Népszava, 1938. szeptember (66. évfolyam, 197–221. sz.)
1938-09-18 / 211. szám
10. oldal Az ácsmesterek drámai hangú emlékirattal fordultak a magyar képviselőház tagjaihoz. Segítséget ahhoz, hogy „a magyar építőiparnak egyik legősibb, legszebb és legtöbb dicsőséget szerzett iparága, az ácsipar a teljes megsemmisülés, a végleges pusztulás elől megmenthető legyen". Ezt az ácsmesterek úgy tartják elérhetőnek, ha „a végóráit élő ácsipar" megkapja azt a törvényes védelmet, amelyre oly régen hiába vár. Nem akarnak többet az ácsmesterek, mint azt, hogy az ácsmunkát ácsmesterek kaphassák meg és ne legyen ez a vállalkozás szabad martaléka. Az ácsmesteri kar ebben az emlékiratában hivatkozik az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban kivitelezésre került nagytömegű ácsmunkák vállalatba adásának körülményeire. Ez a munka 99%-ban egy vállalkozó kezébe került — a műszaki bizottság elnökének, Petrovácz Gyulának jóvoltából. Az ácsmesterek nem kívánnak a maguk számára jogosulatlan vértelmet, de kívánják azt, ami őket jog szerint megilleti, azt, hogy a törvényhozás az építőipar gyakorlásáról végre törvényt alkosson és ebben az ácsmunkálatoknak kifejezetten az ácsmesterek részére való biztosításával óvja meg az ősrégi iparág létét és jövőjét. Az ácsmesterek hivatkoznak arra, hogy az 1200 főt számláló ácsmesteri és mintegy 5000 főnyi kisebb ácsipari karnak tagjai közül százan és százan a szó szoros értelmében lerongyolódtak, nyomorúságba kerültek. Segítséget kérnek és ez a segítség meg is illeti őket. Az ácsmunkások helyeslik és támogatják az ácsmestereknek ezt az akcióját, mint olyat, amely az ipar létének megvédésére irányul. A közüzemi munkások sérelmeiről, panaszairól, kívánságairól referáltak a Nemzeti Munkaközpontban a közüzemi munkások gyűlésén. Emlékiratokat is tárgyaltak és javaslatokat, hogy a közüzemi munkásság ezt meg azt ajánlja fel, ezt meg azt kívánja. Az egyik ott jeles! Jövőkép-képviselő pedig ígéretet tett arra, hogy a „parlamenti frakció" is azon lesz, hogy a belügyminiszterhez felterjesztett kívánságok teljesüljenek és a sérelmek orvosoltassanak. Természetesen a Nemzeti Munkaközpontnak is joga van ahhoz, hogy foglalkozzék a közüzemi munkások dolgaival, mi ezt a legkevésbé sem kifogásoljuk. Ellenben joggal kifogásolható, ha a Nemzeti Munkaközpont az egész közüzemi munkásság nevében beszél és a közüzemi munkásság részéről olyan ajánlatokat tesz illetékes helyen, amelyekre a közüzemi munkásság a Munkaközpontot fel nem hatalmazta. Ez az egyik megjegyzésünk az MIK közüzemi munkásakciójához. A másik pedig az, hogy annak a parlamenti frakciónak, amelyre azon a bizonyos közüzemi gyűlésen az ott jelen volt Nép-képviselő hivatkozott, módjában volna, aminthogy módjában lett volna régebben is, -sok mindent keresztülvinni a közüzemi munkásság érdekében, de nem tette és nem teszi, mert az ígéret olcsóbb. De továbbmegyünk: a Nep-nek nemcsak parlamenti, hanem fővárosi frakciója is van. Ha tehát a Nemzeti Munkaközpont csakugyan annyira szívén viselné a közüzemi munkások ügyét, mint ahogy hirdeti, akkor módja volna hozzá, hogy ezt az ügyet szolgálja a Nép fővárosi frakciója útján is. De ezt sem teszi. És nincs is rá