Népszava, 1938. november (66. évfolyam, 248–273. sz.)

1938-11-30 / 273. szám

8. o Ida! A vízdíjak leszállítását követeli Újpest lakossága Ismeretes az a küzdelem, ame­lyet mintegy két évtizedig folyta­tott Újpest lakossága az élvezhetet­lenül rossz ivóvíz megjavításáért. Végül is egymillió pengős költség­gel víztisztító készüléket szereltek föl, úgyhogy azóta az újpesti víz megjavult, viszont a vízdíjat 22 fillérről, 30 fillérre emelték föl. Ez a drágítás elsősorban a legsze­gényebb rétegeket érintette súlyo­san, mert a háztulajdonosok túl­nyomó többsége a vízdíjemelést át­hárította a lakókra. Ezenkívül azonban az Ister drágábban szám­lázza a­ bekapcsolási díjakat­­ is, mint bármelyik szerelővá­llat, úgy­hogy ezen a réren is súlyos terhe­iket­ kell viselniök Újpest lakosai­nak. Újpesten emiatt már régebben mozgalom indult meg a vízdíjak leszállítása érdeké­ben. Elvtársaink több ízben sürgették, hogy a vállalat szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően mu­tassa be mérlegét legrövidebb időn belül a képviselőtestületnek. Ha az Ister erre nem lenne hajlandó, ak­kor pér útján is kötelezni kell kö­telezettségeinek betartására. Meg akarják szüntetni a rákospalotai HÉV-et is Megírtuk, hogy HÉV elhatározta a törökbálint—budaörsi vonal megszünte­tését. Ezenkívül azonban a HÉV egyéb vonalak megszüntetését is elhatározta. Elsősorban a rákosszentmihály—rákos­palotai vonal megszüntetéséről van szó. A HÉV szerint ugyanis ez a vonal szintén erősen deficites, úgyhogy fenn­tartása súlyos áldozatokat jelent. A vo­nal megszüntetése esetén a­ felszabaduló pályatesteket értékesíteni akarják. A járatok pótlására a HÉV S trolleybuszokat akar beállítani, ami annál könnyebb lenne, mert a meg­lévő villamosvezetőket fel lehetne hasz­nálni. A trolleybuszok üzemköltsége is jelentékenyen alacsonyabb, mint az autóbuszoké és beszerzési áruk is ol­csóbb. Kétségtelen, hogy a mai ezer ki­fogásra okot adó közlekedésen feltét­lenül változtatni kell és nagyon helyes, ha a HÉV modern forgalmi eszköz beállításával akarja a közlekedést meg­javítani. Természetes azonban, hogy ez nem történhetik az utazóközönség rová­sára, nem járhat a járatok ritkításával, sem pedig a viteldíj megdrágításá­val. Másrészt pedig gondolni kell arra is, hogy Rákospalota lakosságának régi jogos és mindeddig indokolatlanul tel­jesítetlen kívánsága a S7-es villamos vonalának meghosszabbítása Rákos­palotáig, hogy így a városnak közvet­len összeköttetése legyen a Keleti pálya­udvar környékével. Viszont a vágányok felszedése a rákosszentmihály—rákos­palotai vonalon szinte beláthatatlan időkre tolná ki és egészen értelmetlenül rendkívül megdrágítaná ennek a kíván­ságnak a teljesítését. Fontos ü­gyek Rákospalota közgyűlé­sén. Rákospalota képviselőtestülete de­cember 14-én közgyűlést tart. A köz­gyűlés elé terjesztik a legtöbb adót fizetők névjegyzékét és ennek alapján a képviselőtestület megállapítja a­­viri­lis városatyák névsorát. Ugyancsak a decemberi közgyűlés dönt a csömöri erdő értékesítéséről és a régi temető parcellázásáról. NÉPSZAVA 1936 november *30, szerbia P­IC 3000 községi, 9000 országgyűlési választót hagytak ki Újpesten Az újpesti képviselőtestület meg­választásának három esztendeje lesz decemberben. A törvény sze­rint a képviselőtestületi tagok fe­lét ekkor kisorsolják és helyettük a jövő esztendőben új tagokat kell választani. Hogy a választásra pontosan al­ikor kerü­l sor, az egy­előre még nem állapítható meg a községi névjegyzék körül ta­pasztalható zavarok miatt. A községi képviselőválasz­tók névjegyzéke ellen ugyanis mintegy 200 fellebbezést adtak be, de ezenkívül több városházi párt is megfellebbezte az egész névjegy­zéket. Fellebbezést nyújtott be a névjegyzék ellen az újpesti szociál­demokrata községi frakció is, töb­bek között amiatt, mert a névjegyzéket olyan