Népszava, 1938. október (66. évfolyam, 222–247. sz.)
1938-10-21 / 239. szám
4. oldal A gyűlés szónokai tiltakoztak az ellen a csehszlovák beállítás ellen, hogy elnyomják a magyarországi szlovákokat. A felvidéki szlovákok számára a tiszta népszavazás megadását követelték és síkraszálltak amellett, hogy a Kárpátok övezetében élő nemzetek ismét a régi ezeréves országban élhessenek együtt. A népgyűlések határozatát eljuttatták a kormányhoz is. Pozsonyban és Nyitrán Magyarország mellett tüntettek (Ipolyság, október 20.) A „Magyar Távirati Iroda" jelentése szerint az ipolysági járási katonai parancsnokság a magyar falvak népének szabad bejárást engedett az ipolysági piacra és így az ipolysági közönség ellátása a legnagyobb rendben történik. Az ipolysági iparosság ismét nyersanyaghoz jut és a Magyarországhoz történt csatolás után ismét rendesen folytathatja munkáját. A csehszlovák katonaság a még megszállás alatt lévő ipolyvölgyi magyar falvak lakosságát úgyszólván ki sem engedi a faluból. Pozsonyban egyre többen követelik a városnak Magyarországhoz való csatolását. Több tüntetés is volt Magyarország mellett. Nyitrán ugyancsak ismételten tüntettek Magyarország mellett. Terjed a felkelés a Ruszinföldön (Varsó, október 20. — „M. T. I.") A lengyel távirati iroda ungvári jelentése szerint a Ruszinföldön a felkelés már csaknem egész Verhovinára kiterjed. A csehellenes mozgalom már fellángolt a perecsényi, volóci, vereckei és szolyvai kerületekben is. A csendőrök igen sok embert letartóztattak. Ungvári jelentése szerint húsz súlyosan sebesült foglyot szállítottak Ungvárra. •DMUIBIWUNHNHIM Óriási tömeg követelte a közös magyar-lengyel határt Csütörtökön este a Pálffy téri Bem-szobor előtt hatalmas tömeg tüntetett aközös magyar-lengyel határ megvalósítása mellett. A tüntetőgyűlésre fölvonultak a frontharcosok, a leventék, a cserkészek és számos társadalmi egyesület tagjai is. A tömeg nagy lelkesedéssel ünnepelte a Csehszlovákiából menekült egyenruhás magyar és szlovák katonák népes csoportját, amely ugyancsak megjelent a nagygyűlésen. A közel kétszázezer főnyi tömeg először a „Magyar Hiszekegy"-et mondotta el, majd gróf Széchenyi Károly, a Lengyel-Magyar Szövetség országos elnöke tartott beszédet: — Soha nem érezhettük a lengyel testvérnemzet meleg barátságát annyira, mint ezekben a sorsdöntő órákban. Soha nem nyilvánult meg erőteljesebben a lengyel társadalom rokonszenve irántunk, mint most és azért jöttünk össze, hogy a társadalom szívét betöltő hála és szeretet érzését kifejezésre juttassuk a lengyel nemzet és annak vezetői iránt. Az örök igazság győzni fog és közös nemzeti szabadsághősünknek, Bem apónak szobra előtt követeljük a közös magyar-lengyel határt, követeljük: mindent vissza! Ezután Besnyő Gyula perjel, a pálosok budapesti rendfőnöke mondott beszédet: — Évszázadokon át egy volt a magyar és lengyel nemzet sorsa ,és a közös történelem parancsa erősebb mindennél. A közös történelem nekünk most azt a parancsot adja: „Vissza a Felvidéket!" A parancs másik fele pedig úgy hangzik, hogy meg kell teremteni a közös magyarlengyel határt. Két elszakadt testvérnemzet akar egyesülni és ettől bennünket a világ semilyen hatalma nem tántoríthat el. Ambrus József, a Turul Szövetség országos vezére tartott ezután beszédet. — Követeljük ősi jussunkat Pozsonytól Munkácsig, mindent vissza. A magyar nép ezekben a napokban hálásan fordul a lengyel nemzet felé, amellyel már sokszor vérzett egymás mellett. Magyarország soha nem fogja Lengyelország támogatását elfelejteni. Végül a lengyel származású dr Horváth Ákosné mondott rövid, lengyel nyelvű beszédet. Befejezásül Garamszeghy Géczy Sándor szavalta el Gyökössy Endre „Lesz még országunk" című alkalmi költeményét. A nagygyűlés résztvevői ezután zászlók alatt csoportosan járták be a várost és mindenütt a kormányzót, Moseziczky lengyel köztársasági elnököt és a közös magyarlengyel határt éltették. Ugyanekkor népes küldöttség vonult a Várba, a lengyel követség palotája elé, ahol gróf Széchenyi Károly