szükség, hogy tegye. A főváros illetékes fórumain vannak, akik politikai pecsenyesütögetés szándéka és célzata nélkül őszintén és önzetlenül szolgálják a közüzemi munkásság érdekeit. És ezt a közüzemi munkásság nagyon jól tudja. A is A Pesti Színház szezonnyitó újdonsága Bemutató előadás szombaton, szeptember 24-én A jövő hét szombatján kezdi meg új szezonját a Pesti Színház. Első újdonságul Denys Amiel-nek, a ,,Virágzó asszony" híres szerzőjének legújabb alkotása kerül színre, amelyet Harsányi Zsolt fordított A SZABAD LÁNY címmel. Amielnek kétségtelenül legnagyobb sikerű munkája ez. Tavaly több száz előadást ért el Párizsban. Jeannine Crispin játszotta a női főszerepet, ugyanaz a színésznő, aki „Virágzó asszony"-t is diadalra vitte. Nálunk is ugyanaz a színésznő, MURÁTI LILI jut parádés feladathoz a női figurában. Partnerei: Ajtay, Básthy, Somló Jelentékeny művészi feladathoz jutottak: Lengyel Gizi, Szemlér Mária, Váry Gyöngyi, Keleti László, Bondy István, Rédly Gyula. Rendező: Tarján György. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják a pénztárak és a jegyirodák. Telefon: 115-438, 122-144. (X) NÉPSZAVA1938 szeptember 22. csütörtök MŰVÉSZET® IRODALOM „A világ közepe" Paul Osborne színjátékának bemutatója a Vígszínházban A költő a színpadra lép és mesét mond: életről, halálról, jóságról, szeretetről. Mesét mond a káoszban hánykolódó világnak, amely fölött a halál fekete szárnyai lebegnek és amelyben egyre kevesebb hely jut a jóságnak és a szeretetnek. De a költő hisz a jóság mindent legyőző erejében. Annyira hisz benne, hogy ez a hite még a halált is megállítja ... A halál — a „tanár úr" ott settenkedik az amerikai kispolgári család körül és már csak az öregapó marad meg és kis unokába. Az öregapó semmiképpen nem akar elmenni a „tanár úr"-ral. Nem akarja elhagyni az unokáját. Köti a szeretet, a jóság, amelynek ereje csodát tesz. A tanár úr az almafára kerül és nem tud lejönni onnan. Öregapó varázsszava fogvatartja ott; az életakarat győz a halál fölött. De a halált mégsem lehet legyőzni véglegesen és öregapó életakarata is megtörik, amikor a kis Johnny karjai között aléltan fekszik. Nincs már miért ragaszkodni az élethez és öregapó leengedi a tanár urat az almafáról, amelyet a világ közepének nevezett el és elindulnak mind a ketten: az öregapó és az unoka a tanár úrral s az élet és halál egyensúlya újra helyreáll .. . Mélységes szimbólum bontakozik ki ebben a finoman felépített színjátékban, amelyet átleng a bölcsesség nyugalma és a mese szépsége. A cselekmény központjában Somlay Artúr (öregapó) és Szepes Iván (az unoka) áll. Somlay Artúr megrendítőan nagy drámai erővel szólaltatja meg az emberi érzelmek változatos húrjait. Egy-egy jelenetében felejthetetlen élménnyé válik alakító művészete; küzdelme a halállal grandiózus, emberfölötti ... A kis Szepes Iván bűvöletbe ejti a közönséget, igazán gyermek tud lenni és maradni a színpadon és olyan megejtően bájos, annyira nem érzik rajta a csodagyermekek jellegzetessége, hogy mindenki elfelejti, hogy Somlay Artúr és Szepes Iván színházat játszanak. Vágóné az öreganyó szerepében talán egyik legszebb alakítását produkálta. Mélységesen emberi. Vaszary Piri briliáns