Népszava, 1939. május (67. évfolyam, 79–101. sz.)

1939-05-07 / 83. szám

NÉPSZAVA LEGÚJABB Á szép bizottsága egyhangúlag elfogadta a felhatalmazási javaslatot (Varsó, május 6. — Lengyel táv­irati iroda.) Az országgyűlés jog­ügyi bizottsága egyhangúlag jóvá­hagyta a kivételes háborús fölha­tatmazási törvényjavaslatot, amely kedden kerül a Ház teljes ülése elé. Sommerstein zsidó képviselő ki­jelentette, hogy a zsidó népcsoport megszavazza a teljhatalom meg­adását, hogy kifejezésre juttassa államhűségét. Skrypnik, az ukrá­nok nevében hasonló nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy az ukrán nemzet képviselői tökéletesen tudatában vannak annak, hegy a nemzetvédelem érdekében közös erőfeszítésekre van szükség. Skrypnik hozzátette, hogy fölös­legesnek tartja a teljes ülésben a vitát, mert a törvényjavaslatot közfelkiáltással kivétel nélkül min­denkinek el kellene fogadnia. Áz angol nagykövet sürgős kihallgatást kért Molotovtol (Moszkva, május 6. — Havas.) Molotov szombaton közölte a moszk­vai diplomáciai testülettel, hogy elfoglalta a külügyi népbiztosi hi­vatalt. Sir William Seeds moszkvai an­gol nagykövet Molotovtól azon­nali kihallgatást kért arra az esetre, ha megkapja kormányá­tól a szovjet ajánlatokra kül­dött angol jegyzéket, amely még szombaton az esti órák­ban megérkezett Moszkvába. ?? Magyar udvar" a Vásárvárosban 14. oldal — A miniszterelnök ebédje Co­lonna herceg tisztéletére. Teleki ni kiiszterelnök szombaton ebédet adott Colonna hercegnek, Róma kormányzójának és feleségének tiszteletére. Az ebédre hivatalosak voltak Vittci követ vezetésével a budapesti olasz körvetíég főtisztvi­selői, a kormány több tagja. Da­rányi képviselőházi elnök. Szemig polgármestevr és Karafiáth főpolgár­mester, továbbá a politikai és tár­sadalmi élet több vezetője. Az angol király elutazott Amerikába (London, május 6. — „Inf.") Az angol királyi pár szombaton dél­ben elhagyta Londont és külön­vonaton a portsmouthi hadikikötő­be utazott, ahonnan az „Empress of Australia" luxusgőzös fedélzetén elindult amerikai útjára. A Buckingham-palota körül és a IWat/erloo-pályaudvar felé vezető útvonalon már a korareggeli órák éta nagy tömegek tolongtak, hogy elbúcsúzzanak a királyi "Ártól. György király és Erzsébet királyné eléli 1'2 óra 20 perekor hagyták el a Uiícki ngh am-palotát. Macsek a szerb-horvát tár­gyaiások megszakadásáról (Zágráb, május 0. — Havas.) Cvet­kovics, be akarván bizonyítani, hogy 8 szerb-horvát tárgyalások nem szakadtak meg, azt mondta tegnap este: „Mindkét részről javaslatokat dolgoztak ki és ezek még megvitatás alatt állnak." Maesek ezzel szemben kijelentette: — Sajnálattal kell megállapíta­nom, hogy a miniszterelnök kijelentése nem volt egészen pontos. fi és én közösen fogalmaztuk meg április 27-én egy egyezmény szöve­gét, amelyet a kormányzótanács természetesen elfogadhat vagy visz­szautasíthat. Subosics azért ment Belgrádba, hogy a kormányzótanács végleges válaszát hozza el. vagyis Jiogy megtudja, szentesi tette-e az egyezményt, vagv sem. Ehelyett a válasz helyett új javaslatokat ho­zott. Érthető tehát, ha nem állapíthattam meg mást, mint azt, hogy a kormányzó­tanács nem fogadta el az április 27-i egyezményt. Erről írásban értesítettem Cvetko­ivícsot. (Belgrád, május 6.) Macsek és társai azon az állásponton van­nak. hogy a megegyezés már április 27-én létrejött és részükről már engedmény volt az is, hogy ezen túlmenően további tárgyalá­sokba bocsátkoztak egyes részletek tekintetében. Minthogy javaslatu­kat ezúttal sem fogadták el, elhatározták, hogy ilyen körül­mények között megszakítják a további tárgyalásokat. — Vasárnap temetik Fleisslg Sándort. (Szombaton hajnalban, liosszasabb bete­geskedés után 70 éves korában elhunyt Fleisfiig Sándor, az Angol-Magyar Bank alelnöke, a tőzsde elnöke. Az akkor még Magyar Bank néven működő Angol-Ma­gyar Bank munkájának irányításában 1910 óta vett részt; 1918-ban választották •ügyvezető alelnökké és ettől kezdve az ország hiteléletének jelentős tényezője volt. Működéséhez fűződik az Angol­Magyar Banknak moz-gékony hitel­bankká való fejlesztése. Magánéletében