Népszava, 1939. április (67. évfolyam, 55–78. sz.)

1939-04-01 / 55. szám

4. oldal NÉPSZAVA 1939 április­­, mamfi&f. Románia kéz Franciaország kizárólagos benzinszállítója (Bukarest, március 31. — „Inf.") A­ francia - ro­mán kereskedelmi egyezmény részletesről a következő érdekesebb adatokat sikerült meg­tudni: Franciaország az egyezmény­ben kötelezi magát arra, hogy 6­10 millió frank értékű árut vesz át Romániától. Ebből Francia­országba 400.004 tonna benzint, Algírba pedig 110­00 tonna ben­zint szállítanak évenként, azonkívül 50.000 tonna ásványolajat és 20.000 tonna olajat világítási pénítokra. Tekintettel arra, hogy Fran­ciaország évi összes benzin­szükség­lete 100.000 tonna. Románia lesz Franciaország kizárólagos benzin­szállítója. Gabonából Románia éven­ként 800.000 quintal tengerit szállít majd Franciaországnak. Francia­ország azonkívül leszáll­ítja a fa­behozatali illetékeiket és lehetővé teszi, hogy francia importőrök 40.000 tonna fát vásároljanak Romá­niában. A Franciaországiba szállí­tott román árucikkekért Románia szabad devizákat kap. Franciaország autoimo­bilokat és alkatrészeket, to­vábbá motorokat, gyógy­szerészeti cikkeket, textilfonalaikat és illó­ola­jat szállít majd Romániának. (Bukarest, március 31. — Havas.) Pénteken délután 1 órakor a Standza-palotában aláírták a fran­cia-román ku­ltur­ális egyezményt. Gafencu külügyminiszter beszédben méltatta az egyezmény jelentőségét, majd Thierry követ szólott. A berlini román követ Hitler kancellárnál (Berlin, március 31.) Hitler biro­dalmi kancellár pénteken délben fogadta Radu Cmntzescu új berlini román követet. Az­ ünnepélyes fo­gadás alkalmából a követ méltatta a két ország közötti gazdasági kap­csolatot. Válaszában Hitler vezér és kancellár rámutatott a leg­utóbb létrejött német-román gaz­dasági egyezmény révén létrejött gazdasági együttműködésre és han­goztatta, a két ország közötti jó­v viszonyt. Fogadás után a vezér hosszasan elbeszélgetett az új kö­vettel. Mussolini: Nem felejtünk, hanem készülődünk „Készek vagyunk várni" (Róma, március 31. — „M. T. I.") !Mussolini miniszterelnök pénteken délelőtt Reggio Calabriába érkezett és ott nagyfontosságú beszédet mon­dott. —­ Kétnapos calabriai utam alatt — mondotta — meggyőződést szerez­tem arról, hogy hazánk folytonos­sága biztosítva van. (Calabria köz­ismerten Olaszország legszaporább tartománya. — A szerk.) Ez azoknak is szól, akik káros divatoknak és ostoba elméletek­nek hódolnak és meg akarják gyengíteni a nemzetet. Tudjátok, hogy a termékeny népek az erős népek, a terméketlenek pe­dig a gyengék. Amikor ezek a ter­méketlen népek az aggastyánok nyomorúságos csoportjává válnak, ellenállás nélkül meg fognak hajol­ni a fiatal népek akarata előtt. Azért jöttem ide, hogy lássam és megállapítsam, mi történt a fasizmus első korszakában. Meg­állapítottam, hogy sok történt, de még többnek kell történnie. A fasizmus előtti kormányok ki­találták a dél­olaszországi kérdést. Kijelentem, hogy nincsenek sem délolasz, sem északolasz kérdések, csakis nemzeti kérdések vannak. — A squadristákhoz intézett va­sárnapi beszédemhez kevés hozzá­ten­nivalóm van — folytatta a Duce emelt hangon. Nem felejtünk, hanem készülő­dünk, mi évtizedekben számo­lunk és éppen ezért mindig ké­szek vagyunk várni, mint olyan néphez illik, amelynek erős fegyverei vannak és bátor szíve van. Mussolini ezután ismét emlékez­tetett a keletafrikai birodalom megalakítására és hangoztatta,hogy az olasz nép birodalmát szárazföl­dön, tengeren és a levegőben egy­aránt minden pillanatban és min­denkivel szemben kész megvédel­mezni. Néhány együgyű alpokon­túli­ ember azt akarta elhitetni, hogy az olasz nép eltávolodott a fasizmustól. A ti lelkes kiáltásaitok éppen az ellenkezőjét mutatják. Az olasz nép és a fasizmus egyet je­lent — a hadsereg és a nép egyet jelent és az olasz nép kész ezt be­bizonyítani, minthogy egy fiatal nép sem fél a harctól és biztos a győzelemben. Igen éles olasz „Európára tttvui (Róma, március 31. - „M. T. I.", „Tnf."