vénleány, gonoszul kapzsi, képmutató, szenteskedő és intrikus. A nézőtér szinte fél tőle. Most lépett először a Vígszínház színpadára Kőműves Sándor, a „tanár úr" szerepében. Intelligens, szuggesztív egyéniség, komoly, szép sikereket jósolhatunk neki szombat esti bemutatkozása után. OBBiMBBrmmannBBHi Ugyanezt mondhatjuk Kormos Mártáról, erről a kellemes, finom és tehetséges színésznőről, Sereguss Zoltán, Bárdi Ödön, Just Gyula, Mátray József, Dózsa István és Tari Mihály kitűnően szerepeltek az együttesben. Hegedűs Tibor rendezése kiváló munka, Vörös Pál díszletei ötletesek, szépek, Zágon István fordítása kifogástalan és művészi. (szakár) Sokat akar nevetni, akkor menjen el a Komédiába Kedves ményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunknál, Erzsébet körút 35. Tel.: 13-03-27 „Angyalt vettem feleségül" (Felújították az Andrássy Színházban) Vaszary Jánosnak ezt a komédiáját pár évvel ezelőtt már játszották Budapesten, akkor ez indokolatlanul rövidesen lekerült a műsorról. Azóta ez a komédia már bejárta a külföldet és Amerikában nagy sikerrel játsszák még ma is. Az Andrássy Színház szerencsés megérzéssel ismét műsorra tűzte. Vaszarynak mindig van mondanivalója. Itt is. A bankdirektor megcsömörlött a mai nőtől és teljesen romlatlan, a kor erkölcseitől meg nem fertőzött asszonyra vágyik. Földreszállt angyal lesz a hitvese, aki irtózik a hazugságtól, a társadalmi banalitásoktól és naivitásában mérhetetlen bosszúságot, bajt okoz férjének, aki már szeretné, ha a felesége olyan lenne, mint a többi asszony. A harmadik felvonásban az angyalból vérbeli dáma lesz, aki megcsalja az urát és a ráerőszakolt festék alatt már úgy hazudik, mint a többi társaságbeli hölgy. Lázár Mária angyali volt az angyal szerepében. Ösztönösen vágja oda a társaságnak léhaságait, őszintén ostorozza ferdeségeiket. Később, amikor megtanulja mindazt, amire a társaságbeli nőknek szükségük van, miben sem marad mögöttük. Törzs Jenő sokoldalú művészete megbirkózott ezzel a nem éppen reászabott szereppel is. Bilicsi Tivadar minden alakításában meglepetéssel szolgál. A többi szereplő is hozzájárult, hogy ez a zenés komédia őszinte, megérdemelt sikert arasson. Néhány fülbemászó, modern amerikai dallamot pompásan vezényelt Losonczi Dezső. f. á. „Nincsenek véletlenek" A Belvárosi Színház ezzel a darabjával nyitotta meg idényét, amivel a tavalyit befejezte. Az eladdig ismeretlen írónak, Solt Endrének ez a hamvas, bájosan szatirikus színműve kipróbálta már az időt és sikert és a mai óvatos időkben meg kell érteni a színházat, ha nem kezdi az idényt bizonytalan anyaggal. A szombati megnyitóelőadáson a szereplők a régiek voltak és a taps és a siker ugyancsak az. B. Gy. (*) Bajor Gizi két új nagy szerepe. Bajor Gizi az évad első feleiben két új nagy szerepet játszik. Először a Nemzeti Kamara Színházban lép föl Herczeg Ferencnek „Utolsó lánc" című darabja kettős női főszerepében. A Herczeg-darab sorozatának nagyságától függ az, hogy mikor kezdheti meg Bajor Gizi Moreto spanyol szerző „Donna Diana" („Közügyt közönnyel") című darabjából a próbákat A vígjáték a kasszikus vígjátékciklus keretében kerül előadásra. Fordította és átdolgozta Inocent Vincze