tolmácsolta a lengyel követnek a társadalom háláját Lengyelország iránt. A lengyel követ meghatottan köszönte meg az ünneplést és viszonzásul Magyarországot és annak vetőit ünnepelte. A követség előtt tartózkodó tömeg végül elénekelte a Himnuszt és zárt sorokban vonult el a Várból. A Turul Szövetség tagjai a Pálffy téri nagygyűlésről a fáklyás menetben az olasz követség elé vonultak. A csoport három vezetőjét Da Vinci olasz követ kihallgatáson fogadta. Ennek során a Turul-vezérek köszönetet mondottak Olaszország baráti magatartásáért. A tüntetés itt is a „Himnusz"éneklésével ért véget. A Pálffy téri nagygyűlés lefolyását este a rádió is közvetítette, éjszaka pedig lengyel nyelven közölt róla bő ismertetést. NÉPSZAVA 1938 október 23, rasarfitip Emlékünnep Woronieczky Miciszláv sírjánál Ugyancsak csütörtökön délután kereste föl az Országos Magyar-Lengyel Diákszövetség a Kerepesiúti temetőben Woronieczky Miciszláv herceg sírját. Woronieczky Miciszláv az 1848—49-es szabadságharc lengyel légiójának volt a parancsnoka. Nemcsak maga jött a magyar szabadságharc zászlaja alá, hanem magával hozott több lengyel önkéntest s ezenkívül még 40.000 forinttal is támogatta a magyar szabadságharc ügyét, amelynek sikerétől remélte saját népének fölszabadítását is. Woronieczky hősiesen harcolt a szabadságharc során és 1849-ben egyik szép hadi tetténél fogságba került. Haynau a pesti új épület börtönébe záratta és a hadbíróság halálra ítélte. 1849 október 20-án több lengyel szabadsághőssel őt is kivégezték. A bitófa alatt is Magyarországot és a magyar szabadságot éltette. Ennek most 89 éve. A kerepesi úti temetőben sírjánál az Országos Magyar-Lengyel Diákszövetség nevében Szecsey József mondott emlékbeszédet. Vasárnap avatják Kovács Arnold síremlékét. Kovács Arnoldnak, az elhunyt neves rendőri riporternek síremlékét vasárnap, október 23-án déli 12 órakor avatják a rákoskeresztúri szr. temetőben (XVII. parcella, 5. sor). A gyermek- és családvédelmi program és a vármegye gyakorlat Újpest város költségvetésében Újpest városképviselőtestülete dr Pohl Sándor polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a polgármester előterjesztésére elhatározta, hogy a város a „Magyar a magyarért" akcióra 3500 pengő értékben, az ínssgenyhítő költségvetés terhére — egy vágón kenyérlisztet adományoz. A továbbiakban a hivatásos tűzoltóság szabályrendeletével foglalkozott a képviselőtestület. A tűzrendészet fejlesztéséről szóló, most életbe lépett kormányrendelet kimondja, hogy a hivatásos tűzoltóság tiszti és legénységi állományának létszámát a város képviselőtestülete szabályrendelettel állapítja meg. E rendelet szerint a tűzoltóság létszáma akkor megfelelő, ha — a hivatásos tiszteket ide nem értve — minden ipari jellegű városban 1500 lélekre legalább egy hivatásos tűzoltó jut. A lakosság létszáma a mai emelkedő irányzat mellett a legközelebbi években előreláthatóan 75.000-re fog emelkedni. Figyelemmel a létszámra és a város ipari jellegére, a tűzoltók altiszti és legénységi létszámát a javaslat ötven főben kívánta megállapítani. Dr Fuchs Gyula (városi párt) a létszám csökkentésére irányuló javaslatával szemben Pogácsás Menyhért elvtárs a tűzoltóság létszámának emelése mellett foglalt állást. A város lakosságának nyugalma és vagyonbiztonsága — úgymond — megköveteli az ezirányú intézkedést. A képviselőtestület elfogadta a tűzoltók létszámának emelésére vonatkozó javaslatot, valamint az ezzel kapcsolatos szervezeti és szolgálati szabályzatot. Több napirendi pont letárgyalása után Kuszt Lajos számvevőségi főtanácsos az 1939. évi költségvetés (II. fokú) vármegyei jóváhagyásáról tett bejelentést. Dr Székely György (polgári szabadságpárt) szólalt föl elsőnek a vármegyei döntéshez. Éveken át megszoktuk már — mondotta — a többi között, hogy elkeseredéssel kell tudomásul vennünk a szociális kiadásoknak a lecsökkentését. A költségvetésből a vármegye törölte a Teleia újpesti intézetének 1260 pengős segélyét és ha azt átutalta is a Szociálpolitikai Intézetnek, mégis hiányt