­ Az olasz sajtó ismét igen éles hangon foglalkozik Daladier miniszterelnök szerda esti rádió­beszédével. A ..Popolo d'Italiá"-ban, sajtótámadások •és órák várnak66 • Mussolini lapjában cikk jelent meg, amelyet általában Mussolini­nak tulajdonítanak. Daladier be­széde azt mutatja - hangoztatja a cikk -T-, hogy Franciaország nem bánja, mja még jobban elmélyül a két or­szágot elválasztó barázda. Nevetséges az az állítás, hogy a tuniszi olaszokkal jól bánnak. Olyan ítéleteket hoznak Tuniszban, amelyek lábbal tiporják az igaz­ságot és százával üldözik ki az olasz családokat. A „Corriera della Sera" szerint a két ország között tátongó sza­kadék egyre jobban mélyül és ennek végzetes kihatásai lehet­nek. A „Popolo di Roma" megállapítja, hogy Daladier beszédének követ­keztében a nemzetközi helyzet ismét bizonytalanabbá vált és Európára zavaros órák várnak. Franciaország mindig megbánta, hogy „sokat" mondott. Most is kényszerítjük majd arra. Munkás Testedző Egyesület 1939 április 2-án, vasárnap délelőtt pontosan Valő órakor a Városi Szín­házban (VIII. Tisza Kálm­án tér) tornamatinét rendez. Közreműködik: Szalmás Pi­roska népdalkórusa, a Munkás TE mandolinzenekara, úgyszintén női, férfi- és gyermektornászai Belépőjegyek 30 fillértől 1.50­0-ig válthatók a rendező Munkás TE központi h­elyi­ségében (VII. Vilma királynő út 45. sz.), az összes szakosztályok edzőhelyein és a N­é­p­s­z­a­v­a-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35). Ruhatári díj field­szinten 30, emeleten 19 fillér, személyen­ként. Képviselői beszámoló KŐBÁNYÁN, a Munkásotthonban (Martinovics tér 3) április 2-án, vasárnap délután 3 órakor. — Előadók: Buchinger Manó és Farkas István országgyűlési képviselők. Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen a beszám­olón! hogy megbánja. A „Giornale d'Italiá"-ban Gayda ugyancsak éleshangú cikket írt, amelyben kijelenti, hogy a francia kormány politikai magatartása ha­mis és ellenséges. (Párizs, március 3.) A francia­országi olaszok hazaszállítása to­vább folyik. A péntekre virradó éj­szaka 882 olasz tért haza a dél­nyugatfranciaországi megyékből Olaszországba. Olasz részről még nem foglaltak állást Chamberlain nyilatkozatához (k­óma, március 31. — „Inf.") Sir Charles Noel római angol ügyvivő pénteken délután közölte gróf Ciano külügy­miniszterrel az alsóházban felolvasott angol kormánynyilatkozat szövegét a Lengyelországnak nyújtandó an­gol segítségről. Olasz részről egyelőre nem foglalnak állást ezzel a legújabb fordulattal szemben, miután Mussolini jelenleg nem tartóz­kodik Rómában . Dlugoszewski római lengyel nagy­követ is csak szombaton tájékoz­tatja gróf Ciano külügyminisztert a helyzetről. Amerikába menekül a belga és svájci arany (Cherbourg, március 31. — Havas.) A szombaton Newyorkba induló „Queen Mary" hajó 8500 kilogram aranyat visz magával a Federal Reserve Bank számára. Az arany­rakományból 60rifl kilogram Brüsz­szelből, 2500 kilogram pedig Zü­richből származik. Szombaton beszél Hitler (Berlin, március 31. — „Inf.") Hitler kancellár szombaton délután nagy beszédet mond Wilhelmshaven városában. Szombaton délben ke­resztelik meg a Wilhelmshaven­ hadikikötőben a német hadiflotta újon­nan épült második, 35,0(H) tonnás csatahajóját, amelyet Tirpitz tenger­nagyról