Ernő, kísérőzenéjét pedig Kiszely György szerezte. Érdekessége a darabnak az, hogy Bajor Gizi táncol is majd benne, a második felvonás végén ugyanis spanyol landingót rejt el. Budai Brenner Nándor és Juharos István gyűjteményes kiállítása A „Műterem" legújabb kiállítása két komoly és magas színvonalú művésznek biztosít helyet. A kettő közül Brenner Nándor a szélesebb skálájú, erőteljesebb és nagyobb vonalú művész. Nem egységes a stílusa, többféle hatást enged magában érvényesülni és minden belső modorosság nélkül fest. A bányászételből vett sorozata sokszor klasszikus erővel, néha egyenesen a régi spanyol festészetre emlékeztető eszközökkel eleveníti meg az emberfölötti munkának és az örökös halálos veszedelemnek a világát. Rengeteg előtanulmány, kitűnő megfigyelés, a részletek alapos kidolgozása vezette el a nagy bányászkompozíciókhoz, amelyek között, sajnos, éppen, a legkülönb, ahol a színek és a figurák összehangolása megrázó erővel sikerült, a címében rosszízű politikai jelleget kapott, amikor a festő „Uszító" megjelöléssel látta el. Más képein a biedermeier hangulatát kereste Brenner Nándor, de ezen a területen kevésbé meggyőző. Rézkarcai erőteljesek és technikailag is magasrendűek. A kiállítás másik szereplője Juharos István, az aquarellnek a művésze, technikáját fölényesen kezeli, nem az erőnek, hanem inkább a halk szín- és fényhatásoknak az embere. A tájak lelkét keresi: a dunántúli hegyek, a Hortobágy, a Balatonmellék, Buda. jellegzetességei, de legjobban sikerültek a tiszaparti képek, amelyek egy-egy tiszai kanyarodót, gátat, holtágat, a tiszaparti tájak megrázó csendjét egyszerű eszközökkel rögzítik meg. (ákos) (*) Léda síremlékét avatja fel a Vajda János Társaság ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a kerepesi temetőben (35. tábla, a halottasház közelében). Az avatóbeszédet Kárpáti Aurél elnök mondja. Ady Endre halhatatlan kedvesének síremléke Révész Béla „S lehullunk az őszi avaron" című Ady-könyvének írói honoráriumából készült. Az emlékművet Sudár János tervezte. (*) Megjelent „Az Ország Útja" szeptemberi száma. Barankovics István és gróf Dessewffy Gyula szerkesztésébezt most jelent meg „Az Ország Útja" szeptemberi száma, amelyben a következő cikkek találhatók: Csabai István: „Bethlen Miklós útja", Moravek Endre: „Diszimiláció és reasszimiláció", Kósa János: „Politikai propaganda", Kerék Mihály: „Birtokviszonyaink változása (1895—1935)", Gogoláb Lajos: „Német egység - szudétanémet politika", Ruisz Rezső. ..Németek, magyarok, szlávok a demográfia tükrében". Bóka László: „József Attila életműve". A „Szabad Szószék"-ben Bóka László: „Kölcsey évében". Puskás Lajos: „Öncélúság" címmel írt tanulmányt. Könyvek Közép-Európáról és Könyvszemle rovat egészíti ki a folyóirat tartalmát. RÓZSAVÖLGYI BÉRLETEI: egyesített LYRA ÉS NAGYZENEKARI Weingartner—Sauer (Lisztesi, okt.) De Sabata (nov.) Kiepura (nov.) Fritz Busch, Beethoven IX. (dec.) Mojinari — I. M. Darré (jan.) Kreisler (jan.) Tito Schipa (febr.) Rachmaninoff (márc.) Bécsi Filharmónia — De Sabata (ápr.) Menuhin (máj.) Stokowski (máj.) Tavalyi bérlők jegyeit 27-e estig tartjuk. Kérjen prospektust. BACKHAUS 6 Beethoven - estjére olcsó bérlet. IX*