jelent, mert a tíz év óta fennálló Teleia-intézet évente 500—600 beteget kezel és profilaktikus állomást tart fenn. Törölte a Természetbarátok Egyesületének 180 pengős segélyét azzal az indokolással, hogy nevezett egyesület nem fejt ki kulturális tevékenységet. Az alispán felfogása etekintetben téves, mert a TTE kulturális munkát végez. Munkájában van legalább annyi kultúra, mint azokban a röpiratokban, amelyeknek terjesztésére az alispán engedélyt ad , és később a belügyminisztérium betilt. Báron Andor elvtárs megállapította, hogy gyermek- és családvédelem hangoztatásával van tele az ország és akkor, amikor ez programmá vált, a vármegyéhez felterjesztett költségvetésből éppen a gyermek- és családvédelemre beállított összegeket csökkentik. Törölték a köztisztasági munkások családi pótlékát és több olyan kulturális és egészségügyi kiadást, amely a város életében döntő jelentőségű volna. A város tudatában volt, hogy milyen nagy feladatok hárulnak rá, amikor a költségvetésbe az említett tételeket beállította. Kérte a polgármestert, kövessen el mindent, hogy a csökkentett és törölt tételeket a költségvetésbe visszaállítsák. A képviselőtestület egyhangúlag kimondta hogy megfellebbezi a vármegye határozatát. Frank német igazságügyminiszter budapesti látogatása Hans Frank német birodalmi igazságügyminiszter és felesége csütörtök délben 11 1 órakor hatfőnyi kíséretével együtt Budapestre érkezett, hogy viszonozza Mikecz igazságügyminiszter berlini látogatását. A zászlókkal földíszített Keleti pályaudvaron Frank minisztert Mikecz Ödön igazságügy miniszter és felesége, a miniszterelnökség képviseletében Bárczy István államtitkár, továbbá Kornis Gyula, a képviselőház elnöke, Stolpa József kultuszminisztériumi államtitkár, Tasnádi-Nagy András Népelnök és számos képviselő várta. Jelent volt az ünnepélyes fogadtatásnál Ermannsdorff német követtel az élén a budapesti német követség személyzete, továbbá az igazságügyminisztérium részéről Antal István, Berczelly Jenő államtitkárok és mások. Miután Mikecz Ödön igazságügyminiszter üdvözölte Frank minisztert, a német miniszter ellépett a díszszázad előtt, majd a Dunapalotában lévő szállására hajtatott. Frank birodalmi igazságügyminiszter délután először megkoszorúzta a hősök emlékkövét. Háromnegyed 5 órakor fölkereste Mikecz igazságügyminisztert, aki azután Hans Frankot fölkísérte Imrédy miniszterelnökhöz. A miniszterelnök délután 1s6 órakor fogadta Frank birodalmi minisztert és Mikecz Ödönt. A miniszterelnökségről jövet Frank miniszter Kánya külügyminisztert keresteföl, majd Keresztes-Fischer belügyminiszternél tett látogatást és végül Ermannsdorff budapesti német követet látogatta meg. Csütörtök este Kánya Kálmán külügyminiszter a Nemzeti Kaszinóban vacsorát adott Frank igazságügyminiszter és felesége tiszteletére. A vacsorán Frank miniszteren kívül résztvett egész kísérete, Erdmannsdorff budapesti német követ és felesége, Werkmeister német követségi tanácsos és felesége, magyar részről: Mikecz igazságügyminiszter és felesége, Bárányi Kálmán és felesége, gróf Teleki Pál kultuszminiszter és felesége, Berczelly Jenő államtitkár, Vladár Gábor kúriai tanácselnök és felesége, gróf Csáky István meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Danilovics Pál külügyminiszteri osztályfőnök, Kohl Lajos követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Végh Miklós követségi tanácsos, a külügyminisztérium protokollfőnöke és a külügyminisztérium más tisztviselői. Halálos vasúti szerencsétlenség Olaszországban kilencven sebesülttel (Róma, október 20.) Milánó közelében csütörtök reggel súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Cernusco falu határában a milánói helyiérdekű vasút két vonata teljes sebességgel összeütközött egymással. A két motoros kocsi egymásba fúródott és a kocsik is darabokra törtek. Egy utas meghalt, kilencvenen pedig többé-kevésbé súlyos sebesüléseket szenvedtek. A sebesülteket környékbeli parasztok részesítették első segítségben. Olvasd és terjeszd a Népszavát!