időben tették közszemlére, amikor a választók jelentékeny része katonai szolgálatot teljesített, tehát sem ellenőrizni nem tudta, hogy a névjegyzékben szerepel-e, sem pedig ideje nem volt fura, hogy fellebbezését beadja és a szük­séges okiratokat megszerezze. A névjegyzékösszeállító bizottság csü­törtöki ü­lés­én elutasította a felleb­bezéseket, elvtársaink azonban a határozat ellen a megyei hatósá­gokhoz fordulnak jogorvoslatért. A névjegyzékösszeállító bizottság munkájára egyébként jellemző, hogy mindössze 13.685 választó van a fn­é­v­jegyzékben, míg 1936-ban 16 860 volt. Több mint 3000-rel csökkent tehát a községi választók száma és­­ a kihagyottak túlnyomó több­sége munkás, hiszen 2000 embert azért hagytak ki a névjegyzékből, mert nem Új­pesten dolgozik és fizet kereseti adót, ezret pedig azért, mert heti keresetük nem éri el a 20 pengőt, tehát nem fizetnek utána kereseti adót. Itt írjuk meg, hogy az országgyűlési képviselővá­lasztók névjegyzékéből 9­1­10 vá­lasztót hagytak ki, úgyhogy jelenleg mindössze 20.000 választó van a névjegyzékben. Több fellebbezés a közigazgatási bíróság elé kerül. Heddig halogatják a kispesti útburkolóprogram végrehajtását? Az esős idő beálltával ismét föl­elevenedik Kispest régi problé­mája: mi lesz az utakkal? Kispes­ten ebben a tekintetben olyanok az állapotok, mint Jókai „Magyar ná­bob"-jában. Kispesten még ma is gyakran megtörténik, hogy a mentőautót lovakkal kell ki­húzatni az ucca sarából. Érthetetlenül áll az ember előtt, hogy ez a virágzó, fejlődésnek in­dult város már a békeidőkben sem sokat törődött az uccáival. A vá­rossá való átalakulásig — 1922-ig — az Üllői úton kívül — amely állami út — nem volt egy uccája sem, amelynek kocsiút­ja vagy járdája ki lett volna kövezve. Azóta is csak igen kis mértékben építették ki, illetve kövezték az uccákat Úgy­szólván csak 6-7­ uccája van, amely csak részben is ki van kövezve, ezek közül is a Kossuth Lajos ucca, a Horthy Miklós út, csak az Üllői út és a Szent Imre herceg útja kö­zött. Pedig Kispest uccaelrendezése a lehető legszerencsésebb. Hosszú, egyenes, széles uccák, amelyeket, ha kiköveznének, mintául lehetne állítani más városok elé. Sajnos, ma csak azt mondhatjuk esős idő esetén, hogy ilyen sártenger talán még a legeldugottabb alföldi faluban sincs. Elvtársaink hosszú harcokat vívtak a város képviselőtestületében, de a város vezetősége pénzügyi okokból ellenállt a kérdés megoldásának. Ez évben merült föl a gondolat, hogy az utcákat rendbe kellene hozatni olyan anyaggal, amely olcsó. így vetődött föl az az ötlet, hogy ugyanúgy, mint Pestszenterzsébe­ten, ahol kavicsolással hozták rend­be az utcákat, itt is így kell el­járni. A város vezetősége erre a célra Pestszentlőrincen kiszemelt egy kavicsbányát, amelyről alapos vizsgálat után megállapították, hogy nemcsak az utcakövezésü­kre elegendő kavics van, hanem el is lehet belőle adni. Tehát a város még bevételi forráshoz is jut. A város képviselőtestülete a fölhatal­mazást meg is adta a bánya meg­vásárlására. A terv az volt, hogy inségmunkásokkal termelik ki a szükséges kavicsot, amelyből évente­­1—5 kilométer utat tudnak rendbe­hozni. Az 1938—39. évi költségvetésbe már előirányozták az e célra szük­séges összeg egy részét, amellyel a munkálatokat meg lehetne kezdeni. Azonban ebből a munkából ez­ideig még semmi sem valósult meg és ha így haladunk, akkor Kispest város lakossága még elvárhat né­hány évig, amíg az utcák rendezé­sét megkezdik. Pedig ennek a jobb­s­orsra érdemes városnak a lakos­sága megérdemelné, hogy a fő­város szomszédságában legalább olyan utakkal rendelkeznek, amelye­ken nem kell még az üres kocsikat is négy lóval vontatni. Kiszélesítik a pestszenterzsébet-soroksári Horthy Miklós utat Régi kívánsága Pestszenterzsébet kö­zönségének, hogy a városon át Sorok­­sárra vezető Horthy Miklós