladathoz a női figu­rában. Partnerei: Ajtay, Básthy, Somló Jelentékeny művészi feladathoz jutottak: Lengyel Gizi, Szemlér Mária, Váry Gyöngyi, Keleti László, Bondy István, Rédly Gyula. Rendező: Tarján György. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják a pénztárak és a jegy­irodák. Telefon: 115-438, 122-144. (X) NÉPSZAVA­­1938 szeptember 22. csütörtök MŰVÉSZET® IRODALOM „A világ közepe" Paul Osborne színjátékának bemutatója a Vígszínházban A költő a színpadra lép és mesét mond: életről, halálról, jóságról, szere­tetről. Mesét mond a káoszban hányko­lódó világnak, amely fölött a halál fe­­kete szárnyai lebegnek és amelyben egyre kevesebb hely jut a jóságnak és a szeretetnek. De a költő hisz a jóság mindent legyőző erejében. Annyira hisz benne, hogy ez a hite még a halált is megállítja ... A halál — a „tanár úr" ott settenke­dik az amerikai kispolgári család körül és már csak az öregapó marad meg és kis unokába. Az öregapó semmiképpen nem akar elmenni a „tanár úr"-ral. Nem akarja elhagyni az unokáját. Köti a szeretet, a jóság, amelynek ereje cso­dát tesz. A tanár úr az almafára kerül és nem tud lejönni onnan. Öregapó va­rázsszava fogvatartja ott; az életakarat győz a halál fölött. De a halált még­sem lehet legyőzni véglegesen és öreg­apó életakarata is megtörik, amikor a kis Johnny karjai között aléltan fek­szik. Nincs már miért ragaszkodni az élethez és öregapó leengedi a tanár urat az almafáról, amelyet a világ közepé­nek nevezett el és elindulnak mind a ketten: az öregapó és az unoka a tanár úrral s az élet és halál egyensúlya újra helyreáll .. . Mélységes szimbólum bontakozik ki ebben a finoman felépített színjáték­ban, amelyet átleng a bölcsesség nyu­galma és a mese szépsége. A cselekmény központjában Somlay Artúr (öregapó) és Szepes Iván (az unoka) áll. Somlay Artúr megrendítőan nagy drámai erővel szólaltatja meg az emberi érzelmek változatos húrjait. Egy-egy jelenetében felejthetetlen él­ménnyé válik alakító művészete; küz­­delme a halállal grandiózus, ember­fölötti ... A kis Szepes Iván bűvöletbe ejti a közönséget, igazán gyermek tud lenni és maradni a színpadon és olyan m­egejtően bájos, annyira nem érzik rajta a csodagyermekek jellegzetessége, hogy mindenki elfelejti, hogy Somlay Art­úr és Szepes Iván színházat játsza­nak. Vág­óné az öreganyó szerepében talán egyik legszebb alakítását produ­kálta. Mélységesen emberi. Vaszary Piri briliáns vénleány, gonoszul kapzsi, képmutató, szenteskedő és intrikus. A nézőtér szinte fél tőle. Most lépett először a Vígszínház színpadára Kő­műves Sándor, a „tanár úr" szerepé­ben. Intelligens, szuggesztív egyéniség, komoly, szép sikereket jósolhatunk neki szombat esti bemutatkozása után. OBBiMBBrmmannBBHi Ugyanezt mondhatjuk Kormos Mártá­ról, erről a kellemes, finom és tehetsé­ges színésznőről, Sereguss Zoltán, Bárdi Ödön, Just Gyula, Mátray József, Dózsa István és Tari Mihály kitűnően szerepeltek az együttesben. Hegedűs Ti­bor rendezése kiváló munka, Vörös Pál díszletei ötletesek, szépek, Zágon István fordítása kifogástalan és művészi. (szakár) Sokat akar nevetni, akkor menjen el a Komédiába Kedves ményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál, Erzsébet körút 35. Tel.: 13-03-27 „Angyalt vettem feleségül" (Felújították az Andrássy Színház­ban) Vaszary Jánosnak ezt a komédiáját pár évvel ezelőtt már játszották Buda­pesten, akkor ez indokolatlanul rövi­desen lekerült a műsorról. Azóta ez a komédia már bejárta a külföldet és Amerikában nagy sikerrel játsszák még ma is. Az Andrássy Színház szerencsés megérzéssel ismét műsorra tűzte. Vaszary­nak mindig van mondanivalója. Itt is. A bankdirektor megcsömörlött a mai nő­től és teljesen romlatlan, a kor erkölcsei­től meg nem fertőzött asszonyra vágyik. Földreszállt angyal lesz a hitvese, aki irtózik a hazugságtól, a társadalmi bana­litásoktól és naivitásában mérhetetlen bosszúságot, bajt okoz férjének, aki már szeretné, ha a felesége olyan lenne, mint a többi asszony. A harmadik felvonás­ban az angyalból vérbeli dáma lesz, aki megcsalja az urát és a ráerőszakolt fes­ték alatt már úgy hazudik, mint a többi társaságbeli hölgy. Lázár Mária angyali volt az angy­al szerepében. Ösztönösen vágja oda a tár­saságnak léhaságait, őszintén ostorozza ferdeségeiket. Később, amikor megta­nulja mindazt, amire a társaságbeli nőknek szükségük van, miben sem ma­rad mögöttük. Törzs Jenő sokoldalú mű­vészete megbirkózott ezzel a nem éppen