Népszava, 1938. október (66. évfolyam, 222–247. sz.)

1938-10-01 / 222. szám

Ma: Teljes heti rádióműsor Különmellékleten 66. évfolyam 222. szám, Budapest, 1938 október 1. szombat /0 A müncheni megegyezést nyomon követi a tágabbkörű elrendezés - mondotta Chamberlain Londonban Angol-német megnemtámadási nyilatkozat Münchenben ,,Szűkebb határok között fogunk élni, de legalább magunk között. " A szomszédokkal való egyetértés is könnyebb lesz" — mondotta Sirovy cseh miniszterelnök. — Október 4-ére egybehívták a francia kamarát. — Daladier a francia-német együttműködésért. — Súlyos feszültség Lengyelország és Csehszlovákia között Ma hajnalban megkezdődött a délcsehországi német vidékek katonai kiürítése .A csütörtök éjszakai müncheni megállapodás jelentősége és az európai politikai helyzetre gya­korolt átalakító hatása a pénteki napon már teljes egészében meg­mutatkozott. Chamberlain angol miniszterelnök péntek délelőtti tárgyalásai és a Münchenben el­hangzott közös a­n­g­o­l-n­é­m­e­t megnemtámadási ny­i­l­a­t­kozat rámutat arra, hogy Mün­chenben nemcsak a csehszlovákiai kérdéssel foglalkoztak. Minden jel arra mutat, hogy München első kilométerköve lesz annak a fejlődésnek, amelynek végcélja az angol-német megegyezés. Az angol kon­zervatív politikusok már régóta törekedtek erre, Chamberlain hi­vatalba lépése óta több kísérletet tett az angol-olasz, illetve az an­gol-német megegyezés érdekében. A jelek arra mutatnak, hogy az angol-német megegyezésre irá­nyuló törekvés mellett, illetve ez­zel párhuzamosan az angol konzer­vatív kormány az eredmény nél­kül maradt tavaszi angol-olasz egyezményt is élettel igyekszik megtölteni. A müncheni egyezmény angol részről tehát megnyitotta a lehetőségét annak, hogy Anglia közeledhessék Németországhoz és­­ Olaszországhoz. A francia-német viszonylatban is nagyjelentőségű fordulat előjelei mutatkoznak: Oö­ring és Daladier­a, francia-német megértés és együttműködés érde­kében nyilatkoztak. A pénteki napon Prága hivata­losan közölte, hogy elfogadta a müncheni megegyezést, majd utána Sirovy, csehszlovák minisz-­ terelnök mondott rádióbeszédet.. Ebben utalt arra, hogy Csehszlo­vákia ezentúl szűkebb határok között, de nemzetiségek nélkül él majd, a­m­­i meg­k­ö­n­n­y­íti a szomszédokkal való meg­egyezést. A cseh csapatok péntek éjszaka megkezdik a ki­vonulást a legelsősorban kiürí­tendő német, területekről, októ­ber 1-én a német csapatok átlé­pik az eddigi csehszlovák-német határt. Az éjszakai órákban sú­lyos lengyel-cseh feszültségről ér­keznek hírek. Európa háború utáni, történel­mének legnagyobb jelentőségű okmányát, a müncheni egyez­ményt, olvasóink tájékoztatására az alábbiakban ismertetjük rövi­den: Anglia, Franciaország, Német­ország és Olaszország megállapod­tak abban, hogy a szudétanémet vidékek kiürítése október 1-én kezdődik és 10-éig tart. A cseh­szlovák kormány nem rombolhatja szét a meglévő berendezéseket, a kiürítés módozatait nemzetközi bizottság állapítja meg. A t­úl­nyomórészt német területnél a né­met csapatokkal való megszállása négy szakaszban történik. A nem túlnyomó német többségű terüle­teken november végéig nép­szavazás lesz, a Saar-vidék módozatait, veszik alapul. A szó­banforgó területeket addig nem­zetközi alakulatok szállják meg. A