utat a meg­nagyobbodott forgalomnak megfelelően kiszélesítsék. A kormány most közölte a város vezetőségével, hogy hajlandó az út­na­k 12 méterre való kiszélesítésére és ebből a 12 méternyi széles útból a két szélen egy-egy méter szélességű útrészt a kerékpárforgalom számára tart fönn. Az útépítés költsége másfélmillió pengőt­ tesz ki. Az út egy részén vezet a HÉV vonala is és a Budapesti Helyiérdekű Vasút már kifejezte készségét arra, hogy a sínek áthelyezésével járó mint­egy sok­ nop pengős költséget magára vállalja. Az útkiszélesítés ügyében hely­színi szemle is volt már. A bizottság az útvonal megszemlélése után elhatá­rozta, hogy a tavasszal megkezdi a munkát. Pestszenterzsébet városa az út­építés költségeihez 50.000 pengővel járul hozzá Két elemi iskolát épít Budafok Budafok képviselőtestülete leg­utóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy két elemi iskolát épít. Az egyik­ elemi iskola a Verseny uccá­ban épül, meg 340.000 pengős költ­séggel, a másik pedig a kelenvölgyi Hegyalja uccában és ennek az épí­tési költségei 116.000 p­engőt tesznek ki. A két elemi iskola létesítésével Budafok régi problémája nyer rész­ben megoldást A szociáldemokrata községi frakció évek óta küzdött már el­emi iskolák létesítéséért és ennek a küzdelemnek köszönhető nagyrészt a képviselőtestület mos­tani határozata. Annál sajnálatosabb azonban, hogy m­ég mindig nem­ kerül sor a tüdőgondozó intézet felállítá­sára, holott a költségvetésbe is beállítot­­­tak erre a célra megfelelő összeget, amelyet azonban más célra használ­tak föl. A közgyűlésen elfogadott 36.000 pengős pótköltségvetés szin­tén nem gondoskodik a tüdőbeteg­gondozó intézet felállításáról. A képviselőtestület ülésén egyéb­ként Bonyár János elvtárs súlyo­san kifogásolta, hogy a­z alacsony fizetésű városi tisztviselők sokkal kevesebb ka­rácsonyi segélyt kapnak a nagyfizetésű tisztviselőknél, holott sokkal jobban rászorulnak a támogatásra. Megsürgette, hogy gondoskodjanak karácsonykor az ínségesekről is. A kispesti nyilas lap nem mulaszt­ el egyetlen alkalmat sem, hogy kifejezésre ne juttassa fe­neketlen gyűlöletét a munkássággal szemben. Legutóbb oldalakon keresz­tül tajtékzik arról, hogy a Horherr és Schrantz-gyárban a szervezett mun­kások vasdarabokkal támadtak a Nemzeti Munkaközpont tagjaira. Kis­pesten mindenki tudja, hogy ebből a buta meséből egyetlen szó sem­ igaz és nyilván tudja ezt a nyilas lap is, de ez nem­ lehet számára akadály, ha jó ürügyet lát benne arra, hogy sza­badjára engedhesse féktelen munkás­gyűlöletét. A „Magyar a magyarért"­akciót is csak erre a célra kívánja felhasználni, de ezzel sincs több­­sze­rencséje. Azon háborodik fel, hogy a szociáldemokrata munkások csekély összeget adakoztak az akcióra és közben szemforgató módon elhall­gatja azt, amit nagyon is jól tud, hogy ezek a munkások három he­lyen is adtak: nemcsak a lakásukon, hanem a gyárakban, műhelyekben, továbbá szakszervezeteik útján is és a szervezett munkásság áldozatkészsé­gét a legilletékesebb helyen is el­ismerték. Ha a „Pestvidéki Élet" fel­tétlenül fel akar háborodni, akkor sokkal több eredménnyel járhat, ha a hozzá közelálló körökben néz körül. Ott jóval kevesebb fáradsággal bő­ven talál felháborodnivalókat. Kétszázlakásos szükséglakás-telep épül Újpesten Újpesti elvtársaink régóta követelték­ a hírhedt barakktelep lebontását és az ott tengődő, mintegy 2500 embernek egészséges lakásokban való elhelyezését A küzdelem eredményeképpen tervezet készült egy háromemeletes, kétszáz szobakonyhás lakásos épület létesítésére. A tervet már a Közmunkatanács is jóváhagyta, úgyhogy rövidesen a pályá­zatot is kiírják a ház megépítésére. Valószínű, hogy az épület a jövő nyárra már el is készül, úgyhogy a közegész­ségügyi szempontból is veszedelmes barakktelep — legalább részben — le­bontható lesz.

Next