reászabott szereppel is. Bilicsi Tivadar minden alakításában meglepetéssel szol­gál. A többi szereplő is hozzájárult, hogy ez a zenés komédia őszinte, megérdemelt sikert arasson. Néhány fülbemászó, mo­dern amerikai dallamot pompásan vezé­nyelt Losonczi Dezső. f. á. „Nincsenek véletlenek" A Belvárosi Színház ezzel a darabjá­val nyitotta meg idényét, amivel a tavalyit befejezte. Az eladdig ismeret­len írónak, Solt Endrének ez a hamvas, bájosan szatirikus színműve kipróbálta már az időt és sikert és a mai óvatos időkben meg kell érteni a színházat, ha nem kezdi az idényt bizonytalan anyag­gal. A szombati megnyitóelőadáson a szereplők a régiek voltak és a taps és a siker ugyancsak az. B. Gy. (*) Bajor Gizi két új nagy szerepe. Ba­jor Gizi az évad első feleiben két új nagy szerepet játszik. Először a Nemzeti Ka­mara Színházban lép föl Herczeg Fe­rencnek „Utolsó lánc" című darabja ket­tős női főszerepében. A Herczeg-darab sorozatának nagyságától függ az, hogy mikor kezdheti meg Bajor Gizi Moreto spanyol szerző „Donna Diana" („Közügyt közönnyel") című darabjából a próbákat A vígjáték a kasszikus vígjátékciklus ke­retében kerül előadásra. Fordította és át­dolgozta Inocent­ Vincze Ernő, kísérő­zenéjét pedig Kiszely György szerezte. Érdekessége a darabnak az, hogy Bajor Gizi táncol is majd benne, a második felvonás végén ugyanis spanyol land­in­gót rejt el. Budai Brenner Nán­dor és Juharos István gyűjteményes kiállítása A „Műterem" legújabb kiállítása két komoly és magas színvonalú művésznek biztosít helyet. A kettő közül Brenner Nándor a szélesebb skálájú, erőteljesebb­ és nagyobb vonalú művész. Nem egysé­ges a stílusa, többféle hatást enged magában érvényesülni és minden belső modorosság nélkül fest. A bányászétel­ből vett sorozata sokszor klasszikus erő­vel, néha egyenesen a régi spanyol fes­tészetre emlékeztető­ eszközökkel eleve­níti meg az emberfölötti munkának és az örökös halálos veszedelemnek a vilá­gát. Rengeteg előtanulmány, kitűnő megfigyelés, a részletek alapos kidolgo­zása vezette el a nagy bányászkompozí­ciókhoz, amelyek között, sajnos, éppen, a legkülönb, ahol a színek és a figurák összehangolása megrázó erővel sikerült, a címében rosszízű politikai jelleget kapott, amikor a festő „Uszító" meg­jelöléssel látta el. Más képein a bieder­meier hangulatát kereste Brenner Nán­dor, de ezen a területen kevésbé meg­győző. Rézkarcai erőteljesek és tech­nikailag is magasrendűek. A kiállítás másik szereplője Juharos István, az aquarellnek a művésze, tech­nikáját fölényesen kezeli, nem az erő­nek, hanem inkább a halk szín- és fény­hatásoknak az embere. A tájak lelkét keresi: a dunántúli hegyek, a Horto­­bágy, a Balatonmellék, Buda. jellegze­tességei, de legjobban sikerültek a tisza­parti képek, amelyek egy-egy tiszai kanyarodót, gátat, holt­ágat, a tisza­parti tájak megrázó csendjét egysze­rű eszközökkel rögzítik meg. (ákos) (*) Léda síremlékét avatja fel a Vajda János Társaság ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a kerepesi temetőben (35. tábla, a halottasház közelében). Az avatóbeszé­det Kárpáti Aurél elnök mondja. Ady Endre halhatatlan kedvesének síremléke Révész Béla „S lehullunk az őszi avaron" című Ady-könyvének írói honoráriumá­ból készült. Az emlékművet Sudár János tervezte. (*) Megjelent „Az Ország Útja" szep­temberi száma. Barankovics István és gróf Dessewffy Gyula szerkesztésébezt most jelent meg „Az Ország Útja" szeptemberi száma, amelyben a követ­kező cikkek találhatók: Csabai István: „Bethlen Miklós útja", Moravek Endre: „Diszimiláció és reasszimiláció", Kósa János: „Politikai propaganda", Kerék Mihály: „Birtokviszonyaink változása (1895—1935)", Gogoláb­ Lajos: „Német egység - szudétanémet politika", Ruisz Rezső. ..Németek, magyarok, szlávok a demográfia tükrében". Bóka László: „József Attila életműve". A „Szabad Szószék"-ben Bóka László: „Kölcsey évében". Puskás Lajos: „Öncélúság" címmel írt tanulmányt. Könyvek Kö­zép-Európáról és Könyvszemle rovat egészíti ki a folyóirat tartalmát. RÓZSAVÖLGYI BÉRLETEI: egyesített LYRA ÉS NAGYZENEKARI Weingartner—Sauer (Liszt­esi, okt.) De Sabata (nov.) Kiepura (nov.) Fritz Busch, Beethoven IX. (dec.) Mojinari — I. M. Darré (jan.) Kreisler (jan.) Tito Schipa (febr.) Rachmaninoff (márc.) Bécsi Filharmónia — De Sabata (ápr.) Menuh­in (máj.) Stokowski (máj.) Tavalyi bérlők jegyeit 27-e estig tartjuk. Kérjen prospektust. BACKHAUS 6 Beethoven - estjére olcsó bérlet. IX*

Next