neveznek el. A keresztelésen, amelyet Grotha nyug­almazott al­tengernagy végez, Hitler kancellár is résztvesz s utána a nemzeti szocia­lista párt wilhelmshaveni csoportja népgyűlést tart a piactéren. Ezen a gyűlésen mondja el Hitler kancellár első beszédét Cseh-Morva­ország bekebelezése és a Memetvidék visszacsatolása óta. Politi­kai körökben valószínűnek tartják, hogy a kancellár ezen a két kérdésen kívül kitér beszédében a Földközi tenger problémájára is, amelyet Mussolini és Daladier vitája tett ismét időszerűvé, valamint az angol kormány akciójára, amely támadásellenes frontba akarja tömöríteni az úgynevezett békehatalmakat. (Berlin, március 31. — „M. T. L") A német távirati iroda Chamber­lain pénteki alsóházi kijelentésével kapcsolatban a következőket jegyzi meg: —­ Ni :niki­p érthetetlen, hogy a brit miniszterelnök hirtelen szük­ségesnek tartotta ezt a nyilatkoza­tot, amely egyébként tárgyilag semmi újat nem tartalmaz, k­i.-Ez az egész világ tudja, hogy Anglia és Franciaország szövetségi rendsze­rük alapján hosszú évek óta köte­lesek Lengyelországnak fegyveres támadás esetén segíteni. A brit kormánynak ez a nyilatkozata nevetséges kísérletnek tekint­hető arra, hogy nyugtalanságot szítson és bizalmatlanságot keltsen a népekben Németország ellen. Chamberlain­e— ellentétben kijelen­tésével, amely szerint a legcseké­lyebb gyanú sem­ forog fenn fegy­veres támadásra Németország ré­széről , szükségét érezte annak, hogy továbbvezesse az, angol sajtó által követett vonalat. Ezen nem változtat az sem, hogy kijelentette, Lengyelország fennmaradása te­kintetéb­en ezidőszerint semmi ok sincs aggodalomra. Mire való tehát az a nyilatkozat? Az egész akciónak olyan színé- s­zete van, mintha Anglia el sze­retné hitetni a kis népekkel, hogy kész a cselekvésre. A leg­utóbbi hónapok folyamán a de­mokráciák túlságosan is abba a gyanúba keveredtek, hogy már csak beszédeket tartanak és tiltakoznak. Ilyen plátói kijelen­tésekkel nem lehet megzavarni Németország céltudatos építő­­i munkáját Közép-Európában. Ezt a kísérletet csak nevetséges­nek lehet mondani. «BimiTiutniniMiHiinnifTiiiiffiíMiirHffiiiiitiimninnfutiiiiiiiiiiiitiiiruiimtifiiinirfiniHiiiiiiUfiiiMfiitirfnniffirfiifiinirHiiff ¡ A halálba! Az Erzsébet körút 27. számú ház ud­varán csütörtökön hajnalban a harmadik emelet vasrácsán keresz­tü­lvetette mását Baracs István, a Városi Színház gazda­sági főnöke. Mire a mentők kiérkeztek, már csak a beállott halált konstatálták. Az 56 esztendős Baracs egyike volt a legismertebb szárházi embereknek.­­Az utóbbi napokban rendkívül levert volt és valószínűleg idegösszeomlásában kö­vette el tettét. Pénteken délelőtt a Palóc ucca 3. szám alatti lakásán ifjabb Hortolányi Sándor 38 éves gyöngyösi városházi tisztviselő h­alántéki kilőtte magát és nyomban meghalt. Napok óta ideakimerültségről panaszko­dott környezetének. Az öngyilkosságot az alatt az idő alatt követte el, amíg felesége a piacon, kisfia pedig az iskolá­ban tartózkodott. Négy búcsúlevelet ha­gyott hátra. Életbe lép a magyar-német kereske­delmi pótegyezmény. A „M. T. I." je­lenti: A kormány rendeletet adott ki az 1931 július 18-án kelt magyar-német ke­reskedelmi szerződéshez Berlinben 1938 május 7-én aláírt negyedik pótegyez­mény ideiglenes életbeléptetése tárgyá­ban. A rendelet értelméb­en a pótegyez­mény a hozzátartozó zárójegyzőkönyv­vel és annak mellékletével együtt 1939 április 1-én ideiglenes hatállyal életbe­lép. A pótegyezményt, a zárójegyző­könyvet és mellékletet a ,,Budapesti Közlöny" április elsejei száma közli eredeti magyar és német szövegben. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET

Next