matematikai, csillagászati kérdésekkel is foglalkozott, anyagilag támogatta a svábhegyi csillagvizsgálót. A szociális kötelezettségek alól sem vonta ki magát é« emlékezetes, hogy 1917-ben, a Munká­sok Gyermekbarát Egyesületének meg­alakulásakor igen jelentékeny összeggál sietett a szegénygyei-mekek megsegíté­sére. A magyar .sakkéletnek is lelkes pártfogója volt. A szombati napon a tőzsdén kétperces sünnettel emlékeztek^ jneg Fleissig Sándorról. Ma, vasárnap délután Vil órakor temetik a rákoske­resztúri izraelita temető halottasházából. A törpe- és kisbirtokosok, a zsel­lérek és nincstelenek házatáján, amikor a pénzszerzésben már nem segít az aprójószág, a tej és a tojás hozama, akkor a petrólláuipák im­bolygó és szűk fénykörében össze­gyűlnek a lányok, asszonyok és átdolgozzák a keserves téli hónapo­kat. Vakulásig hajolnak a himző­ráma vagy a kézimunka fölé és minden öltésbe, a varrótű mennyi sok mozdulatába beletemetik gond­jaikat. Húzzák-vonják a vonalakat, döfködik az anyagot a fonállal és elmaradt néprétegek minden ka­paszkodása a szépség és a művészet felé beletorkollik általánosító meg­határozásokba: népművészet, házi­ipar. A magyar nép lelkének és kézügyességének ösztönszerű meg­nyilatkozásaiban annyi készség, a naiv fölfogásiban, az egyszerű meg­jelenítésben annyi elbájoló színes­ség, a hagyományok olyan pom­pája szikrázik, hogy ezek a termé­kek mindenütt megbecsült holmik, az egész világon, ahol értő és sze­rető kézzel- nyálnak a népművészet­hez. A varrottasok, zsubriikolások, hímzések és mind-mind a más és más kézimunkák kirakodóvására évről-évre a Vásárvárosban rende­ződik meg. ez évben is a „Magyar udvar"-ban. Színek pompája Nehéz a kiállítókkal beszélgetni, nagy a bizalmatlanság bennük az­zal szemben, aki nem vásárol, ha­nem csak — jegyez. Mennyi hiva­tali padkázásnak kellett történnie, bogv az írószerszámot kézbentartó emberrel szemben olyan nehezen nyílik szóra a szájuk. Külön-külön kell elmagyarázni, hogy semmi kö­zünk az adóügyi hatóságokhoz, míg végül feloldódnak és rátarti büsz­keséggel rakosgatják elénk a szebb­nél szebb népművészeti termékeket, az évszázadok óta jellegzetes motí­vumokkal díszített holmikat. A színek összeállításának keleti pom­pája messze vezet az ázsiai sík­ságokra, Ott pedig, ahol más nép­fajok hatásaként keveredtek össze a formák és a minták, a népművé­szet is a történelmi tényekről be­szél. Matyó-mintákkal dúsan telehím­zett ruhát próbál az egyik bódéban a falusi kislány. Nagyokat pirul. Amint áthúzza fején a holmit, haja összekuszálódik és ráhull nekihevült orcájára. Annyi szemé­rem és természetes báj van a tekin­tetében, hogy a vizsla szemekkel bámuló és mindenben feltűnést ke­reső divathölgyek tanulhatnának tőle. Rövid neki a ruha, de odaszól a vevőjelölt nőnpk az anya: — A Maris öregebb a kisasszony­nál — ez hat. Pedig az „öreg" régi magyar nyelven csak ,.naff?jóbbat" akar jelenteni. A ruha elikél. A kapuváriak rececsipkét, kötött, horgolt, neccelt téza- és villamun­kát állítanak ki. A maga nemében mind megannyi műremek. — Csak a rokonság dolgozik ná­lunk. Mi. asszonyok eljárunk már a Felvidékre is. Forgótőkénk is van. Én, Tóth Istvánná adtam éle­tet az egésznek. Az a baj, hogy nincs kivitel. Arulunik a Tinódynál is (a. Nemzeti Színház előtt), de sok a költség, 50 fillér a hálóhely, éle­lemre is elmegy 1 pengő. Ott hely­ben megdolgozzuk, mert különben ráfizetnénk. A bajai babák is nekiindultak a világhírnek. A műit hónapban Chamberlain unokája is kapott ilyen babát. Farkas Hanák véd­jegyével. Már angol, lett, észt és olasz megrendelések is érkeztek. — Ragaszkodnak a „saját fejhez", de ruhát már váltakozva kérnek, magyart meg bébit. Serényi Bálint, aki a szentesi agyagipart képviseli fekete, csi­szolt. díszedényekkel, amelyeknek formái nemes szépségükben min­den érdeklődőt megállítanak, el­mondja : — Csak magam vagyok már, igaz. hogy a fiam elment és önálló­sította magát. Az égetésben van a titok. Ezeken nincs sem festék, sem más. Én füsttel égetem. Kiállításo­kon veszek részt, de munka véko­nyan akad, sokan vagyunk már, megoszlik a kereset. A