határok végleges megállapítá­sát, nemzetközi bizottság végzi, a megállapodás megkötésének nap­jától számított hat hónapon belül optálási jogot biztosítottak az át­engedett területekre való át­lépésre, illetve az e területekről való kilépésre. kormányt, köle­hogy négy hét katonai és rend­mindazokat a A csehszlovák lették továbbá, alatt bocsássa el ők­ kötelékeiből szudétanémeteket, akik ezt­ kíván­ják. Szabadon kell bocsátani to­vábbá a politikai vétségekért el­ítélt szudétanémet, foglyokat. Pót­nyilatkozat szól a magyar és len­gyel kisebbségek problémájáról, amely, amennyiben három hó­napon belül az érdekelt kormányok nem áll­apo­d­nak meg, a négy nagyhatalom Münchenben jelen volt kormány­fői további összejövetelé­nek tárgya lesz. Olaszország és Németország csak a­ lengyel és magyar kisebbségek kérdésének rendezése u­tán garantálja az új Csehszlovákia határait, Anglia és Franciaország az új határokat nem, provokált támadás ellen már most garantálta. 1. PRÁG­A: Sirovy miniszterelnök rádióbeszéde (Prága, szeptember 30. — ..M. T., prágzai rádióban Sirovy miniszter-I." — Érkezett este órakor.) A­z elnök délután 5 órakor rádióbeszéd A müncheni béke Pártkülönbség nélkül megálla­píthatják: a müncheni megegye­zés megmentette a világot a leg­borzalmasabbtól, a következmé­nyeiben át sem tekinthető, irtó­zatos, szenvedésekkel tele háború­tól.­­ Béke! Béke! — ez a kiáltás szakadt ki mindenkiből, aki az európai kultúrát, az emberi életet értékesnek és megvédelmezendő­nek tartja. Az emberek a békét­ féltették és a béke meg van ment­ve. Táviratok és nyilatkozatok: jelzik, hogy mindenütt felszaba­dultan fogadták a megállapodást, mert békét jelentett, mert el­hárította a legirtózatosabb ve­szélyt, a borzalomas háborút. A másik tény, amit meg kell állapítani: a müncheni béke ke­resztültvitt egy határrevíziót a há­ború mellőzésével. De még min­dig: a hábor­ú felidézése árán! Ha az új átrendezést két évtized alatt a béke eszközeivel, minden külső fenyegető veszély nélkül hajtják végre, ha elhárítják a háború veszélyét az éppen a­, idejében alkalmazott intézkedésekkel. Euró­pa népei sok veszélytől és izgalom-*­tól mentesültek volna! A békeszerződések révén kelet-­­kezett hatalmi túlsúly megvál­tozott. Megváltozott az egy­oldalú lefegyverzés bukásával, megváltozott a rajnament­i ka­tonamentes zóna megszállásával, megváltozott Ausztria bekebele­zésével s döntő fordulathoz érke­zet a csehszlovák államválsággal Most első ízben történt meg, hogy a békeszerződésekkel megalkotott új állam területi határait dön­tően és lényegesen megváltoztat­ták az egykori legyőzött javára. Kétségtelenül új területi elrende­zés kezdődött meg — az új ha­talmi erőviszonyok nyomása alatt. A müncheni megállapodás az euurópai békét akarja szolgálni a csehszlovák határok új meg­állapításával. De a müncheni megállapodás minden jel szerint csak kezdete egy egészen új európai korszak kialakulásának. Nemcsak a szudétakérdés, hanem a magyar kérdés is végleg ak­tuálissá vált. A magyar kérdés a tárgyalóasztalra került és el­ismerést nyert abban, hogy há­rom hónapon belül az érdekelt feleknek, Csehszlovákiának és Magyarországnak, meg kell egyez­niök, ellenkező esetben az újból­ összeülő négyhatalmi értekezlet elé­­kerül döntésre az ügy.

Next