formákat fejből veszem, képzeletből, az a leg­jobb. Minden darab más alak. A legszebbek a tulipánvázák, két ol­dalt csavart füllel. „Hét síró magyar" Bárczi János bútorfaragó és dísz­hordókészítő megmutogatja, hogy a walesi hercegtől Korda Sándorig milyen érdekes megrendelői vol­tak. A remekbe faragott, nemes szilva-fából készült szőlőlevelekkel díszített hordócskákon három-négy napon el dolgozi k, ha domborműve­ket is vés. ..hét síró magyarral", akkor egy hétig is eltart, A széke­ket szilfából faragja, nag-yon saj­máj us 7, vasárnap Mg^MKffiaKMBSiBllLi i •••—IIIIH nálja, hogy Balatonfüredről Szent­endrére költözött, „mert ott nincs megélhetése a kádárnak". Öreg, ráncosarcú néni pápaszemet tol az orrára és a csipkefüggönyök mögé bújva, a messzelátók sajátos mozdulatával, a kis füzetet távol­tartva magától, nehéz kézzel köny­vel. Ingatja fejét, valami nagyon, nem tetszik neki. A szomszédiban jól megtermett asszony ízes sza­vakkal kínálja háziszövósű törülkö­zőit, minden mondata azzal kezdő­dik: „Aranyoskám, kedvesem! Édes galambom!" — Az én portámon is ilyen van — mondja és kibúzza magát, hogy éreztesse, ez a lehető legnagyobb dicséret. Mennyi vonal, szín. forma, szép­sék és gazdag sáp. Sóvári vert­csipke, pill és szegedi papue ;s mar­celházi azsúros és toledói kézimun­kák, gyönyörű csipkék, üvegfesté­se.k, szironyos bőrmunkák. Egy egész városi el lehetne látni innen a sok ízetlen, uniformisszer inti, egyöntetűen készült gyárimunkák helyett igazi népművészeti tárgyak­kal. Próbálkoznak „újmódi" rék-> Iámmal. A kotyogós kulacsot kölni­vel töltik meg. Igaz, liogy elfinto rítják az orrukat a pacsuli illat miatt, ahányszor csak kinyitják. Debreceni vajasperec mellett re­mekbe esztergályozott pipaszárak. Vásárhelyi oserépkályhák és majo­li'kák szomszédságában debreceni őstehetség, mint festő, rikító szí­nekkel álmodik Hortobágyról. Gaz­dag, új és rengeteg változatú a magyar kerámiaipar kiállítása. A pasztellszínek eozínfényt kapnak, a napsütéses lilák, kékek és rózsa­színek ragyognak a filigrán edé­nyeken. Az „eresztett" színek egybeolvad uak és szivárványos fénnyel hangulatot teremtenek maguk körül. Minden darabon ja­páni finomságok és eszünkbe jut, hogy milyen nagyszerű porce.llán-, kaolinföldeket láttunk a vissza­csatolt Kárpátalján. Milyen fel­lendülés lehetne ennek következ­ménye a magyar iparművészetben, különösen a kerámiákban. Most lenne mód arra, hogy a nemzetközi piacon a karlsbadi twrcrlláiiigar mellett feltörjön a magyar ízlés és művészet. Felvidék és Kárpátalja Megjelent a Vásárban a Felvidék is. Kárpátalja címere a piros medve mancsaival belekapaszkodik a kiállítási csarnokba. Rikító bi­zánci aranyak ragyog-nak az ikono­kon és a kereszthímzéses hucul­kézimunkák szláv színeivel, új­szerű mintáival figyelő szemek is­merkednek. Rimaszombati bőr­munkák, galántai lószerszámok, martosi és naszádi szép népvi seletek. komáromvidéki és csalló­közi kézimunkák, amelyeknek egy­séges magyar stilizálása is mu­tatja, hogy milyen erőszakoltak vol­tak a papírhatárok. Léva aragonit, ón és sárgamárvány dísztárgyai mellett, mint érdekesség egy cso­dálatos szépségű kandallóajtó kéz­zel vert vasból, csipkeszerű finom­ságokkal. Balogh Géza 65.432 gyufa­szálból ötévi munkával összeállí­íott hegedűjét. Háromszáz pengő a vételár. A korláti bazaltbánya, a Rima rozsnyói bányája, a jolsvai magnezitbánya, a pol téri samott­áru és téglagyár, a kassai Poled­niák vasöntöde, a losonc-apát falvi textilművek, a szobránci gyógy­fürdő mind-mind felvonulnak. Az érdeklődők valóságos gyűrűje veszi körül Kassa domborművű térképét és egy természetbarát megkérdezi a magyarázótól: — Hol van a Békefi-menedékház? — Sajnos, (itt van, másfél kilo­méternyire a határtól — hangzik a válasz. Nyigri Imre — Mania beteg. Bukaresti lapok ko­lozsvári jelentése szerint Maniu Gyula volt miniszterelnök fogműtét következ­tében súlyosan megbetegedett. A műtét­nél fertőzés állott be, úgyhogy most sebészeti beavatkozásra van sziifcség. Az orvosok remélik, hogy a beteg állapo­tában nem áll be súlyosbodás. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék